Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig
No menu items!

Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig

A szervezeteknek, vállalatoknak gyakran javasolják a vezetési tanácsadók, hogy nézzenek, tekintsenek ki a „dobozból”, vagyis nyissanak az új megoldások, az új folyamatok, a szükséges változtatások irányába. Része ennek a megközelítésnek a jó külföldi gyakorlatok (best practice), tapasztalatok, megoldások tanulmányozása, átvétele is. E sorok írója az egyik isztambuli egyetem meghívására néhány napot töltött a 16 millió lakosú nagyvárosban és az alábbiakban osztja meg ottani üzleti tapasztalatai, „felfedezései” egy részét, elsősorban a vezetési tanácsadó szemszögéből. Azzal a szándékkal, hogy sokat tanulhatunk, sok mindent vehetünk át a török üzleti életből és a mindennapokból, hiszen Európa és Ázsia egyik legnagyobb feltörekvő gazdaságáról van szó.

Törökország területe 780 580 km², lakosainak becsült lélekszáma 82 millió

Száguldásból recesszióba

De mindenek előtt érdemes röviden áttekinteni a török gazdaság állapotát és főbb mutatóit, azé a gazdaságét, amely hosszú ideig (2009 óta) tartó nagy ívű fejlődés után tavaly a második félévben technikailag is recesszióba került. Technikailag azért, mert a nemzetközi normák szerint, ha két egymást követő negyedévben csökken a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, akkor „beköszönt” a recesszió.

Így szakadt be a török líra: az USD-vel szemben a líra árfolyama fél év alatt a felére esett.

2017-ben a GDP 7,4 százalékkal növekedett, száguldott a gazdaság. Tavaly a GDP 2,6 százalékkal bővült, viszont ezen belül a harmadik és a negyedik negyedévben 1,1, illetve 2,4 százalékos volt a zsugorodás. Tízéves csúcson van a munkanélküliség, a munkaképes korú lakosság mintegy 15 százaléka állástalan. (Másként fogalmazva: 27,1 millió munkaképes lakosra 4,6 millió munkanélküli jut.)

Meglódult az infláció, idén márciusban a pénzromlás 19,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Komoly válságot él meg a török líra, amelynek árfolyama csak tavaly 30 százalékot zuhant a dollárhoz képest. A fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 6 százalékát, ez a veszteség szinte már finanszírozhatatlan. Deficites a külkereskedelmi mérleg is, erősen növekszik az ország külföldi adósság állománya is.

A visszaesés lehetséges okai

A gazdasági visszaesés mutatóit és jellemzőit még hosszasan lehet sorolni, de inkább az okokra érdemes figyelmet fordítani. Korábban a jegybank alacsonyan tartotta a kamatokat, a külföldi működő tőke szinte elárasztotta a gazdaságot. A török statisztikai hivatal adatai szerint a reálbér a nagy fellendülés időszakában felemelkedett a román szintre és elérte a magyar szint 80 százalékát.

A török kormány következetlen gazdaságpolitikája, az Egyesült Államok és Törökország közötti kereskedelmi és diplomáciai viszály, a kormánynak a líra szélsőséges árfolyam mozgásaira adott korlátozott szakpolitikai válaszlépései megrendítették a befektetői bizalmat. Ugyanebbe az irányba hatott az is, hogy a nagy hitelminősítők tavaly nyáron leminősítették az ország államadósság besorolását. Az is hozzájárult a recesszióhoz, hogy  a növekedést egy idő után már  nem a tényleges teljesítmény, hanem a külföldi pénzek „fűtötték” és számottevő kamatemelésre is sor került. Viszont a pénz jelentős részét nem a hosszú távon megtérülő beruházásokba, hanem építkezésekbe (bevásárló központok, gyorsvasút, tenger alatti alagút, függőhíd, stb.) fektették.

Izmir – Európát a kaukázusi régión át Közép-Ázsiához kapcsolja az új alagút. A török államfő, Recep Tayyip Erdogan hazája leghosszabb alagútjában

A sok kedvezőtlen tényező egybeesése nyomán a külföldiek elkezdték kivonni a tőkét Törökországból. Emellett erősen csökkent a belső fogyasztás, növekedett a lakosság eladósodottsága. A vezető közgazdászok egy része szerint már tavaly, amolyan „Bokros-csomagra” lett volna szükség Törökországban.

A kormány ebben a helyzetben idén új gazdasági programot hirdetett meg. Az előrejelzések szerint idén a GDP még várhatóan 0,5 százalékkal csökken reálértékben. Miközben a makrogazdaság megroggyanása után idén emelkedő kivitelre, mérséklődő behozatalra, talán csökkenő inflációra és egyéb „gyógyírekre” számítanak, a napi üzleti élet folyamataiban a jelek szerint viszonylag kevés a fennakadás. Ezek után tekintsünk ki a „dobozból”.

Új szuper-repülőtér

Az Istanbul Aiport méretei impozánsak

Április első napjaiban nyitották meg a nemzetközi légi forgalom számára az Isztambul repülőteret. Az új légikikötő a világ egyik legnagyobb reptere, alapterülete nagyobb, mint Manhattené New Yorkban. Igazi gigaberuházás, eddig 11 milliárd dollárba került: a jelenleg működő két le- és felszálló pálya mellé a harmadikat jövőre adják át.

Megdöbbentők a méretek és a távolságok nem csak a a repülőtér nyitott területein, hanem annak épületeiben is. Jelenleg még egyes épületrészek, csarnokok kihaltnak tűnnek, de egyre több az utas, s nem titok, hogy a légikikötő évi 200 millió utas (!) kiszolgálására alkalmas. Joggal merül fel a kérdés: mi szükség van ilyen hatalmas repülőtérre, amely sok ezer vezetőt és alkalmazottat foglalkoztat, a kiszolgáló cégek nagy számáról nem is szólva,

A válasz a versenyelőny megszerzésében keresendő. A török nemzeti légitársaság több mint 300 korszerű, nagy befogadóképességű utasszállítóval rendelkezik. A várostól mintegy 80 kilométerre fekvő új repülőtérre a légitársaság repülőgépei, irodái, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló és üzemeltető vállalatok mindössze 45 óra alatt költöztek át az Atatürk nemzetközi légikikötőből. Ez a „sebesség” már a marketingnek és a jövőnek szól.

Látványterv a kész repülőterről

Az Isztambul repülőtér és a hatalmas nemzeti légitársaság (ez itt nem a reklám helye) szeretne minél több átszálló utast elcsábítani Dubajból és az emirátusok reptereiről. A török légitársaság hirdetéseiben az szerepel, hogy ők kínálják a legtöbb célállomást a világon. Az utasok számának, a repülőgépek kihasználtságának, telítettségének növelését szolgálja egyértelműen az új repülőtér.

Ezzel párhuzamosan hatalmas, világméretű reklámkampány folyik a nemzetközi hírtelevíziókban és a globális médiában a nemzeti légitársaság, a repülőtér és Isztambul, mint átszállási helyszín népszerűsítésére. Természetesen ehhez olyan repülőjegy díjszabásokra is szükség van, amelyek alacsonyabbak a versenytársakénál. A jó ár együtt a jó színvonalú szolgáltatásokkal minden bizonnyal belátható időn belül érezteti majd kedvező hatását mind az új repülőtér, mind pedig a török nemzeti légitársaság forgalmában.

A bazár példát mutat

Miközben a gazdaság makro mutatói kedvezőtlenek és a kilábalás lassúnak ígérkezik, az isztambuli Nagy Bazárban igen élénk kereskedés folyik kicsiben és nagyban. Virágzik a networking, vagyis az üzleti kapcsolatok pókhálószerű építése, fejlesztése. Mindenki ismer mindenkit, a kereskedők el is kísérik a vevőt a másik kereskedőhöz. No persze nem a versenytárshoz, hanem más „portéka-műfajok” képviselőihez.

Tulajdonképpen az ázsiai és afrikai bazár-rendszerek a hálózatosodáson nyugszanak. Ma éppen ezt tanítják az üzleti főiskolákon, egyetemeken, vállalati tanfolyamokon. Érdemes példát venni ebből a szempontból a bazárok kereskedői hálózataitól.

A működő e-jegy rendszer

A látogató és a folyamatok szervezésével foglalkozó szakember számára lenyűgöző az isztambuli tömegközlekedés elektronikus jegyrendszere, amely jó ideje és jól is működik. Számtalan helyen lehet vásárolni úgynevezett Isztambul-kártyát, amelyet szinte minden második üzletben fel lehet tölteni tetszőleges összeggel. Villamoson, autóbuszon, metrón az automata „leveszi” a viteldíjat a kártyáról, sőt kedvezmények is „járnak”. Például, ha valaki két órán belül többször is átszáll, a viteldíj fokozatosan csökken.

Villamos Isztambulban

A villamosmegállókba – hasonlóan a metrórendszerhez – úgy lehet bejutni, hogy a megálló mindkét végében az ott elhelyezett automatákhoz kell érinteni a kártyát, s ha van rajta elég pénz, akkor szabad az út. A beléptető automaták egyúttal kijáratok is a leszálló utasok számára.

Az e-jegy folyamatai jól szervezetten működnek, s ehhez nem csak a szükséges géppark, hanem hatalmas kártyafeltöltő hálózat is csatlakozik. Nem kis beruházás volt a rendszer megteremtése, működtetése, viszont gyors, korszerű, felhasználó-barát és munkaerő-takarékos. Remélhetően a hazai szakemberek is tanulmányozták az isztambuli e-jegy rendszer működését, ugyanis nálunk is folyik ilyen jellegű projekt.

Évtizedes tárgyalások

Ismeretes, hogy Törökország több évtizede tárgyal az Európai Unióval (korábban a Közös Piaccal, az Európai Gazdasági Közösséggel) egy esetleges csatlakozás feltételeiről. Eddig nem sok eredmény született a tárgyalásokon, messze még a jogharmonizáció, az egyetértés sok gazdasági és monetáris kérdésben. A tárgyalások hol akadoznak, hol szünetelnek, mindkét fél tudja, hogy igen-igen lassú az előrehaladás, ha van egyáltalán.

Újabban a török kormány a korábbinál kevésbé „erőlteti” a megállapodás, egy esetleges kereskedelmi szerződés vagy a csatlakozás kérdését. Politikai és egyéb véleménykülönbségek mellett a jelek szerint ennek más okai is vannak.

A látogatónak feltűnik Isztambulban, hogy szinte megszámlálhatatlan szállító és szállítmányozási cég működik. Ezek a vállalatok – sok közülük orosz, kazah, üzbég, stb. tulajdonban van – hatalmas mennyiségben szállítanak könnyűipari és más török termékeket külföldre. Szinte óránként gyűjtik össze a teherautók a hatalmas bálákat tovább szállításra. Mindenek előtt a FÁK-országokba és a közel-keleti térségbe.

A személyes textíliák, bőráruk, lakástextilek, szőnyegek, élelmiszerek nagy részét Törökország ázsiai részében termelik, gyártják, állítják elő alacsony önköltséggel. Nem meglepő, hogy a jó minőségű török könnyűipari termékek versenyképesek külföldön. Az sem mellékes, hogy a ruházati termékek követik az importáló országok vásárlóinak változó ízlésvilágát. Ez egyben azt, jelenti, hogy az exportra termelő kis és közepes méretű cégek viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó piaci követelményekhez.

A térség „Kínája”

Kis túlzással állítható, hogy Törökország a Közel-Kelet és a Szovjetunió déli utódállamainak „Kínája”, számukra a „világ műhelye”. A Made in Turkey felirat ezekben a térségekben és országokban ugyanolyan elfogadott és sok terméket felölelő, mint a kínai gyártmányok.

Ebben az összefüggésben magyarázat található arra, hogy Törökország számára a nyugat-európai piacot bizonyos fokig és sok árucikk vonatkozásában a már említett térségek és országok piacai, fogyasztói „helyettesítik”.

S végül (de nem utolsó sorban) néhány szó a turizmusról. Törökország is nagy hangsúlyt fektet a turizmus-ipar fejlesztésére, a látogatók számának növelésére. Az ágazat szolgáltatásai mind jobb színvonalat képviselnek, az árak versenyképesek. Az eurázsiai ország ázsiai részén is rengeteg a viszonylag „érintetlen” és sok látnivalót kínáló terület (többek között Trója), s gomba módra szaporodnak a tengerparti üdülőhelyek is.

A nyaralók kedvelt célpontja a török tengerpart

Érdemes külön is megemlíteni, hogy Isztambul multikulturális nagyváros. Számos vallás, náció él egymás mellett békében, együttműködésben. A befogadás és az elfogadás nagy hagyományokkal rendelkezik, a jelek szerint nem jelent gondot a különböző kultúrák elkülönülése, illetve keveredése.

A gazdasági mutatók alapján a török gazdaság a lejtőre került, a kormány szerint a második félévben már mutatkoznak majd a javulás jelei. Ettől függetlenül az isztambuli – bizonyos fokig felületes – látogató számára fontos tanulság, hogy az üzleti élet igyekszik a gondokat túlélni és a felszínen maradni.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Árubemutatók után álorvosok trükköznek – figyelmeztet az ITM

Eltűnőben vannak Magyarországról az árubemutatós termékértékesítők. Újabban azonban álorvosok, ingyenes szűrővizsgálat ígéretével igyekeznek behálózni idős embereket.

Kurázsi Konzorcium – A fiatalok vállalkozóvá válását segítik

Öt elismert civil szervezet megalapította a fiatalok vállalkozóvá válását segítő, a generációváltást ezzel is támogató Kurázsi Konzorciumot.

Pandémia mérleg: sok rossz döntés és 10 ezer milliárd dollár veszteség – eddig

Elkészült az első átfogó elemzés a korona-válság világgazdasági és...

A világ gazdasági versenyhatóságai jövőre Budapesten randevuznak

Magyarországra látogatnak jövőre a világ versenyhatóságainak képviselői, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendezi a 20. International Competition Network (ICN) konferenciát 2021 októberében - közölte a GVH.

Hírek

A világ gazdasági versenyhatóságai jövőre Budapesten randevuznak

Magyarországra látogatnak jövőre a világ versenyhatóságainak képviselői, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendezi a 20. International Competition Network (ICN) konferenciát 2021 októberében - közölte a GVH.

A mobiltelefonok tizedelik a rovarokat?

A mobiltelefonok elektromágneses sugárzása is okozhatja a rovarok pusztulását Európában egy vizsgálat szerint.

Korrupció. Letöltendő börtönt kaphat 18 autópálya-rendőr

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, valamint más bűncselekmények miatt végrehajtandó börtönbüntetést kér tizennyolc autópálya-rendőr ellen a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség.

Vakcinázás. Ebzárlat és legeltetési tilalom – térkép

A vadon élő rókákat idén ősszel is immunizálják veszettség ellen, ezért az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el - közölte a Nébih.

Élelmezési Világszervezet: adakozzanak a milliárdosok!

Adakozásra kéri a milliárdosokat David Beasley, az Élelmezési Világszervezet (WFP) főigazgatója, mert 30 millió embert fenyeget az éhhalál, ha nem kap segítséget.

Klímavédelem. Az EB emeli a tétet – 55%-os kibocsátás-csökkentést akar

Az Európai Bizottság az éghajlat védelméért többet kíván el a közösségtől, és 55%-os kibocsátás-csökkentést javasol 2030-ig.

Rajtaütés. Kábítószercsempész-hálózat Európában

Négy tonna kokaint foglaltak le az egy időben, tíz országban bűnözőkön rajtaütő rendőrök. A csempészbandának saját logója is volt. Európába szállították és a kontinensen terítették a kábítószert a bűnözők.  

Kutatás. A dínók megjelenését kihalási hullám előzte meg

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.

Felelősségbiztosítás – Alkotmányt sértő rendelet alapján

Változhat a bonus-malus rendelet. Az Autóklub kezdeményezésére indult ombudsmani vizsgálat megállapította: Alkotmánysértő a gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus szabályozási rendelet.

Északi-sark – olvadás: túl a lélektani határon

A műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta másodszor zsugorodott négymillió négyzetkilométernél kisebbre az északi-sarki tengeri jég kiterjedése.

Védjegyper. Messi újra nyert a Massi ellen

Az Európai Unió Bírósága helybenhagyta a Messi védjegy bejegyezhetőségét azzal, hogy ítéletében elutasította az uniós védjegyhivatal (EUIPO) és egy spanyol vállalat fellebbezéseit. Az uniós törvényszék korábban megengedte Lionel Messinek a Messi védjegy lajstromozását különböző sportcikkekre.

Vadászrepülőktől lesz hangos Veszprém megye

Megnövekedett hanghatásra és a megszokottnál nagyobb légi forgalomra kell számítani több Veszprém megyei település térségében szeptember 17-25. között egy nemzetközi gyakorlat miatt - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Gazdaság

Infláció – Fordulat kell a bátrabb jegybanki válságkezeléshez

Szeptemberben még nem várható inflációs fordulat, októbertől viszont látványosan lassulhat a fogyasztói árak emelkedése, ami lehetőséget adhat a Magyar Nemzeti Banknak az élénkítésre - mondta az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

MNB: a hitelpiacot is felforgatta a járvány

A hazai hitelpiacon is domináns volt a koronavírus-járvány hatása a második negyedévben: a kereslet csökkent, a banki kínálati feltételek szigorodtak, az állami hitelprogramok egy része pedig még nem fejtette ki teljesen a hatását - mondta a Magyar Nemzeti Bank elemzője.

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Augusztusban a tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként 132 milliárd forinttal, 2,1 azázalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének tagjai 6331 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

Sokat költ készpénzre az állam – törvénycsomag készül

Ősszel pénzügyi digitalizációs törvénycsomag kerül a parlament elé, amely az elektronikus fizetés további térnyerését segíti elő - jelentette be Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Kötelező biztosítás – ombudsman: jogszabályt kellene módosítani

Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH).

Moratórium után. Az MNB a sérülékeny adósokra fókuszálna

A fizetési moratórium lejárta után célzott, a sérülékeny jövedelmi helyzetű adósokra fókuszáló, átmeneti és átlátható megoldást kell találni - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom