Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Fenntartható? Fejlődés?

Fenntartható? Fejlődés?

Olvadó jéghegyek az Északi-sarkon, mind gyakoribb fejfájások, szmog paplan a városok felett, műanyag hulladékkal szennyezett tengerek és óceánok, kipusztuló erdők, vészesen csökkenő édesvíz és nem megújuló energia készletek, eddig szokatlan időjárási szélsőségek, klímaváltozás, globális felmelegedés – csak néhány jelenség és kifejezés, amelyek egyre többet szerepelnek a médiában, a politikában, a napi közbeszédben. Mindnyájan tanúi, alanyai vagyunk azoknak az eddig nem tapasztalt jelenségeknek, folyamatoknak, amelyek erőteljes, döntőn negatív hatással vannak egészségünkre, környezetünkre, a gazdaságra és a társadalomra. Összefoglalóan a fenntartható fejlődésről van szó, amellyel kapcsolatban mind gyakrabban szólnak a vészharangok, s egyre több (mérésekkel, számításokkal, tényekkel, stb.) megalapozott tanulmány lát napvilágot szinte azonos következtetéssel: nincs sok idő, cselekedni kell!

Fogalmi háttér

A „fenntartható fejlődés” (sustainable development) kifejezés először 1981-ben jelent meg egy szakkönyvben, a világszerte használatos megfogalmazást pedig az ENSZ úgynevezett Brundtland (Norvégia egykori miniszterelnöke) jelentése adta. Eszerint a fenntartható fejlődés olyan folyamat, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket”. A fenntartható fejlődés három – társadalmi, gazdasági, környezeti – alappilléren nyugszik, amelyeket együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, valamint a konkrét intézkedésekben és cselekvésekben.

Katasztrófa felé rohan a Föld?!

 A fenntartható fejlődés alapvető, végső célja a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.

Fontos megjegyezni, hogy a fenntarthatóság fogalomköre fejlődést jelent, és nem növekedést.  Herman Daly szerint a fenntartható fejlődés „fejlődés a környezet teherbírását nem meghaladó növekedés nélkül. A fejlődés minőségbeli javulást jelent, míg a növekedés mennyiségbeli bővülést.”

Alapelvek, ENSZ, célok

A fenntartható fejlődésnek fenn kell tartania a természetes rendszerek és források azon képességeit, amelyeken a természet és a társadalom alapszik. A másik fontos tényező (amit viszont le kellene küzdenie), a környezet elhasználódása, Ez utóbbit úgy kell elérnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

A fenntarthatóság alapelvei:

  1. Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét.
  2. Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét.
  3. A nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal.

Itt tartunk

Az ENSZ közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el Agenda 2030 programját, mely 17 célhoz csoportosítva 169 globális feladatot tűz ki a nemzetek közössége számára a fenntartható fejlődés területén. Ez az integrált és fejlesztési keretrendszer – amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok állnak – a szakemberek többségének egybehangzó véleménye szerint új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Az együtt megfogalmazott célok ugyanis érzékeltetik a közös felelősségvállalást. A világ országainak vezetői felismerték, hogy a ránk váró kihívásokkal nem tud sikerrel megbirkózni egy-egy állam, azokban közös cselekvések összehangolt végrehajtására van szükség.

Érdemes felsorolni a 17 célt, ugyanis a fenntartható fejlődés távolról sem csak a környezet védelmét jelenti:

  • szegénység felszámolása
  • az éhezés megszüntetése
  • egészséges jóllét (igen, jóllét, nem jólét)
  • minőségi oktatás
  • nemek közötti egyenlőség
  • tiszta víz és alapvető köztisztaság
  • megfizethető és tiszta energia
  • tisztességes munka és gazdasági növekedés
  • ipar, innováció és infrastruktúra
  • egyenlőtlenségek csökkentése
  • fenntartható városok és közösségek
  • felelős fogyasztás és termelés
  • fellépés az éghajlatváltozás ellen
  • óceánok és tengerek védelme
  • szárazföldi ökoszisztémák védelme
  • béke, igazság és erős intézmények
  • partnerség a célok eléréséértAz ENSZ Kívánság listája? Többről van szó.

A fenntartható fejlődési célok tudatosan összefonják, integrálják a társadalmi, a természeti és a gazdasági jellegű feladatokat, mert alapnézete, hogy maguk a problémák is összefonódnak. Ilyen például a nagyon előtérbe került éghajlatváltozás: a szakemberek szerint jelenleg ez tűnik a legsürgősebb, és legnehezebben kezelhető problémának. Véleményük szerint, ha ezt sikeresen kezeli az emberiség, akkor a többi cél kezelése ehhez képest már „gyerekjáték” lesz.

Éghajlatváltozás és széndioxid kibocsátás

Az éghajlatváltozás a szakemberek szerint szorosan összefügg a széndioxid kibocsátással. Ma már nemzetközi egyezmények igyekeznek szabályozni és csökkenteni a kibocsátást, amelynek visszaszorítása meglehetősen lassan halad. (A statisztikák tanúsága szerint a legnagyobb kibocsátók az USA, Kína és Oroszország.) Az egyes országokra megállapított mennyiségi kvóták (amelyeket az országok között lehet adni, venni) betartását szigorúan ellenőrzik.

Sokat ront a helyzeten, hogy Trump elnök kezdeményezésére az USA kilépett az ENSZ Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményéből. Az egyezmény az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől.

A világ szinte minden országa által aláírt egyezmény egyik célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, ugyanis ez jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait.

Sarkvidék. Cseppet sem idill

A legnagyobb széndioxid kibocsátó a nehézipar, de a nem elektromos gépkocsik számának rohamos bővülése is sok kárt okoz. Az átlagéletkor emelkedése, a személyi és a közületi fogyasztás növekedése ugyancsak hozzájárul (közvetve és közvetlenül) a környezeti fenntarthatóság gondjaihoz.

A világ lakosságának gyors növekedése miatt az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani az élelmiszer-termelésre is. A mezőgazdaságilag hasznosítható terület ugyanis véges, akárcsak bolygónk élelmiszer és természetes energia készlete.

Az erőforrás-gazdálkodás igénye

Az emberiség jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Ebből következik, hogy a jelenlegi (világ)gazdasági rendszer csak jelentős többlet-erőforrások felhasználásával képes működni. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, a gazdasági tevékenység komoly veszélybe kerülhet. Mivel ma az erőforrás-felhasználás 87 százalékát fosszilis energiahordozók képviselik, ezek fogyása jelenti a legnagyobb fenntarthatósági kockázatot.

Az erőforrás-fogyasztás, környezet és a fenntarthatóság viszonya három lehetőséget kínál:

  • Forrás: kovigabor.tulelo.hu

    ha a fogyasztás több, mint amit a természet képes újratermelni, a környezet pusztul, a fejlődés fenntarthatatlan

  • ha a fogyasztás akkora, mint a természet újratermelési képessége, a környezet egyensúlyban van, a fejlődés fenntartható.
  • ha a fogyasztás üteme alacsonyabb, mint a természet újratermelési kapacitása, megújuló környezettel számolhatunk, a fejlődés fenntartható

A legújabb kutatások, mérések szerint a könnyen kitermelhető fosszilis energiahordozókat már kitermeltük. Ezek közül is a legnyilvánvalóbb a kőolaj fogyása. Ebben a kérdésben nem is annyira az adott erőforrás, például a kőolajmező nagysága a legfontosabb, hanem sokkal inkább az, hogy meddig érdemes kitermelni az adott mezőt, vagyis egy hordó kőolaj felhasználásával hány hordó kőolaj nyerhető ki.

Előtérben a megújuló energiaforrások

A meglévő erőforrások csökkenésére a technológiai fejlődés jelenthet megoldást, de a növekedés fenntartása zárt rendszerben, mint amilyen a Föld is mindenképpen problémákat okozhat. Az energia problémákra megoldást jelenthet a megújuló energiák mind szélesebb körű felhasználása, amivel kapcsolatban a világban komoly kutatások folynak. Ezeknek az energiahordozóknak a felhasználása egyre nagyobb népszerűségnek örvend mind az ipari, mind a háztartási felhasználásban. Megújuló energiának tekinthető a napenergia, a földenergia, a szélenergia, a vízenergia, a bioetanol, a biomassza és a biogáz.

A megújuló energiaforrások jelentősége elsősorban az, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, ezek nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.

Kína. Ma

Ökológia lábnyom, biokapacitás

Korábban már volt szó arról, hogy a fenntartható fejlődésnek, az erőforrások fel- és elhasználásának számos mérési módszere és mérőszáma van. Ezek közül talán a legismertebbek az úgynevezett ökológiai lábnyom és a biokapacitás. Az előbbi azt mutatja meg, hogy mekkora szárazföldi és vízi terület szükséges egy adott népesség igényeinek kielégítéséhez és hulladékainak elnyeléséhez. Tehát azt a területet jelenti, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia stb.). Mértékegysége hektár per fő per év. Az ökológiai lábnyom mutató alapján megállapítható, hogy Európa országainak döntő többsége (valamint az Európán kívüli fejlett ipari országok) az ökológiailag fenntarthatatlan tartományban van.

A túlfogyasztás mértéke 2012-ig. Azóta romlott a helyzet

A biokapacitás azt mutatja meg, hogy egy főre mekkora termőterület jut ; ez a szám a Föld népességének növekedésével folyamatosan csökken. Egy ország teljes biokapacitását az országban rendelkezésre álló termékeny területek hektárban mért nagysága fejezi ki.

Az ökológiai lábnyom és a biokapacitás összevetése alapján eldönthető, hogy valamely ország természeti tőkéje elegendő-e az adott ország fogyasztási, illetve termelési tevékenységének a fenntartáshoz. Amennyiben a kiszámított ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, akkor ökológiai deficit van, tehát az ország ökológiailag fenntarthatatlan módon működik.

A fenntarthatóság két oldala a vállalati szektorban

A fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósítása hatalmas beruházásokat igényel mind az államoktól, mind pedig az üzleti élettől, a vállalati szférától. Magyarországon például korábban soha nem látott mértékű, elsősorban külső támogatási forrás áll rendelkezésre.

A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forint, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több, mint 2800 milliárd forint támogatás volt, illetve fordítható jelenleg a hazai környezet- és természetvédelmi beruházásokra. (Az összesen 5100 milliárd forint a jelenlegi hazai éves GDP mintegy 12 százalékával egyenlő.)

dr. Gonda György

A vállalati szektortól a fenntartható fejlődés az egész világon óriási beruházásokat követel (környezetvédelem, kibocsátás csökkentés, stb.), másrészről viszont igen nagy üzleti lehetőségeket is biztosít számára.

A Fenntartható Fejlődési Célok egyértelműen felszólítják az üzleti szektor minden szereplőjét, hogy a fenntartható fejlődés kihívásainak kezelése érdekében kreatív és innovatív megoldásokat alkalmazzanak.

A célok egyúttal lehetőséget nyújtanak olyan üzleti megoldások és technológiák fejlesztésére és bevezetésére is, amelyek a világ legfontosabb fenntart­ható fejlődéssel kapcsolatos kihívásaira adnak választ.

Pillér-egyensúly

A fentiekben elsősorban a fenntartható fejlődés környezeti pillérének legfontosabb vonatkozásairól volt szó. Nem kevésbé fontos a társadalmi és a gazdasági pillér célkitűzéseinek a teljesítése, a 17 célkitűzés többsége ugyanis ezekről szól. Valószínűleg csak átmenetileg kerültek ennyire előtérbe az éghajlat változási, vagyis a környezeti kérdések, amelyek az elmúlt 5-6 évben látványosan „megbolondították” a világot. Nem lehet kérdéses, hogy a fenntartható fejlődés társadalmi és a gazdasági pillére is ugyanannyi figyelmet, intézkedést, beruházást „érdemel”.

Dr. Gonda György, CMC

Vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Magas vérnyomás. Kutatók: a rost a magoldás

Magas vérnyomást okozhat a rostszegény étrend - állapította meg egy nemzetközi kutatás, amelyet az ausztráliai Monash Egyetem tudósai vezettek.

Lakáshitel. Nő a változó kamatozásúak törlesztője

A 12 havi BUBOR 0,75 százalékra emelkedett. Ez sok százezer lakáshiteles havi törlesztőjét növelheti meg 1-2 ezer forinttal, mivel a változó kamatozású hitelek kamatának megállapításakor gyakran ezt tekintik referenciának.

BÉT – Elemző: jelentős csökkenéssel kezdődhet a nap

Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a szerdai pozitív korrekció után csütörtökön ismét tovább csökkenhet a BUX index, miután egyre több környező országban üti fel a fejét a koronavírus.

Európai Bizottság: egyedülálló a magyar növekedés

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság, de a növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni - áll az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében közzétett országjelentésében.

Hírek

Magas vérnyomás. Kutatók: a rost a magoldás

Magas vérnyomást okozhat a rostszegény étrend - állapította meg egy nemzetközi kutatás, amelyet az ausztráliai Monash Egyetem tudósai vezettek.

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Lemondott a Disney elnöke – házon belülről pótolják

Távozik a Diseny elnöki posztjáról Hollywood egyik legnagyobb hatalmú embere, Bob Iger, aki 2005 óta vezette a médiacéget. A Disney Bob Chapeket nevezte ki utódjául - írta a BBC hírportálja.

Hajléktalanok nevére íratott cégeket a számlagyáros

Mintegy 800 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az a férfi, aki külföldről behozott hús áfájával csalt, fantomcégeit pedig hajléktalanok nevére íratta. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelést javasol.

Péntektől olcsóbban tankolhatunk

A koronavírus Európában való megjelenése komoly hatással van az olajárra, ami újból csökkenésnek indult. Péntektől a hazai üzemanyagárak is csökkennek, bruttó 2-2 forinttal.

Vesztegetés – Két tábornokot jogerősen letöltendő börtönre ítéltek

Két tábornokot minősített vesztegetés miatt jogerősen három, illetve két év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában.

WikiLeaks-iratok. Megkezdődött Julian Assange kiadatási pere

Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.

Ökológia és gazdaság fórum – kamarai munkacsoport alakul

Ökológia és gazdaság fórum néven munkacsoportot alakítanak a Magyar Mérnöki Kamarában. Céljuk a Föld ökológiai állapotának romlása és a klímaváltozás miatti kihívásokra mérnökileg megalapozott és szakmailag koordinált javaslatok kidolgozása.

Félmillió euró. Árverésen a Rubik-kockákból kirakott Mona Lisa

Jóval a becsült ár fölött, 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el a 330 darab Rubik-kockából kirakott Mona Lisa, melyet Invader utcaművész készített.

Koronavírus – Ötéves mélypont alatt az olajfeldolgozás Kínában

Kínában több mint öt éves szintjére esett az olajfeldolgozás a lanyhuló kereslet miatt. Újabb külföldi cégek jelezték, hogy a vártnál gyengébb eredményeket várnak a folyó negyedévre a koronavírus hatásai miatt.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Gazdaság

Lakáshitel. Nő a változó kamatozásúak törlesztője

A 12 havi BUBOR 0,75 százalékra emelkedett. Ez sok százezer lakáshiteles havi törlesztőjét növelheti meg 1-2 ezer forinttal, mivel a változó kamatozású hitelek kamatának megállapításakor gyakran ezt tekintik referenciának.

KSH: a nettó átlagkereset tavaly 244 600 forint volt

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve. A 2019. január-decemberi átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint volt, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Londoni elemzők: idén nem emel kamatot az MNB

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hangvétele a korábbiaknál szigorúbbnak tűnik, az alapkamat emelése azonban várhatóan még jó ideig nem kerül napirendre.

Monetáris tanács – marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében - közölte a testület.

Az MNB az azonnali fizetési rendszerről

A magyar pénzügyi szektor története legnagyobb fejlesztésének nevezte a március 2-ától üzemelő azonnali fizetési rendszert Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom