Kezdőlap Menedzser Akadémia Munkahelyi megfigyelés - „Nagy testvér” a bőr alatt 
No menu items!

Munkahelyi megfigyelés – „Nagy testvér” a bőr alatt 

Szintet lépett a dolgozók munkahelyi és a munkahelyen kívüli megfigyelése azzal, hogy a fejlett országokban mind többen kérik cégüktől, hogy ültettessen be chipet bőrük alá a karjukon. Nem tudományos-fantasztikus írás következik, hanem a 21-dik század új „munkaügyi” fejleményei, amelyek egyrészről a cégek dolgozóinak munka- és szabadidejükben történő megfigyeléséről, másrészről az ezt lehetővé technikákról, nem kevésbé pedig az ezzel kapcsolatos jogi szabályozásokról szólnak.

A mesterséges intelligencia figyel – és szól a főnöknek, ha lazaságot lát Kép/Forrás/Fotó/new york times

A dolgozók egészsége megőrzésének, kondíciójuk és jólérzésük javításának „esernyője” alatt folyó megfigyelések a termelékenység növelését, a létszám optimalizálását, végső soron a profit bővítését szolgálják, miközben sok esetben igencsak megsértik a személyes adatok védelmét, a személyiségi jogokat, emellett súlyos etikai kérdéseket is felvetnek.

Chip és karperec

A „chip-korszak” csak 2-3 évvel ezelőtt kezdődött, amelyet megelőzött és ma is töretlenül népszerű a vállalatok (kevésbé a dolgozók) körében az úgynevezett karperec korszak. A beültetett chipek nem csak a legfontosabb egészséggel kapcsolatos adatokat mérik és továbbítják, hanem más célokra is felhasználhatóak. Többek között kóddal zárt ajtók nyitására, belépésre, bejelentkezésre a számítógépbe, fizetésre készpénz és hitelkártya helyett, személyi adatok azonosítására és a sort még hosszan lehet folytatni. Csak oda kell a kart tartani a leolvasóhoz…

Már 2015-ben 580 ezer amerikai cég adott alkalmazottainak olyan digitális karperecet, amely a vállalati wellness program keretében mérte, méri viselőjének testhőmérsékletét, pulzus számát, ritmusát, vérnyomását, a hormon és a stressz szintjét, fizikai és idegállapotát, súlyát stb. Az adatok bekerülnek a vállalat központi számítógépébe, ahol egy idő után kirajzolódik a dolgozó egészségi állapotának története. Ennek megfelelően javasol a cég orvosi vizsgálatokat, fizet wellness programokat, ad kikapcsolódást, pihenést szolgáló plusz szabadságot, módosít a dolgozónak nyújtott egészségbiztosításon. 2018-ban Nagy-Britanniában már 17 millió munkavállaló viselt digitális karperecet, s azóta ez a szám jelentősen bővült. (Érdemes megjegyezni, hogy a ma használatos okosórák is hasonló funkciókkal is rendelkeznek.)

A cégek mind nagyobb része a chipek és a karperecek adataiból sok egyebet is kiolvas, regisztrál és értékel speciális számítógép programok segítségével. Tulajdonképpen dicséretes, hogy a munkaadók törődnek dolgozóik egészségével, a kütyükön keresztül felhívják figyelmüket egészségi állapotukra és az azzal kapcsolatos tennivalókra, sőt, még bizonyos wellness akciókat fizetnek is számukra. Az egészséges dolgozó, a wellness programok kedvező eredményei, az irányított fogyókúra, a cukor- és egyéb betegségek felfedezése, valamint kezelésük és gyógyításuk, a dolgozói elégedettség növekedése nyomán javulhat a cégek versenyhelyzete, nyereségtermelő képessége, egyúttal mind a vállalat, mind pedig a dolgozó mérsékelheti egészségbiztosítási kiadásait.

A védek ezrei használják ezt a technológiát, és “implantációs partikon” vesznek részt, hogy chipeket helyezzenek be tornatermi kártyájuk, nemzeti igazolványuk és még vonatjegyeik cseréjére is. Az angolnyelvű riport Ide klikkele elérhető Forrás/youtube

A wellness-érem másik oldala

A szakszervezetek és újabban a dolgozók részéről is egyre több a panasz a vállalatok személyes adatfelhasználásával kapcsolatban. Mind több cég készít ugyanis a digitális adatok és más források (Facebook, Google, Twitter stb.) felhasználásával viszonylag átfogó profilt dolgozóiról. A szoftverek a beérkező adatokból megállapítják az egyéni munkavégzés intenzitását, a személyes termelékenység alakulását, a munkavégzéssel kapcsolatos mozgások számát, időtartamát. A Tesco és az Amazon például elemzi a munkavégzés gyorsaságát, s az előbbi óriásvállalat az eredmények kiértékelése után úgy döntött, hogy raktáraiban 18 százalékkal lehet csökkenteni a dolgozók számát.

A Fitbittel kezdődött

Az úgynevezett viselhető megfigyelési eszközök a tárgyalásokhoz is segítséget nyújtanak. A cégek azokat a dolgozóikat engedik csak tárgyalni üzleti ügyekben, akik kipihentek, nyugodtak, stressz-mentesek. Valóságos iparág van kialakulóban a testen viselhető megfigyelési rendszerek kifejlesztésére és gyártására.

Jawbone karkötő – egy sokféle közül

A Fitbit, a Nike+ Fuel Band, a Jawbone Up és a többi test-kütyü az egészségügyi adatok mellett jelentést szolgáltat többek között az alvás minőségéről, a tartózkodási helyről, a munkatársakkal folytatott beszélgetések időtartamáról, a „lazsálásról” is. A BP America volt az egyik első cég az USA-ban, amely 2013-ban bevezette a Fitbit karpereceket, két évvel később már az óriásvállalat 25 ezer dolgozója viselte a “digitális karkötőt”.

Az egyik londoni egyetem professzora szerint napjainkban a vállalati menedzserek tevékenységének egy része mind jobban hasonlít a foci-menedzserékéhez. Mindkét vezető típus rendelkezik adatokkal a munkavállalók, illetve a sportolók egészségéről, alvási szokásairól, vészhelyzeteiről, teljesítményük görbéjének alakulásáról stb. a digitálisan beérkező információk felhasználásával.

Biokratikus kapitalizmus

Munkaügyi szakemberek és egyes közgazdászok véleménye szerint úgynevezett biokratikus kapitalizmusban élünk, ahol a cégek (és az állam) különféle megfigyelési és értékelési módszerekkel „learatják” személyes adatainkat, s azokat mesterséges intelligenciák, cél-szoftverek közbeiktatásával számos célra felhasználják. A dolgozók munkahelyi megfigyelése nem új jelenség, viszonylag újnak számít azonban a magánélet kémlelése digitális eszközökkel. Az okostelefon, a karperec, a beültetett chip, a használatban lévő hitelkártya, az arcfelismerő rendszerek, valamint a kül- és beltéri kamerák tömkelege rengeteg információt továbbít(hat)nak mindenkiről.

A Ford már 1913-ban megfigyelt

A Ford 1913-ban vezette be a futószalag használatát az autógyártásban, ami akkor valóságos ipari, termelési forradalmat jelentett. A futószalag ugyanis megszabta a munkavégzés ütemét és ez a termelékenység igen jelentős növekedését eredményezte. A sokkal lassúbb munkatempóhoz szokott munkások sorra hagyták ott az autógyárat. Ahhoz, hogy 100 – 100 új munkással bővüljön a termelők száma, 963 új munkást kellett felvenni minden esetben, mert ebből a létszámból 863 rövid időn belül lelépett.

Már Henri Ford is megfigyelt

Henry Ford úgy oldotta meg a munkáshiányt, hogy kétszeresére, napi 5 dollárra növelte a bért. De ehhez volt egy fontos feltétele: a munkásoknak egészséges és erkölcsös életmódot kellett folytatniuk. Ennek ellenőrzésére a Fordnál létrejött a szociológiai osztály, amelynek az volt a feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze a munkások és családjuk egészségét, erkölcseit, magánéletét. Az osztály munkatársai családlátogatásokat tartottak, megkérdezték a szomszédokat a Ford-munkás és családja életviteléről és még számos forrásból gyűjtöttek adatokat. Aki nem felelt meg az előre bejelentett elvárásoknak, elbocsátásra került.

Kameraerdő és arcfelismerő szoftver

Visszatérve a jelenbe: a munkahelyeken (is) gombamódra szaporodik a zártláncú kamerák (CCTV) száma, amelyek nem csak a fizikai, hanem a szellemi dolgozók szinte minden lépését, cselekedetét, másodpercét megfigyelik, remélhetően a mellékhelyiség kivételével. Az első CCTV kamerákat 1968-ban telepítették New York állam egyik városának, Oleannak a köztereire, s az eredmény nem is maradt el: a köztéri bűnözés szinte megszűnt a városban, s azóta szerte a világon is jelentősen visszaesett a bűncselekmények száma azokon a köztereken, ahol ezek a kamara-rendszerek működnek.

Ma már több mint 50 millió CCTV-kamera figyeli az amerikai köztereket, és az otthoni biztonsági kamerák piaca is szárnyal. A két legnagyobb kameragyártó, a Google, illetve az Amazon tulajdonában álló Nest és a Ring csak 2018-ban 50 millió kamerát adott el, és a Strategy Analytics elemzőcég szerint 2022 végéig további 120 milliót értékesíthetnek. Ezek remekül használható eszközök a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben, de ha arcfelismerő szoftvereket „eresztenek” rájuk, az minden személyiségijog-védő rémálma lehet.

Futárkamerák az Amazon-flottában

Az Amazon februári bejelentése szerint gépkocsinként négy biztonsági kamerát szerelnek, a mintegy 30 ezer járműből álló, házhozszállítást végző flottába. A világ legnagyobb e-kereskedelmi cége szerint, a Netradyne szállítástechnikai vállalat által kifejlesztett kamerák javítják mind a járművezetők, mind pedig a közösség biztonságát, ahova termékeiket szállítják. A négy kamerából egy a sofőrt nézi, egy az utat előtte, a maradék kettő pedig a két oldalsó üvegen keresztül a gépkocsivezető környezetét. Amint elindul az autó, a kamera munkához lát. Komolyabb kihágásoknál hangjelzéssel kommunikál a vezetővel, a kisebb gondokra pedig egy lámpa hívja fel a figyelmet. Az Amazon azt ígérte, hogy hangfelvétel és élőkép nem készül. Ám ha a kamera balesetet, károkozást, lopást észlel, a felvételeket azonnal elküldi az illetékeseknek.

A kamera rá fog szólni a sofőrre, ha az gyorsan hajt, nem tartja a megfelelő követési távolságot, ha nem áll meg a stop táblánál, vagy ha bármi elvonja a figyelmét, majd a központnak elküldi a felvételt. Csak lámpa figyelmezteti a vezetőt, ha erősen fékez vagy hirtelen gyorsul, erőteljesen kanyarodik, nem használja a biztonsági övét, eltakarja a kamerát vagy ha álmos. A vezető maga is küldhet felvételt a központnak közúti konfliktusokról, büntetőfékezésekről, veszélyesen közel kerülő járművekről, illetve, ha megközelíthetetlen a kiszállítási cím. A futárok nem lelkesednek a kamerákért, de nem mernek szervezetten (az Amazonnál nincsenek szakszervezetek) tiltakozni.

A cég ugyanis olyan teljesítési kvótákat rak rájuk, amelyek az lehetetlenné teszik például egy gépkocsivezető-futárnak, hogy két csomag kiszállítása között megálljon és WC-t keressen magának. Márpedig az előre kiszabott teljesítménykritériumokat nem szabad alulmúlni, az ugyanis a munkahely, és így a jövedelem elvesztésével jár. Jogi és az adatvédelmi szakemberek szerint a vállalatbirodalomnak ez a lépés súlyosan sérti a munkavállalók személyiségi jogait.

Megfigyelési, felügyeleti rendszer a raktárakban

A jogi aktivisták szerint az Amazon raktáraiban kiterjedt felügyeleti rendszer működik, mint például navigációs szoftverek, áruszkennerek, karkötők, hőkamerák és rögzített felvételek, amelyek a munkavállalók mozgását követik nyomon, hogy ezeket elemezve növeljék a munka intenzitását. Kevés cég van a világon, amelynek teljesítmény-hajcsár és megfigyelési módszereire annyi panasz lenne, mint az Amazon. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az óriáscég elnöke, Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere, vagyonát 170 milliárd dollárra becsülik. Az Amazon egyébként az egész koronavírus-járvány egyik legnagyobb haszonélvezője: a Brookings Institute elemzése szerint 2020-ban a cég nyeresége 84 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, a vállalat részvényeinek értéke pedig 82 százalékkal. Az alapító Jeff Bezos személyes vagyona pedig 67,9 milliárd dollárral gyarapodott.)

Az Amazon raktáraira tulajdonképpen egyfajta „digitális taylorizmus”, a munkafolyamatok egészen aprólékos megfigyelése, állandóan fokozódó elvárások és automatizált teljesítményértékelés jellemző. A dolgozók ebben a rendszerben a gépek – alacsony hozzáadott értéket termelő – kiegészítői, akiknek minden lépését kontrollálhatják a hatékonyságnövelés érdekében.

A raktár-polcok közötti eligazodást segítő eszköz például a munkaidőt is képes mérni, emellett mikrofonnal és kamerával van felszerelve. A cég azt állítja, nem használják az eszközt olyan adatgyűjtő tevékenységekre, ami megsértené a létező adatbiztonságról szóló törvényeket. Idei hír, hogy az Amazon szabadalmaztatott egy okoskarkötőt, amely érzékeli, hova teszik a kezüket a raktári dolgozók, és rezgésekkel irányítja őket a megfelelő irányba. A módszertől a csomagok begyűjtési idejének további rövidülését remélik. Borúlátó vélemények szerint mindez nem csak a keresés optimalizálására történik, hanem azt is eredményezheti, hogy a vezetés a karkötő segítéségével észlelheti, ha valaki épp az idejét vesztegeti vagy a munkafolyamat szempontjából értelmetlenül matat.

Ez egy teljesen új szintet jelenthet a cég eddig is kiterjedt megfigyelési és teljesítményhajszolási gyakorlatában, ami helyeként egészen bizarr és szomorú dolgozói magatartást eredményez. Egyes beszámolók szerint a munkakörülmények mentálisan és fizikailag is beteggé teszik a dolgozókat az Amazon raktáraiban, ahol többek között:

  • ki- és befelé menet olyan biztonsági átvilágításon kell átmenni, mint a repülőtereken
  • nem szabad megállni váltani pár szót a munkatársakkal, ellenkező esetben rossz pontokat kap a dolgozó, és ha ilyenből több összegyűlik, felmondanak neki
  • nagyon szigorúan nézik a mosdó-, illetve étkezési, dohányzási szüneteket, ebédidőben legtöbbször az utóbbi kettő közül csak az egyikre jut idő, lehet választani.

WC-re kijárás helyett palack?

A csak az USA-ban 800 ezer dolgozót (akik között egyetlenegy szakszervezeti tag sincs, mert a vállalat ezt nem engedélyezi) foglalkoztató Amazon néhány hete határozottan tagadta azt az évek óta terjedő hírt, hogy alkalmazottai annyira túlhajszoltak, hogy a hatalmas raktárépületekben még a wc-re sincs idejük elmenni, így palackokba kényszerülnek pisilni. A takarító brigádok a raktárakban a műszakok végeztével igen nagy mennyiségű vizelettel teli palackot szednek össze. Napvilágot láttak ugyanakkor olyan belső dokumentumok, amelyek ugyan egyértelműen cáfolják ezt, de megerősítik, hogy a menedzsment is tud a problémáról. Ám megoldás helyett a cégvezetés csak büntetéssel válaszol.

Az amerikai Intercept nevű oknyomozó portál által megszerzett belső dokumentumok és levelezések bizonyítják ennek a szomorú gyakorlatnak a meglétét az Amazonnál. A portál több amerikai Amazon-dolgozóval is beszélt, akik maguk is hasonló tapasztalatokról számoltak be, és olyan iratokat is bemutattak, amelyek ezt bizonyítják. Egy januári bizalmas irat például felsorolja azokat a kihágásokat, amelyeket a dolgozók el szoktak követni, és ebben a listában egyebek mellett a „nyilvános vizelés” és „nyilvános székletürítés” is szerepel.

Európában is több eljárás folyik az Amazon ellen

Az Amazon ellen Európában több eljárás is folyamatban van, s várhatóan az eljárások száma még tovább fog növekedni, ahogy fény derül a cégnek arra a gyakorlatára, melynek keretében a saját munkatársait és partnereit is folyamatosan megfigyelik. Ez az európai fókuszban lévő ügy tavaly szeptember elején robbant ki nem sokkal azután, hogy elterjedt az Amazon egy olyan álláshirdetése az interneten, melyben hírszerzési szakértőt kerestek a szakszervezeti munkabeszüntetések megakadályozására. A munkakör betöltőjének fő feladata lett volna a cég elleni fenyegetések megakadályozása, melyek között többször szerepel a „szakszervezetek” kifejezés is. Az Amazon nem sokkal a cikk megjelenése után eltávolította az állásajánlatot, annak kiírását hibásnak nevezte, amely nem fejezte ki megfelelően a munkakörrel járó feladatokat.

A megfigyelés és munka az Amazonnál együtt jár? Kép/Fotó/vice.com

Ezt követően találtak rá nyilvánosan hozzáférhetően a cég számos belső dokumentumára és online eszközére, amelyek látszólag azt bizonyítják, hogy a cég igenis nagy erőket mozgósít a hasonló dolgozói, szakszervezeti szerveződések megakadályozására. A nyilvános fájlokból egyértelmű lett, hogy a vállalat módszeresen megfigyeli a kollégák (időnként a beszállító partnerek) privát oldalait, melyeket a dolgozók a problémák kitárgyalásán kívül tiltakozások és munkabeszüntetések szervezésére is használnak. A jelentés tartalmazza az érintett alkalmazottak által a közösségi oldalakon posztolt tartalmakat, mindezt számos, egyébként zárt csoporton belülről.

A cég tisztában volt azzal, hogy érzékeny információkat gyűjt. A belépőoldalon ugyanis többszörös felhívás található, hogy ezeknek az adatoknak nem szabad a szállító partnerek tudomására jutnia, mert az káros következményekkel járna az Amazonra nézve. A rendszerbe belépve látható, hogy az igen szervezett; többszáz kategóriára bontva találhatók meg benne az alkalmazottak online megosztott véleményei, köztük a cégről közölt negatív vélemények is.

Az Amazon szóvivője nem tagadta a megfigyelést, de úgy magyarázta, hogy annak célja a munkavállalók élményének növelése és a folyamat anonimizált módon történik. A történtekre reagálva egy mintegy 12 millió tagot számláló, európai szakszervezetekből álló csoport levelet írt az Európai Bizottságnak, kérve, hogy sürgősen indítson vizsgálatot az ügyben. A levél nem csak az Amazont érinti, hanem más tech-óriásokat is, és olyan vádak kivizsgálására kéri az Európai Bizottságot, mint például a Covid-19 mobilalkalmazások megfigyelésre történő használata.

A home office is megfigyelés alatt

Az Amazonnal kapcsolatos megfigyelések etikai és személyiségi jogokat stb. sértő eseteit még lehet folytatni, de érdemes egy, a home office tevékenységet ellenőrző megfigyelési rendszerről is szót ejteni. A Teleperfomance nevű francia cég olyan megfigyelő rendszert fejlesztett ki és forgalmaz TP Performance néven, amely kamera és mesterséges intelligencia segítségével teljes ellenőrzése alatt tartja a távmunkásokat, például a telefonos ügyfélszolgálatosokat a munkaidőben. Az arcfelismerővel is rendelkező rendszer többek között figyeli a dolgozók magatartását, estleges magántelefon beszélgetéseiket a munkaidőben, íróasztaluk elhagyását, milyen oldalakat hívnak fel a monitorra, eltérnek-e a szabályoktól az ügyfeleknek adott válaszaikban. Minden szabálytalanságot a rendszer azonnal jelent az illetékes vezetőnek, aki ezek után felveszi a kapcsolatot a távmunkás kollégával. Van olyan szoftver is, amely a munkaidőben végzett számítógépes leütések számát figyeli, s jelez akkor is, ha a képernyő előtt ülő munkatárs egy előre meghatározott időn belül nem nyúl a klaviatúrához. Ugyancsak jelzés megy a főnökségnek, ha a képernyőn a háttérben „illetéktelen személyek” (például családtagok) tűnnek fel, mozognak. Hírek szerint a Teleperformance rendszerét már több mint harminc országban vásárolták meg.

Szabályozni, szabályozni, szabályozni!

Nem meglepő, hogy az újabb informatikai és műszaki forradalom a megfigyelések technikai eszköztárára is jócskán kiterjed. Ez a talaj azonban mind az egyes államok, mind pedig az egyes cégek számára meglehetősen ingoványos.

Mind a testen, testben „viselhető”, mind a kamerás, mind az arcfelismerő, mind a mozgásérzékelő stb. rendszerek és ezek adatait feldolgozó szoftverek használata a legkisebb mértékben sem maradhat szabályozatlan. Egy hazai tanulmány szerint a megfigyelést a GDPR ugyan nem is definiálja, de bizonyos esetekben ez a tevékenység profilalkotásnak minősülhet. Ezt a tevékenységet viszont a rendelet csak szigorú feltételekkel teszi lehetővé: profilalkotás, illetve automatikus döntés például az, ha a megfigyelés eredménye alapján közvetlenül határozzák meg a dolgozó bérét. Különbséget kell viszont tenni aszerint, hogy a dolgozó viselkedését figyelik meg, vagy pedig objektív tényeket. Ez utóbbi bevett gyakorlat, például a határidők teljesítése vagy az elkészített munkadarabok száma alapján történő bérezés eseténél.

A munkavállalók és a szakszervezetek aggódnak, hogy az alkalmazottak munkahelyi és azon kívüli megfigyelése súlyosan csorbíthatja jogaikat. Mind erőteljesebben hívják fel a figyelmet arra, hogy az automatizált megfigyelések átláthatatlanná teszik a döntések meghozatalának folyamatát, továbbá alkalmasak a munkáltató által munkahelyi „bajkeverőnek” minősített személyek direkt megfigyelésére. Ezen felül aláássák a munkavállalók kollektív érdekérvényesítési képességeit, mivel ők nem férnek hozzá a titkosan róluk gyűjtött adatokhoz. Ehhez jön hozzá a frissen bevezetett arcfelismerő és biometrikus nyomkövetés alkalmazása, melynek veszélyeiről már számos hatóság foglalt állást.

Az elmúlt 2-3 évtizedben az üzleti etika meredeken hanyatlott és ezt a folyamatot igencsak felgyorsítja a dolgozók legális és illegális megfigyelése. Úgy tűnik, hogy a technika fejlődését nem tudja azonos sebességgel követni a jogi szabályozás, illetve a meglévő szabályok, tiltások stb. már nem elegendőek, a megfigyelések egy része nem „fér bele” a meglévő törvényekbe, szabályokba. A magánélet, a biometrikus és egyéb személyes adatok, a munkavállalói jogok tiszteletben tartása a szakértők véleménye szerint két azonnali intézkedést követel meg. Egyrészről a „privátsággal” valamint a munkaadói jogokkal kapcsolatos törvényi szabályozások folyamatos hozzáigazítását a megfigyelési lehetőségek és eszközök szédületes ütemű fejlődéséhez, másrészről a szervezetek önmérsékletét és a vonatkozó belső szabályozások szigorítását, hozzáigazítását a törvényi változásokhoz.

Mi a helyzet viszont akkor, amikor a munkavállalók maguk kérik a karpereceket és a chipek beültetését?…….

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szlovénia: csak oltottak dolgozhatnak az állami hivatalokban

Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában

Gyenge kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon. A főbb indexek valószínűleg veszteséggel fejezik be a hetet.

Vitézy: állami projekt lesz a 2-es metró és a HÉV-ek összekötése

Állami beruházásként valósul meg a 2-es metró és a gödöllői, csömöri HÉV-ek összekötése, illetve a hévvonalak felújítása - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója.

Nagyot drágult a földgáz

Jelentős drágulás után ismét 800 dollár fölé emelkedett a földgáz ezer köbméterenkénti ára a szabadpiaci kereskedésben.

Hírek

Szlovénia: csak oltottak dolgozhatnak az állami hivatalokban

Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában

Nagyot drágult a földgáz

Jelentős drágulás után ismét 800 dollár fölé emelkedett a földgáz ezer köbméterenkénti ára a szabadpiaci kereskedésben.

37 év után ért partot egy palackposta – hatezer kilométerre a feladóktól

Japán középiskolások dobták az óceánba 37 éve azt a vizespalackot, amely most hatezer kilométerrel távolabb, Hawaiin sodródott partra júniusban.

Áramfogyasztás. Ötéves csúcs dőlt meg júliusban

Ötéves csúcsra emelkedett júliusban a hazai bruttó villamosenergia-fogyasztás: 7,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Kőbánya – letartóztatás. Hegyekben állt a tiltott potencianövelő

Közel egymillió darab illegális gyógyszert találtak egy kőbányai raktárban. A potencianövelő tabletták összértéke meghaladja a 760 millió forintot - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Aranybánya nyílhat a Börzsönyben

Sok száz év után ismét nemesfémbánya nyílhat a Börzsönyben - tudta meg a Világgazdaság.

1600 Celsius fok. Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.

Pardubicei lelet. Csehország a sörfőzés európai őshazája?

A mai Csehország területén főzhettek legrégebben sört gyógynövényekből. Ennek bizonyítékát találták meg régészek abban a bronzedényben, amelyet 2017-ben fedeztek fel a kelet-csehországi Pardubice mellett.

Gazdaság

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.

Hitelkártya és folyószámlahitel – Módosítás. A moratórium a kamatszintre is kihat

A moratóriumban részt vevő hitelkártya és folyószámla hiteleknél e termékek jóval magasabb kamatával szemben alacsonyabb, legfeljebb valamivel 13 százalék feletti kamatot kell alkalmazniuk a bankoknak az elszámolásnál - mondta el a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

Moratórium után. A bankoknál vizsgálódik az MNB

A jegybank tizenhat pénzügyi intézménynél vizsgálja, hogy azok hogyan módosítják a törlesztési moratórium lejárta után az érintett hitelszerződések futamidejét.

Törlesztési moratórium – novembertől csak a rászorulóknak

A törlesztési moratórium novembertől jövő év június 30-ig már csak a rászorulóknak lesz igénybe vehető - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom