Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Egyre intenzívebb a kínai jelenlét Európában. A beruházásokból elsősorban Nyugat-Európa profitál. Mifelénk nagy hangsúlyt kapnak a kormányzati infrastruktúra-projektek, amelyek pekingi hitelekből épülnek. Magyarországon vasúti gigaberuházás kezdődött. Kína biztosan nyer az üzleten, a projekt megtérülése viszont egyes szakértők szerint kétséges.

Földön, vízen, mindenütt

A kínai beruházások Európában – térképen (Nagyítás: klikk a képre)

Görögország, Magyarország, Szerbia és Itália – a 13 európai ország közé tartoznak, melyek részt vesznek a kínai megaprojekt, az ’Új Selyemút’ kiépítésében. Ennek keretében infrastrukturális fejlesztések sokasága valósul meg, hogy a kínai áruk gyorsabban, részben szárazföldön érhessék el Európát.

A résztvevő államok kínai beruházásokat és gazdasági növekedést remélnek. Ezért hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlesztések elsősorban kínai érdekeket szolgálnak. A kínai cégek nem maguk finanszírozzák a beruházásokat. Az érintett államok fizetnek, méghozzá Kínától felvett hitelekből. Peking így politikai és gazdasági befolyást is nyerhet ezzel a vele üzletelő országokkal.

Görögország

Athénban és Theszalonikiben nincs még kínai negyed, de 10 éven belül lehet – vélik a görög ingatlanközvetítők. Az ingatlanpiac dübörög. Egymást érik a fejlesztések. Jó részük kínai.

Amikor 2010 és 2015 között Athén Brüsszellel és a tagállami fővárosokkal vitatkozott a Görögországot a csődtől megmentő kölcsönök folyósí feltételeiről, és a cserébe elvárt reformprogramokról, Peking esélyt látott az európai térnyerésre. Részben állami tulajdonú kínai bankok sokmilliárdos hiteleket kínáltak Görögországnak, ránézésre az európai partnerek kölcsöneinél kedvezőbb feltételekkel.

Kína a többségi tulajdonosa a görög  kikötőnek

A terv nem jött be. Athén az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelei mellett döntött, és a görögök az euróövezetben maradtak. A görög-kínai közeledés nem maradt azonban eredmény nélkül. A két ország külügyminisztere 2015-ben együttműködési megállapodást írt alá.

Ezek megnyitották az utat a Cosco, a világ egyik legnagyobb hajótársasága számára a pireuszi kikötő megvásárlására. A kínaiak fokozatos emelték a részesedésüket. Ma már többségi tulajdonosok Európa 8. legnagyobb forgalmú teherkikötőjében, amely fontos szerepet kap az ’Új Selyemútban’.

A még mindig gazdasági nehézségekkel küzdő görögök már tudják, hogy a kínai invesztíciók elsősorban pekingi érdekeket szolgálnak. Görögország fekvésénél fogva kulcsszerepet játszik az ’Új Selyemútban’. Ezért nem akarják elkótyavetyélni az értékeiket.

Szerbia

Déli szomszédunknál a kínaiak Duna-hidat, autópályát és vasutat építenek, valamint lerobbant acélgyárat privatizálnak és évek óta veszteségesen működő bányát modernizálnak. A beruházások volumene 2 milliárd euró körüli.

Alekszander Vucsics

Hálás vagyok a kínai barátainknak a beruházásokért és a hitelekért. Amikor először jártam Kínában és a tárgyalások után a kétoldalú kapcsolatok jóval szorosabbá válását ígértem, sokan megmosolyogtak Szerbiában. Ma már senki nem nevet. Köszönet a befektetőknek, Hszi Csin-ping elnök úrnak és az egész kínai vezetésnek” – mondta Szerbia elnöke, Alekszandr Vucsics, amikor megtekintette egy szerb-kínai együttműködésben megvalósuló autópálya építését.

A gazdasági elemzők kritikusabbak, mert a kormány közbeszerzési eljárások nélkül adja a megbízásokat a kínai cégeknek. Ráadásul az esetek többségében szó sincs befektetésről a pénz pekingi kölcsön, részben a közvélemény számára ismeretlen kondícióval.

Olaszország

Giuseppe Conte

Ha meg is lepi európai partnereinket, örülniük kellene, hogy Itália egyre több kínai befektetőt csábít a kontinensünkre” – mondta a Hszi Csin-ping mellett álló olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte amikor március végén kabinetjének tagjai összesen 29 államközi egyezményt írtak alá kínai kollégáikkal.

A kínai befektetések valóban dinamikusan bővülnek a ’csízmában’, de túlzás lenne olasz vezető szerepről beszélni a kontinensen.

Itáliába az elmúlt 10 évben 15 milliárd euró érkezett Kínából. Németországba 22, Nagy-Britanniába 47.

A három nyugati ország esetében – Görögországgal és főleg Szerbiával ellentétben – az információk szerint invesztíciókról van szó, nem pedig kínai cégek által folytatott, de a hazai kormány által pekingi hitelekből finanszírozott projektekről.

A megállapodások nagyrészt a római gazdasági minisztérium államtitkárának, Michele Geracinek köszönhetők. Nem érti a nyugati partnerek avverzióit. Nem érzi úgy, hogy az infrastrukturális beruházásoknál elsősorban, vagy csak a kínai érdekek érvényesülnének. Szerinte az ’Új Selyemút’ keretében megvalósuló itáliai fejlesztésekből a haza gazdaság és az olasz lakosság is profitál. „Kína nem, hogy nem diktálja a feltételeket, sokkal inkább elfogadja tőlük, hogy európai jogi, gazdasági és műszaki standardoknak kell alávetni magát, ha nálunk akar invesztálni.”

Magyarország

Mi nemrég a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos fejlesztésére vettünk fel kölcsönt Pekingtől. A beruházás szintén az ’Új Selyemút’ része. A kínai áruk gyorsabb Európába szállítását szolgálja. Peking a hitelkamatokon és a minden bizonnyal kínai kivitelezőken keresztül biztosan nyer az üzleten.

Varga Mihály

A pénzügyekért felelős Varga Mihály szerint mi elsősorban vámbevételeken keresztül fogunk profitálni: „Magyarországnak lehet a kínaiak európai vámközpontja.

A szakértők szkeptikusak, hogy valaha megtérül-e az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai vasúti beruházása.

Sok a bizonytalansági tényező:

  • A nálunk áthaladó kínai árú Görögországon keresztül érkezne Európába. A Pireusz-Belgrád vonal nélkül tehát nem lesz értelme a Belgrád-Budapest szakasznak.
  • A 30-40 napos hajózás után nem sokat számít a szállítási idő pár órás lerövidülése, amit az új vonal biztosítani fog. Az import többségét a kínaiak valószínűleg továbbra is Görögországnál nyugatabbra fogják partra tenni. Ezt bizonyítja, hogy egy genovai és egy belgiumi kikötőfejlesztés is folyik az ’Új Selyemút’ keretében. Ugyan kicsit lassítja a szállítást, de sokkal olcsóbb nyugaton kikötni. A vonat ugyanis jóval drágább, mint a hajó. A Kína-Európa viszonylatban ötször annyiba kerül.
  • A magyar-szerb-kínai vasútvonal (Nagyítás: klikk a képre)

    Mindezek miatt a kínaiak is csak évi 7,2 millió konténerrel számolnak Pireuszon keresztül. Ennek fele kivitel lenne, tehát átmenne ugyan Magyarországon, de vámszempontból érdektelen.

  • A remélt konténerimport-forgalom növekedéshez jelentős további infrastruktúrafejlesztésre lenne szükség, mind a vámolás, mind a vasút területén, hisz az árut tovább kell szállítani Budapestről. A jelenlegi vasúti infrastruktúrával évi 1,7 millió konténert mozgat meg a MÁV és a magánszolgáltatók. A kínaiak által tervezett 7,2 milliót képtelenek lennének elszállítani.
  • A leplombált konténerbe áru az EU-ba, bárhol elvámolható. Tehát rögtön Pireuszban, útközben nálunk, esetleg Ausztriában, vagy még később, a nyugat-európai célállomáson is. Miért döntenének a kínai cégek éppen Magyarország mellett?
  • A vámbevételeknek 20 %-a marad a tagállamoknál. A többi Brüsszelé. Ráadásul a kínai árukat átlagosan csak 3,5 % terheli. Ez 12 milliárd euró bevételt hoz egy év alatt. Ebből 2,5 marad a tagállamoknál. Ez pont a vasútfejlesztés költsége. Viszont ez az összes tagállam bevétele. Nekünk ennek legjobb esetben is csak egy töredéke jutna.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A fiatalok harmada kevesebbet költött a járvány alatt

A járványhelyzetben eltérően alakultak a fiatalok költései: a megkérdezettek 18 százaléka szerint kiadásaik emelkedtek, 36 százalékuk csökkenést tapasztalt - derül ki a K&H ifjúsági indexből.

Koronavírus – WHO: lehet, hogy soha nem lesz hatékony vakcina

A vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

BÉT – Július: nyárias forgalom mellett csökkent a BUX

Júliusban a BUX értéke 35 818 pontról 34 692 pontra csökkent, elsősorban a Mol és OTP gyengülése miatt. Ezzel szemben az indexben kisebb súlyú CIG Pannónia közel megduplázta árfolyamát - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Hírek

Koronavírus – WHO: lehet, hogy soha nem lesz hatékony vakcina

A vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

Önkéntes száműzetésbe vonul a volt spanyol király

I. János Károly egykori spanyol király bejelentette, hogy elhagyja az országot, és külföldön telepedik le. Hírügynökségek pénzügyi botrányt emlegetnek a döntés hátterében.

Pandémia – A Sincshondzsi szekta felelőssége. Letartóztatás Dél-Koreában

Letartóztatták Dél-Koreában a Sincshondzsi vallási szekta alapítóját, aki úgy irányította az eseményeket, hogy az összes Covid-19 fertőzés 36 százalékát a szekta tagjai adták az országban - jelentette az Asia Today napilap.

Már működik az Egyesült Arab Emírségek első atomreaktora

Sikerrel üzembe helyezték az Egyesült Arab Emírségek első atomerőmű-reaktorát, ezzel az ország az első olyan arab állam, amely gazdasági célú nukleáris energiát állít elő.

Új vezérrel vált profilt a Škoda

A Volkswagen dél-afrikai érdekeltségének igazgatója, Thomas Schäfer veszi át a Škoda vezetését, és a tömegtermék modellekre összpontosítja a cég profilját - jelentette be a Volkswagen AG.

Koronavírus – Szlávik: amíg nincs vakcina, az eddigi módon kell védekezni

A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ellenőrzése - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Szerdától újra olcsóbban tankolhatunk

Tovább csökken az üzemanyagok ára: a hét közepétől a benzin és a gázolaj literje is 4 forinttal kerül majd kevesebbe.

Tokió. Jövőre sem lesz nyári olimpia?!

A 2020-as Nyári Olimpia 2021-re halasztott megrendezése egyre bizonytalanabb. Milliók a világ minden tájáról, zsúfolt stadionok és tömegközlekedés – virulógiai veszélyek sokasága. COVID-védőoltás nélkül egyre bizonytalanabb, hogy Tokió megrendezheti-e a világ legrangosabb sorteseményét.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A szárazság miatt tűzgyújtási tilalom lesz érvényben szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Augusztustól vámmentes a kereskedelem Vietnammal

Augusztus elsején lép életbe az Európai Unió és Vietnam között létrejött kereskedelmi megállapodás, amely szinte valamennyi vámot eltörli a felek közötti áruforgalomban - közölte az Európai Bizottság.

Túlzott GVH-bírság? A Digi bírósághoz fordul

A Digi szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírság, illetve annak mértéke nem áll arányban a társaság eljárási, adminisztratív mulasztásának súlyával, ezért kezdeményezi a végzés bírósági felülvizsgálatát - közölte a távközlési szolgáltató.

Dietetikus: rákot okozhat a sok sült étel

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Gazdaság

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az oroszok betiltották a kriptopénzes fizetést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely megtiltja a belföldi fizetést kriptovalutával.

MNB – 25 millió forint bírság a KÖBE biztosítónak

Számos területen feltárt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületre (KÖBE).

Megtévesztette egyes ügyfeleit – bírság a K&H Biztosítónak

Több biztosítási terület problémás állománykezelése, valamint az informatikai biztonsági és a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra.

Újabb nyugdíjpénztárt bírságolt meg az MNB

Informatikai biztonsági, kiszervezési, számviteli és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MKB Nyugdíjpénztárra.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom