Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig
No menu items!

Isztambul – vezetési tanácsadói szemmel. A recessziótól a Nagy Bazárig

A szervezeteknek, vállalatoknak gyakran javasolják a vezetési tanácsadók, hogy nézzenek, tekintsenek ki a „dobozból”, vagyis nyissanak az új megoldások, az új folyamatok, a szükséges változtatások irányába. Része ennek a megközelítésnek a jó külföldi gyakorlatok (best practice), tapasztalatok, megoldások tanulmányozása, átvétele is. E sorok írója az egyik isztambuli egyetem meghívására néhány napot töltött a 16 millió lakosú nagyvárosban és az alábbiakban osztja meg ottani üzleti tapasztalatai, „felfedezései” egy részét, elsősorban a vezetési tanácsadó szemszögéből. Azzal a szándékkal, hogy sokat tanulhatunk, sok mindent vehetünk át a török üzleti életből és a mindennapokból, hiszen Európa és Ázsia egyik legnagyobb feltörekvő gazdaságáról van szó.

Törökország területe 780 580 km², lakosainak becsült lélekszáma 82 millió

Száguldásból recesszióba

De mindenek előtt érdemes röviden áttekinteni a török gazdaság állapotát és főbb mutatóit, azé a gazdaságét, amely hosszú ideig (2009 óta) tartó nagy ívű fejlődés után tavaly a második félévben technikailag is recesszióba került. Technikailag azért, mert a nemzetközi normák szerint, ha két egymást követő negyedévben csökken a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, akkor „beköszönt” a recesszió.

Így szakadt be a török líra: az USD-vel szemben a líra árfolyama fél év alatt a felére esett.

2017-ben a GDP 7,4 százalékkal növekedett, száguldott a gazdaság. Tavaly a GDP 2,6 százalékkal bővült, viszont ezen belül a harmadik és a negyedik negyedévben 1,1, illetve 2,4 százalékos volt a zsugorodás. Tízéves csúcson van a munkanélküliség, a munkaképes korú lakosság mintegy 15 százaléka állástalan. (Másként fogalmazva: 27,1 millió munkaképes lakosra 4,6 millió munkanélküli jut.)

Meglódult az infláció, idén márciusban a pénzromlás 19,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Komoly válságot él meg a török líra, amelynek árfolyama csak tavaly 30 százalékot zuhant a dollárhoz képest. A fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 6 százalékát, ez a veszteség szinte már finanszírozhatatlan. Deficites a külkereskedelmi mérleg is, erősen növekszik az ország külföldi adósság állománya is.

A visszaesés lehetséges okai

A gazdasági visszaesés mutatóit és jellemzőit még hosszasan lehet sorolni, de inkább az okokra érdemes figyelmet fordítani. Korábban a jegybank alacsonyan tartotta a kamatokat, a külföldi működő tőke szinte elárasztotta a gazdaságot. A török statisztikai hivatal adatai szerint a reálbér a nagy fellendülés időszakában felemelkedett a román szintre és elérte a magyar szint 80 százalékát.

A török kormány következetlen gazdaságpolitikája, az Egyesült Államok és Törökország közötti kereskedelmi és diplomáciai viszály, a kormánynak a líra szélsőséges árfolyam mozgásaira adott korlátozott szakpolitikai válaszlépései megrendítették a befektetői bizalmat. Ugyanebbe az irányba hatott az is, hogy a nagy hitelminősítők tavaly nyáron leminősítették az ország államadósság besorolását. Az is hozzájárult a recesszióhoz, hogy  a növekedést egy idő után már  nem a tényleges teljesítmény, hanem a külföldi pénzek „fűtötték” és számottevő kamatemelésre is sor került. Viszont a pénz jelentős részét nem a hosszú távon megtérülő beruházásokba, hanem építkezésekbe (bevásárló központok, gyorsvasút, tenger alatti alagút, függőhíd, stb.) fektették.

Izmir – Európát a kaukázusi régión át Közép-Ázsiához kapcsolja az új alagút. A török államfő, Recep Tayyip Erdogan hazája leghosszabb alagútjában

A sok kedvezőtlen tényező egybeesése nyomán a külföldiek elkezdték kivonni a tőkét Törökországból. Emellett erősen csökkent a belső fogyasztás, növekedett a lakosság eladósodottsága. A vezető közgazdászok egy része szerint már tavaly, amolyan „Bokros-csomagra” lett volna szükség Törökországban.

A kormány ebben a helyzetben idén új gazdasági programot hirdetett meg. Az előrejelzések szerint idén a GDP még várhatóan 0,5 százalékkal csökken reálértékben. Miközben a makrogazdaság megroggyanása után idén emelkedő kivitelre, mérséklődő behozatalra, talán csökkenő inflációra és egyéb „gyógyírekre” számítanak, a napi üzleti élet folyamataiban a jelek szerint viszonylag kevés a fennakadás. Ezek után tekintsünk ki a „dobozból”.

Új szuper-repülőtér

Az Istanbul Aiport méretei impozánsak

Április első napjaiban nyitották meg a nemzetközi légi forgalom számára az Isztambul repülőteret. Az új légikikötő a világ egyik legnagyobb reptere, alapterülete nagyobb, mint Manhattené New Yorkban. Igazi gigaberuházás, eddig 11 milliárd dollárba került: a jelenleg működő két le- és felszálló pálya mellé a harmadikat jövőre adják át.

Megdöbbentők a méretek és a távolságok nem csak a a repülőtér nyitott területein, hanem annak épületeiben is. Jelenleg még egyes épületrészek, csarnokok kihaltnak tűnnek, de egyre több az utas, s nem titok, hogy a légikikötő évi 200 millió utas (!) kiszolgálására alkalmas. Joggal merül fel a kérdés: mi szükség van ilyen hatalmas repülőtérre, amely sok ezer vezetőt és alkalmazottat foglalkoztat, a kiszolgáló cégek nagy számáról nem is szólva,

A válasz a versenyelőny megszerzésében keresendő. A török nemzeti légitársaság több mint 300 korszerű, nagy befogadóképességű utasszállítóval rendelkezik. A várostól mintegy 80 kilométerre fekvő új repülőtérre a légitársaság repülőgépei, irodái, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló és üzemeltető vállalatok mindössze 45 óra alatt költöztek át az Atatürk nemzetközi légikikötőből. Ez a „sebesség” már a marketingnek és a jövőnek szól.

Látványterv a kész repülőterről

Az Isztambul repülőtér és a hatalmas nemzeti légitársaság (ez itt nem a reklám helye) szeretne minél több átszálló utast elcsábítani Dubajból és az emirátusok reptereiről. A török légitársaság hirdetéseiben az szerepel, hogy ők kínálják a legtöbb célállomást a világon. Az utasok számának, a repülőgépek kihasználtságának, telítettségének növelését szolgálja egyértelműen az új repülőtér.

Ezzel párhuzamosan hatalmas, világméretű reklámkampány folyik a nemzetközi hírtelevíziókban és a globális médiában a nemzeti légitársaság, a repülőtér és Isztambul, mint átszállási helyszín népszerűsítésére. Természetesen ehhez olyan repülőjegy díjszabásokra is szükség van, amelyek alacsonyabbak a versenytársakénál. A jó ár együtt a jó színvonalú szolgáltatásokkal minden bizonnyal belátható időn belül érezteti majd kedvező hatását mind az új repülőtér, mind pedig a török nemzeti légitársaság forgalmában.

A bazár példát mutat

Miközben a gazdaság makro mutatói kedvezőtlenek és a kilábalás lassúnak ígérkezik, az isztambuli Nagy Bazárban igen élénk kereskedés folyik kicsiben és nagyban. Virágzik a networking, vagyis az üzleti kapcsolatok pókhálószerű építése, fejlesztése. Mindenki ismer mindenkit, a kereskedők el is kísérik a vevőt a másik kereskedőhöz. No persze nem a versenytárshoz, hanem más „portéka-műfajok” képviselőihez.

Tulajdonképpen az ázsiai és afrikai bazár-rendszerek a hálózatosodáson nyugszanak. Ma éppen ezt tanítják az üzleti főiskolákon, egyetemeken, vállalati tanfolyamokon. Érdemes példát venni ebből a szempontból a bazárok kereskedői hálózataitól.

A működő e-jegy rendszer

A látogató és a folyamatok szervezésével foglalkozó szakember számára lenyűgöző az isztambuli tömegközlekedés elektronikus jegyrendszere, amely jó ideje és jól is működik. Számtalan helyen lehet vásárolni úgynevezett Isztambul-kártyát, amelyet szinte minden második üzletben fel lehet tölteni tetszőleges összeggel. Villamoson, autóbuszon, metrón az automata „leveszi” a viteldíjat a kártyáról, sőt kedvezmények is „járnak”. Például, ha valaki két órán belül többször is átszáll, a viteldíj fokozatosan csökken.

Villamos Isztambulban

A villamosmegállókba – hasonlóan a metrórendszerhez – úgy lehet bejutni, hogy a megálló mindkét végében az ott elhelyezett automatákhoz kell érinteni a kártyát, s ha van rajta elég pénz, akkor szabad az út. A beléptető automaták egyúttal kijáratok is a leszálló utasok számára.

Az e-jegy folyamatai jól szervezetten működnek, s ehhez nem csak a szükséges géppark, hanem hatalmas kártyafeltöltő hálózat is csatlakozik. Nem kis beruházás volt a rendszer megteremtése, működtetése, viszont gyors, korszerű, felhasználó-barát és munkaerő-takarékos. Remélhetően a hazai szakemberek is tanulmányozták az isztambuli e-jegy rendszer működését, ugyanis nálunk is folyik ilyen jellegű projekt.

Évtizedes tárgyalások

Ismeretes, hogy Törökország több évtizede tárgyal az Európai Unióval (korábban a Közös Piaccal, az Európai Gazdasági Közösséggel) egy esetleges csatlakozás feltételeiről. Eddig nem sok eredmény született a tárgyalásokon, messze még a jogharmonizáció, az egyetértés sok gazdasági és monetáris kérdésben. A tárgyalások hol akadoznak, hol szünetelnek, mindkét fél tudja, hogy igen-igen lassú az előrehaladás, ha van egyáltalán.

Újabban a török kormány a korábbinál kevésbé „erőlteti” a megállapodás, egy esetleges kereskedelmi szerződés vagy a csatlakozás kérdését. Politikai és egyéb véleménykülönbségek mellett a jelek szerint ennek más okai is vannak.

A látogatónak feltűnik Isztambulban, hogy szinte megszámlálhatatlan szállító és szállítmányozási cég működik. Ezek a vállalatok – sok közülük orosz, kazah, üzbég, stb. tulajdonban van – hatalmas mennyiségben szállítanak könnyűipari és más török termékeket külföldre. Szinte óránként gyűjtik össze a teherautók a hatalmas bálákat tovább szállításra. Mindenek előtt a FÁK-országokba és a közel-keleti térségbe.

A személyes textíliák, bőráruk, lakástextilek, szőnyegek, élelmiszerek nagy részét Törökország ázsiai részében termelik, gyártják, állítják elő alacsony önköltséggel. Nem meglepő, hogy a jó minőségű török könnyűipari termékek versenyképesek külföldön. Az sem mellékes, hogy a ruházati termékek követik az importáló országok vásárlóinak változó ízlésvilágát. Ez egyben azt, jelenti, hogy az exportra termelő kis és közepes méretű cégek viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó piaci követelményekhez.

A térség „Kínája”

Kis túlzással állítható, hogy Törökország a Közel-Kelet és a Szovjetunió déli utódállamainak „Kínája”, számukra a „világ műhelye”. A Made in Turkey felirat ezekben a térségekben és országokban ugyanolyan elfogadott és sok terméket felölelő, mint a kínai gyártmányok.

Ebben az összefüggésben magyarázat található arra, hogy Törökország számára a nyugat-európai piacot bizonyos fokig és sok árucikk vonatkozásában a már említett térségek és országok piacai, fogyasztói „helyettesítik”.

S végül (de nem utolsó sorban) néhány szó a turizmusról. Törökország is nagy hangsúlyt fektet a turizmus-ipar fejlesztésére, a látogatók számának növelésére. Az ágazat szolgáltatásai mind jobb színvonalat képviselnek, az árak versenyképesek. Az eurázsiai ország ázsiai részén is rengeteg a viszonylag „érintetlen” és sok látnivalót kínáló terület (többek között Trója), s gomba módra szaporodnak a tengerparti üdülőhelyek is.

A nyaralók kedvelt célpontja a török tengerpart

Érdemes külön is megemlíteni, hogy Isztambul multikulturális nagyváros. Számos vallás, náció él egymás mellett békében, együttműködésben. A befogadás és az elfogadás nagy hagyományokkal rendelkezik, a jelek szerint nem jelent gondot a különböző kultúrák elkülönülése, illetve keveredése.

A gazdasági mutatók alapján a török gazdaság a lejtőre került, a kormány szerint a második félévben már mutatkoznak majd a javulás jelei. Ettől függetlenül az isztambuli – bizonyos fokig felületes – látogató számára fontos tanulság, hogy az üzleti élet igyekszik a gondokat túlélni és a felszínen maradni.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa!

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.

Versenyfelügyeleti eljárás indult a kisgyermekes szülők érdekében

Különösen nagy figyelmet fordítanak azoknak a vállalkozásoknak, illetve termékeknek vizsgálatára, amelyek esetében a kereskedelmi kommunikáció például időseket, betegeket, kisgyermekes szülőket, családokat érint.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...