Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Mit lép az EKB? Parttalan vita jön a kötvényvásárlási program kivezetéséről?
No menu items!

Mit lép az EKB? Parttalan vita jön a kötvényvásárlási program kivezetéséről?

Gyorsuló infláció és stabil gazdasági növekedés – a két ok, amiért az eurózóna egyre több állama véget vetne az EKB kötvényvásárlási programjának.Gyorsuló infláció és stabil gazdasági növekedés – a két ok, amiért az eurózóna egyre több állama véget vetne az EKB kötvényvásárlási programjának. A vita az uniós jegybankelnökök csütörtöki ülésén eszkalálódhat, ahol a vártnál nagyobb inflációra is reagálniuk kell.

Jens Weidmann is támogatja az osztrák felvetést

Miután az osztrák nemzeti bank elnöke, Robert Holzmann felvettette az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjának (PEPP) felfüggesztését, a holland és a német jegybank vezetője, Klaas Knotés és Jens Weidmann rögtön a támogatását jelentette be. Időpontot nem neveztek meg. Elemzők szerint 2022 márciusában érhet véget a PEPP, melynek keretében az EKB tagállami állampapírokat vásárol a pénzpiacokról.

„Nem akarjuk sokkolni a piacokat, ezért fokozatosan fog kifutni a válságkezelő program” – nyugtatta a hír hallatán idegessé vált befektetőket Weidmann.

Az amerikai példa ragadós

A szigorú monetáris politikát pártoló északi államok hosszú évek után többségbe kerültek az EKB tagállami jegybankelnököket tömörítő Tanácsában. Nem kérdés, hogy a PEPP volumene jelentősen csökkeni fog. A program támogatói és haszonélvezői, a déli tagállamok már csak azért küzdenek, hogy minél lassabb legyen a csökkenés, és hogy ne álljon teljesen le a kötvényvásárlás.

Jackson Hole szabta meg az irányt Európában is

Az európai jegybankárokat a Fed bátoríthatta fel. Az amerikai jegybank elnöke, Jackson Hole nagy valószínűséget adott annak, hogy még az idén jelentősen csökkentik az amerikai állampapírok programszerű szabadpiaci felvásárlásának mértékét. Igaz, nem számszerűsítette, mekkora inflációnál és állampapírhozamnál fog a folyamat elindulni.

Valószínűségek – nyilatkozatok

A megígért fokozatosság mellett hosszú ideig tarthat a PEPP kifutása. Jelenleg Frankfurt havi 100 milliárd euró értékben vásárol a pénzpiacokon a tagországok által kibocsátott kötvényekből. Így akadályozza meg a kamatok túlzott emelkedését és ezzel az államadóság finanszírozhatatlanná válását az eurózóna legeladósodottabb tagállamaiban.

Az EKB-Tanács következő ülése szeptember 9-én lesz.

Ha a jegybankárok a harmadik negyedévben csökkenteni akarják a PEPP volumenét, dönteniük kell. A világ egyik legnagyobb befektetési alapkezelője, a Goldman Sachs elemzői szerint kis mértékben, 100 milliárd euróról 85-re csökkenhet a PEPP havi volumene. A Reuter hírügynökség 42 elemző körében végzett felmérése szerint is csökkenni fog a havi keret. A többség a PEPP 10-20 milliárdra megkurtítását várja az első ütemben már ősztől.

Miután az év első hónapjaiban az EKB nem merítetti ki a PEPP adta lehetőségeket, az európai jegybankot vezető Christine Lagarde márciusban úgy nyilatkozott, hogy a második negyedévben ’lényegesen több’ állampapírt fognak vásárolni. Az ígéretet az EKB a nyári hónapokban be is váltotta. Ezért Frederik Ducrozet, a nagymúltú svájci befektetési bank, a Pictet elemzője úgy véli, a vásárlás üteme legfeljebb a második negyedévhez képest fog csökkeni. A PEPP keretének csökkentése pedig a decemberi EKB-Tanács ülésig várni kell.

Az érvek többsége a PEPP ellen szól

Christine Lagarde csak a nyáron növelte a felvásárlást

Két döntő érv szól a PEPP fékezése mellett. Egyrészt, az eurózónában az infláció elérte a célnak tartott 3 százalékot, és jóval meghaladja az év elején prognosztizált 1,9 százalékot. Ha az EKB a kötvényvásárlással továbbra is állandóan friss pénzt önt a piacokra, a kívánt szint felé fog növekedni a pénzromlás mértéke. Másrészt, a gazdaság a krónikusa refinanszírozási gondokkal küzdő déli államokban, így mérete miatt döntő jelentőségű Itáliában is nő. Több tehát az adóbevétel, van költségvetési forrás az adósságfinanszírozásra.

Axel Weber, a német jegybank korábbi elnöke az inflációs érvet különösen fontosnak tartja. Jelenleg a legnagyobb svájci bankot, az UBS-t vezető német szakember szerint „az infláció nem fog magától csökkeni, ahogy sok jegybankár hiszi, beavatkozásra van szükség”. Így látja ezt a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank vezető elemzője is. „Kizárt, hogy az EKB emeli az alapkamatot, ezért legalább csökkentenie kell a PEPP volumenét ahhoz, hogy a piacok elhiggyék, komolyan veszi az inflációs célkitűzését” – nyilatkozta Stefan Schneider a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ).

A Bundesbankot jelenleg vezető Wiedmann szerint jövőre Németországban és az euró-zónában is mérséklődni fog az infláció. De optimista véleményéhez hozzáteszi, hogy ehhez csökkenteni kell a PEPP volumenét.

Az infláció felpörgésében a kötvényvásárlás mellett az egyre bőkezűbben költekező háztartásoknak van nagy szerepük. Ha a munkahelybővülés és a béremelkedés trendje marad, nem fog csökkeni a fogyasztás sem, ami középtávon a magasban tarthatja a pénzromlást.

A COVID, a Damoklesz kardja

Minden elemző és jegybankár hozzáteszi a prognózisához, hogy sosem látott bizonytalanság közepette vetíti előre a 2022-es folyamatokat. Egy újabb lockdown felülírna mindent és elengedhetetlenné tenné a kötvényvásárlási program fenntartását.

„A PEPP a ’Pandemic Emergency Purchase Programme’ rövidítése, tehát a neve mutatja, hogy a pandémia nélkül elveszti a létjogosultságát” – nyilatkozta Wiedemann az FAZ-nek a COVID miatti bizonytalanság kapcsán.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.

Adókockázatokkal is együtt jár az üzemanyagkártya

Az üzemanyagkártyák használata széles körben elterjedt a vállalkozások körében, mert jelentős adminisztrációs könnyítést eredményezhet az elszámolás tekintetében. A piacon jelenleg széles körben alkalmazott konstrukció azonban adókockázatot jelenthez, amely kiküszöbölhető lehet egy új konstrukció kialakításával, állapították meg a Deloitte szakértői.

Lakáshitelek: itt vannak a számok a gödör aljáról

A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt.

NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál. 
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.