Hirdetés
Kezdőlap Francia kapcsolat Károlyi László: a Legrand magyarországi privatizációja sikersztori

Károlyi László: a Legrand magyarországi privatizációja sikersztori

Károlyi László

Az idén 30 éves Legrand Zrt. története jó példája annak, hogy a magyar és a francia szakmai tradíció, valamint tudás ötvözésére építve miként jöhet létre egy olyan privatizáció, ami nem a piacszerzésről, kapacitásleépítésről, hanem az értékteremtésről, a termelés fejlesztéséről és a globális növekedésről szól Magyarországon – fejti ki Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója.      

A Kontakta-Kontavill 1992-ben lezajlott magánosítása egy igazi privatizációs sikertörténetnek számít a hazai rendszerváltozás éveiből. Amikor a Magyarországon megjelenő nyugati cégek privatizációjának többsége csak a piacszerzésről és a megszerzett kapacitások leépítéséről szólt, ami több iparágban a meglévő magyarországi gyártási kultúra leépítéséhez, legendás hazai márkák eltűnéséhez vezetett. Az ágazat globális vezető szereplői közé tartozó francia Legrand viszont úgy hozott teljes megújulást a szentesi gyárba, hogy a magyar leányvállalat tökéletesen integrálódni tudott a cégcsoport szervezetébe” – elemez Károlyi László.

A siker titka

Aki úgy látja: a Legrand privatizációja azért is nevezhető teljes sikernek, mert minden lényeges területen megteremtette a továbblépés lehetőségét azzal, hogy Szentesen megmaradt a gyártás, a kereskedelem és a termékfejlesztés. Ennek eredményeként az elmúlt 30 évben úgy nőtt ötvenszeresére a szentesi gyár fajlagos termékkibocsátása, hogy közben a teljes magyarországi gyár megújult és a magyar szakértelmet a nemzetközi szaktudással ötvözve olyan termékek születtek Magyarországon, amelyek európai szinten is versenyképesek.

Így amíg korábban,elsősorban a hazai piacra termeltünk, azt mondhattuk: Magyarországon nincs olyan lakás, ahol ne lenne egy Legrand-kapcsoló. Most lassan eljön az a pillanat, amikor azt mondhatjuk: már Európában is szinte minden lakásban van Legrand kapcsoló” – magyarázza a vezérigazgató.

A Legrand privatizációjának érdekessége, hogy az egyaránt több, mint 100 éves francia és a magyar cég története évtizedeken át, szinte párhuzamosan haladt egymás mellett a múltban. A magyar cég alapítója, Szalay Imre 1918-ban kezdett a porcelánfoglalatok és kapcsolók gyártásába és fejlesztette azután világszínvonalúvá azt a Kontaktát, amely az államosítás után 1960-tól, immáron Kontavillként, Szentesre telepítette a kapcsológyártást. A Legrand története 1865-re nyúlik vissza, amikor Henri Barjaud de Lafond és Léonard Clidasson, Limoges-ban, ahol a cégcsoport székhelye ma is található, egy porcelánedény-műhelyt alapítottak. A vállalatot 1904-ben vette át Frédéric Legrand, aki már a porcelánból készült elektromos kapcsolók gyártásába is belekezdett, hogy a következő évtizedek után a világpiac egyik vezető szereplőjévé váljon a nevével fémjelzett vállalat.

Nyitottság és crenchmarking

A Legrand magyarországi privatizációjának fontos eleme, hogy a vállalat rendkívül hamar megszerezte a magyar munkavállalók elkötelezettségét. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az új tulajdonos 30 milliárd forintot meghaladó beruházással teljesen megújította a szentesi gyár épületeit és a teljes gyártó infrastruktúrát. Eközben a korábbi, környezetszennyező technológiákat helyett – a szennyezett talaj kármentesítése után -, a legmodernebb megoldásokat vezette be. Minderre annak a teljeskörű átvilágításnak a végén került sor, amelyhez kötődően az új üzleti és átalakítási terv megvalósítása érdekében Károlyi László is a vállalathoz került.

Meghatározónak tartom, hogy a vállalatcsoport részéről megvolt az a  nyitottság, amivel a tudásukat elismerve befogadták a magyar szakembereket és megadták nekik azokat a lehetőségeket, forrásokat, amivel a leányvállalat munkatársai az egész vállalatcsoportba képesek voltak beintegrálódni. Ennek is köszönhető, hogy a privatizáció idején még alultőkésített és az elmaradt beruházások hátrányát szenvedő Kontavillből lett 33 milliárdos forgalmú, 550 főnek munkát adó Legrand Zrt. az elmúlt három évtizedben úgy küzdötte fel magát a hazai vállalatok 500-as listájába, hogy miközben az árbevétel szempontjából nagyjából a 400.-ik, a profitabilitást tekintve már a 250. hely körül szerepel. Eközben a cég gyártókapacitása 2010-ig a többszörösére nőtt, és a magyarországi üzemből egy európai szinten meghatározó gyártóbázis alakult ki úgy, hogy a termékeink 90 százaléka  exportra termelődik.

Mindez úgy vált valóra, hogy a Legrand, még a 2008-as globális recesszió éveiben is esztendőről esztendőre nagyobb nyereséget termelve, folyamatos növekedési pályán maradt. Köszönhetően a Károlyi László által kidolgozott és szabadalmaztatott Crenchmarking© módszertannak, amely cégmérettől függetlenül az innováció, illetve a versenytársakkal való összehasonlítás, a benchmarking ötvözetével teremti meg a gyors eredményesség lehetőségét.

Amellett, hogy a termelés és a kereskedelem is megmaradt a leányvállaltnál, az is a legnagyobb fegyvertények közé tartozik, hogy a termékfejlesztés is egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt három évtizedben. Miközben a K+F tevékenység már a Kontakta-Kontavill idején is meghatározó volt, a privatizáció után, a Legrand csoportban eleinte csak részfeladatokat kapott a magyar fejlesztőgárda. Később, munkájuk sikerét látva, a három európai központ közül az egyiket Magyarországon alakította ki a Legrand akkor, amikor globálisan öt fejlesztési pólusba szervezte K+F tevékenységét. Manapság a 45 fős szentesi fejlesztő csapat a 15 európai országban – főként a német nyelvterületen -, használt Schuko és mellette a British Standard szerinti termékcsaládok fejlesztésén dolgozik. Ennek sikerét mutatja, hogy már a piacvezető Valena Allure és Life termékcsalád megalkotásában is meghatározó szerepet kaptak a magyar mérnökök. Most pedig, a közel egymilliárd forintos befektetéssel a nemzetközi piacra szánt legújabb Legrand kapcsolócsalád, a SUNO kifejlesztése már száz százalékig a magyarországi szakemberek munkáját dicséri.

Több, mint kapcsoló

Miközben a Legrand az elmúlt évtizedekben a kapcsolóiról volt híres a világban, ma már az olyan új üzletágak bevezetésének köszönhetően, mint amilyen a komplett IT és datacenter, új dimenzióba került a vállalatot a piacon. A célirányos fúziók eredményeként a Legrand minden olyan szegmensekben is megjelent, ahol az otthonok kényelméhez, a fogyasztók életének megkönnyítéséhez és hatékony elektromos áram felhasználáshoz hozzájáruló termékekre van szükség. Saját, biztonságos felhőszolgáltatása és az ehhez kötődő Legrand applikáció révén így már – egyszerűen telepíthető és kezelhető módon -, az arcfelismerést is biztosító beléptető rendszertől kezdve a redőny és szobahőmérséklet szabályozásig akár már minden szolgáltatást egy mobiltelefonról lehet működtetni az okos otthonokban.

A Legrand emellett kétféle módon is tanúbizonyságot tesz a környezetvédelem és a fenntarthatóság mellett, Egyrészt azzal, hogy az intelligens otthonok és az elektromobilitás közötti átjárás jegyében 2021 végén a saját szervezetébe integrálta az elektromos autó töltés teljes skáláját lefedő holland Ecotapot, valamint az Észak-Európai piacon meghatározó Ensto-t, amely a villanyautó töltők mellett más, az okosotthonok számára hasznos termékskálával rendelkezik.

A fenntartható fejlődést szolgálja az is, hogy a Legrand, a Global Compact cselekvési tervéhez kötődően immáron az ötödik három éves vállalati felelősségvállalási tervét hirdette meg 2022-25 között és a Legrand Zrt eddig mindig kiválóan teljesítette a megfogalmazott célokat. Többek között a női karrierlehetőség támogatását, az energiafelhasználás csökkentését, a csomagolásnál a műanyagfelhasználás kivezetését – amire a magyar leányvállalat 2025-re tett vállalást -, a termékkiszállításnál pedig a széndioxid-lábnyom minimalizálását.

Meichl Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   

Benzinárstop végére ébredve: drágul az üzemanyag, nő az infláció

A magyaroknak az üzemanyagárak ugrásszerű növekedésével és az Európai Unió egyik legmagasabb inflációs rátájával kell szembenézniük, miután az Orbán-kormány kivezette a benzinárstopot - írja a Bloomberg.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Hírek

Jogerősen 3 év 6 hónap börtönre ítélték Lagzi Lajcsit

Jogerősen 3,5 év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Itt a vége a legendás Jumbo Jet korszakának

Lezárult egy korszak a Boeingnél: több mint 50 év után az utolsó - sorrendben az 1574. - Boeing 747-es is elhagyta az amerikai repülőgépgyártó gyárát.

Radikálisan csökkent a hazai gázfogyasztás októberben

Az enyhe októberi időjárás és az ipari kereslet csökkenése mellett telítődtek az uniós tárolók, amelynek eredményeként mérséklődtek az európai fölgáz termékárak, a hazai felhasználás októberben az előző évihez képest 41 százalékkal csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) októberi földgázpiaci riportja alapján.

Őrizetbe vettek egy hatósági árral csaló benzinkutast

Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt.

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Gazdaság

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   

Banki szakértő: 70 százalékot zuhanhat a bitcoin ára

A bitcoin ára a Standard Chartered bank szakértője szerint jövőre 5000 dollárra eshet. Ha ez bekövetkezik, az nagyjából 70 százalékos zuhanást jelentene, ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama jelenleg 17 ezer dollár körül mozog.

A diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot

A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot: a Diákhitel1 változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától, a Képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom