Negatív a közép- és kelet-európai gazdaságok 2023-ra szóló szuverén hitelképességi kilátása – közölte térségi szektorelemzésében a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ugyanakkor Magyarországra változatlanul stabil államadós-osztályzati kilátást tart érvényben.
A Moody’s tízoldalas tanulmánya szerint a negatív regionális kilátást az indokolja, hogy az energiaválság reálgazdasági, költségvetési és szociális hatásaiból eredő sokkok próbára teszik a közép- és kelet-európai térség ellenállóképességét, amely hosszú ideje a régió államadós-profiljainak egyik erőssége.
A cég előrejelzése szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok együttes hazai összterméke (GDP) mediánszinten mérve az idén mindössze 0,6 százalékkal nő a 2022-re becsült 4,5 százalékos bővülés után.
A Moody’s szerint az általa várt meredek lassulást az okozza, hogy az infláció, valamint az energiaválság és az emelkedő kamatok gyengítik az európai keresletet, a fogyasztói vásárlóerőt és az ipari termelést.
A hitelminősítő szerint a térség gazdaságai közül növekedési szempontból mindezt Szlovákia szenvedi meg a leginkább: a Moody’s prognózisa a szlovák hazai össztermék 1,4 százalékos csökkenésével számol 2023-ban.
A cég Lengyelországban és Magyarországon egyaránt 0,2 százalékos GDP-visszaesést, Csehországban 0,3 százalékos, Horvátországban 1,3 százalékos, Romániában 1,9 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít 2023-ra.
A Moody’s az euróövezetben 0,6 százalékos GDP-csökkenést vár az év egészében, és keddi regionális szektorelemzése szerint ez sem marad következmények nélkül az erőteljesen exportfüggő közép- és kelet-európai gazdaságokban.
E gazdaságok közül több is beszállítói láncolatokon keresztül kötődik Németországhoz, amelynek hazai összterméke a Moody’s előrejelzése szerint az idén 1,8 százalékkal csökken, és az ebből eredő hatásoknak különösen Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Csehország van kitéve – áll a hitelminősítő kedden ismertetett tanulmányában.
A Moody’s várakozása szerint a vizsgált közép- és kelet-európai gazdaságokban az év végi tizenkét havi infláció mediánüteme a tavalyi 13,5 százalékról 2023-ban 6,2 százalékra lassul.
Az Európai Unió egészéhez képest azonban magasabb a kockázata az inflációs dinamikák meggyökeresedésének a közép- és kelet-európai EU-térségben, mivel ezekben a gazdaságokban a teljes inflációs kosárra számottevően nagyobb a kilengésekre hajlamos élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció befolyása, mint az EU-n belül általában – hangsúlyozza keddi szektorelemzésében a hitelminősítő.
A Moody’s által a térség egészére megállapított negatív szuverén hitelképességi kilátás nem érinti a közép- és kelet-európai régió egyes gazdaságaira érvényes egyéni osztályzati kilátásokat.
A cég az országcsoporton belül változatlanul Szlovákia és Csehország államadós-besorolásaira tart érvényben negatív kilátást, a térség többi gazdasága - köztük Magyarország - szuverén osztályzatait a Moody's továbbra is stabil kilátással tartja nyilván.
A Moody’s 2021. szeptember 24-én javította egy fokozattal a jelenleg érvényes, befektetési ajánlású “Baa2”-re a magyar államadós-osztályzat besorolását. Ez az osztályzat a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és az S&P Global Ratings módszertanában “BBB”-nek felel meg.
A Fitch és az S&P már négy éve “BBB”-re javította a magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi “BBB mínusz”-ról, így a három globális hitelminősítő azonos hosszú távú osztályzatot tart érvényben Magyarországra. A Moody’s és a Fitch magyar osztályzati kilátása stabil.
Az S&P tavaly augusztus 12-én negatívra módosította az addigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását, de megerősítette a devizában és hazai valutában fennálló rövid és hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek “BBB/A-2” szintű minősítését.
