Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig

Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig

A szervezeteknek, vállalatoknak gyakran javasolják a vezetési tanácsadók, hogy nézzenek, tekintsenek ki a „dobozból”, vagyis nyissanak az új megoldások, az új folyamatok, a szükséges változtatások irányába. Része ennek a megközelítésnek a jó külföldi gyakorlatok (best practice), tapasztalatok, megoldások tanulmányozása, átvétele is. E sorok írója az egyik isztambuli egyetem meghívására néhány napot töltött a 16 millió lakosú nagyvárosban és az alábbiakban osztja meg ottani üzleti tapasztalatai, „felfedezései” egy részét, elsősorban a vezetési tanácsadó szemszögéből. Azzal a szándékkal, hogy sokat tanulhatunk, sok mindent vehetünk át a török üzleti életből és a mindennapokból, hiszen Európa és Ázsia egyik legnagyobb feltörekvő gazdaságáról van szó.

Törökország területe 780 580 km², lakosainak becsült lélekszáma 82 millió

Száguldásból recesszióba

De mindenek előtt érdemes röviden áttekinteni a török gazdaság állapotát és főbb mutatóit, azé a gazdaságét, amely hosszú ideig (2009 óta) tartó nagy ívű fejlődés után tavaly a második félévben technikailag is recesszióba került. Technikailag azért, mert a nemzetközi normák szerint, ha két egymást követő negyedévben csökken a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, akkor „beköszönt” a recesszió.

Így szakadt be a török líra: az USD-vel szemben a líra árfolyama fél év alatt a felére esett.

2017-ben a GDP 7,4 százalékkal növekedett, száguldott a gazdaság. Tavaly a GDP 2,6 százalékkal bővült, viszont ezen belül a harmadik és a negyedik negyedévben 1,1, illetve 2,4 százalékos volt a zsugorodás. Tízéves csúcson van a munkanélküliség, a munkaképes korú lakosság mintegy 15 százaléka állástalan. (Másként fogalmazva: 27,1 millió munkaképes lakosra 4,6 millió munkanélküli jut.)

Meglódult az infláció, idén márciusban a pénzromlás 19,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Komoly válságot él meg a török líra, amelynek árfolyama csak tavaly 30 százalékot zuhant a dollárhoz képest. A fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 6 százalékát, ez a veszteség szinte már finanszírozhatatlan. Deficites a külkereskedelmi mérleg is, erősen növekszik az ország külföldi adósság állománya is.

A visszaesés lehetséges okai

A gazdasági visszaesés mutatóit és jellemzőit még hosszasan lehet sorolni, de inkább az okokra érdemes figyelmet fordítani. Korábban a jegybank alacsonyan tartotta a kamatokat, a külföldi működő tőke szinte elárasztotta a gazdaságot. A török statisztikai hivatal adatai szerint a reálbér a nagy fellendülés időszakában felemelkedett a román szintre és elérte a magyar szint 80 százalékát.

A török kormány következetlen gazdaságpolitikája, az Egyesült Államok és Törökország közötti kereskedelmi és diplomáciai viszály, a kormánynak a líra szélsőséges árfolyam mozgásaira adott korlátozott szakpolitikai válaszlépései megrendítették a befektetői bizalmat. Ugyanebbe az irányba hatott az is, hogy a nagy hitelminősítők tavaly nyáron leminősítették az ország államadósság besorolását. Az is hozzájárult a recesszióhoz, hogy  a növekedést egy idő után már  nem a tényleges teljesítmény, hanem a külföldi pénzek „fűtötték” és számottevő kamatemelésre is sor került. Viszont a pénz jelentős részét nem a hosszú távon megtérülő beruházásokba, hanem építkezésekbe (bevásárló központok, gyorsvasút, tenger alatti alagút, függőhíd, stb.) fektették.

Izmir – Európát a kaukázusi régión át Közép-Ázsiához kapcsolja az új alagút. A török államfő, Recep Tayyip Erdogan hazája leghosszabb alagútjában

A sok kedvezőtlen tényező egybeesése nyomán a külföldiek elkezdték kivonni a tőkét Törökországból. Emellett erősen csökkent a belső fogyasztás, növekedett a lakosság eladósodottsága. A vezető közgazdászok egy része szerint már tavaly, amolyan „Bokros-csomagra” lett volna szükség Törökországban.

A kormány ebben a helyzetben idén új gazdasági programot hirdetett meg. Az előrejelzések szerint idén a GDP még várhatóan 0,5 százalékkal csökken reálértékben. Miközben a makrogazdaság megroggyanása után idén emelkedő kivitelre, mérséklődő behozatalra, talán csökkenő inflációra és egyéb „gyógyírekre” számítanak, a napi üzleti élet folyamataiban a jelek szerint viszonylag kevés a fennakadás. Ezek után tekintsünk ki a „dobozból”.

Új szuper-repülőtér

Az Istanbul Aiport méretei impozánsak

Április első napjaiban nyitották meg a nemzetközi légi forgalom számára az Isztambul repülőteret. Az új légikikötő a világ egyik legnagyobb reptere, alapterülete nagyobb, mint Manhattené New Yorkban. Igazi gigaberuházás, eddig 11 milliárd dollárba került: a jelenleg működő két le- és felszálló pálya mellé a harmadikat jövőre adják át.

Megdöbbentők a méretek és a távolságok nem csak a a repülőtér nyitott területein, hanem annak épületeiben is. Jelenleg még egyes épületrészek, csarnokok kihaltnak tűnnek, de egyre több az utas, s nem titok, hogy a légikikötő évi 200 millió utas (!) kiszolgálására alkalmas. Joggal merül fel a kérdés: mi szükség van ilyen hatalmas repülőtérre, amely sok ezer vezetőt és alkalmazottat foglalkoztat, a kiszolgáló cégek nagy számáról nem is szólva,

A válasz a versenyelőny megszerzésében keresendő. A török nemzeti légitársaság több mint 300 korszerű, nagy befogadóképességű utasszállítóval rendelkezik. A várostól mintegy 80 kilométerre fekvő új repülőtérre a légitársaság repülőgépei, irodái, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló és üzemeltető vállalatok mindössze 45 óra alatt költöztek át az Atatürk nemzetközi légikikötőből. Ez a „sebesség” már a marketingnek és a jövőnek szól.

Látványterv a kész repülőterről

Az Isztambul repülőtér és a hatalmas nemzeti légitársaság (ez itt nem a reklám helye) szeretne minél több átszálló utast elcsábítani Dubajból és az emirátusok reptereiről. A török légitársaság hirdetéseiben az szerepel, hogy ők kínálják a legtöbb célállomást a világon. Az utasok számának, a repülőgépek kihasználtságának, telítettségének növelését szolgálja egyértelműen az új repülőtér.

Ezzel párhuzamosan hatalmas, világméretű reklámkampány folyik a nemzetközi hírtelevíziókban és a globális médiában a nemzeti légitársaság, a repülőtér és Isztambul, mint átszállási helyszín népszerűsítésére. Természetesen ehhez olyan repülőjegy díjszabásokra is szükség van, amelyek alacsonyabbak a versenytársakénál. A jó ár együtt a jó színvonalú szolgáltatásokkal minden bizonnyal belátható időn belül érezteti majd kedvező hatását mind az új repülőtér, mind pedig a török nemzeti légitársaság forgalmában.

A bazár példát mutat

Miközben a gazdaság makro mutatói kedvezőtlenek és a kilábalás lassúnak ígérkezik, az isztambuli Nagy Bazárban igen élénk kereskedés folyik kicsiben és nagyban. Virágzik a networking, vagyis az üzleti kapcsolatok pókhálószerű építése, fejlesztése. Mindenki ismer mindenkit, a kereskedők el is kísérik a vevőt a másik kereskedőhöz. No persze nem a versenytárshoz, hanem más „portéka-műfajok” képviselőihez.

Tulajdonképpen az ázsiai és afrikai bazár-rendszerek a hálózatosodáson nyugszanak. Ma éppen ezt tanítják az üzleti főiskolákon, egyetemeken, vállalati tanfolyamokon. Érdemes példát venni ebből a szempontból a bazárok kereskedői hálózataitól.

A működő e-jegy rendszer

A látogató és a folyamatok szervezésével foglalkozó szakember számára lenyűgöző az isztambuli tömegközlekedés elektronikus jegyrendszere, amely jó ideje és jól is működik. Számtalan helyen lehet vásárolni úgynevezett Isztambul-kártyát, amelyet szinte minden második üzletben fel lehet tölteni tetszőleges összeggel. Villamoson, autóbuszon, metrón az automata „leveszi” a viteldíjat a kártyáról, sőt kedvezmények is „járnak”. Például, ha valaki két órán belül többször is átszáll, a viteldíj fokozatosan csökken.

Villamos Isztambulban

A villamosmegállókba – hasonlóan a metrórendszerhez – úgy lehet bejutni, hogy a megálló mindkét végében az ott elhelyezett automatákhoz kell érinteni a kártyát, s ha van rajta elég pénz, akkor szabad az út. A beléptető automaták egyúttal kijáratok is a leszálló utasok számára.

Az e-jegy folyamatai jól szervezetten működnek, s ehhez nem csak a szükséges géppark, hanem hatalmas kártyafeltöltő hálózat is csatlakozik. Nem kis beruházás volt a rendszer megteremtése, működtetése, viszont gyors, korszerű, felhasználó-barát és munkaerő-takarékos. Remélhetően a hazai szakemberek is tanulmányozták az isztambuli e-jegy rendszer működését, ugyanis nálunk is folyik ilyen jellegű projekt.

Évtizedes tárgyalások

Ismeretes, hogy Törökország több évtizede tárgyal az Európai Unióval (korábban a Közös Piaccal, az Európai Gazdasági Közösséggel) egy esetleges csatlakozás feltételeiről. Eddig nem sok eredmény született a tárgyalásokon, messze még a jogharmonizáció, az egyetértés sok gazdasági és monetáris kérdésben. A tárgyalások hol akadoznak, hol szünetelnek, mindkét fél tudja, hogy igen-igen lassú az előrehaladás, ha van egyáltalán.

Újabban a török kormány a korábbinál kevésbé „erőlteti” a megállapodás, egy esetleges kereskedelmi szerződés vagy a csatlakozás kérdését. Politikai és egyéb véleménykülönbségek mellett a jelek szerint ennek más okai is vannak.

A látogatónak feltűnik Isztambulban, hogy szinte megszámlálhatatlan szállító és szállítmányozási cég működik. Ezek a vállalatok – sok közülük orosz, kazah, üzbég, stb. tulajdonban van – hatalmas mennyiségben szállítanak könnyűipari és más török termékeket külföldre. Szinte óránként gyűjtik össze a teherautók a hatalmas bálákat tovább szállításra. Mindenek előtt a FÁK-országokba és a közel-keleti térségbe.

A személyes textíliák, bőráruk, lakástextilek, szőnyegek, élelmiszerek nagy részét Törökország ázsiai részében termelik, gyártják, állítják elő alacsony önköltséggel. Nem meglepő, hogy a jó minőségű török könnyűipari termékek versenyképesek külföldön. Az sem mellékes, hogy a ruházati termékek követik az importáló országok vásárlóinak változó ízlésvilágát. Ez egyben azt, jelenti, hogy az exportra termelő kis és közepes méretű cégek viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó piaci követelményekhez.

A térség „Kínája”

Kis túlzással állítható, hogy Törökország a Közel-Kelet és a Szovjetunió déli utódállamainak „Kínája”, számukra a „világ műhelye”. A Made in Turkey felirat ezekben a térségekben és országokban ugyanolyan elfogadott és sok terméket felölelő, mint a kínai gyártmányok.

Ebben az összefüggésben magyarázat található arra, hogy Törökország számára a nyugat-európai piacot bizonyos fokig és sok árucikk vonatkozásában a már említett térségek és országok piacai, fogyasztói „helyettesítik”.

S végül (de nem utolsó sorban) néhány szó a turizmusról. Törökország is nagy hangsúlyt fektet a turizmus-ipar fejlesztésére, a látogatók számának növelésére. Az ágazat szolgáltatásai mind jobb színvonalat képviselnek, az árak versenyképesek. Az eurázsiai ország ázsiai részén is rengeteg a viszonylag „érintetlen” és sok látnivalót kínáló terület (többek között Trója), s gomba módra szaporodnak a tengerparti üdülőhelyek is.

A nyaralók kedvelt célpontja a török tengerpart

Érdemes külön is megemlíteni, hogy Isztambul multikulturális nagyváros. Számos vallás, náció él egymás mellett békében, együttműködésben. A befogadás és az elfogadás nagy hagyományokkal rendelkezik, a jelek szerint nem jelent gondot a különböző kultúrák elkülönülése, illetve keveredése.

A gazdasági mutatók alapján a török gazdaság a lejtőre került, a kormány szerint a második félévben már mutatkoznak majd a javulás jelei. Ettől függetlenül az isztambuli – bizonyos fokig felületes – látogató számára fontos tanulság, hogy az üzleti élet igyekszik a gondokat túlélni és a felszínen maradni.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itáliában hiánycikk lett a bicikli – A Ferrari országa kétkerékre vált?

Mialatt a németek autóvásárlási prémiumról vitatkoznak, az olaszok biciklivásárlás szubvencionálásáról döntöttek. Cél a légszennyezettség és a dugók csökkentése, az egészséges életmód támogatása, valamint a járványügyi szempontból veszélyes tömegközlekedés zsúfoltságának elkerülése. A terv működni látszik. Egyre több olasz vált két kerékre.

Kizuhant a Lufthansa a DAX30 indexből

Júniusban kikerül a frankfurti tőzsde vezető részvényeinek DAX30 indexéből a Lufthansa légitársaság papírja - jelentette be a tőzsdét üzemeltető Deutsche Börse.

18,5 milliárdot fizettek ki munkahelyvédelmi bértámogatásra

Tizennyolc és fél milliárd forint bértámogatást fizetett ki a kormány 114 ezer munkahely megtartására 8200 cégnek.

Braun Márton: az MVA tudást is kínál, nem csak kedvezményes forrást biztosít

A válsághelyzet időszakában az átlagosnál is nagyobb feladat hárul a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványra (MVA), amely a nem, vagy kevésbé bankképes mikrovállalkozások finanszírozásában és vállalkozóvá válásában tölt be jelentős szerepet. Erről Braun Márton, a 30 éves MVA ügyvezető igazgatója nyilatkozott AzÜzlet.hu-nak.

Hírek

Újra börtönbe kerülhet a Samsung vezetője

Részvényárfolyam-manipulációval és számviteli csalással gyanúsítják, ezért a szöuli központi kerületi ügyészség kezdeményezte a Samsung évekkel ezelőtt elítélt tényleges vezetője, Li Dzse Jong letartóztatását.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Péntektől olcsóbb lesz a benzin

Pénteken bruttó két forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj ára viszont a héten nem változik.

Fenyegető éhség – Amerika: „Az emberek félnek”

A koronavírus-krízis kezdete óta 30 millió amerikai veszítette el a munkahelyét! Szociális védőháló alig van. Az ingyenkonyhák nélkül sokan már éhenhaltak volna. A Spiegel riportere Atlantic Cityben térképezte fel a helyzetet. A kaszinóparadicsomot, a középosztályt különösen sújtják a járvány gazdasági következményei.

Online számlázás – immár mobilappal is

A NAV saját fejlesztésű applikációjával a számlák okostelefonon is kiállíthatók, letöltése és használata ingyenes. Az alkalmazás automatikusan teljesíti a kötelező adatszolgáltatást - közölte az adóhatóság.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Koronavírus – Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzte meg eddig a vírus

Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzhette meg eddig a koronavírus a Tel-Aviv-i egyetem szerológiai kutatása alapján - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az utóbbi időben ismét egyre több beteget találtak, elsősorban az iskolákban elharapódzott fertőzések miatt.

Ingyenes wifi-pont az EU-tól – indul az utolsó kör

Szerdától elérhető az Európai Bizottság negyedik, egyben utolsó pályázati felhívása az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Covid-19, Izrael. A Szentföldön vitáznak a csodaszámba menő lefolyásról

Izrael eredményesebben birkózott meg a korona-vírussal, mint a világ legtöbb országa. A fertőzöttek száma mindvégig alacsony volt. Forró klíma, szigorú karanténszabályok, genetika vagy mindezek együtt? – A tudósok a magyarázatról vitatkoznak, minközben újra iskolákat zártak be a lazítás után..  

Újra 40 dollár közelében a Brent olaj ára

A Brent ára kedden délelőtt lépte át először a hordónkénti 39 dollárt a március 11-i mélypont óta.

Nyugdíjat ígért a börtönből – 45 embert károsított meg

Negyvenöt ember bankkártyaadatait csalta ki egy büntetés-végrehajtási intézetben lévő férfi 2017 áprilisa és júniusa között - közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész.

Gazdaság

Az osztrák jegybank 7,2 százalékos idei GDP-csökkenéssel számol

Az osztrák jegybank előrejelzése szerint idén 7,2 százalékkal csökken az ország hazai összterméke (GDP) abban az esetben, ha ősszel nem lesz újabb vírusjárvány-hullám.

A Sberbank öthavi profitja negyedével csökkent

Jelentősen, 25,4 százalékkal csökkent a Sberbank, a Magyarországon is érdekelt legnagyobb orosz bank profitja az idei első öt hónapban éves összevetésben.

Eladja lengyel üzletágát a CIG Pannónia

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) eladja a lengyel fuvarozói szakmai felelősségbiztosítás üzletágát állomány-átruházás keretében - közölte a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Bírság. Rendszerszintű problémák a MagNet Banknál

A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra, többek között a vállalatirányítással, az ügyfélcsoport képzéssel és az értékvesztés meghatározásával kapcsolatban feltárt hiányosságok miatt.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Tarolt a zöld kötvény – ötszörös volt a túljegyzés

Több mint ötszörös volt az érdeklődés Magyarország első nemzetközi zöld kötvényei iránt, a befektetők közel 7,7 milliárd euró értékben adtak be ajánlatot. A befolyó források kizárólag zöld beruházásokra használhatók fel.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom