Hirdetés
Kezdőlap Francia kapcsolat Károlyi László: a Legrand magyarországi privatizációja sikersztori

Károlyi László: a Legrand magyarországi privatizációja sikersztori

Károlyi László

Az idén 30 éves Legrand Zrt. története jó példája annak, hogy a magyar és a francia szakmai tradíció, valamint tudás ötvözésére építve miként jöhet létre egy olyan privatizáció, ami nem a piacszerzésről, kapacitásleépítésről, hanem az értékteremtésről, a termelés fejlesztéséről és a globális növekedésről szól Magyarországon – fejti ki Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója.      

A Kontakta-Kontavill 1992-ben lezajlott magánosítása egy igazi privatizációs sikertörténetnek számít a hazai rendszerváltozás éveiből. Amikor a Magyarországon megjelenő nyugati cégek privatizációjának többsége csak a piacszerzésről és a megszerzett kapacitások leépítéséről szólt, ami több iparágban a meglévő magyarországi gyártási kultúra leépítéséhez, legendás hazai márkák eltűnéséhez vezetett. Az ágazat globális vezető szereplői közé tartozó francia Legrand viszont úgy hozott teljes megújulást a szentesi gyárba, hogy a magyar leányvállalat tökéletesen integrálódni tudott a cégcsoport szervezetébe” – elemez Károlyi László.

A siker titka

Aki úgy látja: a Legrand privatizációja azért is nevezhető teljes sikernek, mert minden lényeges területen megteremtette a továbblépés lehetőségét azzal, hogy Szentesen megmaradt a gyártás, a kereskedelem és a termékfejlesztés. Ennek eredményeként az elmúlt 30 évben úgy nőtt ötvenszeresére a szentesi gyár fajlagos termékkibocsátása, hogy közben a teljes magyarországi gyár megújult és a magyar szakértelmet a nemzetközi szaktudással ötvözve olyan termékek születtek Magyarországon, amelyek európai szinten is versenyképesek.

Így amíg korábban,elsősorban a hazai piacra termeltünk, azt mondhattuk: Magyarországon nincs olyan lakás, ahol ne lenne egy Legrand-kapcsoló. Most lassan eljön az a pillanat, amikor azt mondhatjuk: már Európában is szinte minden lakásban van Legrand kapcsoló” – magyarázza a vezérigazgató.

A Legrand privatizációjának érdekessége, hogy az egyaránt több, mint 100 éves francia és a magyar cég története évtizedeken át, szinte párhuzamosan haladt egymás mellett a múltban. A magyar cég alapítója, Szalay Imre 1918-ban kezdett a porcelánfoglalatok és kapcsolók gyártásába és fejlesztette azután világszínvonalúvá azt a Kontaktát, amely az államosítás után 1960-tól, immáron Kontavillként, Szentesre telepítette a kapcsológyártást. A Legrand története 1865-re nyúlik vissza, amikor Henri Barjaud de Lafond és Léonard Clidasson, Limoges-ban, ahol a cégcsoport székhelye ma is található, egy porcelánedény-műhelyt alapítottak. A vállalatot 1904-ben vette át Frédéric Legrand, aki már a porcelánból készült elektromos kapcsolók gyártásába is belekezdett, hogy a következő évtizedek után a világpiac egyik vezető szereplőjévé váljon a nevével fémjelzett vállalat.

Nyitottság és crenchmarking

A Legrand magyarországi privatizációjának fontos eleme, hogy a vállalat rendkívül hamar megszerezte a magyar munkavállalók elkötelezettségét. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az új tulajdonos 30 milliárd forintot meghaladó beruházással teljesen megújította a szentesi gyár épületeit és a teljes gyártó infrastruktúrát. Eközben a korábbi, környezetszennyező technológiákat helyett – a szennyezett talaj kármentesítése után -, a legmodernebb megoldásokat vezette be. Minderre annak a teljeskörű átvilágításnak a végén került sor, amelyhez kötődően az új üzleti és átalakítási terv megvalósítása érdekében Károlyi László is a vállalathoz került.

Meghatározónak tartom, hogy a vállalatcsoport részéről megvolt az a  nyitottság, amivel a tudásukat elismerve befogadták a magyar szakembereket és megadták nekik azokat a lehetőségeket, forrásokat, amivel a leányvállalat munkatársai az egész vállalatcsoportba képesek voltak beintegrálódni. Ennek is köszönhető, hogy a privatizáció idején még alultőkésített és az elmaradt beruházások hátrányát szenvedő Kontavillből lett 33 milliárdos forgalmú, 550 főnek munkát adó Legrand Zrt. az elmúlt három évtizedben úgy küzdötte fel magát a hazai vállalatok 500-as listájába, hogy miközben az árbevétel szempontjából nagyjából a 400.-ik, a profitabilitást tekintve már a 250. hely körül szerepel. Eközben a cég gyártókapacitása 2010-ig a többszörösére nőtt, és a magyarországi üzemből egy európai szinten meghatározó gyártóbázis alakult ki úgy, hogy a termékeink 90 százaléka  exportra termelődik.

Mindez úgy vált valóra, hogy a Legrand, még a 2008-as globális recesszió éveiben is esztendőről esztendőre nagyobb nyereséget termelve, folyamatos növekedési pályán maradt. Köszönhetően a Károlyi László által kidolgozott és szabadalmaztatott Crenchmarking© módszertannak, amely cégmérettől függetlenül az innováció, illetve a versenytársakkal való összehasonlítás, a benchmarking ötvözetével teremti meg a gyors eredményesség lehetőségét.

Amellett, hogy a termelés és a kereskedelem is megmaradt a leányvállaltnál, az is a legnagyobb fegyvertények közé tartozik, hogy a termékfejlesztés is egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt három évtizedben. Miközben a K+F tevékenység már a Kontakta-Kontavill idején is meghatározó volt, a privatizáció után, a Legrand csoportban eleinte csak részfeladatokat kapott a magyar fejlesztőgárda. Később, munkájuk sikerét látva, a három európai központ közül az egyiket Magyarországon alakította ki a Legrand akkor, amikor globálisan öt fejlesztési pólusba szervezte K+F tevékenységét. Manapság a 45 fős szentesi fejlesztő csapat a 15 európai országban – főként a német nyelvterületen -, használt Schuko és mellette a British Standard szerinti termékcsaládok fejlesztésén dolgozik. Ennek sikerét mutatja, hogy már a piacvezető Valena Allure és Life termékcsalád megalkotásában is meghatározó szerepet kaptak a magyar mérnökök. Most pedig, a közel egymilliárd forintos befektetéssel a nemzetközi piacra szánt legújabb Legrand kapcsolócsalád, a SUNO kifejlesztése már száz százalékig a magyarországi szakemberek munkáját dicséri.

Több, mint kapcsoló

Miközben a Legrand az elmúlt évtizedekben a kapcsolóiról volt híres a világban, ma már az olyan új üzletágak bevezetésének köszönhetően, mint amilyen a komplett IT és datacenter, új dimenzióba került a vállalatot a piacon. A célirányos fúziók eredményeként a Legrand minden olyan szegmensekben is megjelent, ahol az otthonok kényelméhez, a fogyasztók életének megkönnyítéséhez és hatékony elektromos áram felhasználáshoz hozzájáruló termékekre van szükség. Saját, biztonságos felhőszolgáltatása és az ehhez kötődő Legrand applikáció révén így már – egyszerűen telepíthető és kezelhető módon -, az arcfelismerést is biztosító beléptető rendszertől kezdve a redőny és szobahőmérséklet szabályozásig akár már minden szolgáltatást egy mobiltelefonról lehet működtetni az okos otthonokban.

A Legrand emellett kétféle módon is tanúbizonyságot tesz a környezetvédelem és a fenntarthatóság mellett, Egyrészt azzal, hogy az intelligens otthonok és az elektromobilitás közötti átjárás jegyében 2021 végén a saját szervezetébe integrálta az elektromos autó töltés teljes skáláját lefedő holland Ecotapot, valamint az Észak-Európai piacon meghatározó Ensto-t, amely a villanyautó töltők mellett más, az okosotthonok számára hasznos termékskálával rendelkezik.

A fenntartható fejlődést szolgálja az is, hogy a Legrand, a Global Compact cselekvési tervéhez kötődően immáron az ötödik három éves vállalati felelősségvállalási tervét hirdette meg 2022-25 között és a Legrand Zrt eddig mindig kiválóan teljesítette a megfogalmazott célokat. Többek között a női karrierlehetőség támogatását, az energiafelhasználás csökkentését, a csomagolásnál a műanyagfelhasználás kivezetését – amire a magyar leányvállalat 2025-re tett vállalást -, a termékkiszállításnál pedig a széndioxid-lábnyom minimalizálását.

Meichl Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Negatívra rontotta Magyarország kilátását az S&P

Negatívra módosította az eddigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ugyanakkor változatlanul befektetésre ajánlja Magyarországot: a cég megerősítette a devizában és hazai valutában fennálló, rövid és hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek "BBB/A-2" szintű, befektetési kategóriás minősítését.

Csökken a forgalom a lakáspiacon, aktívabbak a befektetők

Csökken a forgalom az  ingatlanpiacon a nyáron, a befektetési céllal lakást vásárlók ugyanakkor aktívak - közölte a Duna House.

Kína nem akar globális krízist, nem fog összeveszni Amerikával Tajvan miatt

Négy nappal Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása előtt Hszi Csin-ping kínai vezető telefonon beszélt Biden elnökkel, és azt mondta: most nincs itt az ideje egy teljes körű válságnak.

A LED világításra átállás komoly lépés az otthoni rezsicsökkentés felé

Nagymértékben csökkenthető az otthoni villamosenergia-felhasználás a LED-es fényforrásokra való átállással. Jó hír, hogy miközben a LED lámpák környezetkímélőek, ma már kifejezetten megfizethető áron kaphatók. Ráadásul energiatakarékoságuknak köszönhetően akár már fél év alatt megtérülhet a cserére fordított pénz.

Hírek

Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek reggelre

Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal a nemzetközi devizakereskedelemben.

Újra madárinfluenzától mentes Magyarország

Magyarország újra madárinfluenzától mentes, és nem kötelező a baromfikat zártan tartani - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Újra jön orosz olaj Magyarországra a Barátság vezetéken

Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka óta folyamatosan érkezik kőolaj Magyarországra is a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol átvállalta az orosz fél által fizetendő tranzitdíjat. A belföldi ellátás a néhány napos szünet ellenére nem volt veszélyben, hiszen Magyarország több hétre elegendő tartalékkal rendelkezik - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Kim Dzsongun halálosan bekeményít a Covid kapcsán

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csütörtökön győzelmet hirdetett a Covid elleni harcban, majd "halálos megtorlást" ígért Dél-Korea ellen, amelyet a járvány kitörésének okozásával vádol.

Egyházi szervezetek mögé rejtőző bűnbandára csapott le a NAV

Egyházi szervezetek mögé rejtőző, az állami költségvetésnek 8 milliárd forint kárt okozó bűnszervezetre csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Békés Megyei Főügyészséggel együttműködésben.

Újraindult a Barátság vezeték, hamarosan Magyarországra is érkezik olaj

Újraindult a Barátság vezeték, csütörtökön Magyarországra is megérkezik a kőolaj - közölte a Mol.

Fizetett a Mol, újraindulhat a Barátság kőolajvezeték

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság.

A hiány ellenére tovább csökken a benzin piaci ára

Pénteken tovább csökken a 95-ös benzin ára, ami különös jelenség üzemanyaghiányos helyzetben. A csökkenés mértéke bruttó 8 forint, ami várhatóan hatással lesz a piaci árak alakulására. A gázolaj ára a héten már nem változik.

Gazdaság

OTP: stabil a teljesítmény, bizonytalan az orosz leánybank sorsa

Az egyedi tételeket nem számítva, a háború hatásaival együtt a tavalyihoz hasonló lett az OTP csoport teljesítménye a második negyedévben, ami a bank stabilitását és erejét mutatja - mondta Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese a bank eredményeit értékelő sajtótájékoztatón. Azt is közölte: vizsgálják az orosz leánybank értékesítésének lehetőségét.

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom