Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Ipari forradalom 4.0 – a robotok a barátaink lesznek?

Ipari forradalom 4.0 – a robotok a barátaink lesznek?

Forradalmi időket élünk. A negyedik ipari forradalom azonban úgy válik mindennapjaink részévé, hogy azt gyakran észre sem vesszük. Pedig Lepsényi István, a Valor Hungarie Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar cégek számára élet-halál kérdése, képesek-e megfelelni az új korszak kihívásainak. A Nemzetgazdasági Minisztériumban korábban gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkári feladatait is ellátott szakember egyetért azzal, hogy marad a munkaerőhiány. Az új munkaerőt a munkahelyek igénylik majd – csak éppen másra, mint eddig – mondta.

– A szakemberek a 21. század elején kezdtek foglalkozni azzal hogy, mind a technológiákban, mind a rendszerekben, mind az üzleti módszerekben olyan nagymértékű változások következtek be, amelyek hatására már arról kell beszélni, hogy a három ipari forradalom után – a gőzgép 18. századi feltalálása, a sorozatgyártás 20. századi beindulása, valamint az automatizálás és a számítógépek 60-as évek beli megjelenése  után -, ismét egy forradalmi változáson megyünk keresztül. Ezt először a németek kezdték el negyedik ipari forradalomnak, vagy Ipar 4.0-nak nevezni és mi magyarok is ezt a meghatározást alkalmazzuk.

Az amerikaiak azért inkább a dolgok internetje kifejezést alkalmazzák, mert ott, a jelenség legfőbb meghatározó elemét, az internetet emelik ki. Mondván, az internet az, ami összeköti a gépeket, eszközöket, és ezáltal rendkívül sok kapcsolat és adat áll a rendelkezésünkre. Például, vannak olyan előrejelzések, hogy 2020-ra, vagyis már jövőre, a világban 60 milliárd eszköz lesz összekapcsolva az internettel.

– Miben nyilvánul meg leginkább ez a forradalmi változás?

Lepsényi István

– A gépek hálózatba kötése és az ebből eredő hatalmas adatmennyiség eredményeként megjelentek az úgynevezett diszruptív technológiák, vagyis azok a technológiák, amelyek lerombolják a korábbiakat és teljesen új, domináns technológiákat építenek fel helyette. Ennek az új világnak pedig nemcsak az iparra van óriási hatása, hanem – gyakran szinte észrevétlenül -, a mindennapi életünkre is. Pedig hamar érzékelhetjük ezt, ha belegondolunk, hogy hányfajta applikáció van a számítógépünkön, vagy az okos telefonunkon. Arról nem beszélve, hogy egy jól felszerelt, modern otthonban, a különböző háztartási eszközök szinte már arról vitatkoznak, hogy közülük melyik a domináns: a hűtőgép, a sütő, netán a mosógép mondja meg azt, hogy mit kell csinálni.

Nem véletlenül jelentek meg azok a háztartási eszközök, amelyek, már nagy képernyővel rendelkeznek, óriási adatmennyiséget kezelnek és távolról is irányíthatóak, vagy éppen programozhatóak és össze vannak kapcsolva az internettel. Az például már természetes, hogy a sütőnket beállíthatjuk arra, hogy a sültet miként készítse el, de már az az idő sincs túl messze, amikor egy háztartási robot kinyitja a hűtőt, kiveszi a húst, és berakja a sütőbe.

– Mit jelent mindez az iparra vetítve, ahol már kézzelfogható a robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése is érzékelhető?

– Ez a fajta tudás természetesen már az iparban is mindennapos. A gyárakban például olyan takarítógépek üzemelnek, amelyek érzékelik, mennyire szennyes a padló, és ezért azt erősebben, vagy kevésbé erősen kell kefélni és mennyi és milyen vegyszert kell adagolni. Mert eljutottunk abba a világba, ahol már szinte korlátlan összegyűjtött adat áll a rendelkezésünkre és így a döntéseket már le lehet delegálni a hálózatba kapcsolt intelligens gépek szintjére. A mesterséges intelligencia már részévé vált az életünknek és ennek hatására olyan forradalmi változásokat tudunk elérni, amelyeket korábban nem is gondoltunk. Például egy betegség diagnosztizálása vagy egy esemény előrejelzése.

Beszéljünk például az egyik legjelentősebb költségfaktorról, a karbantartásról, amelyek költségcsökkentésében nagy szerephez jutnak azok a gépekben elhelyezett érzékelők, amelyek összegyűjtik a gép elemeinek állapotát jellemző adatokat. Az így keletkezett nagy adatbázis elemzésével pedig többek között az is megállapítható, hogy mondjuk az egyik csapágy három hét múlva tönkre fog menni. És ha ezt megrendeljük, nem kell attól félnünk, hogy napokra kiesik majd a gép, ami jelentős veszteséget okozna.

Vagy beszéljünk a járműiparról, ahol a középkategóriától kezdve, kisebb-nagyobb mértékben, már testre szabottak a járművek. Ami a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy akár évekig nem gyárt két teljesen egyforma modellt egy gyár. Az egyik prémium márkánál például azt mondták nekem, hogy ötévente gyártanak egy teljesen egyforma darabot, mert a személyre szabás eredményeként, egy modellből, akár több millió változat is előállítható.

– Több millió?

– Igen, mert minden egyes modellben – többek között a kézi váltótól az automatáig, a bőr üléstől a több tucat fajta kárpitszövetig -, több száz olyan paraméter van, amit a megrendelő maga választhat ki. A gyár pedig ezekre az igényekre az egyedi  sorozatgyártás közben képes reagálni. Ezért alapkövetelmény, hogy például a gyártósort rendkívül gyorsan át lehessen állítani az egyik típusról a másikra. Jellemző, hogy amíg egy sajtológép átállítása 30 éve 2 nap volt, ami aztán lecsökkent néhány órára, ma már komoly retorzió jár akkor, ha erre több mint 20 percet kell várni.

Korábban egy új gyártósor beüzemelése átlag hat hónapot vett igénybe, ma már a cyber physical reality, tehát, a számítógépes fizikai valóság jegyében, ezt az egész folyamatot előre szimuláljuk és így hat hónap helyett akár már hat nap alatt is be lehet állítani az új gépsort. Nem kell hangsúlyozni, milyen megtakarítást jelent ez.

– Milyen cégméret esetében?

– Igazából azzal követjük el a hibát, ha azt gondoljuk, hogy a digitális átállás csak a nagyvállalatokra érvényes. Az Ipar 4.0 forradalom minden cégtől radikális változásokat követel meg, hiszen arról beszélünk, hogy az internet összekapcsolja a gépeket. A szállítások gyorsasága, a rendelések rugalmassága, a működés megbízhatósága versenyképességi tényező. A korábban teljesíthetetlen, vagy néha ma is hihetetlen elvárások nem teljesítése pillanatok alatt a megrendelések elvesztését jelenti.

– Mit jelent ez a hazai gazdaságra lefordítva?

“Aki nem veszi fel a multik által elvárt sebességet, nem sajátítja el a legmodernebb módszereket, annak előbb-utóbb már késő lesz.”

– A hazai ipar, a hazai gazdaság egyik nagy kihívása és problémája, hogy döntően a multinacionális cégek dominálják. Ez végső soron nem baj, mert korszerű technológiával, korszerű termékeket állítanak elő. A nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai ráadásul, többségében nem egyszerű csavarhúzó gyárak, hanem komplex termelőegységek, fejlett logisztikával. Egyre több helyen már a kutatás-fejlesztés is elengedhetetlen. Ráadásul az ipar 4.0-hoz kapcsolódó legfejlettebb technológiákat alkalmazzák mint például a 3D-s nagypontosságú fémnyomtatás, az emberekkel együtt dolgozó corobotok, intelligens raktárak és szállítórendszerek.

A probléma gyökere az, hogy ha a hazai foglalkoztatás kétharmadát adó magyar kis és középvállalatok a magas szintű technológiai követelményhez nem tudnak alkalmazkodni, pillanatok alatt kiesnek a nemzetközi versenyből. Ez azért is veszélyes, mert miközben a hazai gazdaság nagyon szépen fejlődik és évente 4%-5% körül növekszik a GDP,  a magyar cégek jelentős hányada (tipikusan az építőipar) le van terhelve munkával, jó részük nem foglalkozik a jövővel, azzal, hogy fejlesztés nélkül holnapután nem érkezik megrendelés. Pedig most kell felkészülnie mindenkinek, kis cégnek, közepesnek, nagynak is, mert aki nem veszi fel a multik által elvárt sebességet, nem sajátítja el a legmodernebb módszereket, annak előbb-utóbb már késő lesz.

A megoldás pedig minden szinten szemléletváltást követel meg, ugyanis a versenyképesség megtartásához nem elég – bár alapvető fontosságú – hogy a tulajdonos átlássa a kihívást és arra reagáljon, hanem még a munkavállalónak is el kell érnie azt a képzettségi szintet, amivel a legújabb technológiákat készségszinten alkalmazni tudja. Mert még ahhoz is emberre van szükség, amit robottal ki lehet váltani. Mert a robotot be kell programozni. Utána az könnyen ismétli amit megtanult, vagy módosítja a programját a változó feltételekhez illeszkedve.

Nagyon sokan mondják azt, hogy jújj, jönnek a robotok, mi lesz velünk. De az összes ipari forradalomra az volt a jellemző, hogy az emberek  megijedtek – össze is törték a szövőgépeket -, de idővel rájöttek, hogy a gépek megjelenésével a munkahelyek száma nem csökkent, hanem a munka változott meg. A felmérések szerint 10-15 éven belül a mostani szakmák, – amiben benne vannak a képesítés nélküli munkakörök is – 80 százaléka vagy megszűnik, vagy teljesen átalakul. Ugyanakkor mindenfajta előrejelzés azt mondja, hogy nemcsak most van munkaerőhiány, hanem ez a munkaerőhiány – ami remélhetőleg nem fog fokozódni – jó eséllyel megmarad, mert az összes képződő új munkaerőt a munkahelyek igénylik majd – csak másra, mint eddig.

Tudomásul kell vennünk, hogy változnunk kell. Új dolgokat kell megtanulni. Nyitottnak kell lenni a kihívásokra. Remélem, hogy a mostani oktatási rendszer kellő gyorsasággal változik, és igazából már az óvodánál megkezdi a felkészítést a digitális átalakulásra. Sőt a változás sebessége néha olyan nagy, hogy nem is tudjuk követni, nem hogy előre látni. Ezért pedig kulcskérdés, hogy minderre készen álljunk.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Érintéses fizetés – MNB: maradjon a 15 ezres limit!

A Magyar Nemzeti Bank a PIN-kód nélküli érintőkártyás fizetések 15 ezer forintos értékhatárának megtartását javasolja hosszú távon is - mondta Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.

Albérletpiac. Letörheti az árakat az Airbnb korlátozása

A rövid távú lakáskiadás - ismertebb nevén az airbnb-zés - korlátozása árcsökkenést eredményezhet az albérlet- és a lakáspiacon egyaránt - vélik a nagy ingatlanközvetítő cégek.

A Brexittel megfizethetetlenné válik a brit felsőoktatás

A 2021/22-es tanévtől többszörösére nő a tandíj az uniós fiataloknak Nagy-Britanniában, ezért tömegesen hagyhatják el a szigetet jelentős anyagi érvágást okozva az intézményeknek, ahol - mint a miniszterelnök is - a kínaiakban bíznak. A magyar fiatalokat eddig ösztöndíjprogram támogatta. Kérdés, ez mire lesz elég.

Öt magas kockázatú alapítványt talált az ÁSZ

A húsz ellenőrzött alapítvány és négy közalapítvány közül ötöt minősített magas kockázatúnak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2016-2018 közötti időszakra vonatkozó kockázatalapú ellenőrzésekor.

Hírek

Az agyat is károsíthatja a koronavírus

Egy kutatócsoport az új koronavírus okozta Covid-19 betegség lehetséges agykárosító hatására figyelmeztetett. A neurológusok szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy az idegrendszerre gyakorolt hatása aggasztó lehet.

Elon Musk: közel járunk a teljesen önvezető autókhoz

A Tesla nagyon közel jár az emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez - jelentette be az elektromos autókat gyártó amerikai vállalat vezérigazgatója, Elon Musk.

Kambodzsa. Tilos a kutyahús a turistaparadicsomban

Betiltották a kutyahús kereskedelmét a híres 12. századi templomegyüttesnek, Angkorvatnak otthont adó kambodzsai tartományban.

Bűnözés Hollandiában – Konténerekbe rejtett kínzókamrát és cellákat találtak

Konténerekben kialakított, rejtett börtöncellákat és kínzókamrákat, összesen hetet fedezett fel a holland rendőrség egy raktárban a belga határ közelében fekvő Wouwse Plantage településen - közölte rendőrség a helyi médiával.

‘Unokázós’ bűnbanda – Budapesti és Pest megyei végrehajtók

A bűnözők legalább 20 millió forintot csaltak ki Pest, Hajdú-Bihar, Fejér, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok megyei áldozataiktól - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A banda vezetői külföldön bujkálnak.

Covid-19. Mezőkövesden 21 pedagógus fertőződött meg a vírussal

A Covid-19 fertőzés 'halmozódását' észlelték egy zártkörű értekezlethez köthetően Mezőkövesden. Továbbra is indokolt a szabályok fokozott betartása - figyelmeztetett a Nemzeti Népegészségügyi Központ a történtek ismertetésekor.

Balatonfüredig kell utaznunk az év fagylaltjáért

Dobó Norbert balatonfüredi cukrász passió-karamellje lett az év fagylaltja, és ő szerezte meg az ezüstérmet is törökmézes vaníliájával.

Cseppfertőzés? A WHO elismerte: a Covid-19 a levegőben is terjed

Immár bizonyítékokra hivatkozva tették közzé, hogy a koronavírus pusztán a levegőben is terjed. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), felhívta a fegyelmet arra, hogy a járvány ismét gyorsult ütemben terjed. Belgrádban közben zavargás tört ki az egészségügyi szigorítások miatt.

Éjszakai razzia. 123-mal száguldott a Hungária körúton

Újabb akciót tartottak a rendőrök az illegális gyorsulási versenyek visszaszorítása érdekében. Több tucat gyorshajtót fogtak.

Péntektől újra drágulnak az üzemanyagok

Újra emelkednek az üzemanyagárak: péntektől a benzin átlagára 3 forinttal nő, a gázolaj pedig 4 forinttal drágul.

Az anyaságra tanítják a New Orleans-i állatkert gorilláját

Az anyaságra tanítják a New Orleans-i állatkert súlyosan veszélyeztetett gorilláját, mely első kölykével várandós.

Szájmaszk és gumikesztyű: drámaian nő a műanyag hulladék mennyisége

Egyre több országban okoz gondot a sosem látott mennyiségű plasztik és egészségügyi hulladék kezelése. A COVID mellett eddig kevés figyelmet kapott ennek hatása, de hosszú távon súlyosak a következmények.

Gazdaság

Érintéses fizetés – MNB: maradjon a 15 ezres limit!

A Magyar Nemzeti Bank a PIN-kód nélküli érintőkártyás fizetések 15 ezer forintos értékhatárának megtartását javasolja hosszú távon is - mondta Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.

Egyhangúlag csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júniusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentéséről - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a június 23-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Az MNB a fintech szolgáltatások kockázatairól

A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyeli a határon átnyúló fintech szolgáltatók működését, és szükség esetén teszteli az általuk kínált alkalmazásokat, üzleti modelleket - közölte a jegybank.

A Sberbank féléves profitja negyedével csökkent

A Magyarországon is érdekelt legnagyobb orosz bank profitja az idei első hat hónapban 24 százalékkal csökkent éves összevetésben.

Kötelező e-fizetés. A PM hadjáratot indít a készpénz ellen

Januártól a kereskedők kötelesek bevezetni az elektronikus fizetést. A változtatás mérsékelheti a forgó készpénz mennyiségét, és a feketegazdaság ellen is hatásos lehet - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Pénzmosás-gyanú. Nem jelentett időben a két nagybank

A pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank összesen több mint 29 millió forint bírságot szabott ki a CIB és a Raiffeisen Bankra.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom