Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Módosította az idei költségvetést a parlament - íme, az új számok
No menu items!

Módosította az idei költségvetést a parlament – íme, az új számok

Illusztráció: MTI/Máthé Zoltán

Módosította a 2023-as költségvetési törvényt az Országgyűlés pénteken. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A képviselők 131 igen, 54 nem szavazattal fogadták el a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosítását.

A rezsivédelem költségvetésének nevezett törvényjavaslat március eleji parlamenti vitájában Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket, a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítani a költségvetést.

Az idei büdzsét tavaly júliusban fogadta el a parlament, majd az orosz-ukrán háború okán kihirdetett veszélyhelyzet miatt a kormány decemberben rendeletben rögzítette a 2023-as “költségvetés eltérő szabályait“, azt követően pedig a módosítást benyújtotta az Országgyűlésnek.

A most elfogadott törvény alapján az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint. A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével, amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.

A kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 2023-ban a GDP-arányában 3,9 százalékra módosult.

A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra változott a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nőtt, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosult 3407-ről, míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról.

A költségvetési módosítás indoklásában a kormány 1,5 százalékos idei GDP-növekedéssel számol. A törvényben rögzítették: amennyiben a GDP 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani.

A jogszabály szerint az államadósság-mutató 2023 végére tervezett mértéke – a 2022 utolsó napján várható 73,5 százalékhoz képest – 69,7 százalék lehet. Tavaly júliusban 73,8 százalékra tervezték csökkenteni ezt a mutatót.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt megemelték a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő központi tartalékot is: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre az eredetileg tervezett 170 milliárd forint helyett 255 milliárd forint fordítható, a céltartalék összege 179 milliárd forintról 514 milliárd forintra nőtt.

A rezsivédelmi alap 2579 milliárd forintot tesz ki idén szemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal. Ebből az alapból kapnak kompenzációt a lakosság, az önkormányzatok, a központi költségvetési szervek, az egyházi és civil intézményfenntartók, az állami társaságok és a versenyszektor is.

Az alap bevételeinek jelentős részét a költségvetés biztosítja, de hozzájárulnak többi között az energiaágazat, a légitársaságok, a gyógyszergyártók.

A költségvetés alapján a minisztériumok, valamint a kormány irányítása alá tartozó egyes alapok a rendelkezésükre álló előirányzatokból összesen 250 milliárd forint kötelesek befizetni.

Az indoklásban azt írták, a büdzsé 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ami a költségvetés legnagyobb tétele. A törvény emellett tartalmazza az idei 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Figyelem! – Hétfőig kell a negyedéves áfát bevallani

Jelentős adminisztrációs könnyítés továbbá, hogy a bevallást az eÁFA-rendszerben benyújtóknak nem kell az összesítő nyilatkozaton is adatot szolgáltatni, azaz mentesülnek az áfabevallás M lapja kitöltése alól.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz

A német Külkereskedelmi Kamara (AHK) legutóbbi felmérésében az USA-ban működő német vállalatok a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a legfőbb kockázatként.

Itt a spárga, ette már ma? – a megszokottnál korábban itt a szezon

Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan éves szinten mintegy 5000-5500 tonna termést takarítanak be.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.