Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá

Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá

Tavaly a GDP mintegy másfél százalékát költötték kutatás-fejlesztésre Magyarországon. A kormányzat célja, hogy ez a mutató 2030-ra elérje a három százalékot – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A szaktárca ismerteti: a k+f ráfordítások a KSH előzetes jelentése szerint tavaly több mint 21 százalékkal – a 2017. évi 517,3 milliárd forintról 628,4 milliárdra – emelkedtek. A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos k+f ráfordítás mutató 2018-ban elérte a 1,49 százalékot. Ez nemcsak az előző évi 1,35 százalékhoz képest jelentős előrelépés, hanem jóval meghaladja az eddig mért legmagasabb értéket, a 2013-as 1,39 százalékot is.

Tíz év alatt megdupláznák a ráfordítást

A jelentős növekedésben már tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését – jelezte az ITM.

E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából – a hazai költségvetésből finanszírozott – támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia – az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével – jelentős részben megvalósul.

A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás k+f ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék). A felsőoktatásban 2014 óta stabilan növekszik a kutatói létszám – idén 3,4 százalékkal -, míg a kutatóintézeteknél 2,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható tavaly.

A kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza.

A felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre. E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül – állapítja meg a minisztérium.

A szaktárca szerint erre mutat rá az Európai Bizottság által összeállított európai innovációs rangsor (European Innovation Scoreboard) is, amely nemzetközi összehasonlításban segít értékelni a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) rendszereit. Magyarország a 2018-ban megjelent legutóbbi jelentés szerint – a k+f ráfordítások jelentős növekedése ellenére – stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza. Vagyis, hiába nőnek az állami szereplők k+f ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban – állapítja meg a szaktárca.

Az ITM kifejti: a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy

a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.

A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához – hangsúlyozza a tárca.

Friss

Bővül az agrárberuházások támogatása

Új kamattámogatási lehetőséggel és kibővített garanciaprogrammal bővül a mezőgazdasági beruházások ösztönzése. A kamattámogatás mértéke az ügyleti kamat 80 százaléka, de legfeljebb 2 százalékpont évente - jelentette be az agrárminiszter.

Brexit – Brit alternatíva nincs, gyorsulnak a tárgyalások

Továbbra sem érkezett a brit kormánytól olyan javaslat, amely alternatívaként szolgálhatna az Egyesült Királysággal megkötött kiválási szerződéssel szemben - közölte az Európai Bizottság. Napi szintű találkozók kezdődnek.

Szarmata település nyomait találták meg Hódmezővásárhelyen

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során.

Talajmenti fagyok jönnek

A kedden érkező hideg léghullámok hatására a hét második felében megérkezhetnek az első őszi talajmenti fagyok.

Hírek

Mumifikálódott holttestet találtak Kaposváron

Mumifikálódott holttestet találtak a Csokonai fogadó felújítása közben hétfőn Kaposváron - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott sajtóreferense.

Szarmata település nyomait találták meg Hódmezővásárhelyen

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során.

Talajmenti fagyok jönnek

A kedden érkező hideg léghullámok hatására a hét második felében megérkezhetnek az első őszi talajmenti fagyok.

Megbírságolták Rubint Réka cégét

A  Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 3 millió forintos bírságot rótt ki Rubint Réka cégére, az Alakreform Kft.-re és 2 millió forintot a The Body Shop termékeket forgalmazó Avanzo-Trade Kft.-re, mivel azok nem teljesítették maradéktalanul online média-megjelenéseikkel kapcsolatban korábban vállalt kötelezettségeiket.

Botlatókövet kapott Rejtő Jenő

Botlatókövet kapott Rejtő Jenő a főváros II. kerületében, a Bimbó úton. A munkaszolgálatban 1943-ban elhunyt népszerű magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Szakít a PET-palackkal a PTE

Megszünteti a műanyag palackos vizek és üdítők beszerzését a Pécsi Tudományegyetem, októbertől kizárólag üveges kiszerelésű italokat vásárol az intézmény.

Kinyílnak az erőművek kapui – éjszaka

Első alkalommal rendezik meg az Erőművek éjszakáját, a program keretében a szervezők országszerte több mint negyven helyszínen szakvezetéssel várják az érdeklődőket október 11-én.

Közúti ellenőrzés: kiszűrik a mobilozó sofőröket

Összehangolt közúti ellenőrzés kezdődött Magyarországon, a menet közbeni "mobilozókra" külön figyelmet fordítanak a rendőrök.

Alpesi turistaházban vizsgálják a műszaki cikkek hiányának egészségre gyakorolt hatását

Alpesi turistaházban vizsgálják tíz önként jelentkezőn a műszaki cikkek, különösen a mobiltelefon hiányának egészségre gyakorolt hatását Olaszországban.

Kisbolygók haladnak el a Föld mellett

Biztonságos távolságot jelentő 5,6 millió kilométerre halad el a Föld mellett két közepes méretű aszteroida szombaton - közölte a NASA.

Fidel Castro krokodilja harapta le egy férfi karját

Fidel Castro hajdani kubai vezető tulajdona volt az a krokodil, amelynek harapása miatt amputálták egy svéd férfi karját.

Fűtési idény. Csak egyszer ingyenes az indulás

Szeptember 15-én kezdődik a fűtési időszak, a Főtáv is fűtésre alkalmas állapotba helyezi a berendezéseit. Kizárólag egyetlen alkalommal díjmentes a fűtés indítása, leállítása.
Hirdetés

Gazdaság

Szuperállampapír. Kétezer milliárd felett a jegyzés

A várakozások felett teljesít a Magyar Állampapír Plusz, június óta mintegy kétezer milliárd forintot jegyeztek belőle - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

Közel harmadával csökkent a Budapest Bank eredménye

Az első félévben 30 százalékos eséssel 6,4 milliárd forintra csökkent a Budapest Bank adózás utáni eredménye. A pénzintézet mérlegfőösszege 18 százalékot nőtt.

Ötből négy bankkártya már érintős

Bővült a kártyás fizetések mértéke a második negyedévben. Különösen az érintőkártyák népszerűek, ezekkel több mint 120 ezer terminálon fizethetünk országszerte.

Megnyílnak a bankszámlák az appok előtt

Az ötezer forint alatti érintéses fizetések esetén is kérhetik a PIN-kódot a boltokban, bevezetik a nyitott bankolást és módosul az internetbanki belépés folyamata is.

Kamatot vágott az EKB – újraindul az eszközvásárlási program

Az Európai Központi Bank a várakozásokkal összhangban kamatot csökkentett és úgy döntött, hogy újraindítja a nettó eszközvásárlási programot, miközben csökkentette az eurózónára vonatkozó inflációs és GDP-növekedési előrejelzését.

Bírság. Belső hiányosságok a K&H Banknál

Nem megfelelő szabályozottságára visszavezethető, kis súlyú jogsértés miatt a Magyar Nemzeti Bank 29,2 millió forint bírságot szabott ki a K&H bankcsoport három intézményére.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom