Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Nagy Károly professzor: A koronavírus velünk marad, de már együtt tudunk élni...
No menu items!

Nagy Károly professzor: A koronavírus velünk marad, de már együtt tudunk élni vele

A  koronavírus járványnak nem lesz második hulláma, mert még az elsőnek sincs vége – állítja Nagy Károly professzor, aki tíz évig vezette a SOTE Orvosi Mikrobiológiai Intézetét és ma is aktív virológus. Szerinte a gazdaság leállítására azonban nem kerül sor, mert az emberiség annyira kiismerte a vírust, hogy alkalmazkodni tud hozzá. Az első hatásos vakcina legkorábban szeptemberben születhet meg, és a Farkas Bertalan űrrepülése alkalmával is kísérlet alá vetett Interferon is esélyes lehet.

 – Korábban azt lehetett hallani, hogy a COVID-19 nem az első koronavírus a földön.

– A koronavírusok már elég régóta, 30-40 év óta itt vannak velünk. Először megismertük a madarak koronavírusát, aztán a kisebb emlősökét, és körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdtük megismerni az emberi koronavírust, a SARS-járvánnyal. Az volt első humán, emberi koronavírus, amire reagálva a repülőtereken hőkamerákat állítottak föl és ha valaki eltüsszentette magát rögtön ráfogták, hogy SARS-vírusfertőzött.

Nagy Károly virológus: 16 féle – úgy tűnik jó minőségű – vakcina készül.

A koronavírusok különlegessége, hogy RNS-tartalmú vírusok, tehát az örökítő anyaguk nem DNS, hanem RNS. (A vírusok vagy RNS-t, vagy DNS-t tartalmaznak. A kettőt együtt soha.) A DNS vírusok, mint például a herpeszvírus, adenovírus, humán papillomavírus, elég kontrollált módon szaporodnak: van egy olyan mechanizmusuk, amivel a DNS-ük átírását nagyon pontosan ellenőrzik. Az RNS vírusoknál ilyen nincs: azok azzal kompenzálják ezt, hogy nagy mértékben szaporodnak. Szó szerint óriási mennyiségben. Így aztán igaz, hogy 99 százalékuk inaktív, azaz nem fertőző, defektív vírus, de olyan nagy mennyiségben szaporodnak, hogy a maradék 1 százalék is elég ahhoz, hogy betegséget okozzon, vagy további fertőzéseket váltson ki.

A kínai Kuangtung tartományból indult nagy SARS járvány 2002-ben, teljesen ismeretlenként jött elő, mert korábban nem tudtunk arról, hogy embereket is megfertőzne a koronavírus. (Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai alapján a SARS járvány mintegy 8100 megbetegedést okozott és a betegek 9,6 százaléka, 774 ember halt meg – a szerk). Aztán nagyon gyorsan, félév alatt, elsősorban kanadai tudósok kidolgozták azt a laboratóriumi diagnosztikai módszert, amivel a SARS-t nagyon könnyen lehetett diagnosztizálni: a klinikai esetekből lehetett kikövetkeztetni, hogy mik a főbb tünetek. És tulajdonképpen anélkül, hogy különösebb gyógyszer lett volna ellene – oltóanyagról nem is beszélve – a SARS járvány szép lassan lecsillapodott.

– A következő koronavírus viszont már nem Kínából indult.

– 2012-ben szintén egy humán emberi koronavírusjárvány ütötte fel fejét, a MERS (Middle East Respiratory Syndrome), vagyis a Közel-Keleti Légzőszervi Szindróma, amit a SARS-tól némiképp különböző humán koronavírus okozott. Ott már egy kicsit hamarabb rájöttek a kutatók, virológusok arra, hogy a tevék terjesztik, akik a denevérektől kapják el a vírust. Ezért elsősorban a tevékben gazdag közép-keleti országokban okozott egy kisebb járványt: 2014 nyaráig 836 megbetegedést észleltek és ebből 288 végződött halállal. Aztán ez is szépen csendesen, anélkül, hogy gyógyszer, vakcina lett volna, elhalványult. A fertőzést diagnosztizálni lehetett, a tevéket egy kicsit jobban figyelték, a tevecsordáknál a fertőtlenítést jobban megoldották.

– Az új típusú koronavírus, a COVID-19 úgy tűnik több tekintetben mást „tud”.

– Az első hírek tavaly november végén, decemberben érkeztek arról, hogy Kínában Wuhan városában rengeteg ember megfertőződött, többen súlyos légzőszervi betegségben szenvedtek, és sajnos sokan meg is haltak. Akkor mindenki a kínaiakat bírálta, hogy nem tudták ezt jobban kordában tartani, későn kapcsoltak, meg először talán nem is nagyon akartak erről tudomást venni. Csakhogy, amióta ez a koronavírus világjárvánnyá vált, nagyon sok minden világossá vált. Kiderült például, hogy Európában már korábban is megvolt. Olaszországban 2019 tavaszán is ott volt a vírus: különböző, eltett szérummintákból, amiket utólag néztek meg, ki tudták mutatni a COVID–19-et. Ami még érdekesebb például, hogy Barcelonában az eltett, fagyasztott szennyvízmintákból szintén 2019 tavaszáig visszamenőleg ki tudták mutatni a jelenlétét. Tehát ez a vírus valószínűleg itt volt közöttünk, csak valamilyen módon először Kínában robbant ki a nagy járvány, ami azt jelenti, hogy hirtelen nagyon sok ember fertőződött meg, vagyis a vírusnak egy bizonyos virulenciája ott erősödött fel.

A reprodukciós ráta pedig azt mutatja, hogy a COVID-19 nagyon fertőző vírus, mert egy ember 3-5 másikat tudott megfertőzni például Kínában, ami majdnem exponenciális fertőzést jelent. De azért ez messze nem olyan magas, mint például a kisebb RNS vírusoknál, például a kanyaróvírusnál, aminél ez a fertőzési ráta 28. Más kérdés, hogy ott van védőoltás, vagyis a vírus kézben van tartva. Ráadásul Olaszországban azt mondják a virológusok – virológusként magam is állandóan követem a szakirodalmat –, hogy a COVID-19 valami kis változáson ment keresztül. Ugyanakkor az újfajta koronavírus örökítő anyaga, genomja egy folyamatos szálú RNS molekula, aminek vannak ugyan bizonyos mutációi, de ezek nem a fertőzőképességet vagy a szaporodást befolyásolják vagy változtatják meg.

– Sokan nem értik, hogy Olaszországban mitől robban akkorát a járvány?

– Annak sokféle oka volt, hogy Kína után Olaszországban is óriási mértékű, nagyon gyors és sok embert érintő járvány alakult ki. Ezek közé tartozik, hogy Észak-Olaszországban már akkor, amikor tudták, hogy ilyen járvány van, engedélyeztek például egy olyan nemzetközi focimeccset Bergamóban, ahol a stadionban közel 80 ezren voltak. Emellett ott a családi kötelékek is sokkal szorosabbak, mint Magyarországon, az ismerősök, családtagok öleléssel, puszilkodással üdvözlik egymást, míg az északi országokban legfeljebb kézfogás van, vagy sokszor még az sem. Tehát ez nem a víruson múlt, hanem bizonyos mértékig a társadalmi szociális különbségeken. Felvetődött az a kérdés is, hogy ezzel egyidejűleg Ausztráliában is kitört a járvány, pedig amikor Európában még tél, Ausztráliában már nyár volt, ami nem kedvez a vírusfertőzéseknek. De itt nem is a melegről van szó, mert miközben a vírusok természetesen nem nagyon bírják a meleget, még kevésbé bírják a kiszáradást. Ausztráliában azonban elsősorban a tengerparthoz közel eső, párásabb területeken ment végig a vírus, ahol megvolt a létjogosultsága, tovább tudott terjedni. Ez is azt mutatja, hogy sok minden határozza meg a vírus helyzetét.

– Biztosan tudjuk már honnan ered a COVID-19?

– Azt, hogy mi volt ennek a koronavírusnak az eredete, hogy honnan származik, ma már pontosan tudjuk. A kórokozó hordozó, a reservoir, a denevér. Kevesen tudják, de több mint 70-féle denevér van, az egészen picike, 2-3 centis denevérektől a 70 centis gyümölcsevő afrikai nagy denevérekig. A denevérek az évszázadok során kifejlesztettek egy olyan védekezőmechanizmust, hogy nemcsak a koronavírusokra, de a hasonló vírusokra is bizonyos rezisztenciával rendelkeznek. Azt olvashattuk sokszor az újságokban, hogy a koronavírus, úgynevezett citokin vihart indít el, ami a laikus közönség számára nem sokat mond. Maguk a citokinek gyakorlatilag az immunsejtek által termelt kis molekulasúlyú szabályozó molekulák, amelyek elsősorban gyulladást keltenek a szervezetben, ami gyakorlatilag elindít egy védekezőmechanizmust. A denevérek viszont megtanulták, hogy a vírus hatására nem indul meg bennük a gyulladás, magyarán nem robban be a fertőzés. Sokan mondják ezért a szakirodalomban, hogy tanulmányozni kellene a denevéreket, hogy mi ez a mechanizmus, hátha az emberekben is ki lehetne alakítani valamilyen módon azt a védekezést, hogy a citokin vihar ne legyen vehemens. Ezek a kutatások folyamatban vannak.

De a helyzet az, hogy Kínában a COVID-19-et nem a denevérektől kapták el az emberek. Ehhez kellett egy köztes emlősállat. Azt mondják, ez volt az a tobzoska, ami nagy csemege a kínai piacokon, ahol helyben taglózzák le, nyúzzák meg az állatokat, és így azon, hogy egy ilyen helyen alakult ki a járvány, nem lehet csodálkozni. De igazából még mindig nem tudjuk pontosan, hogy melyik volt az az emlősállat, ami Wuhanban az újfajta koronavírus kapcsán a közvetítő szerepet eljátszotta, miközben azt már pontosan tudjuk, hogy az első humán koronavírus, a SARS-járvány kapcsán a cibetmacska volt ez az emlős. Azt is élve árusították a kínai piacokon, mert csemegének számított. Azóta élő cibetmacskát meg tobzoskát sem lehet már árusítani Kínában, még a zugpiacon sem, mert rájöttek, hogy ezek milyen problémákat okozhatnak. Európába pedig nyilvánvalóan a számtalan, ázsiai beutazó hurcolta be a vírust.

– Miközben a SARS – amelynél annak idején azt jósolták, hogy az emberiség egynegyede meghalhat – Ázsiában maradt és a MERS sem szedett igazán sok áldozatot a kiindulóponton túl, a COVID-19 esetében miért más a helyzet?

– A világjárványok elterjedésének tökéletes táptalaj a föld túlnépesedése – nem csak globálisan, hanem lokálisan is. Nagyon sok ember él a földön és főként nagyvárosokban és így megvan az a közeg, amiben ezek a vírusok vígan elélnek. Azt szokták mondani, hogy ez a vírusnak az érdeke. Egy frászt, a vírusnak nincs érdeke. A vírus egyetlenegy dolgot tud: szaporodni és keresni azokat a feltételeket, ahol a szaporodása megoldható. A vírusok csak élő sejtekben tudnak szaporodni, sokasodni, ellentétben a baktériumokkal, amelyek mesterséges táptalajon is fenntarthatók. Tehát itt óriási különbség van a két mikroorganizmus között.

Klikkelve nagyítható a Zika vírus terjedését mutató grafika

Másodsorban bizonyos mértékig az éghajlatváltozás is sokat jelent. Most itt nem feltétlenül a koronavírusra gondolok, bár valószínű, ennek az elterjedésében is szerepet játszhat. De például a 3-4 évvel ezelőtti ZIKA-vírusjárványt is a szúnyogok terjesztették, ami szintén egy RNS vírus. Akkor bizonyítható volt, hogy a felmelegedés miatt az Egyesült Államok déli részén, Florida, Texas államokig kiterjedt a vírust közvetítő szúnyogok élettere. Bizonyos mértékig ez Európára is igaz: amíg korábban ezek a szúnyogok legfeljebb Dél-Olaszországban voltak gyakoriak, ma már Észak-Olasz, sőt bizonyos helyeken már Németországban is találtak ilyen vírusokat terjesztő szúnyogokat.

A harmadik tényező az emberiség mobilitása: rengeteget utazunk, és ma már 24 órán belül a Föld legtávolabbi két sarka közötti távot is megtehetjük. Tehát ha valaki észrevétlenül megfertőződik egy ilyen veszélyes vírussal, és fölszáll egy repülőgépre, az másnap szinte egy egész kontinenst meg tud fertőzni. Vagyis ezek olyan dolgok, amelyek a modern társadalommal együtt járnak és amire vigyázni és figyelni kell.

– Miként tarthat lépést ezzel az emberiség?

– Hihetetlenül felgyorsultak a tudományos kutatások, a vakcinakutatások és a molekuláris virológiai kutatások. Ez rendkívül lerövidíti a korábban évekig tartó kísérleteket és a megoldásokra találást. Azt, hogy hogy pillanatok alatt – ami persze hónapokban mérhető – tulajdonképpen már a koronavírus ellen is megvan az alkalmazható gyógyszer, a Remdesivir, amit nem oly régen fogadott be az Európai Unió és egy hónappal ezelőtt az Egyesült Államokban is engedélyezték. Ez egy olyan gyógyszer, amit eredetileg az Ebola-vírus ellen fejlesztettek ki (ami szintén egy RNS vírus, de más osztályba, a filovírusokhoz tartozik) és a COVID-19 ellen is hatékonyan lehetett bevetni. Ezeknek a vírusoknak van egy nagyjából azonos, ha szabad így fogalmaznom, biokémiai mechanizmusuk. Ezért bizonyos gyógyszerek nemcsak egy specifikus vírusra alkalmazhatók, hanem általában olyan biokémiai folyamatokat is meg tudnak akadályozni, amelyek hasonlóak a vírusokban. Például a koronavírusban is van egy olyan enzim, ami hasonló az Ebola-vírus enzimjéhez, amit a Remdesivir meg tud gátolni. Ezért kipróbálásra már Magyarországon is több mint egy hónapja használják ezt, és más gyógyszereket is. Meglátjuk, hogy tömeges méretben melyik fog beválni.

– Említette, hogy a SARS-t és más vírusok okozta járványokat is gyógyszer nélkül sikerült leküzdenie a világnak. Igaz, azok inkább lokális jellegűek voltak. A koronavírusra reagálva viszont gyakorlatilag az egész világot leállították. Mennyire volt ez törvényszerű és mennyire segített valójában?

– A koronavírus járvány nem volt várható és nem volt előre látható. Ezért amikor az első kínai adatok jöttek, mindenki azt mondta itt Európában, hogy a SARS-tól kezdve, sokféle betegség jött már Kínából de ott más a helyzet, ezért a koronavírus Kínán kívül semmit sem fog okozni. Ez nagyon nagy tévedés volt. Decemberben még maga a WHO, az egészségügyi világszervezet is így ítélte ezt meg, aztán ma már látjuk, hogy mivé vált a helyzet.

Arra, hogy a SARS-vírus nem okozott több esetet és kvázi magától elfelejtődött, ellentétben az újtípusú koronavírussal, elsősorban az lehet a virológiai magyarázat, hogy a SARS egy kicsit virulensebb volt, és némiképp erősebb klinikai tüneteket okozott. Ezért már rögtön, az első eseteknél látható volt veszély és azonnal igyekeztek azt izolálni. Ha nem is volt rá specifikus gyógyszer, azért mégis olyanokat alkalmaztak, ami a lázat, fájdalmat csillapította, és amivel bizonyos mértékig a folyadékháztartást rendbe lehetett tenni. Ugyanez volt a helyzet a közel-keleti légúti koronavírus vagy MERS-CoV esetében is.

A teszt már percek alatt kimutatja a Covid 19 jelenlétét

A COVID-19 viszont az eseteknek a 80 százalékában nem okoz különösebb tüneteket. Jellemző, hogy Magyarországon négy orvosi egyetem meg a Nemzeti Közegészségügyi Központ egy hónappal ezelőtt, több mint 10 ezer, statisztikailag kiválasztott emberen, nagyon rövid időn végzett vizsgálatot és 10 ezerből csak 3 pozitív esetet találtak. Ami azt jelenti, hogy relatíve nem annyira fertőző ez a vírus. Most már a politikai oldalról – nem akarok belemenni semmilyen oldalról ebbe a témába – felmerülhet a kérdés, hogy tulajdonképpen nem is volt igazából járvány, mert, ha ilyen kevés a fertőzöttség, akkor lehet, hogy csak annak idején nem végeztünk elég tesztet, és ezért nem tudtuk. Ugyanakkor most, hogy már közel 300 ezer tesztet végeztek Magyarországon, és négyezer felett van a kezdetektől felderített fertőzötteknek a száma – amiből nagyon sokan meg is gyógyultak – összességében azért kevés a súlyos eset. És miközben minden ember halála természetesen nagy veszteség, azért a mortalitás Magyarországon nagyon alacsony, az egyik legalacsonyabb a világon.

Ez sok mindennek köszönhető. A kormány gyors intézkedései és a bevezetett rendszabályok mellett azt is sokan felvetik, hogy Kelet-Európában az ‘50-es évek legelejétől kötelező az újszülöttek a BCG-oltása, tehát a tuberkulózis elleni oltás. Ez Nyugat-Európában nem kötelező, nem is vitték végig rendszeresen. Tulajdonképpen a szocializmus egészségügyének az egyetlen jótéteménye volt, hogy ezt kötelezővé tették, mindenkit beoltottak és az újszülötteket ma is beoltják. Ezt pedig olyan mértékben aktiválhatta az immunrendszer, hogy a koronavírus nem okozott olyan súlyos tüneteket.

– Talán ezért is gondolták azt néhány országban, hogy a társadalom átfertőzöttsége, a nyájimmunitás kialakulása megoldás lehet.

– A legújabb hírek viszont azt mutatják, hogy akik átestek a vírusfertőzésen azokban a bennük kialakult ellenanyag igazoltan gyenge, elképzelhető, hogy az csak néhány hónapig, évig védi meg az illetőt. Mert minden, fertőzés után kialakult ellenanyagnak van egy ilyen úgynevezett elöregedési ideje. Van, ahol 10-15-20 év, van, ahol csak 1-2 év.

Világtérképen a Covid-19

Ez viszont azt jelenti, hogy ilyen értelemben soha nem is érhető el az az úgynevezett nyájimmunitás, amire például a svéd hatóságok apelláltak. A legegyszerűbb dolognak tűnik az, hogy hagyjuk rászabadulni a fertőzést a lakosságra, hogy lehetőleg minél többen fertőződjenek meg és így minél több emberben alakuljanak ki az ellenanyagok, mert így egyszerűen már nem lesz a vírusnak olyan táptalaja, vagyis nem lesz olyan nem fertőzött ember, ahol fönn tudná tartani magát. Tehát megszűnik a járvány. A számok azonban azt igazolják, hogy ez teljesen hibás elképzelés volt. Összességében több mint 8 ezren haltak meg Svédországban, ahol kisebb számú lakosság él, mint Magyarországon, ahol még mindig kevesebb, mint 600-an haltak meg.

Miközben a fertőzés hatására nem alakul ki hosszabb ideig tartó ellenanyag, ne feledjük el, hogy a vakcina egészen más koncentrációban tartalmazza az antigéneket, vírusfehérjéket. Ott mesterségesen be lehet állítani azt, hogy milyen ellenanyagválaszt váltson ki az oltóanyag, akár erősebbet is, mint maga a fertőzés. Ez pedig valóban jobban védené az embereket. Ezért a világ virológusai minden oldalról erre próbálnak valamilyen megoldást találni, ami előbb-utóbb meg is lesz.

– Ez már csak azért is fontos lenne, mert például az USA egyes államaiban visszatért a vírus és mifelénk is beszélnek a második hullámról.

– Véleményem szerint nem helyes második hullámról beszélni. Mégpedig azért nem, mert itt van egy fertőzés, ami egy teljesen érintetlen populációt ért, ezért nyilvánvaló, hogy volt egy felfutási szakasz. Aztán ez a meredekség kicsit csökkent, sőt úgy látszik, most nemcsak, hogy egy platót ért el, hanem kicsit lejjebb is megy a fertőzöttség, de a vírus velünk van. Ezt a vírust még nem lehetett kiirtani. Nem az van, hogy majd kívülről megint behozzák. Nem. Itt van ez a vírus, aminek továbbra is lesznek fertőző képességei és lesznek fertőzöttek is. Hál’ Istennek úgy tűnik, hogy a mortalitás viszont  nagyon szépen csökken Magyarországon. De véleményem szerint akkor sincs első hullám meg második hullám.

Persze a politikusok mondhatják, hogy az első hullámot megnyertük – de ez a politikusok dolga. Ugyanakkor a vírus itt van és csak akkor tűnik el, ha a széles körű oltóanyag-használatot bevezetjük, amire jövő tavaszig nem lesz lehetőség. Mert hiába mondják az újságírók, hogy az orosz meg az angol vakcina készen van. Persze, hogy készen van, de hát ezek a laboratóriumban előállított prototípusok. Amelyeknek még olyan biztonsági vizsgálatokat kell kiállniuk, amelyek kötelezően, hónapokon keresztül tartanak. Nemcsak arról van szó, hogy valami nem toxikus, mert az is lehet, hogy gyulladást vagy más hosszútávú károsodást okozhat. Mivel a nagyszámú, embereken elvégzett teszt és annak kiértékelése időt vesz igénybe, egy jó vakcina előállítása 3 év. Most viszont a különféle hatóságok együttműködnek és bizonyos engedményeket is tesznek. De még ezzel is hosszú hónapokig tart majd egy hatásos vakcina előállítása – és az se biztos, hogy az jó lesz. Ami viszont reménykeltő, hogy körülbelül 16-féle helyen 16 féle – úgy tűnik jó minőségű -, vakcina készül. Ezek között biztos, hogy lesz, ami tényleg jó.

– Addig pedig marad a maszkviselet…

– Amíg az elkészül, biztosan be kell tartani a most alkalmazott rendszabályokat; tehát elsősorban az elkülönítést és a maszkhasználatot. Az most az újabb szenzáció, hogy végre a WHO is elismerte – bár az újságok már megint nem pontosan fogalmaznak –, hogy a vírus a levegőben is terjed. Eddig is a levegőben terjedt. De a korábbi álláspont azt volt, hogy úgynevezett cseppfertőzéssel terjed a vírus, ami azt jelenti, hogy amikor a fertőzött tüsszent, krákog, köhög, hangosabban beszél, akkor apró, vírustartalmú nyálcseppek kerülnek a levegőbe. Ezek a nyálcseppek 1,5-2 méteres távolságon belül szépen leesnek a földre, leülepednek a földre. Ezért mondják azt, hogy jelenleg a 1,5-2 méteres social distancing, távolságtartás elég. Az újabb vizsgálatok most azt mondják, hogy nemcsak cseppfertőzéssel, hanem az úgynevezett aeroszolon keresztül is terjedhet a vírus, ami azt jelenti, hogy ezek jóval kisebb, már mikron méretű cseppek, amiken szintén ott ülnek a vírusok, és ezek akár órákon keresztül lebegve maradnak a levegőben. Tehát egy zárt térben, ha valaki eltüsszenti magát, a vírus a zárt tér nagyságától függően megmarad egy darabig és még ha hígul is, azért sok ember belélegezheti. Ezért a zárt térben is mindenképpen szükséges a maszk használata, mert egyrészt a fertőzöttet megakadályozza, hogy messzebbre jusson ez az aeroszol, másrészt a többieket, az egészségeseket védi, hogy ezt ne lélegezzék be, vagyis csak a maszkon keresztül, ami azért eléggé hatékonyan megszűri az aeroszolokat, és így tulajdonképpen a vírust is.

– Hogyan lehet így biztonságban nyaralni?

– Hát hál’ Istennek a strandokon semmi gond nincs, mert az úszómedencék vízét eleve fertőtlenítik klórral, illetve más fertőtlenítőszerekkel. Tehát ott semmi gond nincs. A folyókban, a Balatonnál meg a nagyobb tavaknál pedig figyelembe kell venni a hígulást. Igaz, ha valakitől a Balatonban 20 centire állva egy fertőzött eltüsszenti magát, akkor elkaphatja a vírust, de azért sok lehetőség a szabadban, a nyáron a víz melletti fertőzésre nincs.

– Az, hogy a vírus első hulláma marad velünk, vagy – akár csak kommunikációs okokból – egy másodikról beszélünk elsősorban azért fontos, mert a második hullám kapcsán félnek sokan attól, hogy ismét teljesen leállhat a világ. Akkor pedig jó eséllyel csődbe mehetnek a cégek és az országok.

Ajánlás – Csökkenthető a járvány veszélye (Klikkelve a rajz nagyítható)

– Véleményem szerint az, ami a kezdeteknél volt, hogy mindenki maradjon otthon, kijárási tilalom, gyárak leállítása – ez nem lesz már. Sokkal többet tudunk már a vírusról ahhoz, hogy erre szükség lenne. Azt is tudjuk, hogy Magyarországon és általában a fejlett országokban a legtöbb fertőzés az öregek otthonában, a szociális gondozó intézetekben, a kórházakban történt, vagy az olyan zsúfolt, zárt terű rendezvényeken, ahol optimálisan terjedhet a vírus. Tehát először is fokozottabban kell ellenőrizni a szociális intézményeket, az öregek otthonát, és a nagy tömegrendezvényeket. De arra, hogy mondjuk egy nagy autógyár leálljon, nem számítok. Arra nincs is szükség: megvannak a megelőzési módszerek:  továbbra is a gyakori kézmosás, fertőtlenítővel vagy szappannal. A ma alkalmazott megelőzési módszerek bőven elegendőek ahhoz, hogy a jövőben ne történjenek ilyen, drámai gazdasági károkat okozó leállások.

– Egyébként volt értelme a leállásnak?

– Én úgy látom, hogy igen, mert például a nagy autógyárakban vagy összeszerelő üzemekben és az üzletekben, Magyarországon szinte alig fordult elő fertőzés. Vagyis a megelőzésre használt relatíve egyszerű és olcsó módszerek – például a munkások közé, vagy a boltokban a pénztárakhoz állított plexifal –  hatékony volt.

– Említette, hogy szeptemberig nem lesz érdemi megoldás. De azt is mondta, hogy három év, amíg egy vakcina normális esetben megszületik.

– Úgy fogalmaztam, hogy normális esetekben minimum három év egy vakcina előállítása az engedélyezésekkel együtt. Ezen a területen viszont most sokkal rugalmasabbak a hatóságok. Tehát körülbelül szeptemberre technikailag elő tudnak már állítani egy hatásos vakcinát, de ez még akkor sem jelenti azt, hogy az emberek megkapják az oltást. Mert még nem lesz annyi. Millió számra kell előállítani ezeket az oltóanyagokat, amire csak óriási nagy üzemek képesek, amelyeket szép lassan be is indítanak. Németországban például már eleve az egyik intézettől, előre egymilliárd adag vakcinát megvett a német állam. Pedig még azt se tudjuk, hogy az jó-e vagy sem. De mutatni kell azt a bizalmat, hogy az a cég – most neveket nem mondok – vágjon bele és csinálja, és mihelyt megvan egy hatásos vakcina, azonnal csináljon belőle százat, a százból tízezret, a tízezerből ötszázezret. És meglesz hozzá a pénz. A gyógyszergyárak, a vakcina-előállítók ugyanis  nem jótékonysági intézmények, értelemszerűen akkor dolgoznak, ha meg van fizetve. Ezért az a helyes álláspont, hogy az államok – mert ezt valószínűleg magán oldalról nem lehet finanszírozni – a bizalom megtartása érdekében már bejelentkeztek, hogy előfinanszírozzák az ilyen, nagy tömegű vakcina előállítását.

A következő nagy kérdés pedig az, hogy kit fognak beoltani? Itt van az influenza vakcina Magyarországon, ami ingyen van. Legyártanak 2 millió adagot, és 800 ezret vesznek igénybe az emberek. Ami nagyon szomorú. Pedig ez egy elölt vírus, ami élő szervezetben nem tud influenzát okozni. A hordozó, stabilizáló anyagok ma már olyan korszerűek, hogy semmiféle mellékhatás nincs azon kívül, hogy az embert megszúrják, és az egy kicsit fáj. Ennek ellenére még az iskolás korúak és az idősebbek, akik a legjobban ki vannak téve a veszélynek, sem oltatják be magukat. De az fontos, hogy ha körülbelül a lakosság 20%-a beoltatja magát, az már egy olyan nagy szám, hogy rendkívüli mértékben lecsökken a további, nagy arányú, gyors fertőzés és vele a járvány a lehetősége. Addig viszont, amíg vakcina nincs, a koronavírus tünetes eseteket speciális, a koronavírusra hatásosnak számító  gyógyszerekkel  kezelik.

– Említette, hogy sok országban, sokféle hatóanyaggal végeznek kísérletet. Angliában például most hallani az interferonról, amivel annak idején Farkas Bertalan is végzett kísérletet az űrutazása során, és amivel kapcsolatban egy hazai gyártó is előállított már egy szert.

– Én még decemberben javasoltam a László kórháznak, hogy próbálják az interferont is bevetni, mert az interferon alkalmas RNS vírusok megfékezésére Több fajta interferon van, de itt most az úgynevezett fibroblaszt interferon lenne hatékony. Mostanáig azonban valahogy az egész világon egy kicsit hanyagolták az interferont, nem tudom, hogy miért. Magyarországon is előállítják az interferont, mert például akár kenőcsben, akár kis cseppekben az orrnyálkahártyára csepegtetve az orrnyálkahártya sejtjeit már védetté tesszük a koronavírus ellen. Így pedig jóval kisebb az esély, hogy akár egy fertőző közegben megkapjuk a vírust. Ezért én továbbra is csak javasolni tudnám az interferon terápiát, mert annak idején, amikor a ‘80-as években a mikrobiológiai kutatócsoportban dolgoztam, az interferon laboratóriumban, mi magunk állítottunk elő interferon oldatot, és az influenzás időben bizony egy kis vattacsomagot dugtunk az orrunkba, és nem kaptuk meg az influenzát. Ez egy járható út.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom