Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Fenntartható? Fejlődés?
No menu items!

Fenntartható? Fejlődés?

Olvadó jéghegyek az Északi-sarkon, mind gyakoribb fejfájások, szmog paplan a városok felett, műanyag hulladékkal szennyezett tengerek és óceánok, kipusztuló erdők, vészesen csökkenő édesvíz és nem megújuló energia készletek, eddig szokatlan időjárási szélsőségek, klímaváltozás, globális felmelegedés – csak néhány jelenség és kifejezés, amelyek egyre többet szerepelnek a médiában, a politikában, a napi közbeszédben. Mindnyájan tanúi, alanyai vagyunk azoknak az eddig nem tapasztalt jelenségeknek, folyamatoknak, amelyek erőteljes, döntőn negatív hatással vannak egészségünkre, környezetünkre, a gazdaságra és a társadalomra. Összefoglalóan a fenntartható fejlődésről van szó, amellyel kapcsolatban mind gyakrabban szólnak a vészharangok, s egyre több (mérésekkel, számításokkal, tényekkel, stb.) megalapozott tanulmány lát napvilágot szinte azonos következtetéssel: nincs sok idő, cselekedni kell!

Fogalmi háttér

A „fenntartható fejlődés” (sustainable development) kifejezés először 1981-ben jelent meg egy szakkönyvben, a világszerte használatos megfogalmazást pedig az ENSZ úgynevezett Brundtland (Norvégia egykori miniszterelnöke) jelentése adta. Eszerint a fenntartható fejlődés olyan folyamat, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket”. A fenntartható fejlődés három – társadalmi, gazdasági, környezeti – alappilléren nyugszik, amelyeket együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, valamint a konkrét intézkedésekben és cselekvésekben.

Katasztrófa felé rohan a Föld?!

 A fenntartható fejlődés alapvető, végső célja a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.

Fontos megjegyezni, hogy a fenntarthatóság fogalomköre fejlődést jelent, és nem növekedést.  Herman Daly szerint a fenntartható fejlődés „fejlődés a környezet teherbírását nem meghaladó növekedés nélkül. A fejlődés minőségbeli javulást jelent, míg a növekedés mennyiségbeli bővülést.”

Alapelvek, ENSZ, célok

A fenntartható fejlődésnek fenn kell tartania a természetes rendszerek és források azon képességeit, amelyeken a természet és a társadalom alapszik. A másik fontos tényező (amit viszont le kellene küzdenie), a környezet elhasználódása, Ez utóbbit úgy kell elérnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

A fenntarthatóság alapelvei:

  1. Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét.
  2. Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét.
  3. A nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal.

Itt tartunk

Az ENSZ közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el Agenda 2030 programját, mely 17 célhoz csoportosítva 169 globális feladatot tűz ki a nemzetek közössége számára a fenntartható fejlődés területén. Ez az integrált és fejlesztési keretrendszer – amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok állnak – a szakemberek többségének egybehangzó véleménye szerint új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Az együtt megfogalmazott célok ugyanis érzékeltetik a közös felelősségvállalást. A világ országainak vezetői felismerték, hogy a ránk váró kihívásokkal nem tud sikerrel megbirkózni egy-egy állam, azokban közös cselekvések összehangolt végrehajtására van szükség.

Érdemes felsorolni a 17 célt, ugyanis a fenntartható fejlődés távolról sem csak a környezet védelmét jelenti:

  • szegénység felszámolása
  • az éhezés megszüntetése
  • egészséges jóllét (igen, jóllét, nem jólét)
  • minőségi oktatás
  • nemek közötti egyenlőség
  • tiszta víz és alapvető köztisztaság
  • megfizethető és tiszta energia
  • tisztességes munka és gazdasági növekedés
  • ipar, innováció és infrastruktúra
  • egyenlőtlenségek csökkentése
  • fenntartható városok és közösségek
  • felelős fogyasztás és termelés
  • fellépés az éghajlatváltozás ellen
  • óceánok és tengerek védelme
  • szárazföldi ökoszisztémák védelme
  • béke, igazság és erős intézmények
  • partnerség a célok eléréséértAz ENSZ Kívánság listája? Többről van szó.

A fenntartható fejlődési célok tudatosan összefonják, integrálják a társadalmi, a természeti és a gazdasági jellegű feladatokat, mert alapnézete, hogy maguk a problémák is összefonódnak. Ilyen például a nagyon előtérbe került éghajlatváltozás: a szakemberek szerint jelenleg ez tűnik a legsürgősebb, és legnehezebben kezelhető problémának. Véleményük szerint, ha ezt sikeresen kezeli az emberiség, akkor a többi cél kezelése ehhez képest már „gyerekjáték” lesz.

Éghajlatváltozás és széndioxid kibocsátás

Az éghajlatváltozás a szakemberek szerint szorosan összefügg a széndioxid kibocsátással. Ma már nemzetközi egyezmények igyekeznek szabályozni és csökkenteni a kibocsátást, amelynek visszaszorítása meglehetősen lassan halad. (A statisztikák tanúsága szerint a legnagyobb kibocsátók az USA, Kína és Oroszország.) Az egyes országokra megállapított mennyiségi kvóták (amelyeket az országok között lehet adni, venni) betartását szigorúan ellenőrzik.

Sokat ront a helyzeten, hogy Trump elnök kezdeményezésére az USA kilépett az ENSZ Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményéből. Az egyezmény az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől.

A világ szinte minden országa által aláírt egyezmény egyik célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, ugyanis ez jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait.

Sarkvidék. Cseppet sem idill

A legnagyobb széndioxid kibocsátó a nehézipar, de a nem elektromos gépkocsik számának rohamos bővülése is sok kárt okoz. Az átlagéletkor emelkedése, a személyi és a közületi fogyasztás növekedése ugyancsak hozzájárul (közvetve és közvetlenül) a környezeti fenntarthatóság gondjaihoz.

A világ lakosságának gyors növekedése miatt az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani az élelmiszer-termelésre is. A mezőgazdaságilag hasznosítható terület ugyanis véges, akárcsak bolygónk élelmiszer és természetes energia készlete.

Az erőforrás-gazdálkodás igénye

Az emberiség jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Ebből következik, hogy a jelenlegi (világ)gazdasági rendszer csak jelentős többlet-erőforrások felhasználásával képes működni. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, a gazdasági tevékenység komoly veszélybe kerülhet. Mivel ma az erőforrás-felhasználás 87 százalékát fosszilis energiahordozók képviselik, ezek fogyása jelenti a legnagyobb fenntarthatósági kockázatot.

Az erőforrás-fogyasztás, környezet és a fenntarthatóság viszonya három lehetőséget kínál:

  • Forrás: kovigabor.tulelo.hu

    ha a fogyasztás több, mint amit a természet képes újratermelni, a környezet pusztul, a fejlődés fenntarthatatlan

  • ha a fogyasztás akkora, mint a természet újratermelési képessége, a környezet egyensúlyban van, a fejlődés fenntartható.
  • ha a fogyasztás üteme alacsonyabb, mint a természet újratermelési kapacitása, megújuló környezettel számolhatunk, a fejlődés fenntartható

A legújabb kutatások, mérések szerint a könnyen kitermelhető fosszilis energiahordozókat már kitermeltük. Ezek közül is a legnyilvánvalóbb a kőolaj fogyása. Ebben a kérdésben nem is annyira az adott erőforrás, például a kőolajmező nagysága a legfontosabb, hanem sokkal inkább az, hogy meddig érdemes kitermelni az adott mezőt, vagyis egy hordó kőolaj felhasználásával hány hordó kőolaj nyerhető ki.

Előtérben a megújuló energiaforrások

A meglévő erőforrások csökkenésére a technológiai fejlődés jelenthet megoldást, de a növekedés fenntartása zárt rendszerben, mint amilyen a Föld is mindenképpen problémákat okozhat. Az energia problémákra megoldást jelenthet a megújuló energiák mind szélesebb körű felhasználása, amivel kapcsolatban a világban komoly kutatások folynak. Ezeknek az energiahordozóknak a felhasználása egyre nagyobb népszerűségnek örvend mind az ipari, mind a háztartási felhasználásban. Megújuló energiának tekinthető a napenergia, a földenergia, a szélenergia, a vízenergia, a bioetanol, a biomassza és a biogáz.

A megújuló energiaforrások jelentősége elsősorban az, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, ezek nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.

Kína. Ma

Ökológia lábnyom, biokapacitás

Korábban már volt szó arról, hogy a fenntartható fejlődésnek, az erőforrások fel- és elhasználásának számos mérési módszere és mérőszáma van. Ezek közül talán a legismertebbek az úgynevezett ökológiai lábnyom és a biokapacitás. Az előbbi azt mutatja meg, hogy mekkora szárazföldi és vízi terület szükséges egy adott népesség igényeinek kielégítéséhez és hulladékainak elnyeléséhez. Tehát azt a területet jelenti, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia stb.). Mértékegysége hektár per fő per év. Az ökológiai lábnyom mutató alapján megállapítható, hogy Európa országainak döntő többsége (valamint az Európán kívüli fejlett ipari országok) az ökológiailag fenntarthatatlan tartományban van.

A túlfogyasztás mértéke 2012-ig. Azóta romlott a helyzet

A biokapacitás azt mutatja meg, hogy egy főre mekkora termőterület jut ; ez a szám a Föld népességének növekedésével folyamatosan csökken. Egy ország teljes biokapacitását az országban rendelkezésre álló termékeny területek hektárban mért nagysága fejezi ki.

Az ökológiai lábnyom és a biokapacitás összevetése alapján eldönthető, hogy valamely ország természeti tőkéje elegendő-e az adott ország fogyasztási, illetve termelési tevékenységének a fenntartáshoz. Amennyiben a kiszámított ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, akkor ökológiai deficit van, tehát az ország ökológiailag fenntarthatatlan módon működik.

A fenntarthatóság két oldala a vállalati szektorban

A fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósítása hatalmas beruházásokat igényel mind az államoktól, mind pedig az üzleti élettől, a vállalati szférától. Magyarországon például korábban soha nem látott mértékű, elsősorban külső támogatási forrás áll rendelkezésre.

A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forint, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több, mint 2800 milliárd forint támogatás volt, illetve fordítható jelenleg a hazai környezet- és természetvédelmi beruházásokra. (Az összesen 5100 milliárd forint a jelenlegi hazai éves GDP mintegy 12 százalékával egyenlő.)

dr. Gonda György

A vállalati szektortól a fenntartható fejlődés az egész világon óriási beruházásokat követel (környezetvédelem, kibocsátás csökkentés, stb.), másrészről viszont igen nagy üzleti lehetőségeket is biztosít számára.

A Fenntartható Fejlődési Célok egyértelműen felszólítják az üzleti szektor minden szereplőjét, hogy a fenntartható fejlődés kihívásainak kezelése érdekében kreatív és innovatív megoldásokat alkalmazzanak.

A célok egyúttal lehetőséget nyújtanak olyan üzleti megoldások és technológiák fejlesztésére és bevezetésére is, amelyek a világ legfontosabb fenntart­ható fejlődéssel kapcsolatos kihívásaira adnak választ.

Pillér-egyensúly

A fentiekben elsősorban a fenntartható fejlődés környezeti pillérének legfontosabb vonatkozásairól volt szó. Nem kevésbé fontos a társadalmi és a gazdasági pillér célkitűzéseinek a teljesítése, a 17 célkitűzés többsége ugyanis ezekről szól. Valószínűleg csak átmenetileg kerültek ennyire előtérbe az éghajlat változási, vagyis a környezeti kérdések, amelyek az elmúlt 5-6 évben látványosan „megbolondították” a világot. Nem lehet kérdéses, hogy a fenntartható fejlődés társadalmi és a gazdasági pillére is ugyanannyi figyelmet, intézkedést, beruházást „érdemel”.

Dr. Gonda György, CMC

Vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Karácsony: “Az életünkért küzdünk”. Fővárosi – BKIK közös terv a kilábalásért

Közös fővárosi gazdasági kilábalási stratégián dolgozik együtt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a fővárosi önkormányzat a budapesti vállalkozásokkal - jelentették be a szervezetek vezetői a KKVHÁZ Zrt. és a BKIK közös online konferenciáján.

Tőzsde – Vegyes kezdés New Yorkban

Csekély változással, vegyes indexekkel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon a negyedéves eredmény beszámolói szezon első jelentéseit megelőző kivárás keretében.

Erjedt konzerv miatt riasztott a Nébih

Rosszul tisztított, héjat és szárrészt is tartalmaz, erjedt szagú, utóíze pedig kellemetlen, savanyú, ezért fogyasztásra alkalmatlan a Görögországból származó, 820 grammos HELCOM Gyümölcssaláta - közölte a Nébih.

OECD: nemzetközi kooperációban kell újjáépíteni a világgazdaságot

A koronavírus-járványra és drámai következményeire való tekintettel a gazdaság új alapokra helyezett újjáépítését javasolja az OECD a krízishelyzetekkel szembeni ellenállóképesség erősítése érdekében.

Hírek

Keresik az év magyar hídját – szavazás

Az idei Év Hídja versenyben tíz ívhídra lehet szavazni, többek között a Tisza-tónál lévő Eger patak feletti kerékpároshídra, a szolnoki Tiszavirág gyaloghídra vagy a Varasdi völgy 30 méteres mélysége felett átívelő hídra - közölte a Hidászokért Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület.

A Várba költözik a Pénzügyminisztérium – lezárult a közbeszerzés

Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttese rehabilitációjának második ütemére kiírt közbeszerzési eljárások - közölte a Pénzügyminisztérium.
Támogatott tartalom

Köszönet a kórházak dolgozóinak – itt az ideje, hogy közösen segítsünk!

A MARSO Kft. és a KLEBER abroncsmárka közös akcióban fejezte ki köszönetét a kórházak dolgozóinak: 12 intézmény számára tett lehetővé, hogy négy új abroncshoz kettő áráért jussanak hozzá, mintegy 23 millió forint értékben.

Bitcoin. Soha nem látott magasságokban az árfolyam

Rekordszintre, 64 ezer dollár fölé emelkedett a bitcoin jegyzése, miközben szerdán a Nasdaq piacra kerül bevezetésre a legnagyobb amerikai kriptotőzsde, a Coinbase Global Inc. részvénye.

Katás adómentesség – áprilisban is

Márciusra és áprilisra sem kell megfizetni a katát mintegy 120 ezer vállalkozásnak. Az adómentesség tízmilliárd forintot hagy az április elejéig zárva tartó üzleteknél és szolgáltatóknál, a vendéglátásban, a turizmusban, valamint a szabadidő ágazatban tevékenykedő kisvállalkozásoknál - közölte Tállai András.

Orbán: megvan a 3 millió beoltott Magyarországon

Hárommillió beoltott, újabb mérföldkő - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán kedden.

Létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Közös érdekünk, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Tanács alakuló ülésén.

Szja-bevallás. Hamarosan lejár egy fontos határidő

A NAV automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezeteket, de akinek nincs ügyfélkapu-regisztrációja, annak szerda éjfélig kérnie kell a tervezet postázását - hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

Viharral, kiadós esővel és hóval – hidegfront érkezik

Markáns hidegfront érkezik viharos széllel, kiadós csapadékkal - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzésében. Keddre a viharos szél miatt másodfokú figyelmeztetéseket is kiadtak. A magasabb hegyekben akár 10-20 centiméteres hótakaró is kialakulhat.

Fennakadások voltak a Vodafone-nál

Technikai probléma miatt fennakadásokat tapasztalhattak a Vodafone ügyfelei hétfőn délelőtt az ország keleti és déli részén a 2G és 3G szolgálatások működésében. A szolgáltató szakemberei azóta elhárították a problémát - közölte a távközlési vállalat.

Orvhalászat a Dunán: több faj is a kihalás szélére került

Az orvhalászat sodorja a kihalás szélére a Duna tokhalfajait. A hat tokhalféléből kettő már kihalt, négy súlyosan veszélyeztetett - jelentette a Természetvédelmi Világalap (WWF).

Koronavírus – Kambodzsában börtön jár a bujkáló fertőzötteknek

Akár öt év börtönt is kaphatnak ezentúl Kambodzsában azok az igazolt koronavírus-fertőzöttek, akik nem fordulnak orvoshoz - jelentette be az ország igazságügyi minisztériuma.

Gazdaság

Az ÁSZ szabályosnak találta az MNB gazdálkodását

Szabályszerűen működött a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban és 2019-ben: irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszere, valamint gazdálkodási keretei is megfeleltek a jogszabályi előírásoknak - állapította meg az Állami Számvevőszék.

Újabb mérföldkőhöz ért a szuperállampapír

Átlépte az 5500 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszba (MÁP+) befektetett megtakarítások értéke  - jelentette be a pénzügyminiszter.

Költségvetés – PM: 1144 milliárd forint az államháztartás első negyedévi hiánya

A járványügyi védekezés, a vakcinabeszerzések és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések következtében 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárt március végén az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium.

Szja-bevallás. A NAV a tervezetek átnézésére figyelmeztet

Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

MNB – 36 milliós bírság a CIG biztosító korábbi vezetőinek

Személyi felelősségük is volt abban, hogy a cég az olaszországi határon átnyúló tiltott tevékenységet végzett, ezért a Magyar Nemzeti Bank összesen 36 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a CIG EMABIT korábbi felsővezetőire, illetve szakmai vezetőire - közölte a jegybank.

Okostelefonos fizetés. A K&H bevezeti a Google Pay-t

Elsőként vezeti be a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a K&H Magyarországon. Ez újabb lendületet adhat a bankkártyás, azon belül is az okostelefonos fizetéseknek - közölte a pénzintézet.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom