Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Nem csak francia baj - elöregedett reaktorok

Nem csak francia baj – elöregedett reaktorok

Az atomenergia francia exportsláger. Mégis csődben van az ország legnagyobb energiakonszernje. A kormány államosításra készül és bízik a nukleáris reaktorok reneszánszában. Ebben segíthet a Nemzetközi Energia Ügynökség állásfoglalása: a globális klímacélok atomenergia nélkül elérhetetlenek.

Csődben az óriás

Jean-Bernard Lévy

Az atomenergia szektor a francia gazdaság zászlóshajója. Know-how, technológia export, erőművek építése, valamint üzemeltetése kül-, és belföldön. Franciaország mindebben világelső. Odahaza azonban úgy megdrágult a reaktorok üzemeltetése, hogy a legnagyobb energiakonszern, a többségi állami tulajdonban álló Electricité de France (EdF) válságba került.

Az EdF évek óta nehézségekkel küzd. A magánbefektetők nem hajlandók tovább finanszírozni az egyre halmozódó, immár 33 milliárdos veszteséget. Az igazgatótanács elnöke, Jean-Bernard Lévy kénytelen volt kormányzati segítséget kérni.

A kiszivárgott információk szerint az Élysée-palotában jobb megoldás híján a magántulajdonban lévő üzletrészek államosítására, és a társaság tőzsdei kivezetésére készülnek.

Egy elöregedett francia atomerőmű. Forrás: REUTERS/Vincent Kessler

Franciaországban a világon a legmagasabb, 72 százalék az atom aránya az energiamixben. Az 58 darab, a javarészt 1977 és 1997 között épült reaktor jelentős része elöregedett, üzemeltetésük egyre drágább, felújításra szorulnak. 2025-ig 50 milliárd euróra lenne szükség az élettartamuk meghosszabbításához.

További kiadás az egyetlen épülő atomerőmű a normandiai Flamanville-ben. Tíz év késés után talán 2022-ben lesz készen az eredetileg tervezett építési költség háromszorosáért, 11 milliárd euróért.

Mindez elriasztja a 16 százalékban magántulajdonban álló cégtől a börze befektetőit. Pedig a 2005-ös tőzsdén keresztüli privatizáció sikertörténet volt. Két év alatt duplájára, 83 euróra emelkedett a részvények ára. Ma már csak 12 eurót érnek!

A német megoldás 

Párizs a német stratégiát tervezi átvenni, amelyet Berlin sikeresen alkalmazott miután 2011-ben politikai döntés született az atomerőművek 2022-ig történő leállításáról. Ez nehéz helyzetbe hozta a két legnagyobb német energiakonszernt, az E.ON-t és az RWE-t. A társaságok kártérítési pert indítottak a német állam ellen, és az alkotmánybíróságon is megtámadták a kormányzati döntést. Álláspontjuk szerint ez a kormánydöntés alapvetően korlátozta gazdasági tevékenységüket. 2016-ban a taláros testület igazat adott a két cégnek, és kártérítést ítélt meg számukra.

Tájkép, atomerőművel  Forrás: AFP PHOTO / OLI SCARFF

A kormány úgy döntött, átveszi a társaságoktól az atomerőművek tulajdonjogát és ezzel magára vállalja a hatástalanításuk tetemes költségét. Erre a célra egy állami vállalatot hoztak létre. Ezt tervezi Párizs is. Külön társaságba kerülnének a nukleáris reaktorok és minden más, lényegében tehát a megújuló energiatermelés. Utóbbi társaságba a tőzsdén keresztül magánbefektetőket is bevonnának.

Van azonban egy jelentős különbség: a franciák kitartanak az atomenergia mellett, az állami vállalat tovább fogja üzemeltetni a reaktorokat. Az előző elnök, Francois Holland ciklusa alatt ugyan döntés született a nukleáris energia arányának felére csökkentéséről. Ezt azonban Macron fellazította. Tíz évvel eltolta az eredeti, 2025-ös céldátumot.

Több kérdés, mint válasz

A kisajátított üzletrészek tulajdonosait kártalanítani kell. A szükséges milliárdok azonban hiányzik az államkasszából. A ’Hercules’ névre keresztelt akció végrehajtása várhatóan csak jövőre kezdődik.

Vitatott, milyen viszonyban álljon egymással a két ‘energiás’ társaság. A szakszervezetek egy holdinghoz ragaszkodnak. E nélkül bércsökkenéstől és munkavállalói jogaik megnyirbálásától tartanak a tőzsdei cégnél.

A kormány szeretné a vízerőműveket az állami vállalatban tartani. A vízenergia az ország második legfontosabb energiaforrása, a mix 15 százalékát adja. A műszaki indok, miszerint vészhelyzetben szükség van rájuk. Ugyanakkor a tőzsdei társaság a vízerőművek nélkül sokat veszítene attraktivitásából.

A francia ‘ atomcég’ logója az atomerőmű bejáratánál. A Nogent-sur-Seine-i hűtőtorny gőze adja a hátteret. Fotó / Forrás :Reuters

Kérdés, mi legyen az építeni tervezett reaktorokkal. Nincs rájuk szükség a francia energiaigény fedezéséhez. A termelés 20 százaléka  jelenleg is exportra megy. Párizs továbbra is benne szeretne maradni ebben az üzletben, ezért döntött korábban az erőművek építéséről.

Ezek új generációs, ’nyomott vizes’ reaktorok lennének. Ilyen épül Flamanvilleben és ugyancsak az EdF kivitelezésében Finnországban is. Utóbbi átadása már mostanáig három évet késett. Az egyetlen ilyen technológiával épült és üzembe helyezett reaktor Kínában van. Az EdF nem csak kivitelező volt, az üzemeltető társaságban is tulajdonos. Kínában azonban egészen mások a piaci viszonyok. Így nem segít a kérdés megválaszolásában, hogy Európában megéri-e egyáltalán új nukleáris reaktort építeni és üzemeltetni. Az árampiacon túlkínálat van, ráadásul a megújuló forrásokból előállított energia olcsóbb. Igaz, ebben az állami szubvencióknak is szerepük van. Kérdés, hogy ezek meddig maradnak, és leépítésük esetén miként drágul-e a zöld energia, vagy a technikai fejlődés mennyiben ellensúlyozza majd a támogatások kiesését.

Atomenergia nélkül nem megy?

„Az atomenergia feladása árt a környezetvédelemnek”- véli a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az OECD párizsi székhelyű szakosított szervezetének elemzése szerint, ha a nukleáris energiáról a jóval környezetszennyezőbb kőszénnel együtt mondanak le az országok, drága és bizonytalan lesz a világ energiaellátása.

Fontos érv az atomenergia mellett, hogy jelenleg a víz után a második legjelentősebb széndioxid mentes energiaforrás világviszonylatban: az elmúlt 30 évben Amerikában, Európában és Japánban is a legjelentősebb tényező volt.

Németország ennek ellenére 2022-ben leállítja az utolsó reaktort is. Ha a balesetek valószínűtlensége miatt a biztonsági kockázatoktól el is tekintünk, marad az elhasznált fűtőelemek elhelyezése megoldatlan problémája – hangzik a kormány érvelése. A német energiaszektor szereplői úgy vélik, az atom kiesése után az energiaellátás biztosítása érdekében növelni kell majd a szénerőművek kapacitását. Így növekedni fog a széndioxid kibocsátás. Az IEA, a Nemzetközi Energia Ügynökség is ezt prognosztizálja.

Barnaszénerőmű a németországi Weisweilerben, 2010. Forrás: Langrock/Zenit/Greenpeace

Aggasztja a szervezetet, hogy az elkövetkező évtizedekben nukleáris létesítmények tucatjai állnak le. Ráadásul nem csak politikai döntések eredményeként. Még a technológia mellett kitartó államok sem költenek eleget a reaktorok karbantartására, élettartamuk meghosszabbítására. Ha ez nem változik, 2025-ig 25, 2040-ig 40 százalékkal csökken a szektor hozzájárulása a világ energiamixéhez. Ezt szénerőművekkel pótolva évi 4 milliárd tonna szénmonoxid kerülne feleslegesen a légkörbe. A teljes éves német kibocsátás négyszerese! – áll az IEA elemzésében.

Ezért a nemzetközi szervezetnél a globális klímacélokat csak atomenergiával tartják elérhetőnek. Az államoknak többet kellene invesztálniuk a nukleáris reaktorokba, és intézkedéseket kellene tenniük az atomenergia versenyképességének növeléséért, ahogy ezt a megújuló energiaforrások esetében is teszik – hangzik az IEA ajánlása. Az EdF-nál reménykednek, hogy sok ország megfogadja a tanácsot.

Friss

Sanghaji kapcsolat. Ideológia helyett a gazdaság

A Magyar Nemzeti Bank már eddig is sokat tett Kína és Magyarország kapcsolatainak erősítéséért, és folyamatosan a magyar-kínai pénzügyi és gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésén dolgozik - mondta Patai Mihály.

Az állam nagy sebességgel hajt az 5G-re

Palkovics László szerint gyorsítja az 5G hálózatok infrastruktúrájának kiépítését az állami szerepvállalás, de egyik fontos feltételként kormánybiztos kinevezését említette az 5G Koalíció (5GK) plenáris ülésén.

Dollár kontra euró – Jön a jen is

Az USA kereskedelmi fegyverként használja a dollárt, ezért az EU az euró világgazdasági súlyának növelésén fáradozik.

Agrárpályázat – támogatás munkaerőköltségekhez

Támogatási konstrukciót dolgozott ki az agrártárca a baromfi- és sertéságazat számára, az ágazat szereplői a munkaerőköltségekhez igényelhetnek egyszeri, alkalmazottanként legfeljebb 200 ezer forint támogatást.

Hírek

Nőt küldene a Holdra a NASA

Női űrhajóst küldene a Holdra a NASA a 2024-es Artemis-misszió keretében. Az asztronauta kilétét illetően máris megkezdődtek a találgatások.

Őrizetbe vették Michel Platinit

A francia rendőrség őrizetbe vette Michel Platinit, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) korábbi elnökét.

Vidékfejlesztési program. A keretösszeg harmadát kiutalták

A vidékfejlesztési program 1275 milliárd forintos keretösszegének több mint harmadát, 435 milliárd forintot már kifizették a pályázóknak - tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Az ál George Clooney milliókat keresett a fiktív divatmárkán

Évekig tartó Interpol-körözés után elfogtak Thaiföldön egy férfit, aki George Clooney nevével visszaélve csalt ki áldozataitól 2 millió eurót (650 millió forint) egy, a hollywoodi filmsztár nevét viselő divatmárka állítólagos megalapítására.

ÉVOSZ: versenyképes bért kínál a magyar építőipar

Münchenben volt a magyar építőipari szakemberek hazahívó kampányának első állomása, ahol a legnagyobb hazai építőipari cégek konkrét ajánlatokkal igyekeztek hazavonzani a külföldön dolgozó munkaerőt.

Az MKB-nak csengettek a BÉT-en

Annak ellenére kezdődhetett a kereskedés az MKB Bank újonnan bevezetett részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), hogy a  bank elnök-vezérigazgatója szerint nincs igénye a pénzintézetnek tőkebevonásra. Az MKB 100 milliárd forint össznévértékű törzsrész vényeivel a BÉT standard kategóriájában folyhat a kereskedés.

Bankolás. A magyarok fele interneten intézi

Egyre népszerűbbek az online banki szolgáltatások. A magyarok 78 százaléka csak ritkán keresi fel a bankját személyesen, a töbség szerint pedig hamarosan már nem lesz szükség a hagyományos bankok szolgáltatásaira.

4iG: Jászai Gellért az új főrészvényes

Átalakult a 4iG tulajdonosi szerkezete, Jászai Gellért lett az informatikai társaság főrészvényese.

Duplájára drágulhat a meggy

A tavalyi duplájára is nőhet a meggy ára idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt.

BÉT – Már kereskednek az MKB részvényeivel

Elindult a kereskedés az MKB Bank Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén.

Nyitott gyárak hétvégéje: íme a Csepel Művek projekt

A Csepel művek eredeti profilját megtartó vállalkozások mellett a területen egyre több a szórakoztató- és kreatívipari szereplő, így a hétvége programjában szabadulószoba és szobrászműhely látogatásra, de akár DJ képzésre is fel lehet iratkozni.

Hőség – Zivatarokkal ér véget a kánikula

Vasárnap országszerte zivatarokkal ér véget a kánikula. Igaz, még a riasztás is érvényben marad.
Hirdetés

Gazdaság

Sanghaji kapcsolat. Ideológia helyett a gazdaság

A Magyar Nemzeti Bank már eddig is sokat tett Kína és Magyarország kapcsolatainak erősítéséért, és folyamatosan a magyar-kínai pénzügyi és gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésén dolgozik - mondta Patai Mihály.

Dollár kontra euró – Jön a jen is

Az USA kereskedelmi fegyverként használja a dollárt, ezért az EU az euró világgazdasági súlyának növelésén fáradozik.

EKB-elnök: lazább monetáris politikára lehet szükség

Elképzelhető a pénzpolitika további lazítása, amennyiben a gazdasági kilátások nem javulnak és alacsony marad az infláció - mondta Mario Draghi.

Sorban zárnak be a hazai bankfiókok

Sokéves mélypontra zsugorodott a hitelintézeti szektor fiókhálózata az első negyedév végére, de az alkalmazottak száma nőtt.

A legnagyobb spanyol bank munkavállalóin spórol

Munkavállalóinak tíz százalékát építi le Spanyolországban a Santander bank a szakszervezetekkel hétfőn aláírt megállapodás alapján. A Santander, amely Spanyolország vezető és egyben piaci tőkeértéke alapján...

Bundesbank: ellenszélbe került a német gazdaság

A második negyedévben enyhén zsugorodik a német gazdaság, kifutnak azok a hatások, amelyek az első negyedévben figyelemre méltóan hozzájárultak a GDP növekedéséhez - írja havi jelentésében a Bundesbank.
Hirdetés
Hirdetés