Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Egyre intenzívebb a kínai jelenlét Európában. A beruházásokból elsősorban Nyugat-Európa profitál. Mifelénk nagy hangsúlyt kapnak a kormányzati infrastruktúra-projektek, amelyek pekingi hitelekből épülnek. Magyarországon vasúti gigaberuházás kezdődött. Kína biztosan nyer az üzleten, a projekt megtérülése viszont egyes szakértők szerint kétséges.

Földön, vízen, mindenütt

A kínai beruházások Európában – térképen (Nagyítás: klikk a képre)

Görögország, Magyarország, Szerbia és Itália – a 13 európai ország közé tartoznak, melyek részt vesznek a kínai megaprojekt, az ’Új Selyemút’ kiépítésében. Ennek keretében infrastrukturális fejlesztések sokasága valósul meg, hogy a kínai áruk gyorsabban, részben szárazföldön érhessék el Európát.

A résztvevő államok kínai beruházásokat és gazdasági növekedést remélnek. Ezért hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlesztések elsősorban kínai érdekeket szolgálnak. A kínai cégek nem maguk finanszírozzák a beruházásokat. Az érintett államok fizetnek, méghozzá Kínától felvett hitelekből. Peking így politikai és gazdasági befolyást is nyerhet ezzel a vele üzletelő országokkal.

Görögország

Athénban és Theszalonikiben nincs még kínai negyed, de 10 éven belül lehet – vélik a görög ingatlanközvetítők. Az ingatlanpiac dübörög. Egymást érik a fejlesztések. Jó részük kínai.

Amikor 2010 és 2015 között Athén Brüsszellel és a tagállami fővárosokkal vitatkozott a Görögországot a csődtől megmentő kölcsönök folyósí feltételeiről, és a cserébe elvárt reformprogramokról, Peking esélyt látott az európai térnyerésre. Részben állami tulajdonú kínai bankok sokmilliárdos hiteleket kínáltak Görögországnak, ránézésre az európai partnerek kölcsöneinél kedvezőbb feltételekkel.

Kína a többségi tulajdonosa a görög  kikötőnek

A terv nem jött be. Athén az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelei mellett döntött, és a görögök az euróövezetben maradtak. A görög-kínai közeledés nem maradt azonban eredmény nélkül. A két ország külügyminisztere 2015-ben együttműködési megállapodást írt alá.

Ezek megnyitották az utat a Cosco, a világ egyik legnagyobb hajótársasága számára a pireuszi kikötő megvásárlására. A kínaiak fokozatos emelték a részesedésüket. Ma már többségi tulajdonosok Európa 8. legnagyobb forgalmú teherkikötőjében, amely fontos szerepet kap az ’Új Selyemútban’.

A még mindig gazdasági nehézségekkel küzdő görögök már tudják, hogy a kínai invesztíciók elsősorban pekingi érdekeket szolgálnak. Görögország fekvésénél fogva kulcsszerepet játszik az ’Új Selyemútban’. Ezért nem akarják elkótyavetyélni az értékeiket.

Szerbia

Déli szomszédunknál a kínaiak Duna-hidat, autópályát és vasutat építenek, valamint lerobbant acélgyárat privatizálnak és évek óta veszteségesen működő bányát modernizálnak. A beruházások volumene 2 milliárd euró körüli.

Alekszander Vucsics

Hálás vagyok a kínai barátainknak a beruházásokért és a hitelekért. Amikor először jártam Kínában és a tárgyalások után a kétoldalú kapcsolatok jóval szorosabbá válását ígértem, sokan megmosolyogtak Szerbiában. Ma már senki nem nevet. Köszönet a befektetőknek, Hszi Csin-ping elnök úrnak és az egész kínai vezetésnek” – mondta Szerbia elnöke, Alekszandr Vucsics, amikor megtekintette egy szerb-kínai együttműködésben megvalósuló autópálya építését.

A gazdasági elemzők kritikusabbak, mert a kormány közbeszerzési eljárások nélkül adja a megbízásokat a kínai cégeknek. Ráadásul az esetek többségében szó sincs befektetésről a pénz pekingi kölcsön, részben a közvélemény számára ismeretlen kondícióval.

Olaszország

Giuseppe Conte

Ha meg is lepi európai partnereinket, örülniük kellene, hogy Itália egyre több kínai befektetőt csábít a kontinensünkre” – mondta a Hszi Csin-ping mellett álló olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte amikor március végén kabinetjének tagjai összesen 29 államközi egyezményt írtak alá kínai kollégáikkal.

A kínai befektetések valóban dinamikusan bővülnek a ’csízmában’, de túlzás lenne olasz vezető szerepről beszélni a kontinensen.

Itáliába az elmúlt 10 évben 15 milliárd euró érkezett Kínából. Németországba 22, Nagy-Britanniába 47.

A három nyugati ország esetében – Görögországgal és főleg Szerbiával ellentétben – az információk szerint invesztíciókról van szó, nem pedig kínai cégek által folytatott, de a hazai kormány által pekingi hitelekből finanszírozott projektekről.

A megállapodások nagyrészt a római gazdasági minisztérium államtitkárának, Michele Geracinek köszönhetők. Nem érti a nyugati partnerek avverzióit. Nem érzi úgy, hogy az infrastrukturális beruházásoknál elsősorban, vagy csak a kínai érdekek érvényesülnének. Szerinte az ’Új Selyemút’ keretében megvalósuló itáliai fejlesztésekből a haza gazdaság és az olasz lakosság is profitál. „Kína nem, hogy nem diktálja a feltételeket, sokkal inkább elfogadja tőlük, hogy európai jogi, gazdasági és műszaki standardoknak kell alávetni magát, ha nálunk akar invesztálni.”

Magyarország

Mi nemrég a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos fejlesztésére vettünk fel kölcsönt Pekingtől. A beruházás szintén az ’Új Selyemút’ része. A kínai áruk gyorsabb Európába szállítását szolgálja. Peking a hitelkamatokon és a minden bizonnyal kínai kivitelezőken keresztül biztosan nyer az üzleten.

Varga Mihály

A pénzügyekért felelős Varga Mihály szerint mi elsősorban vámbevételeken keresztül fogunk profitálni: „Magyarországnak lehet a kínaiak európai vámközpontja.

A szakértők szkeptikusak, hogy valaha megtérül-e az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai vasúti beruházása.

Sok a bizonytalansági tényező:

  • A nálunk áthaladó kínai árú Görögországon keresztül érkezne Európába. A Pireusz-Belgrád vonal nélkül tehát nem lesz értelme a Belgrád-Budapest szakasznak.
  • A 30-40 napos hajózás után nem sokat számít a szállítási idő pár órás lerövidülése, amit az új vonal biztosítani fog. Az import többségét a kínaiak valószínűleg továbbra is Görögországnál nyugatabbra fogják partra tenni. Ezt bizonyítja, hogy egy genovai és egy belgiumi kikötőfejlesztés is folyik az ’Új Selyemút’ keretében. Ugyan kicsit lassítja a szállítást, de sokkal olcsóbb nyugaton kikötni. A vonat ugyanis jóval drágább, mint a hajó. A Kína-Európa viszonylatban ötször annyiba kerül.
  • A magyar-szerb-kínai vasútvonal (Nagyítás: klikk a képre)

    Mindezek miatt a kínaiak is csak évi 7,2 millió konténerrel számolnak Pireuszon keresztül. Ennek fele kivitel lenne, tehát átmenne ugyan Magyarországon, de vámszempontból érdektelen.

  • A remélt konténerimport-forgalom növekedéshez jelentős további infrastruktúrafejlesztésre lenne szükség, mind a vámolás, mind a vasút területén, hisz az árut tovább kell szállítani Budapestről. A jelenlegi vasúti infrastruktúrával évi 1,7 millió konténert mozgat meg a MÁV és a magánszolgáltatók. A kínaiak által tervezett 7,2 milliót képtelenek lennének elszállítani.
  • A leplombált konténerbe áru az EU-ba, bárhol elvámolható. Tehát rögtön Pireuszban, útközben nálunk, esetleg Ausztriában, vagy még később, a nyugat-európai célállomáson is. Miért döntenének a kínai cégek éppen Magyarország mellett?
  • A vámbevételeknek 20 %-a marad a tagállamoknál. A többi Brüsszelé. Ráadásul a kínai árukat átlagosan csak 3,5 % terheli. Ez 12 milliárd euró bevételt hoz egy év alatt. Ebből 2,5 marad a tagállamoknál. Ez pont a vasútfejlesztés költsége. Viszont ez az összes tagállam bevétele. Nekünk ennek legjobb esetben is csak egy töredéke jutna.

 

 

Friss

BÉT – Szakértő: alulteljesített a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 307,31 pontos, 0,69 százalékos csökkenéssel, 44 515,97 ponton zárt pénteken.

Nébih – visszahívás: DNS-t károsító Anela keksz

Aki vásárolt az Anela márkájú, 250 grammos kekszből, ne fogyassza el - kéri Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A rákkeltő anyagot tartalmazó termék 2020. május 22-i minőségmegőrzési határidővel került forgalomba.

A Balaton a debreceni utazási vásár díszvendége

Harmincadik alkalommal rendezik meg az idén a debreceni utazási vásárt, a pénteken megnyitott háromnapos rendezvény díszvendége ezúttal a Balaton.

Több mint száz gén felelős az autizmusért

Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában - állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.

Hírek

Több mint száz gén felelős az autizmusért

Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában - állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.

Újra ölt a koronavírus – 40 millió ember mozgását korlátozzák

Bizonytalan időre felfüggesztették a kifelé tartó közlekedést a kínai Hupej tartományban, hogy megfékezzék a koronavírus okozta tüdőgyulladás-járvány terjedését - közölte a helyi sajtó.

A focimeccs nézés növeli a szívroham kockázatát

Az elkötelezett focirajongók csapatuk meccsének nézése közben olyan veszélyes mértékű fizikai stresszt élnek meg, ami szívrohamot is okozhat - derült ki az Oxfordi Egyetem kutatásából.

Szijjártó: nincs magyar fertőzöttje a koronavírusnak

Nincs magyar fertőzöttje a koronavírusnak, de óvintézkedések történtek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Tavasszal jön az új 100 forintos

A második negyedévben kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintosok. A jelenleg használt érmékkel továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Koronavírus – Négy skót fertőzésgyanú

Négy embert kezelnek skóciai kórházakban a tüdőgyulladást okozó új koronavírusra jellemző fertőzési tünetekkel.

Buda-Cash-ügy – kisebb büntetés, vagyonelkobzás nélkül

Enyhítette a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak büntetését a Buda-Cash Brókerház Zrt. ügyében másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, az első- és a másodrendű vádlottak első fokon megállapított büntetését pedig helyben hagyta.

A skálás gyilkos a börtönben marad

A budai pénzszállító kirablása és gyilkosságok miatt életfogytiglanra ítélt skálás gyilkos a másodfokon született döntés alapján nem bocsátható feltételes szabadságra. A másodfokú tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését.

Terjed a koronavírus. Közlekedési zárlat több kínai településen

A tüdőgyulladást okozó új koronavírus terjedésének megfékezésére a járvány...

Újra történelmi mélypontra gyengült a forint

Újabb történelmi mélypontot ért el a forint csütörtök délelőtt: az eurót 337,46 forinton jegyezték tíz óra körül.

Hőkamerák a belgrádi reptéren – kiszűrnék a koronavírust

Hőkamerákkal vizsgálják a Szerbiába érkező utasokat a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren, hogy kiszűrjék azokat, akik megfertőződhettek az új koronavírussal - közölte a szerb egészségügyi miniszter.

Tisza. Térképen mutatják a szennyezési pontokat

A Tiszta víz, boldog Tisza elnevezésű program keretében önkéntesek, hulladékgazdálkodási szakemberek és kutatók mérik fel a műanyagszennyezés gócpontjait a Tisza teljes hosszában a PET Kupa szakemberei.

Gazdaság

Lakossági állampapírok. Egy év alatt 1558 milliárdos bővülés

A lakossági állampapírok állománya tavaly 1558 milliárd forinttal emelkedett, az év végén meghaladta a 9074 milliárd forintot. A negyedik negyedévben 281,5 milliárd forint volt a növekedés - közölte az Államadósság Kezelő Központ.

Tavasszal jön az új 100 forintos

A második negyedévben kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintosok. A jelenleg használt érmékkel továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az EKB nem változtatott az irányadó kamatán

Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank kormányzótanácsa csütörtöki ülésén.

Újra történelmi mélypontra gyengült a forint

Újabb történelmi mélypontot ért el a forint csütörtök délelőtt: az eurót 337,46 forinton jegyezték tíz óra körül.

A Tesla értéke átlépte a 100 milliárd dollárt

A jelek szerint a befektetők bíznak az elektromos járművek jövőjében: a Tesla piaci tőkeértéke átlépte a 100 milliárd dollárt, az amerikai autógyárak közül elsőként.

Azonnali átutalás márciustól – tízmilliós limittel

Március másodikán startol az azonnali fizetések rendszere. A Bankszövetség szerint valamennyi szereplő felkészült a bevezetésére, a tesztelések alapján sikeres indulással számolnak.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom