Kezdőlap Menedzser Akadémia Hatalom és politika a cégvilágban - Aki vesz, annak lesz

Hatalom és politika a cégvilágban – Aki vesz, annak lesz

Aki vesz, annak lesz. Vagyis aki nagyobb céget alapít, vállalatot vesz vagy éppen többségi tulajdonra tesz szert, annak lesz hatalma. Tevékenységtől, terméktől, szolgáltatástól és cégmérettől függően az üzleti életben, a versenytársak körében, esetleg a politikai életben, a piacon, s nem utolsó sorban a vezetők és a beosztottak felett. Persze van hatalmuk a különböző beosztású vállalati vezetőknek is, de a tulajdonosokénál kisebb. A beosztott vezető ugyanis a cég vagy a részleg napi működéért, irányításáért felelős, a kockázatot viszont döntő mértékben a tulajdonos vállalja.

Tudvalevő, hogy minden vállalatnak van formális és informális szervezete, s ez a megállapítás a vezetésre is igaz. (Egy nagy amerikai cégnél néhány évvel ezelőtt a vezérigazgató elektronikus levélben jelentett be egy tervezett, jelentős szervezeti változást a dolgozóknak. A visszamérések azt mutatták, hogy a címzettek nagy része a napi levéltengerben nem olvasta el az értesítést, s így nem tudott a várható változásról. Ezek után a vezérigazgató a folyósón bizalmasan közölte ugyanazt az információt az egyik közép-vezetővel. Három óra elteltével a vállalatnál szinte mindenki tudott a tervről, működtek az informális kommunikációs csatornák…)

Hatalmi hálózatok, rendszerek, formák

Minden cégnek megvan a maga belső hatalmi hálózata, és nyílt titok a legtöbb cégnél, hogy a nagy kérdésekben már a felsővezetői értekezletek előtt megszületnek a döntések az informális vezetés és szervezet „pókhálójában”. A 21-dik század első két évtizedében jelentős változások történtek és történnek a vállalati hatalmi rendszerekben, valamint a belső cégpolitikák alakulásában.  Érdemes közelebbről is szemügyre venni ezt a két, viszonylag rejtett, előtérbe nem kerülő rendszert.

Nagyon leegyszerűsítve a hatalom szervezeti, vállalati szinten azt a képességet, lehetőséget jelenti, hogy valaki, például egy vezető, mást, másokat befolyásoljon. Ennek fényében öt menedzseri, személyközi hatalmi formát különböztetünk meg:

  • Hatalom és politika a cégvilágban jutalmazó hatalom. A beosztott arra számít, hogy a vezető kívánságainak folyamatos, jó minőségű teljesítése jutalmat (fizetésemelés, bónuszok, stb.) eredményez
  • kényszerítő hatalom. A beosztott úgy véli, hogy ha nem teljesíti a vezető kívánságait, büntetésben (prémium megvonás, elbocsátás, stb.) részesül
  • jogi hatalom. A felettesnek a szervezeti rangsorban betöltött szerepéből fakad, amelyet megbízása, kinevezése eredményez
  • referencia hatalom. Azon alapul, hogy a beosztott azonosul a vezetővel, őt tekinti példaképnek, olyan szeretne lenni, mint ő
  • szakértői hatalom. Beosztástól függetlenül a dolgozó olyan szaktudással, szakértelemmel rendelkezik, amelyek mindenkiből elismerést, tiszteletet váltanak ki.

Századunkban előtérbe került az információs hatalom, amellyel azok rendelkeznek, akiknek hozzáférésük van fontos, esetleg bizalmas információkhoz, adatokhoz, s akik ellenőrizni tudják azokat. Ugyancsak hatalommal rendelkeznek azok, akik ezeket az információkat és adatokat elemzik, őket napjainkban spin doktoroknak hívják.

A tapasztalatok szerint a leghatékonyabb a referencia és a szakértői hatalom, amelynek kialakítására törekedniük kell a vezetőknek beosztottaikkal a személyközi kapcsolatokban. A szakértői hatalomnak – amelyet a jövő vállalati hatalmának is neveznek – van a legerősebb kapcsolata a munkatársak jó teljesítményével és elégedettségével.

Csoportközi hatalom

A szervezeteknél, így a vállalatoknál nem csak személyközi, hanem csoportok, részlegek közötti hatalmi viszonyok is kialakulnak. Számos cégnél van hatalmi ellentét a marketing és az értékesítési részlegek között. A marketingesek szerint az ő tevékenységük nélkül nem lehetne növelni az eladásokat vagy éppen új piacokat találni. Az értékesítők pedig azon a véleményen vannak, hogy nincsen különösebb szükség a marketing részlegre, hiszen ők vannak „kint” a piacon, ők ismerik a lehetőségeket és az igényeket. Hasonló hatalmi ellentétek tapasztalhatók sok esetben a kutatási és fejlesztési részleg, valamint a pénzügyi tervezők között.

Érdemes röviden áttekinteni a csoportközi hatalom forrásait. Hatalommal rendelkeznek azok a csoportok, részlegek a vállalatoknál, amelyek ellenőrzésük alatt tartják az úgynevezett kritikus pontokat, például a kommunikációs és információs csatornákat, valamint a formális és informális személyi hálózatokat.

Ugyancsak forrása a csoportközi hatalomnak olyan tevékenységek kézben tartása és ellenőrzése, amelyek nélkül más részlegek nem tudnák teljesíteni feladataikat, elérni céljaikat. Ilyen tevékenység például a HR részleg részéről a munkaerő toborzás és felvétel, vagy a céges informatikai rendszerek és eszközök „kezelése”.

Több olyan tényező van még a vállalati és az üzleti világban, amely stratégiai hatalmat biztosít egyes részlegeknek. Például a képesség a bizonytalan helyzetek, hirtelen felmerülő problémák megoldására. Nem lehet fennakadás váratlan áramszünet esetén sem a céges informatika működésében, tehát az IT-részleg ilyenkor (is) stratégiai hatalmi helyzetben van. Az erőteljes központosítás, centralizáció is jelentős hatalmat biztosít azoknak, akik ezt a folyamatot irányítják, ellenőrzik. (Vannak persze ágazatok, munkahelyek – atomerőmű, fegyveres testületek, stb.- ahol a zavartalan működés megköveteli a központosítás különböző fokozatait, de ez az üzleti életre kevésbé jellemző.)

Ugyancsak forrása a csoportközi hatalomnak a valamilyen tevékenység azonnali nem helyettesíthetősége. (Tudjuk persze a gyakorlatból, hogy szinte minden és mindenki helyettesíthető, pótolható, ez csak idő és anyagi forrás kérdése.) Ilyen hatalmat jelent többek között a sztrájk, a tömeges felmondás a dolgozók részéről, vagy éppen az agyelszívás lehetősége.

Kulcsszerepben a függőség

A csoportközi hatalom kulcsa a függőség kialakulása. Az előbbiekben felsorolt hatalmi források közös jellemzője, hogy egy részleg ellenőrzése alatt tartja más részlegek igényeinek a kielégítését. Ennek nyomán függőség keletkezik, s az egyik részleg nagyobb hatalommal rendelkezik bizonyos területeken, mint a többiek. Úgy tartják, hogy az óra a vállalati életben is körbejár, vagyis kevés olyan csoport, részleg van, amely ne rendelkezne valamilyen csoportközi hatalommal.

A hatalomnak van napos és negatív oldala. A napos oldal az úgynevezett közösségi hatalom, amely a társadalmi célkitűzések elérésére ösztönöz és orientál. A hatalom negatív „arca” lehet a személyes hatalom, amelyet a hatalommal bíró vezető, vagy beosztott saját illegális anyagi gyarapodására, céljainak gátlástalan elérésére, mások manipulálására használ.

Ahogy Steve Jobs csinálta

Az Apple legendás és karizmatikus vezérigazgatója, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Steve Jobs egy interjúban elmondta, hogy a cégvezetés kezében jelentős hatalom összpontosul, de ennek mind nagyobb részét igyekszik delegálni a középvezetőkhöz és a dolgozókhoz. Ez nem jelenti a felelősség megosztását, „lepasszolását”, hanem a hatalom közös gyakorlását bizonyos kérdésekben és területeken. A hatalom részbeni delegálása (empowerment) századunk első két évtizedének egyik új vezetési módszere, amely nagyobb hatékonyságot biztosít a vállalatoknak.

Szervezeti politika

Minden szervezet, intézmény, vállalat rendelkezik úgynevezett szervezeti politikával, az egyének pedig politikai magatartással. Fontos hangsúlyozni, hogy a szervezeti politikának többnyire nincsen köze a napi „nagypolitikához”, bár kétségtelen, hogy ez utóbbi egyes esetekben lehet rá közvetett hatással. Mindenesetre nem ez a jellemző a szervezeti politikára.

A szervezeti politika a hatalom és a befolyásolás érvényesítése a vezetés részéről különféle stratégiák és taktikák alkalmazásával. Egyéni politikai magatartásról akkor beszélhetünk, amikor valaki a hatalmát, személyi hatalmát nem a vállalati, hanem egyéni érdekei érvényesítésére használja fel. Konstruktív az az egyéni politikai magatartás, amely személytelen és a közösség, a vállalat érdekeit szolgálja.

A vezetési tanácsadók tapasztalata szerint egy cégnél akkor élénkül meg a szervezeti politikai tevékenység, amikor:

  • a vállalati célok nem egyértelműk
  • a döntéshozatal autokratikus
  • a hatáskörök, jogkörök zavarosak, félreérthetőek
  • hiányosak az anyagi és egyéb erőforrások
  • eluralkodott a bizonytalanság a szervezetben

Ebben a helyzetben felerősödik a vállalaton belüli befolyásolás, amelynek számos módszere, technikája ismert. Ezek irányulhatnak felfelé (beosztott-főnök), lefelé (főnök-beosztott) és oldal irányba (beosztott-beosztott, főnök-főnök). A befolyásolási módszerek sorába tartozik többek között a tárgyalás, az érvekkel való meggyőzés, a nyomásgyakorlás, a helyi koalíciók és szövetségek létrehozása, a bizalomba férkőzés.

A befolyásolási taktikákra hatással van a nemzeti és a vállalati kultúra is. Amíg a befolyásolás a vállalati célok elérését szolgálja, az kedvező az abban résztvevők számára. A számos módszer és technika hatékonysága jelentős mértékben függ a kitűzött céltól, valamint azoktól a személyektől, akik a „célkeresztbe” kerültek.

Impresszió menedzsment

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huA befolyásolás egyik fontos módszere a kellemes, jó benyomás keltése, más szavakkal az impresszió menedzsment. Ezt akkor alkalmazza valaki, amikor önmagáról (vagy a cégéről) jó benyomást akar kelteni. Ennek a módszenek az eszköztárában megtalálható az önfényezés, a híres emberek nevének említése ismerősként, a nagyotmondás, szívességek felajánlása, stb. Gyakran fordul elő a jó benyomás keltésének menedzsmentje az állásinterjúk során, a fizetésemelések és jutalmazások előtt, stb., vagyis amikor szeretné valaki „eladni” magát és/vagy a cégét.

A befolyásolási taktikák akkor eredményesek, ha elősegítik a szervezeti célok teljesülését, és ha a szervezetnél megértik, hogy ez kétirányú utca, tehát kölcsönös lehet. Ugyancsak az eredményességet segíti elő a nyílt és minden irányú kommunikáció és a befolyásolás alanyainak, célpontjainak tisztelete.

Magatartás -Irányítás

Gyakran kérdezik, hogyan lehet irányítani a politikai magatartást, „viselkedést” a szervezetekben? Természetesen ezen a területen sincsenek csodák, de van néhány bevált, a vezetők által jól alkalmazható módszer. Mindenek előtt a nyílt kommunikáció a szervezeten belül, amelyhez szorosan kapcsolódik az elvárt teljesítmények pontos megfogalmazása. Eredményre vezet a dolgozók bevonása a döntési folyamatokba, valamint a csoportok, részlegek közötti szoros együttműködés. A nem kellő mennyiségben elérhető, illetve rendelkezésre álló erőforrások (anyagi, emberi, technika, stb.) hatékony menedzselése szintén jó irányt szab a politikai magatartásnak. A támogató és pozitív szervezeti „éghajlat” egyértelműen segíti a vezetőket a politikai magatartás kedvezőtlen hatásainak megelőzésében.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

A vezetők és a beosztottak számára távolról sem közömbös, miként alakulnak a szervezetben a hatalmi és a politikai viszonyok. Két olyan területről van szó, amelyek közvetlen hatással vannak az üzleti eredményekre. Érdemes tehát mindkét, viszonylag új kérdéskört részletesen megismerni, tanulmányozni, hiszen a globalizálódó üzleti világban a cégeken belüli hatalom és politika kérdései mind inkább előtérbe kerülnek.

 

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó, CMC

Certified Management Consultant

 

Friss

A Költségvetési Tanács elnöke: nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell menteni

Sok függ az elkövetkező hónapok történésein, de kedvező feltételek esetén, ma még ahhoz is adottak a lehetőségek,  hogy az idei sanyarú év után „visszapattanjon” egy jobb pozícióba a gazdaság és ne következzen be egy elhúzódó recesszió – fejtette ki AzÜzlet.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád a Költségvetési Tanács Elnöke

Mario Draghi: Háború van, minden eszköz megengedett!

„Cselekedjünk, tekintet nélkül az államadósságra!” – írja Mario Drgahi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a Financial Timesban megjelent vendégkommentárjában. A kormányok nem habozhatnak. Minden eszköz megengedett. Ha sürgősen nem indul újra a gazdaság, sosem látott válság jöhet. A munkaadókra, a munkavállalókra és a pénzügyi szektorra is kiterjedő állami intézkedéseket vár az EKB volt elnöke.

Tőzsde – Jelentős csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Jelentős, 3 százalék körüli csökkenéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei pénteken. A befektetők profitot realizálnak az előző napok lendületes emelkedése után, miközben újra felerősödtek az aggodalmak a koronavírus-járvány által okozott súlyos gazdasági károk miatt.

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Hírek

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Varga: eddig 245 milliárdot költöttünk védekezésre

Mostanáig 245 milliárd forintot költött a kormány a költségvetésből a járvány elleni védekezése - mondta a Facebookra eltöltött videójában a pénzügyminiszter.

Boris Johnson is elkapta a koronavírust

Boris Johnson brit miniszterelnök szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust - jelentette be pénteken a Downing Street.

Prága. Bordélyházban szállásolnák el a hajléktalanokat

Prága egyik legismertebb bordélyházában, a holesovicei Showparkban akar ideiglenes szállást biztosítani a cseh főváros hajléktalanjainak Zdenek Hrib főpolgármester. Az intézkedés célja, hogy a hajléktalanok is betarthassák az állam által elrendelt vesztegzárat.

Kijárási korlátozás – a rendelet részletei

Megjelent az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett kijárási korlátozásról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet megszegőit a rendőrség 5 ezer és 500 ezer forint közötti szabálysértési bírsággal sújthatja.

A biztonsági őrök is járulékmentességet kérnek

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz.

Orbán: kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor.

Az állam 17,44 milliárdot fizetett a Mátrai Erőműért

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a vételár 17,44 milliárd forint volt - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Otthonról dolgozik? Kapcsolja ki a mikrót!

A mikrohullámú sütő lelassíthatja a wifijeleket, ezért az Ofcom azt javasolja, hogy videohívás vagy más fontos online tevékenység közben ne használjuk ezt a konyhai eszközt.

Vámmentességet kér a kormány a szájmaszkokra

A kormány kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre - közölte Izer Norbert.

Károly herceg is koronavírusos

A brit trónörökös szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust. A walesi herceg londoni hivatala szerint a 71 esztendős Károly tünetei enyhék, egészségi állapota jó.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

Gazdaság

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

A Lánchíd lábához költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

A Lánchíd Palota műemlék épületét veszi meg székhelyének a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint még az idei év végéig átköltözik.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni - írta a tanács a kamatdöntő ülését követően.

Érintés. Tizenötezer forintig nem kell PIN-kód

Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélküli, érintőkártyás vásárlások összeghatára április közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy az intézkedés a járvány lassítását szolgálja.

Moratórium – MNB: nem emelkedhet a törlesztőrészlet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan megoldásokat vár el a pénzügyi intézményektől, amelyekkel a fizetési haladék után - az elhalasztott törlesztések miatt - nem emelkedik az adósok törlesztőrészlete az eredetihez viszonyítva - közölte a jegybank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom