Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy ifj. Duda Ernő az oltakozásról, a vakcinákról - és a legnagyobb rizikófaktorról
No menu items!

ifj. Duda Ernő az oltakozásról, a vakcinákról – és a legnagyobb rizikófaktorról

Oltás nélkül nem lehet úrrá lenni a koronavírus járvány okozta fenyegetettségen – állítja ifj. Duda Ernő a Solvo Biotechnológiai Zrt. elnöke. A szakember szerint valószínű, hogy a beoltottak elsőbbséget élveznek az utazásnál, miközben jó hír, hogy több olyan elképzelés is létezik már, amelynek eredményeként olyan kombinált vakcina készülhet, amelyben az influenza és a Covid, sőt, esetleg még más kórokozók is egy oltásban szerepelhetnek.

– Melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyeket az elmúlt évben megismert a szakma, és amelyek a biztonságos és hatásos Covid-vakcina megteremtéséhez hozzájárultak?

– Az, hogy alig egy éven belül több, a Covid-19 ellen hatásos oltóanyagot kifejlesztettek, a hétköznapi emberek számára is világossá tette, hogy milyen elképesztő fejlődésen ment keresztül a tudomány az elmúlt években. A szakemberek egy része természetesen tisztában volt azzal, hogy milyen úttörő jellegű fejlesztések vannak mind a gyógyszerkutatásban, mind a vakcinák területén, de széles körben ez most vált igazán kézzelfoghatóvá és elérhetővé.

– A világ több táján szinte egyszerre kezdtek a vakcinafejlesztéshez, de más-más úton akarták elérni a kívánt eredményt. Mit lát ezzel kapcsolatban a szakember?

– Rendkívüli eredménynek számít, hogy a Covid-19 azonosítása után még csak napok teltek el, amikor a vírus szekvenciája (vagyis összetevőinek szerkezete – a szerk.), már a teljes tudományos társadalom számára elérhetővé vált. Így néhány héten belül megjelentek az első cikkek arról, hogy milyen ismert hatóanyagok lehetnek hatásosak a koronavírus ellen, és ezek között van olyan, amit pár hónapon belül már engedélyeztek is a Covid-19 kezelésére. Például az évtizedek alatt kifejlesztett mRNS-es technológián alapuló vakcinákban rejlő lehetőséget jól mutatja, hogy az első ilyen Covid-19 elleni vakcinák technikailag már néhány nap alatt elkészülhettek. Ezek igazából jelentős változáson nem is mentek keresztül azóta, csak a hatékonyságukat és a biztonságosságukat kellett bizonyítani. (Az mRNS vakcina nem magát a vírusfehérjét, hanem annak hírvivő molekularészletét tartalmazza – a szerk.)

– Most nagyjából hány olyan vakcináról tudni, ami ígéretes, hatásos lehet és a közeljövőben meg is jelenhet a világban?

– A világon összesen, közel 500 (!) különböző vakcina-fejlesztési projekt fut, amelyekből láthatólag egy fél tucat már a piacon van, vagy nagyon rövidesen piacra is kerül. Ehhez elképesztő mértékű humán erőforrást és felfoghatatlan mennyiségű pénzt fektettek be az érintett cégek – és a fejlesztéseket támogató kormányok. Tény azonban, hogy a több száz fejlesztésből csak néhány lesz eredményes, amelyek nem csak visszahozzák a befektetett forrásokat, de esetleg nyereséget is termelnek. Ettől függetlenül természetesen a többi fejlesztés is előbbre viheti a tudományt, de vélhetőleg azoknál, a most befektetett pénz, ebben a formában soha nem térül meg.

– Az úttörő szerepet betöltő Pfizer-BioNTech vakcináról már a téma iránt érdeklődő átlagember is szinte mindent megtudhatott. Mit érdemes tudni a többi oltóanyagról?

– Az első piacra kerülő vakcinák közül több is ugyanazon az mRNS technológián alapul, amely a Szegedről indult Karikó Katalin fejlesztéseire épül. Érdekes módon az ezzel foglalkozó cégek nem fertőző betegségek ellen akartak vakcinát fejleszteni, hanem mindegyik tumor elleni vakcina fejlesztésében látta a legnagyobb lehetőséget. Azonban amikor a járvány elindult, felismerték, hogy a technológia rugalmassága miatt ők gyorsabban képesek hatékony oltást fejleszteni, mint a hagyományosabb eljárással dolgozó cégek.

Az mRNS vakcinák, a kiemelkedő hatékonyságuk mellett, jóval biztonságosabbnak is tűnnek, mint a korábbi eljárások. Az mRNS vakcinák – mint amilyen a Pfizer-BioNTech, a Moderna és a CureVac – között nincs jelentős eltérés, technológiai nüanszok vannak, például, hogy milyen hőmérsékleten kell tárolni őket.

– Beszélhetünk-e versenyhelyzetről a vakcinák hatásosságát illetően?

– Mivel az mRNS vakcinában rendkívül kevés összetevő van, és a vírusnak csak azt a részét tartalmazzák, ami az immunválaszhoz szükséges, így remélhetőleg nem jut a páciensbe a vírus olyan eleme, amely adott esetben autoimmun választ válthatna ki. Ennek a cikknek a megjelenésekor már közel 200 millió adag vakcinát adtak be, és nem hogy halálesetről, de még súlyos mellékhatásról sem számoltak be sehol. Ezt összehasonlítva azzal, hogy bár a szakemberek is vitatkoznak a koronavírus halálozási rátáján, és a számok rémisztőek, elég biztosan állíthatjuk, hogy nem lehet kérdéses az oltás szükségessége.

– Egyáltalán lehet-e tudni azt, hogy az oltás meddig ad igazán biztonságot?

– Ma még igazából senki sem tud pontos választ adni arra, hogy milyen hosszan nyújtanak védettséget ezek az oltások. Azt érdemes tudni, hogy a Covid-19 vírus a nátha vírusok csoportjába tartozik, és közel áll azokhoz a nátha vírusokhoz, amelyek által újra és újra meg szoktunk fertőződni, és ha ezt megkaptuk, utána általában néhány hónapnál hosszabb védettséggel nem rendelkezünk. A Covid-19 esetében is számos példát lehet felsorolni arra, hogy valaki újra fertőződik, és sokszor az új fertőzés súlyosabb, mint az első. Nekem személy szerint is volt olyan kollégám, akivel mindez megesett néhány hónapon belül.

Mivel a vírust csak egy éve ismerjük, bárki, aki azt állítja, hogy meg tudja mondani, milyen távon nyújt védettséget egy oltás, biztos, hogy csak spekulációról beszél. Abból kiindulva azonban, hogy különösen az mRNS-oltások tekintetében nagyon pontosan irányítjuk azt, hogy a vírus melyik része ellen termelődjön az ellenanyag és ezzel igen felfokozott immunválaszt váltunk ki, így azért szakmailag az várható, hogy az oltás lényegesen hosszabb védettséget ad annál, mint amikor valaki a fertőzöttség révén szerez védettséget. De azt, hogy ez egy-két év, vagy öt-tíz év ma még senki nem tudja megmondani. Ugyanakkor nem látom be, miért lenne az drámai, ha néhány évente újra kéne oltatnunk magunkat, hiszen az influenza oltást is sokan minden évben beadatják. Ráadásul már több olyan elképzelés is van, miszerint olyan kombinált vakcinát készítsenek, amelyben az influenza és a Covid-19, sőt esetleg még más kórokozók is egy oltásban szerepelnek majd.

– Az oltás kapcsán az is egyre inkább felmerül, hogy a mostani vakcinák mennyire lehetnek hatásosak a különféle – brit, dél-afrikai stb. – mutációkkal szemben.

– A mostani legjobb ismereteink alapján a jelenlegi oltások feltehetőleg a vírus variációk ellen is védelmet adnak. Ebből a szempontból megint csak előnyben vannak az mRNS vakcinák abban a tekintetben, hogy ezek azt a fehérjét használják, amellyel a vírus az emberi sejtekhez kapcsolódik és bejut a sejtekbe. Ha ez a fehérje drámai mértékben módosulna, akkor a vírus már fertőzőképtelen lenne.

– Mit tart egyébként az Szputnik V és a Sinopharm vakcináról?

– Az orosz és a kínai vakcináról jelen állapotban még azért nehéz véleményt mondani, mert nem publikálták teljeskörűen azokat a típusú részletes vizsgálati eredményeket, amelyek a többi vakcina esetében már a szakemberek rendelkezésére állnak.

– Mennyire tartja megkerülhetetlennek az oltást a jelenlegi helyzetben?

– Szerencsére úgy látszik, hogy az oltási hajlandóság Magyarországon is javul és valószínűleg, ahogy egyre több adat lesz arról, hogy az oltásnak nincsenek komolyabb mellékhatásai, miközben a fertőzöttek száma csökken, egyre többen fogják felismerni azt hogy csak akkor tudunk túllépni ezen a járványon, ha a lakosság döntő része be van oltva.

Ide tartozik az is, hogy sajnos nagyon kevés szó esik a Covid-19 utóhatásairól, amelyek pedig nemcsak megváltoztathatják a fertőzésen átesettek életét, de várhatóan óriási többletköltséget és terhelést fognak róni majd az egészségügyi ellátórendszerre is. Még nem ismerjük a komplikációk teljes sorát, de szinte nincs olyan szervrendszer, amely nem lehet érintett ennek kapcsán. A leggyakoribbak a szív- és érrendszeri, légzőszervi, vese- és központi idegrendszeri károsodások.

– Aki már átesett a Covidon annak is érdemes beoltatnia magát, amikor ez a gyógyulás után már engedélyezett?

– Mivel kiszámíthatatlan az, hogy a fertőzés milyen távú védettséget ad, sőt, egyáltalán ad-e, így nem kérdéses az, hogy a korábbi fertőzötteknek is érdemes beoltatniuk magukat. Az említett szövődmények miatt is egyértelműen azt javasolják a szakemberek, hogy aki átesett a Covid-19-en, annak is van miért beoltatnia magát. Csak abban van eltérés a különböző országok protokolljai között, hogy erre három hónapot, vagy hat hónapot kell-e várni és elég-e egy oltás a szokásos kettő helyett.

– Ha valaki beoltatja magát azonnal úgy mehet munkába, hogy nem fertőződik meg?

– Már az első oltás is ad valamilyen fokú védettséget, de a szakirodalom szerint körülbelül egy hetet kell várni a második oltás után, mire az immunitás teljesen kialakul. A legtöbb adat Izraelből van, ahol az derült ki, hogy az első oltás után csak a 0,07% -uk fertőződött meg, és akik megfertőződtek, azoknál is sokkal enyhébb lefolyása volt a betegségnek. Ha tehát valaki megkapta már a második oltást, akkor várhatóan biztonságosan munkaképes, nem kell tartania a fertőzöttségtől. Ennek ellenére javasolt a távolságtartás, és a személyes higiénia betartása. Ugyanis a vírust nem csak cseppfertőzéssel lehet átadni, hanem testünkön is hordozhatjuk.

– Akit már beoltottak, már nem is lehet fertőzőképes?

– Fertőzőképes csak az lehet, akiben megfelelő vírusszám van. Az, hogy a beoltott ember nem betegszik meg, még nem zárja ki azt, hogy tünetmentesen fertőzött legyen. Ha az oltás nyomán a nyálkahártyák felszínére kellő mennyiségű ellenanyag (IgA dimer) választódik ki, akkor az illető nem is fertőzhető, benne a vírus nem képes szaporodni. Még nem tudjuk biztosan, mely vakcinák képesek ezt a hatást kifejteni.

– Ön szerint a mindennapi életben és különösen az utazások kapcsán, fognak-e előnyöket élvezni azok, akik már átestek a Covid-19-en és különösen azok akiket beoltottak?

– Ma egyértelműen úgy néz ki, hogy lesz valamilyen nemzetközi igazolvány. Ugyanakkor több ország is jelezte, hogy csak azok számára fogják engedélyezni az utazást, akik bizonyítottan be vannak oltva. Ez is egy újabb ok arra, hogy a fertőzésen már átesettek is beoltsák magukat. Arról viszont még nem lehet konkrétumokat tudni, hogy az igazolás pontosan hogy fog működni: az egyes országok külön-külön alakítják ki a maguk szabályait, vagy pedig nemzetközi együttműködés jön létre ebben a tekintetben.

– Ön szerint 2021-ben az oltások révén mennyire állhat vissza az élet?

– A jelenlegi trendeket nézve, én bízom benne, hogy már a második negyedév végére nagyjából visszaáll a normális élet, de azt gondolom, hogy legalább még az év végéig részben fennmaradnak a járvány korlátozását szolgáló intézkedések. Az igazi veszélyt a harmadik világbeli országok jelentik. Ha az alacsony átoltottság miatt a vírus hosszú távon fennmarad, (az immunhiányos HIV fertőzöttek magas száma miatt) akkor újabb mutánsok tucatjai is kialakulhatnak.

De a legkomolyabb rizikótényezőnek, a konteó, vagyis az öszeesküvés hívők és az egyéb okból oltásellenesek csoportja számít, mert ha miattuk nem válik lehetővé a populáció megfelelő számú átoltottsága, akkor a Covid-19 hosszabb távon is velünk maradhat.

 

Érsek M. Zoltán

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

ESET: Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázatairól

Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázataira hívja fel a figyelmet az ESET informatikai cég

MÁV-Volán: rekordszámú bérlet- és jegyeladás márciusban

Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasok - közölte a MÁV-VOLÁN-csoport szombaton.

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.