Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig

Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig

A szervezeteknek, vállalatoknak gyakran javasolják a vezetési tanácsadók, hogy nézzenek, tekintsenek ki a „dobozból”, vagyis nyissanak az új megoldások, az új folyamatok, a szükséges változtatások irányába. Része ennek a megközelítésnek a jó külföldi gyakorlatok (best practice), tapasztalatok, megoldások tanulmányozása, átvétele is. E sorok írója az egyik isztambuli egyetem meghívására néhány napot töltött a 16 millió lakosú nagyvárosban és az alábbiakban osztja meg ottani üzleti tapasztalatai, „felfedezései” egy részét, elsősorban a vezetési tanácsadó szemszögéből. Azzal a szándékkal, hogy sokat tanulhatunk, sok mindent vehetünk át a török üzleti életből és a mindennapokból, hiszen Európa és Ázsia egyik legnagyobb feltörekvő gazdaságáról van szó.

Törökország területe 780 580 km², lakosainak becsült lélekszáma 82 millió

Száguldásból recesszióba

De mindenek előtt érdemes röviden áttekinteni a török gazdaság állapotát és főbb mutatóit, azé a gazdaságét, amely hosszú ideig (2009 óta) tartó nagy ívű fejlődés után tavaly a második félévben technikailag is recesszióba került. Technikailag azért, mert a nemzetközi normák szerint, ha két egymást követő negyedévben csökken a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, akkor „beköszönt” a recesszió.

Így szakadt be a török líra: az USD-vel szemben a líra árfolyama fél év alatt a felére esett.

2017-ben a GDP 7,4 százalékkal növekedett, száguldott a gazdaság. Tavaly a GDP 2,6 százalékkal bővült, viszont ezen belül a harmadik és a negyedik negyedévben 1,1, illetve 2,4 százalékos volt a zsugorodás. Tízéves csúcson van a munkanélküliség, a munkaképes korú lakosság mintegy 15 százaléka állástalan. (Másként fogalmazva: 27,1 millió munkaképes lakosra 4,6 millió munkanélküli jut.)

Meglódult az infláció, idén márciusban a pénzromlás 19,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Komoly válságot él meg a török líra, amelynek árfolyama csak tavaly 30 százalékot zuhant a dollárhoz képest. A fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 6 százalékát, ez a veszteség szinte már finanszírozhatatlan. Deficites a külkereskedelmi mérleg is, erősen növekszik az ország külföldi adósság állománya is.

A visszaesés lehetséges okai

A gazdasági visszaesés mutatóit és jellemzőit még hosszasan lehet sorolni, de inkább az okokra érdemes figyelmet fordítani. Korábban a jegybank alacsonyan tartotta a kamatokat, a külföldi működő tőke szinte elárasztotta a gazdaságot. A török statisztikai hivatal adatai szerint a reálbér a nagy fellendülés időszakában felemelkedett a román szintre és elérte a magyar szint 80 százalékát.

A török kormány következetlen gazdaságpolitikája, az Egyesült Államok és Törökország közötti kereskedelmi és diplomáciai viszály, a kormánynak a líra szélsőséges árfolyam mozgásaira adott korlátozott szakpolitikai válaszlépései megrendítették a befektetői bizalmat. Ugyanebbe az irányba hatott az is, hogy a nagy hitelminősítők tavaly nyáron leminősítették az ország államadósság besorolását. Az is hozzájárult a recesszióhoz, hogy  a növekedést egy idő után már  nem a tényleges teljesítmény, hanem a külföldi pénzek „fűtötték” és számottevő kamatemelésre is sor került. Viszont a pénz jelentős részét nem a hosszú távon megtérülő beruházásokba, hanem építkezésekbe (bevásárló központok, gyorsvasút, tenger alatti alagút, függőhíd, stb.) fektették.

Izmir – Európát a kaukázusi régión át Közép-Ázsiához kapcsolja az új alagút. A török államfő, Recep Tayyip Erdogan hazája leghosszabb alagútjában

A sok kedvezőtlen tényező egybeesése nyomán a külföldiek elkezdték kivonni a tőkét Törökországból. Emellett erősen csökkent a belső fogyasztás, növekedett a lakosság eladósodottsága. A vezető közgazdászok egy része szerint már tavaly, amolyan „Bokros-csomagra” lett volna szükség Törökországban.

A kormány ebben a helyzetben idén új gazdasági programot hirdetett meg. Az előrejelzések szerint idén a GDP még várhatóan 0,5 százalékkal csökken reálértékben. Miközben a makrogazdaság megroggyanása után idén emelkedő kivitelre, mérséklődő behozatalra, talán csökkenő inflációra és egyéb „gyógyírekre” számítanak, a napi üzleti élet folyamataiban a jelek szerint viszonylag kevés a fennakadás. Ezek után tekintsünk ki a „dobozból”.

Új szuper-repülőtér

Az Istanbul Aiport méretei impozánsak

Április első napjaiban nyitották meg a nemzetközi légi forgalom számára az Isztambul repülőteret. Az új légikikötő a világ egyik legnagyobb reptere, alapterülete nagyobb, mint Manhattené New Yorkban. Igazi gigaberuházás, eddig 11 milliárd dollárba került: a jelenleg működő két le- és felszálló pálya mellé a harmadikat jövőre adják át.

Megdöbbentők a méretek és a távolságok nem csak a a repülőtér nyitott területein, hanem annak épületeiben is. Jelenleg még egyes épületrészek, csarnokok kihaltnak tűnnek, de egyre több az utas, s nem titok, hogy a légikikötő évi 200 millió utas (!) kiszolgálására alkalmas. Joggal merül fel a kérdés: mi szükség van ilyen hatalmas repülőtérre, amely sok ezer vezetőt és alkalmazottat foglalkoztat, a kiszolgáló cégek nagy számáról nem is szólva,

A válasz a versenyelőny megszerzésében keresendő. A török nemzeti légitársaság több mint 300 korszerű, nagy befogadóképességű utasszállítóval rendelkezik. A várostól mintegy 80 kilométerre fekvő új repülőtérre a légitársaság repülőgépei, irodái, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló és üzemeltető vállalatok mindössze 45 óra alatt költöztek át az Atatürk nemzetközi légikikötőből. Ez a „sebesség” már a marketingnek és a jövőnek szól.

Látványterv a kész repülőterről

Az Isztambul repülőtér és a hatalmas nemzeti légitársaság (ez itt nem a reklám helye) szeretne minél több átszálló utast elcsábítani Dubajból és az emirátusok reptereiről. A török légitársaság hirdetéseiben az szerepel, hogy ők kínálják a legtöbb célállomást a világon. Az utasok számának, a repülőgépek kihasználtságának, telítettségének növelését szolgálja egyértelműen az új repülőtér.

Ezzel párhuzamosan hatalmas, világméretű reklámkampány folyik a nemzetközi hírtelevíziókban és a globális médiában a nemzeti légitársaság, a repülőtér és Isztambul, mint átszállási helyszín népszerűsítésére. Természetesen ehhez olyan repülőjegy díjszabásokra is szükség van, amelyek alacsonyabbak a versenytársakénál. A jó ár együtt a jó színvonalú szolgáltatásokkal minden bizonnyal belátható időn belül érezteti majd kedvező hatását mind az új repülőtér, mind pedig a török nemzeti légitársaság forgalmában.

A bazár példát mutat

Miközben a gazdaság makro mutatói kedvezőtlenek és a kilábalás lassúnak ígérkezik, az isztambuli Nagy Bazárban igen élénk kereskedés folyik kicsiben és nagyban. Virágzik a networking, vagyis az üzleti kapcsolatok pókhálószerű építése, fejlesztése. Mindenki ismer mindenkit, a kereskedők el is kísérik a vevőt a másik kereskedőhöz. No persze nem a versenytárshoz, hanem más „portéka-műfajok” képviselőihez.

Tulajdonképpen az ázsiai és afrikai bazár-rendszerek a hálózatosodáson nyugszanak. Ma éppen ezt tanítják az üzleti főiskolákon, egyetemeken, vállalati tanfolyamokon. Érdemes példát venni ebből a szempontból a bazárok kereskedői hálózataitól.

A működő e-jegy rendszer

A látogató és a folyamatok szervezésével foglalkozó szakember számára lenyűgöző az isztambuli tömegközlekedés elektronikus jegyrendszere, amely jó ideje és jól is működik. Számtalan helyen lehet vásárolni úgynevezett Isztambul-kártyát, amelyet szinte minden második üzletben fel lehet tölteni tetszőleges összeggel. Villamoson, autóbuszon, metrón az automata „leveszi” a viteldíjat a kártyáról, sőt kedvezmények is „járnak”. Például, ha valaki két órán belül többször is átszáll, a viteldíj fokozatosan csökken.

Villamos Isztambulban

A villamosmegállókba – hasonlóan a metrórendszerhez – úgy lehet bejutni, hogy a megálló mindkét végében az ott elhelyezett automatákhoz kell érinteni a kártyát, s ha van rajta elég pénz, akkor szabad az út. A beléptető automaták egyúttal kijáratok is a leszálló utasok számára.

Az e-jegy folyamatai jól szervezetten működnek, s ehhez nem csak a szükséges géppark, hanem hatalmas kártyafeltöltő hálózat is csatlakozik. Nem kis beruházás volt a rendszer megteremtése, működtetése, viszont gyors, korszerű, felhasználó-barát és munkaerő-takarékos. Remélhetően a hazai szakemberek is tanulmányozták az isztambuli e-jegy rendszer működését, ugyanis nálunk is folyik ilyen jellegű projekt.

Évtizedes tárgyalások

Ismeretes, hogy Törökország több évtizede tárgyal az Európai Unióval (korábban a Közös Piaccal, az Európai Gazdasági Közösséggel) egy esetleges csatlakozás feltételeiről. Eddig nem sok eredmény született a tárgyalásokon, messze még a jogharmonizáció, az egyetértés sok gazdasági és monetáris kérdésben. A tárgyalások hol akadoznak, hol szünetelnek, mindkét fél tudja, hogy igen-igen lassú az előrehaladás, ha van egyáltalán.

Újabban a török kormány a korábbinál kevésbé „erőlteti” a megállapodás, egy esetleges kereskedelmi szerződés vagy a csatlakozás kérdését. Politikai és egyéb véleménykülönbségek mellett a jelek szerint ennek más okai is vannak.

A látogatónak feltűnik Isztambulban, hogy szinte megszámlálhatatlan szállító és szállítmányozási cég működik. Ezek a vállalatok – sok közülük orosz, kazah, üzbég, stb. tulajdonban van – hatalmas mennyiségben szállítanak könnyűipari és más török termékeket külföldre. Szinte óránként gyűjtik össze a teherautók a hatalmas bálákat tovább szállításra. Mindenek előtt a FÁK-országokba és a közel-keleti térségbe.

A személyes textíliák, bőráruk, lakástextilek, szőnyegek, élelmiszerek nagy részét Törökország ázsiai részében termelik, gyártják, állítják elő alacsony önköltséggel. Nem meglepő, hogy a jó minőségű török könnyűipari termékek versenyképesek külföldön. Az sem mellékes, hogy a ruházati termékek követik az importáló országok vásárlóinak változó ízlésvilágát. Ez egyben azt, jelenti, hogy az exportra termelő kis és közepes méretű cégek viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó piaci követelményekhez.

A térség „Kínája”

Kis túlzással állítható, hogy Törökország a Közel-Kelet és a Szovjetunió déli utódállamainak „Kínája”, számukra a „világ műhelye”. A Made in Turkey felirat ezekben a térségekben és országokban ugyanolyan elfogadott és sok terméket felölelő, mint a kínai gyártmányok.

Ebben az összefüggésben magyarázat található arra, hogy Törökország számára a nyugat-európai piacot bizonyos fokig és sok árucikk vonatkozásában a már említett térségek és országok piacai, fogyasztói „helyettesítik”.

S végül (de nem utolsó sorban) néhány szó a turizmusról. Törökország is nagy hangsúlyt fektet a turizmus-ipar fejlesztésére, a látogatók számának növelésére. Az ágazat szolgáltatásai mind jobb színvonalat képviselnek, az árak versenyképesek. Az eurázsiai ország ázsiai részén is rengeteg a viszonylag „érintetlen” és sok látnivalót kínáló terület (többek között Trója), s gomba módra szaporodnak a tengerparti üdülőhelyek is.

A nyaralók kedvelt célpontja a török tengerpart

Érdemes külön is megemlíteni, hogy Isztambul multikulturális nagyváros. Számos vallás, náció él egymás mellett békében, együttműködésben. A befogadás és az elfogadás nagy hagyományokkal rendelkezik, a jelek szerint nem jelent gondot a különböző kultúrák elkülönülése, illetve keveredése.

A gazdasági mutatók alapján a török gazdaság a lejtőre került, a kormány szerint a második félévben már mutatkoznak majd a javulás jelei. Ettől függetlenül az isztambuli – bizonyos fokig felületes – látogató számára fontos tanulság, hogy az üzleti élet igyekszik a gondokat túlélni és a felszínen maradni.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Plusz ötmillió részvénnyel lesz a BÉT-en az OTT-One

Az OTT-One megkötötte eddigi működésének legnagyobb összegű szerződését, közel 2 milliárd forint értékben információbiztonság-technológia fejlesztésekről. A vállalat 5 millió részvénnyel nyilvános kibocsátást hajt végre a Budapesti Értéktőzsdén.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

Hírek

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.

Kong a vészharang – Balkáni forróság Budapesten?

Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban, Budapest éghajlata az északmacedón főváros jelenlegi klímájára hasonlíthat 2050-re.

Kényszerleszállás Ferihegyen – szétdurrant a futómű

Felszállás után visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre a Smartwings hurghadai járata Ferihegyen.

Dánia. Büntetik az ittas, bódult e-rollerezőket

Harminc ember ellen indítottak eljárást Koppenhágában, mert elektromos rollerezés közben alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt álltak. Komoly pénzbírságra számíthatnak.

Taxisellenőrzés – már több tucat rendszámot bevontak

Május óta harmincöt taxi rendszámát vonta be a fővárosi repülőtéren és a nyári fesztiválok közelében fokozott ellenőrzéseket végző hatóság.

Kormányközeli üzletembernek hazudta magát – pénzt csalt ki

Albániai kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező üzletembernek adta ki magát egy pécsi férfi, aki ellen csalás miatt vádat az ügyészség.

Gond lehet az Airbus A380-asok szárnyaival

Repedésveszély miatt átvizsgálásra javasolja a legrégebbi Airbus A380-as típusú repülőgépek szárnyait az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA).

Két Telekom-számla egy hónapban – sokadszor

Egy hónapban két számlát küldött a Telekom, a befizetési határidőt is módosította jogtalanul a távközlési vállalat. 25 millió forintra büntették.

Beázott a Fehér Ház, áramkimaradás Washingtonban

Hétfőn reggel óriási vihar pusztított az amerikai fővárosban és környékén, a Fehér Ház sajtószobája és az elnöki hivatal egyik szárnyának földszinti irodái  helyi idő szerint kora délután  még víz alatt álltak.
Hirdetés

Gazdaság

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget.

Perselyterminál a jezsuitáknál

Érintős bankkártyával használható virtuális perselyt állítottak fel a jezsuiták budapesti templomában. Az AutoMátén három összeg közül választhatnak a hívek.

Monetáris tanács – marad az alapkamat

Június 25-i kamatdöntő ülésükön is ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról a monetáris tanács tagjai.

Euró: a horvátok bevezetnék, a magyar kormány kivár

Két EU-s tagország törekszik nagy sebességgel behajtani az eurózónában. Horvátország már hivatalosan is benyújtotta kérelmét a kuna közös európai fizetőeszközre váltására. A bolgárok is jelezték, hogy bevezetnék a közös pénzt, a magyar kormány kivár.

Lakossági állampapírok. Fél év alatt 570 milliárdos bővülés

Több mint ötszázmilliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya az első félévben. A MÁP Plusz beváltotta a hozzá fűzött reményeket - közölte az Államadósság Kezelő Központ.

FAZ: brit vezérigazgatója lehet az IMF-nek

Berlin és Párizs Mark Carney, a brit jegybank hamarosan távozó elnökének kinevezését támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztjára - jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap.
Hirdetés
Hirdetés