Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Hatalom és politika a cégvilágban - Aki vesz, annak lesz
No menu items!

Hatalom és politika a cégvilágban – Aki vesz, annak lesz

Aki vesz, annak lesz. Vagyis aki nagyobb céget alapít, vállalatot vesz vagy éppen többségi tulajdonra tesz szert, annak lesz hatalma. Tevékenységtől, terméktől, szolgáltatástól és cégmérettől függően az üzleti életben, a versenytársak körében, esetleg a politikai életben, a piacon, s nem utolsó sorban a vezetők és a beosztottak felett. Persze van hatalmuk a különböző beosztású vállalati vezetőknek is, de a tulajdonosokénál kisebb. A beosztott vezető ugyanis a cég vagy a részleg napi működéért, irányításáért felelős, a kockázatot viszont döntő mértékben a tulajdonos vállalja.

Tudvalevő, hogy minden vállalatnak van formális és informális szervezete, s ez a megállapítás a vezetésre is igaz. (Egy nagy amerikai cégnél néhány évvel ezelőtt a vezérigazgató elektronikus levélben jelentett be egy tervezett, jelentős szervezeti változást a dolgozóknak. A visszamérések azt mutatták, hogy a címzettek nagy része a napi levéltengerben nem olvasta el az értesítést, s így nem tudott a várható változásról. Ezek után a vezérigazgató a folyósón bizalmasan közölte ugyanazt az információt az egyik közép-vezetővel. Három óra elteltével a vállalatnál szinte mindenki tudott a tervről, működtek az informális kommunikációs csatornák…)

Hatalmi hálózatok, rendszerek, formák

Minden cégnek megvan a maga belső hatalmi hálózata, és nyílt titok a legtöbb cégnél, hogy a nagy kérdésekben már a felsővezetői értekezletek előtt megszületnek a döntések az informális vezetés és szervezet „pókhálójában”. A 21-dik század első két évtizedében jelentős változások történtek és történnek a vállalati hatalmi rendszerekben, valamint a belső cégpolitikák alakulásában.  Érdemes közelebbről is szemügyre venni ezt a két, viszonylag rejtett, előtérbe nem kerülő rendszert.

Nagyon leegyszerűsítve a hatalom szervezeti, vállalati szinten azt a képességet, lehetőséget jelenti, hogy valaki, például egy vezető, mást, másokat befolyásoljon. Ennek fényében öt menedzseri, személyközi hatalmi formát különböztetünk meg:

  • Hatalom és politika a cégvilágban jutalmazó hatalom. A beosztott arra számít, hogy a vezető kívánságainak folyamatos, jó minőségű teljesítése jutalmat (fizetésemelés, bónuszok, stb.) eredményez
  • kényszerítő hatalom. A beosztott úgy véli, hogy ha nem teljesíti a vezető kívánságait, büntetésben (prémium megvonás, elbocsátás, stb.) részesül
  • jogi hatalom. A felettesnek a szervezeti rangsorban betöltött szerepéből fakad, amelyet megbízása, kinevezése eredményez
  • referencia hatalom. Azon alapul, hogy a beosztott azonosul a vezetővel, őt tekinti példaképnek, olyan szeretne lenni, mint ő
  • szakértői hatalom. Beosztástól függetlenül a dolgozó olyan szaktudással, szakértelemmel rendelkezik, amelyek mindenkiből elismerést, tiszteletet váltanak ki.

Századunkban előtérbe került az információs hatalom, amellyel azok rendelkeznek, akiknek hozzáférésük van fontos, esetleg bizalmas információkhoz, adatokhoz, s akik ellenőrizni tudják azokat. Ugyancsak hatalommal rendelkeznek azok, akik ezeket az információkat és adatokat elemzik, őket napjainkban spin doktoroknak hívják.

A tapasztalatok szerint a leghatékonyabb a referencia és a szakértői hatalom, amelynek kialakítására törekedniük kell a vezetőknek beosztottaikkal a személyközi kapcsolatokban. A szakértői hatalomnak – amelyet a jövő vállalati hatalmának is neveznek – van a legerősebb kapcsolata a munkatársak jó teljesítményével és elégedettségével.

Csoportközi hatalom

A szervezeteknél, így a vállalatoknál nem csak személyközi, hanem csoportok, részlegek közötti hatalmi viszonyok is kialakulnak. Számos cégnél van hatalmi ellentét a marketing és az értékesítési részlegek között. A marketingesek szerint az ő tevékenységük nélkül nem lehetne növelni az eladásokat vagy éppen új piacokat találni. Az értékesítők pedig azon a véleményen vannak, hogy nincsen különösebb szükség a marketing részlegre, hiszen ők vannak „kint” a piacon, ők ismerik a lehetőségeket és az igényeket. Hasonló hatalmi ellentétek tapasztalhatók sok esetben a kutatási és fejlesztési részleg, valamint a pénzügyi tervezők között.

Érdemes röviden áttekinteni a csoportközi hatalom forrásait. Hatalommal rendelkeznek azok a csoportok, részlegek a vállalatoknál, amelyek ellenőrzésük alatt tartják az úgynevezett kritikus pontokat, például a kommunikációs és információs csatornákat, valamint a formális és informális személyi hálózatokat.

Ugyancsak forrása a csoportközi hatalomnak olyan tevékenységek kézben tartása és ellenőrzése, amelyek nélkül más részlegek nem tudnák teljesíteni feladataikat, elérni céljaikat. Ilyen tevékenység például a HR részleg részéről a munkaerő toborzás és felvétel, vagy a céges informatikai rendszerek és eszközök „kezelése”.

Több olyan tényező van még a vállalati és az üzleti világban, amely stratégiai hatalmat biztosít egyes részlegeknek. Például a képesség a bizonytalan helyzetek, hirtelen felmerülő problémák megoldására. Nem lehet fennakadás váratlan áramszünet esetén sem a céges informatika működésében, tehát az IT-részleg ilyenkor (is) stratégiai hatalmi helyzetben van. Az erőteljes központosítás, centralizáció is jelentős hatalmat biztosít azoknak, akik ezt a folyamatot irányítják, ellenőrzik. (Vannak persze ágazatok, munkahelyek – atomerőmű, fegyveres testületek, stb.- ahol a zavartalan működés megköveteli a központosítás különböző fokozatait, de ez az üzleti életre kevésbé jellemző.)

Ugyancsak forrása a csoportközi hatalomnak a valamilyen tevékenység azonnali nem helyettesíthetősége. (Tudjuk persze a gyakorlatból, hogy szinte minden és mindenki helyettesíthető, pótolható, ez csak idő és anyagi forrás kérdése.) Ilyen hatalmat jelent többek között a sztrájk, a tömeges felmondás a dolgozók részéről, vagy éppen az agyelszívás lehetősége.

Kulcsszerepben a függőség

A csoportközi hatalom kulcsa a függőség kialakulása. Az előbbiekben felsorolt hatalmi források közös jellemzője, hogy egy részleg ellenőrzése alatt tartja más részlegek igényeinek a kielégítését. Ennek nyomán függőség keletkezik, s az egyik részleg nagyobb hatalommal rendelkezik bizonyos területeken, mint a többiek. Úgy tartják, hogy az óra a vállalati életben is körbejár, vagyis kevés olyan csoport, részleg van, amely ne rendelkezne valamilyen csoportközi hatalommal.

A hatalomnak van napos és negatív oldala. A napos oldal az úgynevezett közösségi hatalom, amely a társadalmi célkitűzések elérésére ösztönöz és orientál. A hatalom negatív „arca” lehet a személyes hatalom, amelyet a hatalommal bíró vezető, vagy beosztott saját illegális anyagi gyarapodására, céljainak gátlástalan elérésére, mások manipulálására használ.

Ahogy Steve Jobs csinálta

Az Apple legendás és karizmatikus vezérigazgatója, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Steve Jobs egy interjúban elmondta, hogy a cégvezetés kezében jelentős hatalom összpontosul, de ennek mind nagyobb részét igyekszik delegálni a középvezetőkhöz és a dolgozókhoz. Ez nem jelenti a felelősség megosztását, „lepasszolását”, hanem a hatalom közös gyakorlását bizonyos kérdésekben és területeken. A hatalom részbeni delegálása (empowerment) századunk első két évtizedének egyik új vezetési módszere, amely nagyobb hatékonyságot biztosít a vállalatoknak.

Szervezeti politika

Minden szervezet, intézmény, vállalat rendelkezik úgynevezett szervezeti politikával, az egyének pedig politikai magatartással. Fontos hangsúlyozni, hogy a szervezeti politikának többnyire nincsen köze a napi „nagypolitikához”, bár kétségtelen, hogy ez utóbbi egyes esetekben lehet rá közvetett hatással. Mindenesetre nem ez a jellemző a szervezeti politikára.

A szervezeti politika a hatalom és a befolyásolás érvényesítése a vezetés részéről különféle stratégiák és taktikák alkalmazásával. Egyéni politikai magatartásról akkor beszélhetünk, amikor valaki a hatalmát, személyi hatalmát nem a vállalati, hanem egyéni érdekei érvényesítésére használja fel. Konstruktív az az egyéni politikai magatartás, amely személytelen és a közösség, a vállalat érdekeit szolgálja.

A vezetési tanácsadók tapasztalata szerint egy cégnél akkor élénkül meg a szervezeti politikai tevékenység, amikor:

  • a vállalati célok nem egyértelműk
  • a döntéshozatal autokratikus
  • a hatáskörök, jogkörök zavarosak, félreérthetőek
  • hiányosak az anyagi és egyéb erőforrások
  • eluralkodott a bizonytalanság a szervezetben

Ebben a helyzetben felerősödik a vállalaton belüli befolyásolás, amelynek számos módszere, technikája ismert. Ezek irányulhatnak felfelé (beosztott-főnök), lefelé (főnök-beosztott) és oldal irányba (beosztott-beosztott, főnök-főnök). A befolyásolási módszerek sorába tartozik többek között a tárgyalás, az érvekkel való meggyőzés, a nyomásgyakorlás, a helyi koalíciók és szövetségek létrehozása, a bizalomba férkőzés.

A befolyásolási taktikákra hatással van a nemzeti és a vállalati kultúra is. Amíg a befolyásolás a vállalati célok elérését szolgálja, az kedvező az abban résztvevők számára. A számos módszer és technika hatékonysága jelentős mértékben függ a kitűzött céltól, valamint azoktól a személyektől, akik a „célkeresztbe” kerültek.

Impresszió menedzsment

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huA befolyásolás egyik fontos módszere a kellemes, jó benyomás keltése, más szavakkal az impresszió menedzsment. Ezt akkor alkalmazza valaki, amikor önmagáról (vagy a cégéről) jó benyomást akar kelteni. Ennek a módszenek az eszköztárában megtalálható az önfényezés, a híres emberek nevének említése ismerősként, a nagyotmondás, szívességek felajánlása, stb. Gyakran fordul elő a jó benyomás keltésének menedzsmentje az állásinterjúk során, a fizetésemelések és jutalmazások előtt, stb., vagyis amikor szeretné valaki „eladni” magát és/vagy a cégét.

A befolyásolási taktikák akkor eredményesek, ha elősegítik a szervezeti célok teljesülését, és ha a szervezetnél megértik, hogy ez kétirányú utca, tehát kölcsönös lehet. Ugyancsak az eredményességet segíti elő a nyílt és minden irányú kommunikáció és a befolyásolás alanyainak, célpontjainak tisztelete.

Magatartás -Irányítás

Gyakran kérdezik, hogyan lehet irányítani a politikai magatartást, „viselkedést” a szervezetekben? Természetesen ezen a területen sincsenek csodák, de van néhány bevált, a vezetők által jól alkalmazható módszer. Mindenek előtt a nyílt kommunikáció a szervezeten belül, amelyhez szorosan kapcsolódik az elvárt teljesítmények pontos megfogalmazása. Eredményre vezet a dolgozók bevonása a döntési folyamatokba, valamint a csoportok, részlegek közötti szoros együttműködés. A nem kellő mennyiségben elérhető, illetve rendelkezésre álló erőforrások (anyagi, emberi, technika, stb.) hatékony menedzselése szintén jó irányt szab a politikai magatartásnak. A támogató és pozitív szervezeti „éghajlat” egyértelműen segíti a vezetőket a politikai magatartás kedvezőtlen hatásainak megelőzésében.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

A vezetők és a beosztottak számára távolról sem közömbös, miként alakulnak a szervezetben a hatalmi és a politikai viszonyok. Két olyan területről van szó, amelyek közvetlen hatással vannak az üzleti eredményekre. Érdemes tehát mindkét, viszonylag új kérdéskört részletesen megismerni, tanulmányozni, hiszen a globalizálódó üzleti világban a cégeken belüli hatalom és politika kérdései mind inkább előtérbe kerülnek.

 

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó, CMC

Certified Management Consultant

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itt a válasz: ez a vezető magyar bankárok véleménye a recesszióból való kilábalásról

Soft vagy hard landing, szakmai kifejezéssel élve puha vagy kemény landolás várható: könnyebben vagy nagyobb megpróbáltatások árán jutunk túl a mostani recessziós helyzeten? A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közelmúltban lezajlott 60. Közgazdász-vándorgyűlésének egyik kiemelt eseményén, a Bankvezérek kerekasztalán a levezető elnök, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által feltett kérdésre Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Vörös Réka, az UniCredit Bank igazgatóság tagja, Martzy Antal, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója válaszolt.

Fél évszázada nem volt ilyen: stagfláció felé robog Ausztria

Az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után az év második felében lendületet veszített és a visszaesés fázisába esett az osztrák gazdaság, ami a makacsul magas inflációval együtt a stagfláció kialakulását jelzi előre - áll a Wifo gazdaságkutató intézet 2022-2023-as őszi prognózisában.

Olajháború. Amerika új forrásokat keres, régi rivális is képbe került

Az OPEC-országok határozata a kőolaj-kitermelés csökkentéséről alternatív beszerzési források felkutatására kényszeríti az Egyesült Államokat - közölte az amerikai elnök.

Xiaomi márkájú elektromos autó? Nagy dobásra készül az alapító

Bár a A Xiaomi társalapítója, Lej Csün leginkább új okostelefonok piacra dobásával van elfoglalva, árulkodó jelek szerint az autógyártási ambícióiról sem mondott le.

Hírek

A távhőszámlák után is jár az energiatámogatás

A távhőszámlák után is jár az energiatámogatás: áram- és gázfogyasztásukon túl a távhőfelhasználásból származó költségnövekményük részleges kiváltására is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást a feldolgozóipari kkv-k - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Magyar falu program: 1450 kisbolt újult meg

A magyarországi kistelepüléseken 1450 kisbolt újult meg a kormány Magyar falu program támogatásának segítségével több mint 50 milliárd forint értékben - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Jogsértő cégegyesítések miatt bírságolt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal hatósági jóváhagyás nélküli cégegyesítések miatt összesen 23,9 millió forint bírságot szabott ki.

Újra négy blokkal működik a Paksi Atomerőmű

A Paksi Atomerőmű 1. blokkjának éves nagy karbantartása rendben lezajlott, az erőmű minden blokkja zavartalanul üzemel - jelentette be a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára.

Itt a határidő: eddig lehet a SZÉP-kártyákat kedvezményesen felhasználni

A SZÉP-kártyákat 2023. május 31-ig lehet kedvező adózás mellett felhasználni - közölte a gazdaságfejlesztési miniszter.

Újra gyengül a forint, emelkedik az olaj- és a gázár

Szerdán napközben gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, miközben emelkedett a kőolaj és a földgáz jegyzése.

Pénteken újabb nagy drágulás jön a hazai benzinkutakon

Mivel a Brent típusú olaj drágulásba kezdett, péntektől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a piaci benzin literjéért bruttó 7 forinttal, a piaci gázolaj literjéért pedig bruttó 16 forinttal kell majd többet fizetni.

Feketéző benzinkutasra csaptak le a NAV nyomozói – videó

Mintegy 6700 liter gázolajat adott el adózatlanul egy dél-dunántúli benzinkutas, akit üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt hallgattak ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.

Gazdaság

MNB: a monetáris szigorítás a likviditás szűkítésével folytatódik

A Magyar Nemzeti Bank megtartotta első hosszú futamidejű betéti tenderét, amelyen 2093 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. Ezzel az MNB megkezdte a likviditás érdemi szűkítését, folytatva a monetáris szigorítást - közölte a jegybank.

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom