Hirdetés
Kezdőlap HR Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?
No menu items!

Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?

Jelenleg a munkavállalók háromféle adózású juttatásból választhatnak a cafeteria rendszerben: adómentes, 34,22%-kal adózó béren kívüli és 40,71%-os adóval az egyes meghatározott juttatásokból. A szakértő elmondja, mi lesz, ha csak a SZÉP-kártya marad hírmondónak.

Eddig a cafeteria kereteknek átlagosan 14%-át a dolgozók adómentes juttatásra költötték, ezen belül jelentős részt, 11%-ot a lakáscélú támogatás képvisel – elemez Király Ágnes a TOP Cafeteria ügyvezető igazgatója. A teljes keretből 30%-ot a magasabb adózású juttatások tettek ki, ezen belül az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, a munkahelyi étkezés és az „ajándékutalványok” részaránya jelentős. A középső, kedvező adózású béren kívüli juttatásokból kb. 33%-ot foglal el a SZÉP-kártya és 23%-ot a pénzben adható juttatás.

Az átlagos cafeteria keret 2018-ban évi bruttó 390 ezer forint. Ebből adómentes juttatással a 100%-át, tehát a teljes 390 ezer forintot, kedvező adózású juttatással kb. 290 ezer forintot, azaz a 74,5%-át, kevésbé kedvező juttatással kb. 277 ezer forintot, azaz a 71%-át kapta meg a dolgozó nettóban.

Arra nyilván nem lehet számítani, hogy a dolgozók tömegei kizárólag SZÉP-kártyával elköltik a teljes összeget. Az első reakciók szerint a munkáltatók egy része teljesen megszüntetné a cafeteria rendszerét, és semmivel nem kompenzálná, ami a dolgozóknak évi több százezres jövedelem csökkenést jelent. Egy bizonyos hányaduk a cafeteria keretet beforgatná a bérbe és semmilyen juttatást nem adna. Ez megint csak a munkavállaló jövedelmét csökkenti. A cafeteria keretből ez átlagosan 25-30%-os veszteség.

Ha a munkáltató nettóban szeretné ugyanazt az összeget bérként kifizetni a dolgozóknak, még a legmagasabb adózású juttatáshoz képest is 30%-kal többe kerülne neki. A kedvező adózású juttatások „béresítése” 35,5% plusz költséget, az adómentes juttatások kiváltása pedig 82% többlet költséget jelentene. Vélhetően kevés vállalkozás visel el ilyen mértékű költség növekedést, ami viszont a munkavállalók jövedelem csökkenését eredményezi.

A juttatások tervezett megszüntetése rendkívül hátrányosan érintené a fiatal munkavállalókat, akik az állami támogatások hatására bátrabban vágtak bele a lakásvásárlásba, bízva abban, hogy a munkáltatójuk éveken keresztül segíti majd a hiteltörlesztésüket.

Az albérlet támogatás adómentességének megszűntetése a munkáltatókat hozza nehezebb helyzetbe. Sok nagyvállalat – bármelyik részén legyen is az országnak – a telephelye közelében már nem tud megfelelő számban munkavállalókat toborozni. Sokan korábban is adtak albérlet támogatást, ami akkor még jelentős adóteherrel járt. Az adómentesség bevezetésekor a felszabaduló adóterhet béremelésre tudták fordítani, ami így együttesen megkönnyítette a munkaerő megszerzését és megtartását. Az újból megjelenő adóteher már nem biztos, hogy belefér a büdzséjükbe, így könnyen elveszíthetik a munkavállalót, akinek a pótlása további tetemes költséget jelent.

A tervezett átalakítás másik nagy vesztese az öngondoskodás, ami pedig egyre égetőbb társadalmi probléma. A munkavállalók tömegei önszántukból a nettó jövedelmükből nem tartalékolnak semmilyen formában sem egészségügyi sem nyugdíj célra. A munkáltató támogatása ezeken a területeken továbbra is létfontosságú lenne. Sok munkáltató azt is kiemelten kezeli, hogy a munkahelyi étkezéssel elősegítse a dolgozói rendszeres és egészséges táplálkozását, ami a tervezet szerint szintén megszűnne.

A juttatások megszüntetése az adótörvényben egyébiránt azzal jár, hogy ha a munkáltató bármit nyújt a dolgozóinak a munkabéren felül – a SZÉP-kártya, valamint az óvodai és bölcsődei támogatás kivételével -, az ugyanúgy adózik, mintha pénzben adta volna. Ez pedig azt jelenti, hogy azon felül, hogy a cég befizeti a rá eső adót, a munkavállalóktól is le kell vonnia az szja-t és a járulékokat. Tekintve, hogy csak a munkabérükből tudja levonni, ez nem fogja elnyerni a dolgozók tetszését. Így viszont ellehetetlenül bármiféle munkáltatói juttatás.

Ráadásul a kkv-k körében jelentős azon vállalkozások száma, akik a juttatások megszűnését várhatóan nem a bejelentett munkabér növelésével kompenzálják majd, hanem a nem legális megoldásokat alkalmazzák újra.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Covid hatás: dübörög az e-recept és az online időpont kérése

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.

Hatalmasat nőtt a háztartások vagyona

Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Az ország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként

Minden együttműködés újabb siker a magyar gazdaság számára, mert Magyarország szeretné tovább erősíteni szerepét gazdasági találkozási pontként, és szeretné elérni, hogy itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a hightech technológia.

Hírek

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...