Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Kína a világ bankára lett

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget!?

Kína felemelkedése

Amikor a mexikói pénzügyminiszter, Jesús Silva Herzog ’82 augusztusában tájékoztatta washingtoni kollégáját, az amerikai jegybank, a Fed elnökét és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjét, hogy országa fizetésképtelen, Kína még a világ legszegényebb országai közé tartozott. Sanghaj képét biciklik és riksák, nem felhőkarcolók határozták meg. Autók alig jártak a városban.

A ’82-es telefonhívás az évtizedet meghatározó pénzügyi válság kezdeteként került be a gazdaságtörténelembe. Röviddel később más latin-amerikai, majd afrikai és ázsiai is országok csődöt jelentettek,  csak komoly nehézségek árán tudták törleszteni adósságaikat.

1982-ben 205 milliárd dollár volt a kínai GDP. Ma 14 ezer milliárd! Sanghajban 3, az egész országban 250 millió autó fut. Kína a világgazdaság talán legmeghatározóbb szereplője lett. Sok gazdasági szektor és vállalat, mint például a gépjárműipar és az autói felét Kínában eladó Volkswagen is a világ legnépesebb országától függ.

A cégek mellett államok is függőségi viszonyba kerültek. Sok ország, amely a ’80-as években csődöt jelentett, ismét eladósodott. Méghozzá Kína, a világ legnagyobb hitelezője felé!

Megdöbbentő számok

Carmen Reinhartnak, a Harvard közgazdász professzora a ’82-ben indult válságra asszociált, amikor két német kollégájával, Sebastian Hornnal és Christoph Trebeschel tanulmányt írt a kínai hitelkihelyezésekről. A kommunista ország igyekszik titkolni, kinek és mennyit kölcsönt adott. Ezért Reinhart és kollégái kutatási eredménye sokkolta a világot.

A kihelyezések volumene az eddig feltételezettek kétszerese, 5 billiárd dollár lehet. Kína a világ legnagyobb hitelezője.

A kommunista országot zavarja, ha elemzőknek feltűnik, hogy a kölcsönügyletek volumene, folyósítási- és fizetési feltételei a XIX. századra emlékeztetnek. Hasonló kondíciókat alkalmaztak a gyarmattartó európai államok. Kína a hitelfelvevő ország nyersanyagait és ipari termékeit kéri biztosítékul, amivel minimum gazdasági függésbe hozza a hitelfelvevőket.

A tanulmánya heves reakciókat váltott ki Pekingben. A Kínai Kommunista Párt (KKP) angol nyelvű szócsöve, a ’Global Times’ kétségbe vonta Reinharték objektivitását. A KKP-t zavarja, ha afrikai aktivitása kerülnek terítékre, tehát, hogy pekingi gazdasági érdekeket szolgáló kikötők, vasútvonalak, utak, repülőterek, erőművel épülnek kínai hitelekből a szegény afrikai országok. A kínai hitelkehelyzés 2000-ben a globális GDP még csak 1, ma már 8%-ára nőtt. Hasonló intenzitású növekedés eddig kétszer volt, amikor a világ 1918 majd 1945 után az USA adósa lett.

Homályos ügyletek

A kínai hitelpolitika titokzatossága összefügg a kommunista ország részben továbbra is államilag irányított gazdaság átláthatatlanságával. Többnyire nem kormányok közötti ügyletekről van szó.

Kínai állami vállalatok adják a kölcsönöket az afrikai országok állami cégeinek. Így ezek egyik ország hivatalos statisztikáiban sem jelennek meg. Kínai nem tagja az államok közötti kölcsönügyletek lebonyolításnak és az adósságok átütemezéséről folytatott tárgyalásoknak keretet adó Párizsi Klubnak, így nem szolgáltat információkat sem.

A Kiel Intézet részvételével végzett új tanulmány szerint ezeknek a kölcsönöknek a fele nincs nyilvánosan rögzítve

A feltételezett 5 billiárd dollárral Kína több pénzt helyezett ki a fejlődő országokba, mint az IMF és a Világbank együtt. A nemzetközi közösség eleinte dicséretekkel halmozta el Pekinget, amiért segíti az afrikai gazdaságok fejlődését. Ma már világos, hogy amit Kína invesztícióként állít be, az valójában hitelnyújtás, amelyből a szegény országok gigantikus, Kína gazdasági érdekekeit szolgáló infrastruktura projekteket finanszíroznak. Az adósságosaikat egyre nehezebben törlesztő államok pedig Peking függőségébe kerülnek.

Csődhullám közeleg?!

A fejlődő országok a ’90-es évek adósságelengedéseinek köszönhetően időlegesen könnyebb helyzetbe kerültek. Napjainkban ismét az adósságcsapda felé tartanak. A Kína felé fennálló tartozások az afrikai országok nemzeti össztermékének 11 százalékát teszik ki. Az öt legnagyobb hitelfelvevőnél több, mint 15 százalékát. A legeladósodottabbak között jelentős olajtartalékkal rendelkező országok vannak: Angola, Nigéria és Venezuela. Érthető, hogy Kína nem fél a csődjüktől. Ha nem tudnak fizetni, viszi a fekete aranyat.

A legnagyobb adósságot Laosz és Kambodzsa halmozta fel. A pénzből nem a két ország profitált. A kínai szuperprojekthez, az ’Új Selyemúthoz’ kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroztak a kölcsönökből.

Sok latin-amerikai ország adósságállománya is magas. Százalékban kifejezve Kelet-Európában még jóval kisebb a kínai kölcsönök aránya, de dinamikus a növekedés. Magyarország nemrég a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos fejlesztésére vett fel kölcsönt Pekingtől. A beruházás szintén az ’Új Selyemút’ része.

Összességében hasonló a fejlődő országok adóssághelyzete, mint a ’80-as évek elején, amikor egy telefonhívással csődhullám indult el a harmadik világban – hívja fel a figyelmet a Harvad-i tanulmány.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Balatoni villájában vették őrizetbe a milliárdost – videó

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a NAV nyomozói - közölte a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Zöld fordulat – energia. Európa hidrogénes tervei

Az EU most bemutatott stratégiai terve szerint a hidrogén 2050-ig 14 százalékot kap a kontinens energiamixében. Cél a klímasemleges Európa a század közepéig.

Külkereskedelem. 697 millió euró többlet júniusban

Júniusban az export euróban számított értéke 3,1, az importé 5,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 201 millió euróval javult, és elérte a 697 millió eurót - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Szálláshelyek: belföldi vendégekkel indult a szezon

Júniusban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93,2 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 59,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Hírek

Balatoni villájában vették őrizetbe a milliárdost – videó

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a NAV nyomozói - közölte a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

Vatikán. Erdő Péter bekerült a Gazdasági Tanácsba

Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket nevezte ki Ferenc pápa a vatikáni pénzügyekért felelős Gazdasági Tanács egyik új tagjává. Ez a testület felügyeli a vatikáni hivatalok és intézmények gazdasági-pénzügyi tevékenységét.

Koronavírus – Tovább nő az aktív betegek száma Csehországban

Csehországban tovább nő az aktív koronavírus-fertőzött betegek száma.

Kína. Újabb kanadait ítéltek halálra

Kábítószer előállításának bűntette miatt újabb kanadai állampolgárt ítéltek halálra Kínában. A középfokú bíróság ítéletét a legfelsőbb bíróságnak is jóvá kell hagynia.

Kovács Árpád: társadalmi jövőkép nincs gyermekek nélkül

Egy társadalom jövőképét gyermekek nélkül nem lehet elképzelni - hangoztatta Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke egy most megjelent tanulmánykötetről beszélve.

Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját

Két év alatt készült el az összeomlott Morandi-híd helyén az új. „Az öröm nagy, de a fájdalom marad” – mondta a kormányfő a San Giorgio-híd avatásán. A forgalom szerda hajnal óta robog a Genovát elkerülő régi-új autópálya-viadukton.

Koronavírus. Besárgult Spanyolország

A koronavírus-fertőzés terjedése miatt zöldből sárga besorolású lett Spanyolország - az erről szóló országos tisztifőorvosi határozat a Hivatalos Értesítőben jelent meg.

Koronavírus. A brit főnök kirúgta az otthon maradókat

A brit vízvezeték-szerelő cég, a Pimlico Plumbers tulajdonosa kirúgta azokat az alkalmazottait, akik nem akartak visszatérni a munkába. Charlie Mullins a többi munkaadót is hasonló szigorúságra buzdítja - írja a Sun

Riasztás: nyakunkon az újabb felhőszakadás

Zivatarveszély miatt az ország nagy részére elsőfokú, felhőszakadások miatt több déli megyére ismét másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Árhullám. A Duna pénteken tetőzhet Budapestnél

Árhullámok alakultak ki több magyarországi folyón is a napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadék hatására - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Koronavírus – Rekordmagas a betegek száma Csehországban

Rekordszámú, több mint ötezer koronavírus-fertőzött beteg volt szerdán reggel Csehországban.

Gazdaság

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás a Növekedési kötvényprogramban (Nkp): a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba - közölte a jegybank.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.

A járvány sem állította meg a szuperállampapírt

A koronavírus-járvány ellenére is megőrizte népszerűségét a Magyar Állampapír Plusz: a második negyedévben állománynövekedése csaknem 400 milliárd forint volt - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte az MNB.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom