Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kovács Árpád: Tartjuk magunkat. "A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség"
No menu items!

Kovács Árpád: Tartjuk magunkat. “A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség”

Óriási veszteségek érték 2020-ban Magyarországot, a gazdaság teljesítménye jelentősen, 13-14 százalékkal esett vissza, a GDP 6 százalékos csökkenésével számolhatunk, és 9 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit alakult ki, sokan nehéz helyzetbe kerültek  – mondta a Költségvetési Tanács elnök AzÜzlet.hu-nak nyilatkozva. Ugyanakkor úgy fogalmazott: szép számmal fellelhetők olyan területek és invenciózus emberek, akik a nehézségeket nemcsak a túlélés minimum céljaként, hanem az előbbre jutás lehetőségeként élték, élik  meg. 2021 – év eleji interjú Kovács Árpáddal a Költségvetési Tanács elnökével.

Hogy állunk, milyen volt a tavalyi év?

– A korábbi, túlköltekezésből, a gazdaság ciklikusságából, gazdaságpolitikai hibákból származó – némi iróniával mondhatjuk: „megszokott” – válságokhoz képest 2020 első hónapjaitól merőben más, következményeinek gyorsasága és brutalitása miatt sokkal nehezebben leküzdhető, új és új hullámokban támadó vírus-hozta gazdasági visszaesés rombol az egész világon. Óriási veszteségek értek bennünket is, és vannak köztünk szép számmal olyanok, akik a működő védekező mechanizmusok ellenére is igen nehéz helyzetbe kerültek, akikkel szolidárisnak kell lennünk és akiket segítenünk kell. Sajnos az a szikár tény, hogy az impozáns növekedést hozó, sikeres és gyarapodó évek után a múlt évben a gazdasági teljesítmény jelentősen zsugorodott. Eredménynek könyvelhetjük majd el, ha 2022-ben elérjük a 2019-es szintet.

A zsugorodó társadalmi teljesítményből a költségvetésben GDP arányosan mintegy 3 százalék bevételkiesés, egyben hiány adódott.

A múlt év elején, márciusig a gazdaság – mondhatjuk – rendben növekedett. A II. negyedév a beruházások, a szolgáltatások s a turizmus a járvány-helyzet hozta kényszerű leállása miatt, a teljesítmény súlyos, 13-14 százalékos visszaesését hozta. A járvány második hulláma ellenére a GDP volumene az év második felében már kedvezőbben alakult, de így is, éves szinten 6 százalék körüli csökkenése valószínűsíthető. A zsugorodó társadalmi teljesítményből a költségvetésben GDP arányosan mintegy 3 százalék bevételkiesés, egyben hiány adódott. Ehhez járultak hozzá azok a súlyos, mintegy tízezer milliárd forintot felemésztő költségvetési kiadások, amelyek a járvány elleni védekezéshez, valamint a gazdaságvédelemhez, munkahelyvédelemhez – a társadalmi-emberi sérülések mérsékléséhez – szükségesek, beleértve adókönnyítéseket, moratóriumokat is. Mindezek következtében alakult ki múlt év végére a mintegy 9 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit. A pénzforgalmi hiány az államadósság növekedését eredményezi, ez a GDP 80 százaléka körül várható, a 2019. év végi 65 százalékkal szemben. A magas hiányban s államadósság-rátában természetesen megjelenik a zsugorodó GDP (a vetítési alap) is.

– Nem túl bíztató…

– De nem is tragikus! A koronavírus-járvány elleni védekezéshez, valamint a gazdaság helyreállításához szükséges kiadások – köszönhetően annak, hogy a magyar gazdaság és államháztartás korábbiaknál messze ütésállóbb – belső és külső forrásokból, tartalékokból finanszírozhatók voltak. Természetesen ezeket a pénzeket később vissza kell pótolni, törleszteni kell. Rendkívüli nehézségek között tartottuk magunkat, és ennek köszönhetően a legkevésbé sem mondható, hogy a múlt év teljes egészében elveszett, „kiesett” volna, hiszen nemcsak működött az ország, a gazdaság, hanem töretlenül folytatódtak, sőt kiteljesedtek azok a munkahely- és családvédelmi, gyermekvállalási, bérfelzárkóztatási és nyugdíj programok, amelyek a társadalom meghatározott csoportjaival szembeni régi adósságokat törlesztenek, közösségi célokat szolgálnak. Új lehetőségeket nyitó pályát jelentenek azok a szolgáltatásban és a foglalkoztatásban megtapasztalt alkalmazkodási és modernizációs kényszerek, amelyek széles körben előhívták az online ügyintést, fehérítették a gazdasági kapcsolatokat, elhozták az egészségügy dolgozói kiemelkedő megbecsülésének és ezen ellátás technikai, szervezési átalakításának évtizedek óta halasztott megkezdését. Nem hagynám ki ebből a körből az oktatást sem, hiszen kisebb nagyobb zökkenőkkel, de megvalósult az online oktatás, ami bizonyára sok mindent át fog alakítani, modernizálást hoz a tanításban.

a legkevésbé sem mondható, hogy a múlt év teljes egészében elveszett

Meggyőződésem, jobban fogja segíteni, hogy a megnyíló lehetőségeket felismerjük és élni tudjunk velük. Nem érzem túlzásnak, ha arra is gondolunk, hogy szép számmal voltak és vannak olyan területek, s mögöttük invenciózus emberek, ahol és akik a nehézségeket nemcsak a túlélés minimum céljaként, hanem a gyarapodás, az előbbre jutás lehetőségeként élik meg. A maguk életében bizonyítják a modern kor talán legnagyobb tudósa, Einstein – címnek választott – mondatának igazságát: „a nehézségek közt mindig ott van a lehetőség”. Hiszen nem az államháztartást, hanem a gazdaságot és az embert kell menteni, s itt is meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek az értékteremtést, -őrzést szolgálják.

– Mire gondol?

– A Kormány és az MNB számos segítő intézkedése ide kívánkozik: így a koronavírusnak kitett ágazatok járulékkedvezménye, idegenforgalmi adó, turizmusfejlesztési hozzájárulás időleges elengedése, hitelmoratóriumok, kedvezményes hitelek, GYES, GYED meghosszabbítása, munkahelyvédelmi bértámogatás, mérnöki munkakörben dolgozók bértámogatása, munkáltatók járulékfizetési kötelezettségének felfüggesztése, szociális hozzájárulás terhének csökkentése stb. Több száz milliárdos ráfordítás a versenyképesség növelésére a kkv-knál, a turisztikai iparban, az élelmiszergazdaságban, nagyberuházások támogatása, legújabban a vendéglátóipar életben tartása 50 százalékos bértámogatással a dolgozóikat megtartók részére, közteher felfüggesztése mellett. Ha tovább tart a válság, minden bizonnyal lesznek újabbak is. Mindez együtt azt eredményezte, hogy az országos foglalkoztatási adatok nem mutatnak erősen kedvezőtlen tendenciákat. Az utóbbihoz kapcsolódva – a KSH munkaerő-felmérésére támaszkodva – érdemes figyelmet fordítani a legfrissebb, területi bontásban is meglévő adatokra, rápillantva a szóródásra is. A Harmadik negyedévben az ország 15–74 éves népességének 63,4 százaléka, mintegy 4,7 millióan tartoztak – szakszóval – az úgynevezett gazdaságilag aktívak közé. Országosan mindössze 35 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint 2019 ugyanezen időszakában, s hasonló mértékű volt a munkanélküliek számának emelkedése is. A szintén 15-74 évesekre vonatkozó foglalkoztatási ráta országosan egy év alatt kevesebb mint fél százalékponttal, 60,5 százalékra csökkent a járvány okozta válság következtében. A legmagasabb foglalkoztatási arány Budapesten, a leggyengébb Baranya megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. A munkanélküliségi ráta a járvány miatt országosan az egy évvel korábbi 3,5 százalékról 4,4 százalékra nőtt. A területi adatok szerint ez 1,7 és 9,2 százalék között szóródott. A legalacsonyabb Nyugat-Magyarországon, s a legmagasabb Kelet-Magyarországon volt. Sajnos itt többen vannak, akiket a kormányzat védőhálója nem tudott az elmélyülő személyes gondoktól megvédeni. Róluk is gondoskodni kell. Ugyanakkor a járvány rávilágít arra, hogy a lehetőségek felismerése és kihasználása, az alkalmazkodás, az igényes foglalkoztatás feltétele a szakmai képzettség, és általában a felkészültség.

– Egy korábbi interjúnkban arról beszéltünk, hogy az Európai Unióból érkező pénzek nélkül is működőképes a magyar gazdaság, most viszont az átlagember számára elképzelhetetlen mennyiségű pénz érkezik az unióból. Mit jelenthet mindez valójában  például a felhasználhatóságot és a lehívhatóságot tekintve a költségvetés és az ország gazdasága számára. Ide tartozik, hogy novemberben az EU-s megállapodás előtt két és fél milliárd euró értékben bocsátott ki Magyarország hosszú távú devizakötvényeket – ezek ebben az esetben biztonsági tartalékot jelenthetnek?

–  Kérem, engedje meg hogy sorra vegyem a kérdésében felvetett témákat. 2020-ban az évi uniós támogatás kereken 1700 milliárd forintot tett ki, amiből le kell vonni azt a mintegy 350 milliárdos összeget, amit Magyarország hozzájárulásként fizetett be a közös kasszába. Ugyanakkor a 2020. évi uniós támogatású beruházásokkal, támogatásokkal összefüggő honi kiadások meghaladták a 2000 milliárd forintot.

“Szó sincs „pénzesőről”, s az sem helytálló, hogy az Unió „lélegeztetőgépére” lennénk utalva.”

A két szám közti különbség azért áll elő, mert a költségvetés jellemzően megelőlegezi az odaítélt uniós támogatásokat, azokat kifizeti a kedvezményezetteknek, s később küldi ki a számlát Brüsszelbe. Vagyis 2021-ben még számolhatunk a 2014-2020-as programozási időszakból olyan uniós támogatásokkal, amelyeket a magyar költségvetés az elmúlt években megelőlegezett. Ez egyrészt hozzájárul a járvány okozta gazdasági visszaesésből történő kilábaláshoz, másrészt a pénzforgalmi hiány s ezáltal az államadósság-ráta visszafogásához. Vélhetően 2021-ben hasonló nagyságrendű brüsszeli támogatással számolhatunk. Ennél fontosabb, hogy már tervezhetünk az új, 2021-2027-es periódus uniós forrásaival is. Ezekből egyrészt tovább tudjuk folytatni a gazdaság versenyképességének fokozását, a területi egyenlőtlenségek mérséklését, ezekkel egyidejűleg a társadalmi felzárkóztatást. Másrészt az uniós támogatások segíthetik a strukturális reformok s a hozzájuk kapcsolódó beruházások megvalósítását, a zöld, valamint a digitális infrastruktúra fejlesztését. Ha a pályázatok kiírásával képesek leszünk „fejnehézzé” tenni a következő időszak programjait, ami azt feltételezi, hogy a kormányzati programokat – hasonlóan az előző ciklushoz – most a ciklus elején haladéktalanul meghirdetik a minél hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében, akkor 2022-től számíthatunk a támogatás mértékének lényegi növekedésére. De! Szó sincs „pénzesőről”, s az sem helytálló, hogy az Unió „lélegeztetőgépére” lennénk utalva. Többször is azt hangsúlyoztam, hogy uniós támogatások nélkül is benne van a gazdaságban mintegy 2 százalékos növekedési potenciál. (2016-ban ez be is igazolódott, hiszen akkor alig jött az Unióból forrás, mégis a GDP bővülése 2,2 százalékos volt.)

– …és mi van a devizakötvényekkel?…

– Ami az év végi devizakötvény kibocsátást illeti: a Költségvetési Tanács évek óta kedvezőnek értékeli, hogy az adósság finanszírozása fokozatosan áttevődött a hazai piacokra s a devizában meglévő teher az összes államadóság állománynak – a 2010. évi 53 százalékáról – immár 20 százaléka alá mérséklődött. Ez azért kedvező, mert így államháztartásunk finanszírozása egyre kisebb mértékben kitett a külső piaci folyamatoknak. Ugyanakkor egyet lehet érteni azzal, hogy a Kormány óvatos és előrelátó fiskális politikát folytatva tartalékot képezzen. Ezt szolgálta a kérdésben szereplő eurós kötvénykibocsátás is.

– 2020-ban a 2021-es költségvetés elfogadásakor a pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése, amelynek fókuszában a járványügyi készültség fenntartása, a családok védelme, a gazdaság újraindítása és az ország biztonsága áll. Tavasz óta rendkívül sok minden megváltozott, mennyiben tarthatók fenn az eredeti célok?

az államháztartási stabilitás egyszerre cél, feltétel és eszköz…

– Ha a közelebbi-távolabbi jövőt nézzük, joggal bíztató, hogy az idei központi költségvetési törvény végrehajtását – a gazdaság visszaesése és a kényszerű súlyos kiadási terhek ellenére – szilárd alapokról lehetett elkezdeni. A költségvetés megáll a lábán annak ellenére, hogy a makrogazdasági feltételek nem csupán 2020-ra, de 2021-re is rosszabbak, mint azt a tervezésnél látták. A múlt évi folyamatok még inkább éles megvilágításba helyezték, hogy az államháztartási stabilitás egyszerre cél, feltétel és eszköz, s milyen nagy érték, hogy a 2020-at megelőző jó pár év a gyarapodásé volt. Egységes a vélekedés abban, hogy a múlt évi, 6 százalék közelében lévő visszaesés után a gazdasági teljesítmény idén már 3-4 százalékkal növekedni fog, s ez a trend 2022-ben még erőteljesebb lesz. Az Uniónak a 3 százalékos hiány teljesítését feloldó általános mentesítési záradéka 2021-re is érvényes marad. Vélhetően tavasszal újra át fogják tekinteni a makrogazdasági és az államháztartási feltételeket. Az már most tudható, hogy a 2020. évinél kisebb lehet a hiány, itt is belesimulva az EU 6-7 százalékos átlagába. Ha a gazdasági növekedés újraindul, akkor az államadósság GDP-arányos mértékének már ismét csökkennie kell. Úgy látom, határozott a kormányzati szándék ezen – valóban elengedhetetlen – feladatok megvalósítására. A szükséges forrás rendelkezésre áll, aminek egy részéhez, a járvány okozta nehézségek feloldásához – bértámogatásokhoz, kis- és közepes vállalkozások megsegítéséhez, az egészségügy működtetéséhez – kapunk (egy korábbi kérdésnél említetteken túl) rövid távon felhasználandó uniós támogatást.

– A jelenlegi, továbbra is kiszámíthatatlan helyzetben, amikor a pénzügyminiszter szerint a világgazdaság visszaesése tavaly drámaibb volt, mint 2008-ban és például a turizmus szinte tetszhalott állapotban van, melyek azok a kockázatok, amelyekkel számolnia kell a kormányzatnak és milyen forrásai vannak annak kezelésére.

– Ahogyan a pénzügyminiszter úr is minapi interjújában hangsúlyozta, nem hagyják magára ezen – a válság által valóban erősen sújtott – ágazatokat. Ennek megfelelően a vendéglátást a járvány első szakaszában panzió, hotel felújítási program segítette. A második hullámban a szálláskiadók, az utazásszervezők, a vendéglátóhelyek a munkavállalóik megtartásához kaptak támogatást részben adó- és járulékmentességgel, részben a bér felének állam általi átvállalásával. E program a bejelentés szerint szükség esetén folytatódhat 2021-ben is.

–  A gazdaság újra indulásának kulcskérdése, hogy milyen források vannak a munkahelyek megtartására, a veszélybe került ágazatok újraindításához nyújtott támogatásra. Ezen a téren milyen lehetőségek vannak?

–  A járvány okozta problémák okán az egészségvédelemmel is érdemes kibővíteni ezt a kérdéskört. A költségvetési prioritások érvényesülése érdekében 2021-re a költségvetési törvény két önálló alapot határozott meg: az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap a 2020. évhez képest megújult szerkezetben, egy alapban tartalmazza a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, mintegy 3000 milliárd forint összegben. A Gazdaságvédelmi Alap pedig a gazdaság újraindításával, a kormányzati magasépítési beruházásokkal és a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos kormányzati programokra, intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet mintegy 2550 milliárd forint összegben.

2021-et a klasszikus értelemben már választási évnek nevezhetjük, amikor a kormányok legtöbbször hajlamosak lazítani a költségvetési szigorításon. Mit vár ezen a területen 2021-ben?

– A válságkezelés eddigi folyamatát annak bírálói „szűkmarkúnak” minősítették. A munkavállalók és nem a munkadók támogatását tartották és tartják fontosnak. Magam nem így látom. Szó sincs a választásokat megelőző „költségvetési lazításról”, hanem a járvány elleni védekezés, a gazdaság helyreállítása feladatainak teljesítéséről. Megjegyzem, a vállalkozásoknak nyújtott támogatások – nyilvánvalóan – egyben a munkavállalókat is segítik. Ma ezt a kettős célt szolgáló koncepció érvényesül: vagyis a munkahely megtartása a cél, s nem az évekig kitartó munkanélküli segély. Utóbbiaknak azonban csak addig van forrása, amig a gazdaság működik, a munkaadóknak, gazdasági társaságoknak van jövedelme, s van miből adót fizetni. Ha ez nem így lenne, akkor előbb utóbb eljönne az igazság pillanata. Elfogyna a pénz, s nem lenne miből fenntartani a támogatásokat, vagy akár visszafizetni a hiteleket. Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy 2021 a választási viták, s vele együtt a vélt és valós bírálatok élesebbé válását hozó év lesz, aminek természetesen lényeges költségvetési összefüggései is megmutatkoznak majd. Különösen ilyen az újra indulás feltételeinek államháztartási segítése és a társadalmi szolidaritást kifejező támogatás ügye. Reménykedem, hogy ezzel együtt az államháztartásban jó egyensúlyokat találunk, s ami ehhez nélkülözhetetlen, visszatérünk a fenntartható növekedés pályájára. Bízom benne magam is és kívánom, hogy a 2021-ben a koronavírus történet mielőbb kiszoruljon a mindennapjainkból.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megnyílt a JÉGVILÁG a Nyíregyházi Állatparkban

A 10.000 évvel ezelőtti jégkorszakot valósághű mamutok, mamutcsontvázak jelzik.

Kedd éjfélig döntsünk! Ki kapja az 1+1 százalékunkat?

A személyi jövedelemadó kapcsán idén is élni lehet az öngondoskodási megtakarítási formákhoz kapcsolódó adó feletti rendelkezési jogosultsággal, amely alapján jellemzően a befizetések húsz százalékát lehet visszaigényelni.

Együttműködési megállapodás a magyar Aeroplex és a román Romaero között

Együttműködési megállapodást írt alá az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. (ACE) és a román Romaero S.A. pénteken Budapesten, amely alapján a magyar vállalat saját megrendelői részére repülőgép-karbantartást végez a bukaresti Baneasa repülőtéren, ebbe bevonja a román repülőgép-karbantartó vállalat létesítményeit, infrastruktúráját, eszközparkját, szakembereit. Az aláírási ünnepségen Demény Árpád, az ACE ügyvezető igazgatója elmondta: az ACE Európa egyik legnagyobb független repülőgép-karbantartó társasága, a legnagyobb légitársaságokkal dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy a román partnerrel kötött megállapodás hosszú távú üzleti stratégiai céljuk megalósítását segíti. Az ACE ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy a világ repülőgépiparában jelentős verseny van, amelyben fontos értéket képvisel az eszközök, a növekedés és a stabilitás megléte. Demény Árpád az MTI kérdésére elmondta: a bukaresti bázison 2024 októberében indulna a karbantartás. Kezdetben egy termelési vonalat (egy termelési vonalon egyidejűleg egy repülőgépet fogadnak) alakítanak ki, majd ezt fejlesztenék fokozatosan öt termelési vonallá. Az ACE tájékoztatása szerint a megállapodással új karbantartó bázis jön létre az Aeroplex égisze alatt, amely lehetőséget kínál arra, hogy a társaság szolgáltatásait még szélesebb körben elérhetővé tegyék a régióban. Az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. magyar vállalat, a régió legnagyobb független repülőgép műszaki központja. Fő tevékenységi köre az Airbus és Boeing típusú repülőgépek javítása és karbantartása. Az Aeroplex Budapesten és Debrecenben lát el forgalmi karbantartási tevékenységet, budapesti bázisán hangár szintű karbantartást, illetve repülőgépes berendezésjavítást végez, mintegy 18 ezer négyzetméternyi hangárban és a hozzá kapcsolódó 3,5 ezer négyzetméternyi műhelyterületen. Az ACE 2022-ben 21,6 milliárd forint árbevételt és 960 millió forint adózott eredményt ért el. A cég árbevétele 2023-ban 31,3 milliárd forintra, nyeresége 1,6 milliárd forintra emelkedett. A Romaero céget 1920-ban alapították, egykor a román védelmi és repülőgépipar legnagyobb vállalata volt, jelenleg repülőgép-karantartással foglalkozik.

A nyugati és keleti technológiák találkozóhelye lesz Magyarország

A jövő a zöldenergiáé Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint, ezért a legkorszerűbb nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...

Erre vigyázzunk a külföldi pénzfelvételnél

Ha a bankkártya elveszik vagy elakad egy ATM-ben, azonnal le kell tiltani. Ezt az adott bank honlapján található letiltási számok segítségével tehetjük meg.