Kezdőlap Világgazdaság Nem csak francia baj - elöregedett reaktorok
No menu items!

Nem csak francia baj – elöregedett reaktorok

Az atomenergia francia exportsláger. Mégis csődben van az ország legnagyobb energiakonszernje. A kormány államosításra készül és bízik a nukleáris reaktorok reneszánszában. Ebben segíthet a Nemzetközi Energia Ügynökség állásfoglalása: a globális klímacélok atomenergia nélkül elérhetetlenek.

Csődben az óriás

Jean-Bernard Lévy

Az atomenergia szektor a francia gazdaság zászlóshajója. Know-how, technológia export, erőművek építése, valamint üzemeltetése kül-, és belföldön. Franciaország mindebben világelső. Odahaza azonban úgy megdrágult a reaktorok üzemeltetése, hogy a legnagyobb energiakonszern, a többségi állami tulajdonban álló Electricité de France (EdF) válságba került.

Az EdF évek óta nehézségekkel küzd. A magánbefektetők nem hajlandók tovább finanszírozni az egyre halmozódó, immár 33 milliárdos veszteséget. Az igazgatótanács elnöke, Jean-Bernard Lévy kénytelen volt kormányzati segítséget kérni.

A kiszivárgott információk szerint az Élysée-palotában jobb megoldás híján a magántulajdonban lévő üzletrészek államosítására, és a társaság tőzsdei kivezetésére készülnek.

Egy elöregedett francia atomerőmű. Forrás: REUTERS/Vincent Kessler

Franciaországban a világon a legmagasabb, 72 százalék az atom aránya az energiamixben. Az 58 darab, a javarészt 1977 és 1997 között épült reaktor jelentős része elöregedett, üzemeltetésük egyre drágább, felújításra szorulnak. 2025-ig 50 milliárd euróra lenne szükség az élettartamuk meghosszabbításához.

További kiadás az egyetlen épülő atomerőmű a normandiai Flamanville-ben. Tíz év késés után talán 2022-ben lesz készen az eredetileg tervezett építési költség háromszorosáért, 11 milliárd euróért.

Mindez elriasztja a 16 százalékban magántulajdonban álló cégtől a börze befektetőit. Pedig a 2005-ös tőzsdén keresztüli privatizáció sikertörténet volt. Két év alatt duplájára, 83 euróra emelkedett a részvények ára. Ma már csak 12 eurót érnek!

A német megoldás 

Párizs a német stratégiát tervezi átvenni, amelyet Berlin sikeresen alkalmazott miután 2011-ben politikai döntés született az atomerőművek 2022-ig történő leállításáról. Ez nehéz helyzetbe hozta a két legnagyobb német energiakonszernt, az E.ON-t és az RWE-t. A társaságok kártérítési pert indítottak a német állam ellen, és az alkotmánybíróságon is megtámadták a kormányzati döntést. Álláspontjuk szerint ez a kormánydöntés alapvetően korlátozta gazdasági tevékenységüket. 2016-ban a taláros testület igazat adott a két cégnek, és kártérítést ítélt meg számukra.

Tájkép, atomerőművel  Forrás: AFP PHOTO / OLI SCARFF

A kormány úgy döntött, átveszi a társaságoktól az atomerőművek tulajdonjogát és ezzel magára vállalja a hatástalanításuk tetemes költségét. Erre a célra egy állami vállalatot hoztak létre. Ezt tervezi Párizs is. Külön társaságba kerülnének a nukleáris reaktorok és minden más, lényegében tehát a megújuló energiatermelés. Utóbbi társaságba a tőzsdén keresztül magánbefektetőket is bevonnának.

Van azonban egy jelentős különbség: a franciák kitartanak az atomenergia mellett, az állami vállalat tovább fogja üzemeltetni a reaktorokat. Az előző elnök, Francois Holland ciklusa alatt ugyan döntés született a nukleáris energia arányának felére csökkentéséről. Ezt azonban Macron fellazította. Tíz évvel eltolta az eredeti, 2025-ös céldátumot.

Több kérdés, mint válasz

A kisajátított üzletrészek tulajdonosait kártalanítani kell. A szükséges milliárdok azonban hiányzik az államkasszából. A ’Hercules’ névre keresztelt akció végrehajtása várhatóan csak jövőre kezdődik.

Vitatott, milyen viszonyban álljon egymással a két ‘energiás’ társaság. A szakszervezetek egy holdinghoz ragaszkodnak. E nélkül bércsökkenéstől és munkavállalói jogaik megnyirbálásától tartanak a tőzsdei cégnél.

A kormány szeretné a vízerőműveket az állami vállalatban tartani. A vízenergia az ország második legfontosabb energiaforrása, a mix 15 százalékát adja. A műszaki indok, miszerint vészhelyzetben szükség van rájuk. Ugyanakkor a tőzsdei társaság a vízerőművek nélkül sokat veszítene attraktivitásából.

A francia ‘ atomcég’ logója az atomerőmű bejáratánál. A Nogent-sur-Seine-i hűtőtorny gőze adja a hátteret. Fotó / Forrás :Reuters

Kérdés, mi legyen az építeni tervezett reaktorokkal. Nincs rájuk szükség a francia energiaigény fedezéséhez. A termelés 20 százaléka  jelenleg is exportra megy. Párizs továbbra is benne szeretne maradni ebben az üzletben, ezért döntött korábban az erőművek építéséről.

Ezek új generációs, ’nyomott vizes’ reaktorok lennének. Ilyen épül Flamanvilleben és ugyancsak az EdF kivitelezésében Finnországban is. Utóbbi átadása már mostanáig három évet késett. Az egyetlen ilyen technológiával épült és üzembe helyezett reaktor Kínában van. Az EdF nem csak kivitelező volt, az üzemeltető társaságban is tulajdonos. Kínában azonban egészen mások a piaci viszonyok. Így nem segít a kérdés megválaszolásában, hogy Európában megéri-e egyáltalán új nukleáris reaktort építeni és üzemeltetni. Az árampiacon túlkínálat van, ráadásul a megújuló forrásokból előállított energia olcsóbb. Igaz, ebben az állami szubvencióknak is szerepük van. Kérdés, hogy ezek meddig maradnak, és leépítésük esetén miként drágul-e a zöld energia, vagy a technikai fejlődés mennyiben ellensúlyozza majd a támogatások kiesését.

Atomenergia nélkül nem megy?

„Az atomenergia feladása árt a környezetvédelemnek”- véli a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az OECD párizsi székhelyű szakosított szervezetének elemzése szerint, ha a nukleáris energiáról a jóval környezetszennyezőbb kőszénnel együtt mondanak le az országok, drága és bizonytalan lesz a világ energiaellátása.

Fontos érv az atomenergia mellett, hogy jelenleg a víz után a második legjelentősebb széndioxid mentes energiaforrás világviszonylatban: az elmúlt 30 évben Amerikában, Európában és Japánban is a legjelentősebb tényező volt.

Németország ennek ellenére 2022-ben leállítja az utolsó reaktort is. Ha a balesetek valószínűtlensége miatt a biztonsági kockázatoktól el is tekintünk, marad az elhasznált fűtőelemek elhelyezése megoldatlan problémája – hangzik a kormány érvelése. A német energiaszektor szereplői úgy vélik, az atom kiesése után az energiaellátás biztosítása érdekében növelni kell majd a szénerőművek kapacitását. Így növekedni fog a széndioxid kibocsátás. Az IEA, a Nemzetközi Energia Ügynökség is ezt prognosztizálja.

Barnaszénerőmű a németországi Weisweilerben, 2010. Forrás: Langrock/Zenit/Greenpeace

Aggasztja a szervezetet, hogy az elkövetkező évtizedekben nukleáris létesítmények tucatjai állnak le. Ráadásul nem csak politikai döntések eredményeként. Még a technológia mellett kitartó államok sem költenek eleget a reaktorok karbantartására, élettartamuk meghosszabbítására. Ha ez nem változik, 2025-ig 25, 2040-ig 40 százalékkal csökken a szektor hozzájárulása a világ energiamixéhez. Ezt szénerőművekkel pótolva évi 4 milliárd tonna szénmonoxid kerülne feleslegesen a légkörbe. A teljes éves német kibocsátás négyszerese! – áll az IEA elemzésében.

Ezért a nemzetközi szervezetnél a globális klímacélokat csak atomenergiával tartják elérhetőnek. Az államoknak többet kellene invesztálniuk a nukleáris reaktorokba, és intézkedéseket kellene tenniük az atomenergia versenyképességének növeléséért, ahogy ezt a megújuló energiaforrások esetében is teszik – hangzik az IEA ajánlása. Az EdF-nál reménykednek, hogy sok ország megfogadja a tanácsot.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Magyar roham Horvátországba – megkétszereződött a nyaralók száma

A múlt év hasonló időszakához képest 90 százalékkal több magyar turista látogatott eddig Horvátországba, leginkább a szállodákban emelkedett a foglalásuk.

Római-kori út a Velencei-lagúna fenekén

Ókori római utat fedeztek fel a Velencei-lagúna fenekén egy régészeti feltárási program közben.

Románia: oltásért szabadnap – mindenkinek

Klaus Iohannis román államfő kihirdette azt a törvényt, amely szabadnapot biztosít mindazoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen.

Hírek

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Autós üldözés – a férfi eltiltás hatálya alatt vezetett

Több mint félórás autós üldözés után fogtak el a...

Románia: oltásért szabadnap – mindenkinek

Klaus Iohannis román államfő kihirdette azt a törvényt, amely szabadnapot biztosít mindazoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen.

Kötelességszegési eljárás az EU-ban – tavaly 903 eset

Az Európai Bizottság az uniós tagországokkal szemben 2020-ban összesen 903 új kötelezettségszegési eljárást indított, 13 százalékkal többet, mint az előző évben - derült ki a bizottság éves jelentéséből.

Az EMA 12 és 17 év közötti fiatalok számára is javasolja a Moderna vakcináját

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a 12 és 17 év közötti fiatalok számára is ajánlotta a Moderna vállalat Spikevax nevű vakcináját - erről az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség tájékoztatta a sajtót.

Börtönből a munkaerőpiacra – 1700 rab szerzett szakmát

Több mint 1700 fogvatartott szerzett piacképes szakmát három év...

Ilyen lesz a horvát euró – a szerbek tiltakoznak

A szerb nemzeti bank tiltakozik az ellen, hogy Nikola Tesla feltaláló szerepeljen a horvát euróérméken, és megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió intézményeinél - írta a Nacional című horvát napilap, a Telegraf Biznis című szerb hírportálra hivatkozva.

Jupiter-szerű világot találtak – a Naprendszeren kívül

A csillagászok először észleltek holdképző régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül: egy Jupiter-szerű világot, amelyet egy elég nagy tömegű gáz- és porkorong vesz körbe ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringő kísérőbolygó.

Gazdaság

Moratórium – Nagy Márton: újra kellene gondolni egyes hitelek kondícióit

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - jelentette ki a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az EKB nem változtatott az irányadó eurókamaton

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton.

Két új vezérhelyettes a Magyar Bankholdingnál

A Magyar Bankholding márciusban elfogadott stratégiája újabb állomásaként két felső vezető kezdte meg munkáját a bankcsoportban: Ginzer Ildikó a standard, Szabó Levente pedig az egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a menedzsmenthez.

Virág Barnabás: az MNB elkötelezett az euró bevezetése mellett, de…

Az MNB elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett, de fontos, hogy az biztosítsa a gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom