Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá
No menu items!

Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá

Tavaly a GDP mintegy másfél százalékát költötték kutatás-fejlesztésre Magyarországon. A kormányzat célja, hogy ez a mutató 2030-ra elérje a három százalékot – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A szaktárca ismerteti: a k+f ráfordítások a KSH előzetes jelentése szerint tavaly több mint 21 százalékkal – a 2017. évi 517,3 milliárd forintról 628,4 milliárdra – emelkedtek. A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos k+f ráfordítás mutató 2018-ban elérte a 1,49 százalékot. Ez nemcsak az előző évi 1,35 százalékhoz képest jelentős előrelépés, hanem jóval meghaladja az eddig mért legmagasabb értéket, a 2013-as 1,39 százalékot is.

Tíz év alatt megdupláznák a ráfordítást

A jelentős növekedésben már tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését – jelezte az ITM.

E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából – a hazai költségvetésből finanszírozott – támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia – az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével – jelentős részben megvalósul.

A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás k+f ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék). A felsőoktatásban 2014 óta stabilan növekszik a kutatói létszám – idén 3,4 százalékkal -, míg a kutatóintézeteknél 2,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható tavaly.

A kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza.

A felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre. E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül – állapítja meg a minisztérium.

A szaktárca szerint erre mutat rá az Európai Bizottság által összeállított európai innovációs rangsor (European Innovation Scoreboard) is, amely nemzetközi összehasonlításban segít értékelni a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) rendszereit. Magyarország a 2018-ban megjelent legutóbbi jelentés szerint – a k+f ráfordítások jelentős növekedése ellenére – stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza. Vagyis, hiába nőnek az állami szereplők k+f ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban – állapítja meg a szaktárca.

Az ITM kifejti: a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy

a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.

A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához – hangsúlyozza a tárca.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nagy Márton: az energiaválság földre küldi Európa versenyképességét

Európa gazdasági téren folyamatosan teret veszít az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, az energiaválság pedig "földre küldi" az amúgy is "drasztikusan rossz" versenyképességét - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos nemzetközi konferenciáján.

Először mértek kétszámjegyű inflációt az euróövezetben

Szeptemberben az első alkalommal ért el kétszámjegyű éves növekedést a fogyasztói árindex és ezzel újabb rekordot állított be az euróövezeti infláció - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Gaál Miklós, a Donautica igazgatója: a szálloda olyan, mint a színház, minden nap meg kell dolgozni az elismerésért

Szépséges, csendes, ezért is magával ragadó a faddi Duna-holtág világa, ahol a mozdulatlan vízben, csendesen siklik a csónak a nádas mellett, miközben egy távoli templom harangzúgása töri meg a csendet.

Végleg bezárnak több tucat budapesti postahivatalt

Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta. A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek - közölte a vállalat.

Hírek

Végleg bezárnak több tucat budapesti postahivatalt

Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta. A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek - közölte a vállalat.

Várhatóan idén is lesz nyugdíjprémium

Várhatóan idén is fizet nyugdíjprémiumot a kormány - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Új történelmi mélyponton a forint

Új árfolyammélypontra gyengült a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon.

Szegényebbek lettek a leggazdagabb amerikaiak

Elon Musk, a Tesla alapítója és vezetője áll a Forbes 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. A magazin számításai szerint a mezőny együttes vagyona 4 ezer milliárd dollár volt, 500 milliárd dollárral kevesebb tavalyhoz képest.

Pénteken újra emelkedik az üzemanyagok piaci ára

Pénteken a benzin és a gázolaj beszerzési ára is emelkedik, mindkét üzemanyagfajta literje bruttó 4 forinttal kerül majd többe.

Mégsem zár be a csepeli munkásszálló

Nem zár be a csepeli Zászlós Szálló, az önkormányzatnak sikerült megállapodnia a munkásszálló működtetőjével - közölte a XXI. kerület polgármestere a Facebook-oldalán.

Még koránt sincs vége az építőipari árak emelkedésének

Az építőiparban tapasztalt drágulás mértéke az év első felében több mint kétszeresen haladta meg a fogyasztói árak növekedését. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) értékelése szerint az építőipari alapanyag- és építési termékek gyártói az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében már beépítették az árakba, de az energiaköltségek elszabadulása és a forint-euró árfolyam ingadozása komoly bizonytalansági tényező lesz az elkövetkező hónapokban.

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó portréját ábrázoló fontbankjegyeket

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó, III. Károly király portréját ábrázoló fontbankjegyeket, amelyek várhatóan két év múlva kerülnek forgalomba - közölte kedden a Bank of England.

Gazdaság

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

Átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot indít a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot programot indít: épületeinek központi hőmérsékletét a fűtési időszakban 18 Celsius fokban maximálja.

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó portréját ábrázoló fontbankjegyeket

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó, III. Károly király portréját ábrázoló fontbankjegyeket, amelyek várhatóan két év múlva kerülnek forgalomba - közölte kedden a Bank of England.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom