Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Jobban bíznak a befektetők az OTP-ben, mint az államban
No menu items!

Jobban bíznak a befektetők az OTP-ben, mint az államban

A befektetési alapok és az OTP-részvény voltak a kisbefektetők tavalyi kedvencei. Az állam a nyáron elengedte a lakossági megtakarításokat, ősszel hozott csak vissza valamennyit az állampapírpiacról elpártolt pénzekből. Bár a lakosság új értékpapírok után nézett, az adózásra kevesen figyelnek oda tudatosan – írja elemzésében a Bank360.hu. 

Bármilyen nehéz év volt is 2022, a kisbefektetők így is félre tudtak tenni csaknem 1700 milliárd forintnyi friss megtakarítást értékpapírokban. Ezzel a háztartások értékpapír-állománya az év végére 17 481,3 milliárd forintos történelmi csúcsra jutott. Nem minden kibocsátó lehet azonban elégedett, a magas infláció ugyanis a kisbefektetők korábbi viselkedését teljesen a feje tetejére állította. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) például elég gyenge értékesítési adatokkal zárta az esztendőt. A háztartások állampapírokban lévő megtakarítása 10 140 milliárd forint volt az év végén, alig 40 milliárd forinttal gyarapodott 12 hónap alatt.

Hiába volt magas az infláció, az ÁKK sokáig nem reagált erre, bár volt inflációt követő kötvénye (Prémium Magyar Állampapír – PMÁP), annak az induló kamata a 2021-es áremelkedéshez igazodott, emiatt nagyon alacsony volt a már javában emelkedő inflációhoz képest. A korábban “szupernek” hívott Magyar Állampapír Plusz hozama egyáltalán nem volt már vonzó, a rövidebb futamidejű lakossági kincstárjegyek kamata is jócskán elmaradt az intézményi papírokétól.

A piachoz jobban értő befektetők ugyan egy időben vásárolták az intézményi papírokat, de sok kisbefektető az alacsony lakossági kamatok láttán hátat fordított az állampapírpiacnak. Az ÁKK az értékesítés szempontjából katasztrofális nyári hónapok után az utolsó negyedévben tudott ismét komolyabb mennyiségű lakossági pénzt behozni, amikor az új PMÁP-ot és a Bónusz Magyar Állampapírt már 11 százalék fölötti kezdő kamattal hirdette meg. Ezzel sikerült nagyjából plusz nullára kihoznia tavaly a háztartásoknál az állampapír-eladásokat.

A bankok sikeresen gyűjtötték a pénzt

A hitelintézetek ezzel szemben nagyon sok lakossági megtakarítást vonzottak, akár a kötvényeikről, akár a részvényeikről volt szó. Az OTP-részvény lett 2022 egyik slágerbefektetése, az MNB adatai szerint a lakosság csaknem 400 milliárd forintnyi friss megtakarításból vásárolt banki részvényeket. A Budapesti Értéktőzsdén ugyan több bankpapír is forog (MKB, Takarék Jelzálogbank), de ezek forgalma minimális, vélhetően ez az összeg szinte teljes mértékben OTP-papírokba kerülhetett – írja a Bank360.hu.

Azok a befektetők, akik egész évben megtartották a bankpapírjaikat, alapvetően buktak ezen, az év végéig több mint 160 milliárd forint volt a háztartások árfolyamvesztesége, de a statisztikák szerint sokan lehettek, akik nyerhettek, novemberben például, amikor az előző havi 8 ezer forint alatti szintekről bőven 10 ezer fölé ment az árfolyam, sokan kiszálltak. Az év végén a háztartások nem egészen 1200 milliárd forintot tartottak hazai részvényekben, ennek több mint a fele bankpapír volt.

A hitelintézetek a kötvénypiacon is sikeresen vontak be lakossági forrásokat. A banki kötvények piaca éveken át stagnált, olyan kibocsátások, amelyek a háztartásoknak szóltak volna, nem nagyon akadtak. 2022 második felében viszont megjelent több vonzó hozammal kecsegtető forintos és eurós kötvény is a piacon, ezekből csaknem 100 milliárd forintnyit adtak el az év utolsó három hónapjában. A kisbefektetőknél lévő banki kötvény-állomány ezzel 162,3 milliárd forintra nőtt, ez bő 100 milliárdos növekedés egy év alatt, vagyis a bankok sikeresebben adtak el a lakosságnak új hitelpapírokat 2022-ben, mint a magyar állam. Érdekesség, hogy a banki kötvények nagyobbik hányada deviza alapú értékpapír.

A legtöbb friss megtakarítást a befektetési alapok hozták be. A háztartások csaknem 1200 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el befektetési jegyekben, különösen sok pénzt vonzottak a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok. A háztartások hazai befektetési alapokban lévő megtakarítása 2022 végére megközelítette a 6 ezer milliárd forintot, történelmi csúcson járt.

Az adózáson ráfizetnek majd

Jól látszik, hogy tavaly a háztartások az állampapírok helyett más értékpapírokat választottak, mert azoktól nagyobb hozamot reméltek. Az azonban nem mindenkinek jutott az eszébe, hogy míg a 2019. júniusától kibocsátott állampapírok kamata és hozama kamatadómentes, addig a részvények és befektetési alapok árfolyamnyeresége, valamint a banki kötvények kamata után az állam 15 százalékos adót szed be.

Ez az adó elkerülhető, ha a megtakarítást tartós befektetési számlán (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) helyezi el befektető. Ezek népszerűsége viszont nem ugrott meg a részvényekével és a befektetési alapokéval együtt.

A lakosságnál több mint 7300 milliárd forintnyi olyan magyar értékpapír van, ami nem állampapír, emellett külföldi részvényekben és befektetési jegyekben is lehet még nagyjából 1300 milliárd forintjuk. Olyan értékpapírszámlán viszont, amelynél igénybe lehet venni kamatadó-mentességet, kevesebb mint 3900 milliárd forintot tartottak a magyarok a jegybanki adatok szerint. Ráadásul ebben a 3900 milliárdban is lehetett állampapír bőven, ami azt jelenti, hogy a részvények, befektetési jegyek és egyéb kötvények többségének hozamából adóznak.

Az elmúlt évtizedben a negyedik nyugdíjpillérnek is nevezett nyesz-ek száma megfeleződött, 2022 végére 91,5 ezerre csökkent, ezeken a számlákon valamivel több mint 430 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a kisbefektetők. Pedig a nyesz nem csak kamatadó-mentességet adhat, de az adott évi befizetések után személyi jövedelemadó-kedvezményt is igénybe lehet venni.

A tbsz-ek száma 257,5 ezer volt az év végén, kicsit magasabb, mint 2021 végén, de a csúcson öt évvel ezelőtt volt a számlák száma, amikor 360 ezer ilyen szerződés volt a befektetési szolgáltatóknál, bankoknál, brókecégeknél és fióktelepeknél. Tbsz-en 3455 milliárd forintnyi értékpapír volt az év végén, ami számlánként átlagosan 13,4 millió forintot jelent. Ha öt év alatt egy ilyen számlán évente 10 százalék hozam keletkezik, akkor a számla tulajdonosa több mint 1,2 millió forintnyi hozamot tarthat meg ahhoz képest, mintha normál értékpapírszámlán lett volna a megtakarítása.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.