Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Kína a világ bankára lett
No menu items!

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget!?

Kína felemelkedése

Amikor a mexikói pénzügyminiszter, Jesús Silva Herzog ’82 augusztusában tájékoztatta washingtoni kollégáját, az amerikai jegybank, a Fed elnökét és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjét, hogy országa fizetésképtelen, Kína még a világ legszegényebb országai közé tartozott. Sanghaj képét biciklik és riksák, nem felhőkarcolók határozták meg. Autók alig jártak a városban.

A ’82-es telefonhívás az évtizedet meghatározó pénzügyi válság kezdeteként került be a gazdaságtörténelembe. Röviddel később más latin-amerikai, majd afrikai és ázsiai is országok csődöt jelentettek,  csak komoly nehézségek árán tudták törleszteni adósságaikat.

1982-ben 205 milliárd dollár volt a kínai GDP. Ma 14 ezer milliárd! Sanghajban 3, az egész országban 250 millió autó fut. Kína a világgazdaság talán legmeghatározóbb szereplője lett. Sok gazdasági szektor és vállalat, mint például a gépjárműipar és az autói felét Kínában eladó Volkswagen is a világ legnépesebb országától függ.

A cégek mellett államok is függőségi viszonyba kerültek. Sok ország, amely a ’80-as években csődöt jelentett, ismét eladósodott. Méghozzá Kína, a világ legnagyobb hitelezője felé!

Megdöbbentő számok

Carmen Reinhartnak, a Harvard közgazdász professzora a ’82-ben indult válságra asszociált, amikor két német kollégájával, Sebastian Hornnal és Christoph Trebeschel tanulmányt írt a kínai hitelkihelyezésekről. A kommunista ország igyekszik titkolni, kinek és mennyit kölcsönt adott. Ezért Reinhart és kollégái kutatási eredménye sokkolta a világot.

A kihelyezések volumene az eddig feltételezettek kétszerese, 5 billiárd dollár lehet. Kína a világ legnagyobb hitelezője.

A kommunista országot zavarja, ha elemzőknek feltűnik, hogy a kölcsönügyletek volumene, folyósítási- és fizetési feltételei a XIX. századra emlékeztetnek. Hasonló kondíciókat alkalmaztak a gyarmattartó európai államok. Kína a hitelfelvevő ország nyersanyagait és ipari termékeit kéri biztosítékul, amivel minimum gazdasági függésbe hozza a hitelfelvevőket.

A tanulmánya heves reakciókat váltott ki Pekingben. A Kínai Kommunista Párt (KKP) angol nyelvű szócsöve, a ’Global Times’ kétségbe vonta Reinharték objektivitását. A KKP-t zavarja, ha afrikai aktivitása kerülnek terítékre, tehát, hogy pekingi gazdasági érdekeket szolgáló kikötők, vasútvonalak, utak, repülőterek, erőművel épülnek kínai hitelekből a szegény afrikai országok. A kínai hitelkehelyzés 2000-ben a globális GDP még csak 1, ma már 8%-ára nőtt. Hasonló intenzitású növekedés eddig kétszer volt, amikor a világ 1918 majd 1945 után az USA adósa lett.

Homályos ügyletek

A kínai hitelpolitika titokzatossága összefügg a kommunista ország részben továbbra is államilag irányított gazdaság átláthatatlanságával. Többnyire nem kormányok közötti ügyletekről van szó.

Kínai állami vállalatok adják a kölcsönöket az afrikai országok állami cégeinek. Így ezek egyik ország hivatalos statisztikáiban sem jelennek meg. Kínai nem tagja az államok közötti kölcsönügyletek lebonyolításnak és az adósságok átütemezéséről folytatott tárgyalásoknak keretet adó Párizsi Klubnak, így nem szolgáltat információkat sem.

A Kiel Intézet részvételével végzett új tanulmány szerint ezeknek a kölcsönöknek a fele nincs nyilvánosan rögzítve

A feltételezett 5 billiárd dollárral Kína több pénzt helyezett ki a fejlődő országokba, mint az IMF és a Világbank együtt. A nemzetközi közösség eleinte dicséretekkel halmozta el Pekinget, amiért segíti az afrikai gazdaságok fejlődését. Ma már világos, hogy amit Kína invesztícióként állít be, az valójában hitelnyújtás, amelyből a szegény országok gigantikus, Kína gazdasági érdekekeit szolgáló infrastruktura projekteket finanszíroznak. Az adósságosaikat egyre nehezebben törlesztő államok pedig Peking függőségébe kerülnek.

Csődhullám közeleg?!

A fejlődő országok a ’90-es évek adósságelengedéseinek köszönhetően időlegesen könnyebb helyzetbe kerültek. Napjainkban ismét az adósságcsapda felé tartanak. A Kína felé fennálló tartozások az afrikai országok nemzeti össztermékének 11 százalékát teszik ki. Az öt legnagyobb hitelfelvevőnél több, mint 15 százalékát. A legeladósodottabbak között jelentős olajtartalékkal rendelkező országok vannak: Angola, Nigéria és Venezuela. Érthető, hogy Kína nem fél a csődjüktől. Ha nem tudnak fizetni, viszi a fekete aranyat.

A legnagyobb adósságot Laosz és Kambodzsa halmozta fel. A pénzből nem a két ország profitált. A kínai szuperprojekthez, az ’Új Selyemúthoz’ kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroztak a kölcsönökből.

Sok latin-amerikai ország adósságállománya is magas. Százalékban kifejezve Kelet-Európában még jóval kisebb a kínai kölcsönök aránya, de dinamikus a növekedés. Magyarország nemrég a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos fejlesztésére vett fel kölcsönt Pekingtől. A beruházás szintén az ’Új Selyemút’ része.

Összességében hasonló a fejlődő országok adóssághelyzete, mint a ’80-as évek elején, amikor egy telefonhívással csődhullám indult el a harmadik világban – hívja fel a figyelmet a Harvad-i tanulmány.

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

A friss adatok szerint minden harmadik magyar bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének.

Limitnövelés, milliós tárgynyeremény: megy a licit a lakásbiztosítási piacon

lakásbiztosítási kampány alatt több százezres vásárlási utalványokat adnak, millió forintos tárgynyereményeket sorolnak.  

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

A friss adatok szerint minden harmadik magyar bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének.

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.