Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?
No menu items!

Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Egyre intenzívebb a kínai jelenlét Európában. A beruházásokból elsősorban Nyugat-Európa profitál. Mifelénk nagy hangsúlyt kapnak a kormányzati infrastruktúra-projektek, amelyek pekingi hitelekből épülnek. Magyarországon vasúti gigaberuházás kezdődött. Kína biztosan nyer az üzleten, a projekt megtérülése viszont egyes szakértők szerint kétséges.

Földön, vízen, mindenütt

A kínai beruházások Európában – térképen (Nagyítás: klikk a képre)

Görögország, Magyarország, Szerbia és Itália – a 13 európai ország közé tartoznak, melyek részt vesznek a kínai megaprojekt, az ’Új Selyemút’ kiépítésében. Ennek keretében infrastrukturális fejlesztések sokasága valósul meg, hogy a kínai áruk gyorsabban, részben szárazföldön érhessék el Európát.

A résztvevő államok kínai beruházásokat és gazdasági növekedést remélnek. Ezért hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlesztések elsősorban kínai érdekeket szolgálnak. A kínai cégek nem maguk finanszírozzák a beruházásokat. Az érintett államok fizetnek, méghozzá Kínától felvett hitelekből. Peking így politikai és gazdasági befolyást is nyerhet ezzel a vele üzletelő országokkal.

Görögország

Athénban és Theszalonikiben nincs még kínai negyed, de 10 éven belül lehet – vélik a görög ingatlanközvetítők. Az ingatlanpiac dübörög. Egymást érik a fejlesztések. Jó részük kínai.

Amikor 2010 és 2015 között Athén Brüsszellel és a tagállami fővárosokkal vitatkozott a Görögországot a csődtől megmentő kölcsönök folyósí feltételeiről, és a cserébe elvárt reformprogramokról, Peking esélyt látott az európai térnyerésre. Részben állami tulajdonú kínai bankok sokmilliárdos hiteleket kínáltak Görögországnak, ránézésre az európai partnerek kölcsöneinél kedvezőbb feltételekkel.

Kína a többségi tulajdonosa a görög  kikötőnek

A terv nem jött be. Athén az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelei mellett döntött, és a görögök az euróövezetben maradtak. A görög-kínai közeledés nem maradt azonban eredmény nélkül. A két ország külügyminisztere 2015-ben együttműködési megállapodást írt alá.

Ezek megnyitották az utat a Cosco, a világ egyik legnagyobb hajótársasága számára a pireuszi kikötő megvásárlására. A kínaiak fokozatos emelték a részesedésüket. Ma már többségi tulajdonosok Európa 8. legnagyobb forgalmú teherkikötőjében, amely fontos szerepet kap az ’Új Selyemútban’.

A még mindig gazdasági nehézségekkel küzdő görögök már tudják, hogy a kínai invesztíciók elsősorban pekingi érdekeket szolgálnak. Görögország fekvésénél fogva kulcsszerepet játszik az ’Új Selyemútban’. Ezért nem akarják elkótyavetyélni az értékeiket.

Szerbia

Déli szomszédunknál a kínaiak Duna-hidat, autópályát és vasutat építenek, valamint lerobbant acélgyárat privatizálnak és évek óta veszteségesen működő bányát modernizálnak. A beruházások volumene 2 milliárd euró körüli.

Alekszander Vucsics

Hálás vagyok a kínai barátainknak a beruházásokért és a hitelekért. Amikor először jártam Kínában és a tárgyalások után a kétoldalú kapcsolatok jóval szorosabbá válását ígértem, sokan megmosolyogtak Szerbiában. Ma már senki nem nevet. Köszönet a befektetőknek, Hszi Csin-ping elnök úrnak és az egész kínai vezetésnek” – mondta Szerbia elnöke, Alekszandr Vucsics, amikor megtekintette egy szerb-kínai együttműködésben megvalósuló autópálya építését.

A gazdasági elemzők kritikusabbak, mert a kormány közbeszerzési eljárások nélkül adja a megbízásokat a kínai cégeknek. Ráadásul az esetek többségében szó sincs befektetésről a pénz pekingi kölcsön, részben a közvélemény számára ismeretlen kondícióval.

Olaszország

Giuseppe Conte

Ha meg is lepi európai partnereinket, örülniük kellene, hogy Itália egyre több kínai befektetőt csábít a kontinensünkre” – mondta a Hszi Csin-ping mellett álló olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte amikor március végén kabinetjének tagjai összesen 29 államközi egyezményt írtak alá kínai kollégáikkal.

A kínai befektetések valóban dinamikusan bővülnek a ’csízmában’, de túlzás lenne olasz vezető szerepről beszélni a kontinensen.

Itáliába az elmúlt 10 évben 15 milliárd euró érkezett Kínából. Németországba 22, Nagy-Britanniába 47.

A három nyugati ország esetében – Görögországgal és főleg Szerbiával ellentétben – az információk szerint invesztíciókról van szó, nem pedig kínai cégek által folytatott, de a hazai kormány által pekingi hitelekből finanszírozott projektekről.

A megállapodások nagyrészt a római gazdasági minisztérium államtitkárának, Michele Geracinek köszönhetők. Nem érti a nyugati partnerek avverzióit. Nem érzi úgy, hogy az infrastrukturális beruházásoknál elsősorban, vagy csak a kínai érdekek érvényesülnének. Szerinte az ’Új Selyemút’ keretében megvalósuló itáliai fejlesztésekből a haza gazdaság és az olasz lakosság is profitál. „Kína nem, hogy nem diktálja a feltételeket, sokkal inkább elfogadja tőlük, hogy európai jogi, gazdasági és műszaki standardoknak kell alávetni magát, ha nálunk akar invesztálni.”

Magyarország

Mi nemrég a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos fejlesztésére vettünk fel kölcsönt Pekingtől. A beruházás szintén az ’Új Selyemút’ része. A kínai áruk gyorsabb Európába szállítását szolgálja. Peking a hitelkamatokon és a minden bizonnyal kínai kivitelezőken keresztül biztosan nyer az üzleten.

Varga Mihály

A pénzügyekért felelős Varga Mihály szerint mi elsősorban vámbevételeken keresztül fogunk profitálni: „Magyarországnak lehet a kínaiak európai vámközpontja.

A szakértők szkeptikusak, hogy valaha megtérül-e az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai vasúti beruházása.

Sok a bizonytalansági tényező:

  • A nálunk áthaladó kínai árú Görögországon keresztül érkezne Európába. A Pireusz-Belgrád vonal nélkül tehát nem lesz értelme a Belgrád-Budapest szakasznak.
  • A 30-40 napos hajózás után nem sokat számít a szállítási idő pár órás lerövidülése, amit az új vonal biztosítani fog. Az import többségét a kínaiak valószínűleg továbbra is Görögországnál nyugatabbra fogják partra tenni. Ezt bizonyítja, hogy egy genovai és egy belgiumi kikötőfejlesztés is folyik az ’Új Selyemút’ keretében. Ugyan kicsit lassítja a szállítást, de sokkal olcsóbb nyugaton kikötni. A vonat ugyanis jóval drágább, mint a hajó. A Kína-Európa viszonylatban ötször annyiba kerül.
  • A magyar-szerb-kínai vasútvonal (Nagyítás: klikk a képre)

    Mindezek miatt a kínaiak is csak évi 7,2 millió konténerrel számolnak Pireuszon keresztül. Ennek fele kivitel lenne, tehát átmenne ugyan Magyarországon, de vámszempontból érdektelen.

  • A remélt konténerimport-forgalom növekedéshez jelentős további infrastruktúrafejlesztésre lenne szükség, mind a vámolás, mind a vasút területén, hisz az árut tovább kell szállítani Budapestről. A jelenlegi vasúti infrastruktúrával évi 1,7 millió konténert mozgat meg a MÁV és a magánszolgáltatók. A kínaiak által tervezett 7,2 milliót képtelenek lennének elszállítani.
  • A leplombált konténerbe áru az EU-ba, bárhol elvámolható. Tehát rögtön Pireuszban, útközben nálunk, esetleg Ausztriában, vagy még később, a nyugat-európai célállomáson is. Miért döntenének a kínai cégek éppen Magyarország mellett?
  • A vámbevételeknek 20 %-a marad a tagállamoknál. A többi Brüsszelé. Ráadásul a kínai árukat átlagosan csak 3,5 % terheli. Ez 12 milliárd euró bevételt hoz egy év alatt. Ebből 2,5 marad a tagállamoknál. Ez pont a vasútfejlesztés költsége. Viszont ez az összes tagállam bevétele. Nekünk ennek legjobb esetben is csak egy töredéke jutna.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európai jó példák alapján fejlődik a magyar élelmiszeripar

Modernizációval, digitális fejlesztésekkel behozható a lemaradásunk, az élelmiszer-előállítás során magas feldolgozottsági szintre kell törekedni, a vertikális integráció előnyei pedig a termelésbiztonságot erősíthetik.

Nagyot csökken a THM-plafon: olcsóbbak lesznek a legdrágább hitelek 

A jelenlegi és a júliustól érvényes maximum közötti különbséget figyelembe véve egymillió forintos, 60 hónapra felvett személyi kölcsön esetén több mint 160 ezer forint a különbség a teljes visszafizetendő összegben.

Harmadával több profitot termelt a Ryanair

Az idei nyári csúcsidőszakban a Ryanair arra számít, hogy a viteldíjak a kapacitásproblémák ellenére csak kis mértékben növekednek majd a tavalyi azonos időszak szintjéhez képest.

Covid hatás: dübörög az e-recept és az online időpont kérése

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.

Hírek

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...