Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá

Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá

Tavaly a GDP mintegy másfél százalékát költötték kutatás-fejlesztésre Magyarországon. A kormányzat célja, hogy ez a mutató 2030-ra elérje a három százalékot – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A szaktárca ismerteti: a k+f ráfordítások a KSH előzetes jelentése szerint tavaly több mint 21 százalékkal – a 2017. évi 517,3 milliárd forintról 628,4 milliárdra – emelkedtek. A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos k+f ráfordítás mutató 2018-ban elérte a 1,49 százalékot. Ez nemcsak az előző évi 1,35 százalékhoz képest jelentős előrelépés, hanem jóval meghaladja az eddig mért legmagasabb értéket, a 2013-as 1,39 százalékot is.

Tíz év alatt megdupláznák a ráfordítást

A jelentős növekedésben már tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését – jelezte az ITM.

E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából – a hazai költségvetésből finanszírozott – támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia – az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével – jelentős részben megvalósul.

A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás k+f ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék). A felsőoktatásban 2014 óta stabilan növekszik a kutatói létszám – idén 3,4 százalékkal -, míg a kutatóintézeteknél 2,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható tavaly.

A kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza.

A felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre. E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül – állapítja meg a minisztérium.

A szaktárca szerint erre mutat rá az Európai Bizottság által összeállított európai innovációs rangsor (European Innovation Scoreboard) is, amely nemzetközi összehasonlításban segít értékelni a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) rendszereit. Magyarország a 2018-ban megjelent legutóbbi jelentés szerint – a k+f ráfordítások jelentős növekedése ellenére – stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza. Vagyis, hiába nőnek az állami szereplők k+f ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban – állapítja meg a szaktárca.

Az ITM kifejti: a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy

a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.

A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához – hangsúlyozza a tárca.

Friss

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Uniós trösztellenes vizsgálat az Amazonnál

Vizsgálatot indított az Amazonnal szemben az Európai Bizottság annak megállapítására, hogy az amerikai kereskedőóriás visszaélhetett-e az oldalán hirdetők adataival.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Növekvő árak, infláció az eurózónában

Az euróövezetben a várakozásokkal ellentétben nőtt, az Európai Unió egészében pedig stagnált az infláció júniusban - közölte az Eurostat.

Hírek

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.

Kong a vészharang – Balkáni forróság Budapesten?

Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban, Budapest éghajlata az északmacedón főváros jelenlegi klímájára hasonlíthat 2050-re.

Kényszerleszállás Ferihegyen – szétdurrant a futómű

Felszállás után visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre a Smartwings hurghadai járata Ferihegyen.
Hirdetés

Gazdaság

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Kockázatos a Facebook kriptovalutája?

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint a Facebook tervezett kriptopénze, a Libra alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is.  

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget.
Hirdetés
Hirdetés