Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Kína a világ bankára lett
No menu items!

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget!?

Kína felemelkedése

Amikor a mexikói pénzügyminiszter, Jesús Silva Herzog ’82 augusztusában tájékoztatta washingtoni kollégáját, az amerikai jegybank, a Fed elnökét és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjét, hogy országa fizetésképtelen, Kína még a világ legszegényebb országai közé tartozott. Sanghaj képét biciklik és riksák, nem felhőkarcolók határozták meg. Autók alig jártak a városban.

A ’82-es telefonhívás az évtizedet meghatározó pénzügyi válság kezdeteként került be a gazdaságtörténelembe. Röviddel később más latin-amerikai, majd afrikai és ázsiai is országok csődöt jelentettek,  csak komoly nehézségek árán tudták törleszteni adósságaikat.

1982-ben 205 milliárd dollár volt a kínai GDP. Ma 14 ezer milliárd! Sanghajban 3, az egész országban 250 millió autó fut. Kína a világgazdaság talán legmeghatározóbb szereplője lett. Sok gazdasági szektor és vállalat, mint például a gépjárműipar és az autói felét Kínában eladó Volkswagen is a világ legnépesebb országától függ.

A cégek mellett államok is függőségi viszonyba kerültek. Sok ország, amely a ’80-as években csődöt jelentett, ismét eladósodott. Méghozzá Kína, a világ legnagyobb hitelezője felé!

Megdöbbentő számok

Carmen Reinhartnak, a Harvard közgazdász professzora a ’82-ben indult válságra asszociált, amikor két német kollégájával, Sebastian Hornnal és Christoph Trebeschel tanulmányt írt a kínai hitelkihelyezésekről. A kommunista ország igyekszik titkolni, kinek és mennyit kölcsönt adott. Ezért Reinhart és kollégái kutatási eredménye sokkolta a világot.

A kihelyezések volumene az eddig feltételezettek kétszerese, 5 billiárd dollár lehet. Kína a világ legnagyobb hitelezője.

A kommunista országot zavarja, ha elemzőknek feltűnik, hogy a kölcsönügyletek volumene, folyósítási- és fizetési feltételei a XIX. századra emlékeztetnek. Hasonló kondíciókat alkalmaztak a gyarmattartó európai államok. Kína a hitelfelvevő ország nyersanyagait és ipari termékeit kéri biztosítékul, amivel minimum gazdasági függésbe hozza a hitelfelvevőket.

A tanulmánya heves reakciókat váltott ki Pekingben. A Kínai Kommunista Párt (KKP) angol nyelvű szócsöve, a ’Global Times’ kétségbe vonta Reinharték objektivitását. A KKP-t zavarja, ha afrikai aktivitása kerülnek terítékre, tehát, hogy pekingi gazdasági érdekeket szolgáló kikötők, vasútvonalak, utak, repülőterek, erőművel épülnek kínai hitelekből a szegény afrikai országok. A kínai hitelkehelyzés 2000-ben a globális GDP még csak 1, ma már 8%-ára nőtt. Hasonló intenzitású növekedés eddig kétszer volt, amikor a világ 1918 majd 1945 után az USA adósa lett.

Homályos ügyletek

A kínai hitelpolitika titokzatossága összefügg a kommunista ország részben továbbra is államilag irányított gazdaság átláthatatlanságával. Többnyire nem kormányok közötti ügyletekről van szó.

Kínai állami vállalatok adják a kölcsönöket az afrikai országok állami cégeinek. Így ezek egyik ország hivatalos statisztikáiban sem jelennek meg. Kínai nem tagja az államok közötti kölcsönügyletek lebonyolításnak és az adósságok átütemezéséről folytatott tárgyalásoknak keretet adó Párizsi Klubnak, így nem szolgáltat információkat sem.

A Kiel Intézet részvételével végzett új tanulmány szerint ezeknek a kölcsönöknek a fele nincs nyilvánosan rögzítve

A feltételezett 5 billiárd dollárral Kína több pénzt helyezett ki a fejlődő országokba, mint az IMF és a Világbank együtt. A nemzetközi közösség eleinte dicséretekkel halmozta el Pekinget, amiért segíti az afrikai gazdaságok fejlődését. Ma már világos, hogy amit Kína invesztícióként állít be, az valójában hitelnyújtás, amelyből a szegény országok gigantikus, Kína gazdasági érdekekeit szolgáló infrastruktura projekteket finanszíroznak. Az adósságosaikat egyre nehezebben törlesztő államok pedig Peking függőségébe kerülnek.

Csődhullám közeleg?!

A fejlődő országok a ’90-es évek adósságelengedéseinek köszönhetően időlegesen könnyebb helyzetbe kerültek. Napjainkban ismét az adósságcsapda felé tartanak. A Kína felé fennálló tartozások az afrikai országok nemzeti össztermékének 11 százalékát teszik ki. Az öt legnagyobb hitelfelvevőnél több, mint 15 százalékát. A legeladósodottabbak között jelentős olajtartalékkal rendelkező országok vannak: Angola, Nigéria és Venezuela. Érthető, hogy Kína nem fél a csődjüktől. Ha nem tudnak fizetni, viszi a fekete aranyat.

A legnagyobb adósságot Laosz és Kambodzsa halmozta fel. A pénzből nem a két ország profitált. A kínai szuperprojekthez, az ’Új Selyemúthoz’ kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroztak a kölcsönökből.

Sok latin-amerikai ország adósságállománya is magas. Százalékban kifejezve Kelet-Európában még jóval kisebb a kínai kölcsönök aránya, de dinamikus a növekedés. Magyarország nemrég a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos fejlesztésére vett fel kölcsönt Pekingtől. A beruházás szintén az ’Új Selyemút’ része.

Összességében hasonló a fejlődő országok adóssághelyzete, mint a ’80-as évek elején, amikor egy telefonhívással csődhullám indult el a harmadik világban – hívja fel a figyelmet a Harvad-i tanulmány.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Oda a munkahelyek? Már a legnagyobb multikra hajt a mesterséges intelligencia úttörője

Az OpenAI ígéretet tett arra, hogy a ChatGPT Enterprise ügyfeleinek adatait nem használják fel a modellek képzéséhez.

Az otthonfelújítási program a családi házak energiahatékonyságának javítását szolgálja

A pályázati feltételek mielőbbi véglegesítése érdekében a program társadalmi egyeztetése akár már a következő hetekben megkezdődhet

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Júniusban indulhat az otthonfelújítási korszerűsítési program

Az energiaigény és ezáltal az energiafogyasztás csökkentésével a cél, hogy minél inkább a rezsivédett sávhatár alatt tudjon mindenki maradni.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.