Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Infláció: felesleges fizetést emelni?
No menu items!

Infláció: felesleges fizetést emelni?

Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történelmi magasságokba repült az infláció Magyarországon, emiatt a cégeknek sorozatos béremeléseket kellett végrehajtaniuk az elmúlt szűk két évben. Mostanra viszont elérkeztünk arra a pontra, amikor önmagában a fizetések növelésével nem lehet megfelelően motiválni a munkavállalóinkat, állítja Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

Mint fogalmazott, a dolgozók ”nem fogják tűzbe tenni a kezüket” a cégért havi plusz 10 ezer forintért, inkább csoportos vagy egyéni juttatásokban kell gondolkodni, azzal lehet nagyobb hatást gyakorolni a munkatársak teljesítményére.

Lassan két éve fennálló probléma Magyarországon a történelmien magas infláció, és bár szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, a nagyvállalatok szinte egymásra licitálva jelentik be még mindig a fizetésemeléseket a munkavállalók megtartása vagy motivációja érdekében.

Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora szerint ugyanakkor a béremelés az inflációs környezettől függetlenül már lejárt lemez. Mint mondta, az elmúlt időszakban valóban többször kellett bért emelnie a cégeknek, viszont ez ma már sokkal inkább a normalitás része kellene, hogy legyen, mintsem egy plusz követelés a dolgozók részéről.

„Sok vezető úgy próbálja kezelni az infláció okozta helyzetet, hogy azt teszi, ami éppen az eszébe jut. Ilyen a béremelés is: ha azt hallják az elemzőktől a hírekben a cégvezetők, hogy ezt meg kell lépni, akkor meglépik, aztán vagy működik, vagy nem. Eddig talán működött is néhány esetben, de a kívánt eredmény – hogy megtartsuk az embereinket – most már nem érhető el csak ezzel, tulajdonképpen felesleges fizetést emelni, ha az előbb említett tényező a cég célja.” – magyarázta.

A szakember úgy látja, a munkáltató maximum kettő napig tudja motiválni jelenleg a béremeléssel az alkalmazottakat, akiknek havi szinten 10-20 ezer forint plusz jövedelem nem segít jelentősen az anyagi helyzetén. A béremelés tehát inkább egyfajta alappá vált – vagy kellene válnia – 2023 végére, és már nem egy hatékony motivációs vagy munkaerő megtartó eszköz.

Az emberi tényező fontosabb, mint a pénz

Arra a kérdésre, hogy mégis mivel tudnák akkor motiválni a dolgozókat a cégek, Dienes Martin úgy felelt, többet kell invesztálni a munkatársakba, akár képzésekkel, jutalmi rendszerekkel, és fel kell ismernie a vezetőknek, hogy a munkatársak a legnagyobb értéket képviselik a cégen belül. Szerinte fontos a támogató légkör, hogy ne stresszeljen mindenki egész nap az irodában, vagy kint a terepen.

„Az emberi tényező jóval többet nyom a latba, mint egy 10 százalékos fizetésemelés. Ha szeretnénk megtartani munkatársainkat, akkor a vállalati kultúra számít, és egy olyan belső közösség felépítése, ahová mindenki örömmel megy be dolgozni, ahol az emberek akár még meg is tudják egymással beszélni a problémáikat” – mutatott rá a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

A munkavállalókat a jelenlegi helyzetben egyénileg és csoportosan is lehet motiválni. A cégfejlesztési mentor szerint viszont most hatékonyabbak a csoportos motivációs eszközök. Érdemes céges szinten gondolkodni, például lehet akár meleg ebédet, bejárási vagy fűtési szezonban támogatást adni. Kreativitástól függően a lehetőségek száma határtalan.

A szakember szerint a lényeg az, hogy most ne kivételezzünk senkivel, de ne is komplikáljuk túl a motivációt. Kiemelte, hogy nincs csoda módszer, ami minden cégben működik, meg kell kérdezni a munkavállalókat arról, hogy mi lenne az a plusz, aminek köszönhetően motiváltabban mennének be dolgozni. Van olyan cég, ahol egy péntek délutáni közös kirándulás, de lesz olyan cég, ahol egy munkaterületre megvásárolt jéghideg hűtő lesz motivációs tényező a munkatársak számára.

„Ami biztos, hogy a kommunikáció elengedhetetlen része a fejlődésnek, és ez most is többet ér, mintha csak pénzt dobálnánk a kollégákhoz. Azok a cégek fognak jól kijönni a válságból, inflációból, ahol a vezetők okosan és előre gondolkodva tudnak együttműködni munkatársaikkal” – zárta gondolatait Dienes Martin.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Érezni a zenét: Mélynyomós koncerten buliznak együtt siketek és hallók

Sub_Bar a neve annak az új rendezvényformátumnak, amelynek keretében siket, halló és nagyothalló fiatalok bulizhatnak együtt. A zene kizárólag 150 Herz alatti frekvencián szól a mélynyomókból, így inkább érezni lehet, mint hallani. Bécsben a FLUCC Wanne lokál adott helyet az első Sub_Bar koncertnek 2024. április 29-én.

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra.

Kiemelkedő szakmai munka az élelmiszerlánc biztonságáért

Az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy szorosan összefonódik, így az állategészségügyi laboratóriumokban végzett tevékenység kulcsfontosságú.

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.