Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Építőipar Gyógyír a munkaerőhiányra - Konszolidáció és digitális robbanás előtt az építőipar

Gyógyír a munkaerőhiányra – Konszolidáció és digitális robbanás előtt az építőipar

Most, hogy a piac Magyarországon legalább a következő három évben biztosan növekedési pályán tartja az építőipart, eljött az ideje, hogy az ágazat a hatékonyságnövelő lépéseket tegyen. Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint a munkaerőhiány kikényszerít bizonyos fejlesztéseket, a megoldást ugyanis a korszerű gépek beszerzése és a digitalizáció hozhatja meg. Interjú az ÉVOSZ elnökével.

– Önök azon sikeresen lobbizó ágazati szakmai érdekképviselet közé tartoznak, akiknek javaslatait tavaly elfogadta a kormány. Az ötszázalékos lakásépítési áfa kivezetéséhez kötődő javaslat kapcsán mi volt a legfontosabb érvük?

– Az ÉVOSZ álláspontja az volt, hogy ha ezt a kedvezmény az egyik pillanatról a másikra megszűnik és a helyébe semmilyen más kompenzáló nem lép, az oda vezet, hogy az új lakásépítés üteme megtörik, ami nagyon nem lenne kívánatos. Ezért többek között volt az a javaslatunk, hogy amit már 5-százalékos áfával elkezdtek építeni, azt azzal lehessen befejezni. Szerencsére ezt a javaslatunkat a kormány elfogadta, ami jogszabályilag úgy alakult, hogy minden olyan új építésű lakóingatlan esetében, amelynek 2018 november elsejéig meglett a jogerős építési engedélye, azt 2023. december 31.-ig kedvezményes, 5 százalékos áfával lehet befejezni. Ez körülbelül 20.000 lakást érint. Ami nekünk azért is fontos volt, mert ezzel rengeteg vitát, pereskedést lehetett megelőzni, hiszen ha valami hirtelen 22 százalékkal megdrágul ott a nagy kérdés, hogy vajon a megrendelőnek ehhez is meglesz-e a pénze? És akkor elindul a húzd meg-ereszd meg, hogy lehet-e a műszaki tartalmat csökkenteni, van-e több pénz vagy nincs, és mindez olyan zavaros körülményeket teremtett volna, ami senkinek sem hiányzott.

A másik javaslatunk pedig az volt, hogy a kormány, amennyire csak lehet, kompenzálja a kedvezmény gyors kivezetését, ami meg is történt a CSOK keretében, mert ott magasabb összegek jelentek meg, és szélesebb körű feladatra: például használt lakás vételére és felújítására is. És ami emellett még lényeges: továbbra is megmaradt az, hogy a kereskedelmi bankok 3 és 5 százalék közötti forint alapú kamattal hitelezik a lakossági lakásépítést. Mert a legfontosabb, a finanszírozási probléma megoldása, és úgy tűnik, hogy a bankok erre még hajlandóak. Most ez az egész szisztéma azon áll vagy bukik, hogy mekkora a magyar társadalom hitelképes rétege, mert a lakásépítés és felújítás iránti igény egyértelműen meglenne.

Éppen a napokban adott közzé a Századvég Kutató egy tanulmányt, ahol megkérdezték az embereket, hogy ha annyi pénzük lenne, amiből  szabadon finanszírozhatnák amit szeretnének, akkor melyek lennének az igényeik. A legelső helyen szerepelt a lakókörnyezet, a lakás felújítása vagy egy új lakás megvásárlása. Ez a téma azért is nagyon megérett, mert a recesszió éveiben, tehát durván 2008-tól egy közel 10 éves időszakon át, körülbelül 150 ezer lakással kevesebb épült meg, és egymillióval kevesebb lett felújítva, mint ami csak szükségszerűségből is kellett volna.

Jellemző, hogy az Európai Unió 28 országának építőipari összteljesítményén belül, 2018-ban, a lakásügy 37 százalékot jelentett, miközben Magyarországon csak 18-at. Tehát a kormányzati intézkedések ellenére még rengeteg a tennivaló, és miközben mások a sikerekről beszélnek, aminek mi is örülünk, még mindig meg kell mutatni azt, hogy mi az, ami nem épült meg, vagy mi az, amiben elmaradásunk van.

– Az is sokszor elhangzik, hogy amikor az építőipari dübörgésről beszélünk, alapvetően az állami nagyberuházások felfutásáról van szó.

– Tény, hogy az újonnan megvalósított projekt között a legnagyobb arányt az ipari létesítmények képviselték. Az összes megépült projekt értékén belül ez 26 százalékos nagyságrendet tett ki. Emellett az is tény, hogy a legnagyobb megrendelőnk a magyar állam és az önkormányzatok, vagyis a közszféra, ami tavaly az összes megrendelés körülbelül az 55-60 százalékát biztosította. Ez elsősorban infrastruktúrát, kórházat, iskolát, műemlék rekonstrukciót, középületet, sport létesítményeket jelentett. Emellett azt is látni kell, hogy hogy különösen az infrastruktúra beruházások nagyon erősen uniós forrás függőek, ahol az is nagyban befolyásolja a kivitelezést, hogy mikor és mi módon sikerül a magyar kormánynak ezeket az uniós forrásokat lehívni. Ez tette például rendkívül ciklikussá az útépítést, a vasút korszerűsítést és a többi rekonstrukciót. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy 2017-től minden építőipari alágazat bővül és ennek eredményeként 2018-ban 3347 milliárdot épített meg az építőipar. Ez 22,3 százalékkal több, mint 2017-es teljesítmény, ami már szintén egy nagyon erős év volt. Sőt azt is elmondhatjuk, hogy az elmúlt két évben, vagyis 2017-ben és ’18-ban, az építőipar megduplázta a korábbi, 2016-os termelését. A másik oldalon azonban ezek mellé a kedvező számok mellé azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar építőipar 2018-ra érte el azt a volument, amit a recesszió előtti utolsó évben, 2008-ban elért.

– Ugyanakkor olyan hangokat is hallani, hogy ma már nem is feltétlenül a finanszírozás jelent gondot, hanem az, hogy a szakemberhiány miatt a kivitelezés kerül veszélybe.

"...a német építőipar szinte csökkenő létszámmal is évről évre magasabb teljesítményt produkál, mint a magyar" Fotó: AzÜzlet.hu
“…a német építőipar szinte csökkenő létszámmal is évről évre magasabb teljesítményt produkál….”

– Sajnos ez tény. Aminek az az oka, hogy az építőipar a recesszió közel 10 éves időszaka alatt piacának 42 százalékát elveszítette és ami legalább ennyire fájdalmas: eleresztett 80 ezer szakembert. Ezen belül a lakásépítő cégek a piacuk 72 százalékát veszítették el, és csak nagyon kevés lakásépítésre specializálódott cég maradt a piacon. Ebben a majdnem kilátástalan piaci helyzetben pedig az építési vállalkozók nagy többsége – tisztelet a kivételnek – nem tudott és nem is hajtott végre különösebb saját beruházást, gépi beruházást, építőgép beruházást, technológiai korszerűsítést. Hiszen senki nem látta előre mi lesz 5-6 év múlva, mikor térülnek meg azok a beruházások, amire szükség lett volna, miközben a bankok sem láttak fantáziát az ágazat finanszírozásában. Ilyen állapotban érte 2014-15-ben az építőipart a fölszálló ág, amikor hirtelen nagyon komoly beruházásokba kellett kezdeni, amihez embereket kellett találni és képezni is őket.

Mindent egybevetve 2019 már egyértelműen az az év lesz, amikor az extenzív, terjeszkedő  bővülésnek nem nagyon van lehetőség, mert a piacon nemigen lehet már embereket találni. 15-20 éves gépekkel pedig nem lehet termelékenyebben, hatékonyabban dolgozni. Mindez egyértelműen konszolidációt hozhat a piacra, mert előbb-utóbb csak azok maradhatnak talpon, akik tőkeerősek, képesek arra, hogy komoly beruházásokat végrehajtva technológiát korszerűsítenek, javítsák a szervezettségüket és emellett jobban meg tudják fizetni a szakembereiket, akiknek a képzésére is marad forrásuk. Vagyis azok, akik egy hatékonysági skálán erőteljesen el tudnak indulni felfelé. Csak egy példa arról, hogy mire gondolok: a német építőipar szinte csökkenő létszámmal is évről évre magasabb teljesítményt produkál. Sőt a magyar építőipar az uniós nemzeti építőiparokat összehasonlító hatékonysági sorrendet tekintve is az utolsó egyharmadban van.

– Amihez a magyar építőipar túlságosan elaprózott szervezeti struktúrája is hozzájárul.

– Ezért is említettem a konszolidáció megkerülhetetlenségét. A jelenlegi állapot akkor alakult ki, amikor az építőipar privatizációs időszakában, a 90-es évek elején szinte mindenkiből kényszer egyéni vállalkozót csináltunk, akiből csak lehetett, mert nem volt munka és nagyon magasak voltak az élő munka közterhei. Így a közepes és nagyobb cégek azt mondták: inkább alvállalkozóként foglalkoztatlak téged, mert fele annyiba kerül, mint ha az alkalmazottam lennél, és mindez egy azóta velünk élő probléma. Így, miközben az unió 28 országának átlagában a 10 főtől kevesebbet foglalkoztató szervezeteknek aránya nagyjából 88 százalékot képvisel, ez Magyarországon 98 százalék. Úgy, hogy Magyarországon mindösszesen 25 olyan cég van, ami nagyvállalkozásnak minősül, vagyis 250 főtől többet foglalkoztat. Vagyis ma kevés a közép- és nagyméretű vállalkozás. Hogy ezt miért mondjuk? Mert a szervezeti struktúrának is igazodnia kellene a projektek nagyságrendi struktúrájához.

– Szakemberek ezzel kapcsolatban is megkerülhetetlennek tartják a digitalizációt. A BIM * rendszerek bevezetése terén miként áll a magyar építőipar?

(*A BIM a szakma számára eredetileg a háromdimenziós, virtuális modellekre is alapozó épületinformációs modellezést – Building Information Modeling – jelentette, míg manapság már inkább a 3D modellek mellett az ahhoz csatlakozó nem grafikus információk teljes életcikluson át történő kezelését is magába foglaló épületinformációs menedzsmentet – Building Information Management – érti alatta).

– Nagyon nagy a szórás. A közepes és a nagy tervező, illetve kivitelező cégek között ma már egyre többen BIM rendszerben, és digitalizált módon terveznek, kiviteleznek, szerveznek. De ehhez kell a megrendelői igény is, mert ennek azért ára van, amit valahol meg is kell fizetni.

– És miért éri meg a vevőnek? Összességében olcsóbb, vagy jobb minőségű lesz a kivitelezés? Esetleg mindkettő?

– Gyorsabb, megbízhatóbb és jobb minőségű lesz így a kivitelezés. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a mi szakmánk tele van 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikro vállalkozással, ahol a tőkehiány miatt nem képesek az innovációra és a digitalizációra. Ezért ki kell találni azokat a konstrukciókat, amelyben több mikrovállalkozás közösen lép a digitalizáció útjára. Vagy ahol a közepes és nagyobb cégek egy alvállalkozói rendszerben magukkal húzva viszik be a mikrovállalkozásokat a digitalizációba, vagy a BIM rendszerbe. A beruházás és az újfajta tudásigény mellett mindez annak ellenére is nehezen halad, hogy már több, mint 5 éve kötelező az elektronikus építési napló és az építőipari digitalizált nyilvántartási rendszer, a ZTDR, ami azonban még csak egy alapot teremt arra, hogy az érintett cégek, informatikai alapon bizonyos mértékig kommunikálni tudjanak egymással.

– A digitális tervezés a munkaerő kiváltását is elősegíti a kivitelezésnél?

– Nem ez az elsődleges szempont az alkalmazásánál, hanem a hatékonyságjavítás és a költségcsökkentés, de hozzájárulhat azzal, hogy javítja a létesítmény előkészítettségét és szervezettebb összmunkát tesz lehetővé a megvalósítás során – például az anyag, a fuvarozási az élőmunka szükséglet optimalizálásával.

– Említette, hogy az elavult gépek cseréje is elengedhetetlen a minőség, illetve hatékonyságjavítás okán.

– Ezért nagyon fontos, hogy az ÉVOSZ javaslatára, 2017 év végén együttműködési megállapodást kötöttünk az akkori nemzetgazdasági miniszterrel, Varga miniszter úrral, amelynek keretében az építőipar költségvetési forrásból vissza nem térítendő állami támogatásra pályázhat 30 milliárd forintos nagyságrendben hatékonyság javító kapacitás bővítő beruházásokra. Ez 2018-19-2020-ban, vagyis, három évben lezajló program. Idáig 18 milliárd forint került kihelyezésre, és várhatóan ez év áprilisában jelenik meg az a 2019. évi pályázati kiírás, amire kis- és közepes vállalkozások, tehát a 10 főtől többet, 250 főtől kevesebbet foglalkoztató cégek pályázhatnak. És emellett az is látszik, hogy a kedvező iparági kilátások miatt önerőből, és banki hitelből, illetve lízing konstrukciókban nagyon sok cég komolyan költ gépi beruházásokra, technológiai korszerűsítésre, zsalu rendszerek, állvány rendszerek, lakó konténerek beszerzésére és emellett informatikára, illetve digitalizációra. Mindenre amitől hatékonyabb tud lenni.

– De mivel az építőipar, a gépesítés mellett is élőmunka igényes ágazat, a vége mindig csak az, hogy a szakemberhiány megkerülhetetlen.

"Nincs más út, mint hatékonyabban dolgozni." Kép: AzÜzlet.hu
“Nincs más út, mint hatékonyabban dolgozni.”

– Ugyanakkor ez nem egy magyar sajátosság. Egész Európára igaz. Sőt, már a közép-kelet-európai uniós országokra is jellemző, hogy nincs elegendő jó építőipari szakmunkás. Mivel hál’ Istennek az egész unióban dinamikusan növekvő pálya az építés gazdaság, nekünk is meg kell tanulni ezt kezelni, úgy, mint az osztrákoknak és a németeknek. Ők már 25-30 éve együtt élnek azzal a problémával, hogy az iskolarendszerből nem jön ki elegendő végzett építőipari szakmával bíró munkás. Ezért sokkal nagyobb gondot fordítanak a folyamatos felnőtt képzésre,  és a teljes körű modernizálásra. Vagyis nálunk is úgy kell tervezni, hogy a szakemberhiány velünk együtt élő probléma marad. Nincs más út, mint hatékonyabban dolgozni.

– Amihez korszerűbb gépekre van szükség.

– Amellett, hogy gépi beruházásokra, modern kézi szerszámokra van szükség, sokkal jobban előregyártott, iparosított építőanyagok is kellenek ( például olyan tégla, amire már a szigetelés is rá van kasírozva, olyan tetőszigetelő anyag, amin a pára- és csapadékszigetelés is már gyárilag előre gyártottan rajta van). Ezek bedolgozása ugyanis rövidebb időt és kevesebb élőmunkát vesz igénybe. Tehát, úgy is mondhatnánk, hogy élő munkát kiváltó és megspóroló beruházásokra, illetve háttéripari beszállításokra van szükség, ami Nyugat-Európában már működik. Most, hogy a piac Magyarországon is legalább a következő három évben biztos, hogy növekedési pályán tartja az építőipart, itt van az ideje annak, hogy a magyar építőipar ezt a versenyképesség és hatékonyságnövelő lépéseket megtegye.

Friss

A GVH a kártyahasználati díj megszüntetését javasolja

A kisforgalmú boltokat sújtja a terminálhasználati díjszabás, bevételükhöz viszonyítva rendkívül költséges fizetési módszer. Ezért és a szürkegazdaság fehérítése érdekében a díj csökkentését, illetve megszüntetését javasolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Búza. Hat tonna feletti átlag Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a kétharmad rész malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Telekom. Elbocsátás után kivonulás Romániából

Hétszáz állást szüntet meg, digitalizációval és robotok alkalmazásával csökkenti a munkaerőigényt a Telekom romániai leányvállalata. Sajtóhírek szerint a német cég még az idén elhagyhatja a román piacot.

Agyimplantátum beültetésére kért engedélyt Musk

Emberi agyba ültethető szenzort fejlesztett ki a NeuraLink. A startup tulajdonosa, Elon Musk célja, hogy az implantátum segítségével az emberek a gondolataikkal tudják irányítani okostelefonjaikat és más eszközöket. Cége már engedélyt is kért az első műtétekhez.

Hírek

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés