Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Nem csak francia baj - elöregedett reaktorok
No menu items!

Nem csak francia baj – elöregedett reaktorok

Az atomenergia francia exportsláger. Mégis csődben van az ország legnagyobb energiakonszernje. A kormány államosításra készül és bízik a nukleáris reaktorok reneszánszában. Ebben segíthet a Nemzetközi Energia Ügynökség állásfoglalása: a globális klímacélok atomenergia nélkül elérhetetlenek.

Csődben az óriás

Jean-Bernard Lévy

Az atomenergia szektor a francia gazdaság zászlóshajója. Know-how, technológia export, erőművek építése, valamint üzemeltetése kül-, és belföldön. Franciaország mindebben világelső. Odahaza azonban úgy megdrágult a reaktorok üzemeltetése, hogy a legnagyobb energiakonszern, a többségi állami tulajdonban álló Electricité de France (EdF) válságba került.

Az EdF évek óta nehézségekkel küzd. A magánbefektetők nem hajlandók tovább finanszírozni az egyre halmozódó, immár 33 milliárdos veszteséget. Az igazgatótanács elnöke, Jean-Bernard Lévy kénytelen volt kormányzati segítséget kérni.

A kiszivárgott információk szerint az Élysée-palotában jobb megoldás híján a magántulajdonban lévő üzletrészek államosítására, és a társaság tőzsdei kivezetésére készülnek.

Egy elöregedett francia atomerőmű. Forrás: REUTERS/Vincent Kessler

Franciaországban a világon a legmagasabb, 72 százalék az atom aránya az energiamixben. Az 58 darab, a javarészt 1977 és 1997 között épült reaktor jelentős része elöregedett, üzemeltetésük egyre drágább, felújításra szorulnak. 2025-ig 50 milliárd euróra lenne szükség az élettartamuk meghosszabbításához.

További kiadás az egyetlen épülő atomerőmű a normandiai Flamanville-ben. Tíz év késés után talán 2022-ben lesz készen az eredetileg tervezett építési költség háromszorosáért, 11 milliárd euróért.

Mindez elriasztja a 16 százalékban magántulajdonban álló cégtől a börze befektetőit. Pedig a 2005-ös tőzsdén keresztüli privatizáció sikertörténet volt. Két év alatt duplájára, 83 euróra emelkedett a részvények ára. Ma már csak 12 eurót érnek!

A német megoldás 

Párizs a német stratégiát tervezi átvenni, amelyet Berlin sikeresen alkalmazott miután 2011-ben politikai döntés született az atomerőművek 2022-ig történő leállításáról. Ez nehéz helyzetbe hozta a két legnagyobb német energiakonszernt, az E.ON-t és az RWE-t. A társaságok kártérítési pert indítottak a német állam ellen, és az alkotmánybíróságon is megtámadták a kormányzati döntést. Álláspontjuk szerint ez a kormánydöntés alapvetően korlátozta gazdasági tevékenységüket. 2016-ban a taláros testület igazat adott a két cégnek, és kártérítést ítélt meg számukra.

Tájkép, atomerőművel  Forrás: AFP PHOTO / OLI SCARFF

A kormány úgy döntött, átveszi a társaságoktól az atomerőművek tulajdonjogát és ezzel magára vállalja a hatástalanításuk tetemes költségét. Erre a célra egy állami vállalatot hoztak létre. Ezt tervezi Párizs is. Külön társaságba kerülnének a nukleáris reaktorok és minden más, lényegében tehát a megújuló energiatermelés. Utóbbi társaságba a tőzsdén keresztül magánbefektetőket is bevonnának.

Van azonban egy jelentős különbség: a franciák kitartanak az atomenergia mellett, az állami vállalat tovább fogja üzemeltetni a reaktorokat. Az előző elnök, Francois Holland ciklusa alatt ugyan döntés született a nukleáris energia arányának felére csökkentéséről. Ezt azonban Macron fellazította. Tíz évvel eltolta az eredeti, 2025-ös céldátumot.

Több kérdés, mint válasz

A kisajátított üzletrészek tulajdonosait kártalanítani kell. A szükséges milliárdok azonban hiányzik az államkasszából. A ’Hercules’ névre keresztelt akció végrehajtása várhatóan csak jövőre kezdődik.

Vitatott, milyen viszonyban álljon egymással a két ‘energiás’ társaság. A szakszervezetek egy holdinghoz ragaszkodnak. E nélkül bércsökkenéstől és munkavállalói jogaik megnyirbálásától tartanak a tőzsdei cégnél.

A kormány szeretné a vízerőműveket az állami vállalatban tartani. A vízenergia az ország második legfontosabb energiaforrása, a mix 15 százalékát adja. A műszaki indok, miszerint vészhelyzetben szükség van rájuk. Ugyanakkor a tőzsdei társaság a vízerőművek nélkül sokat veszítene attraktivitásából.

A francia ‘ atomcég’ logója az atomerőmű bejáratánál. A Nogent-sur-Seine-i hűtőtorny gőze adja a hátteret. Fotó / Forrás :Reuters

Kérdés, mi legyen az építeni tervezett reaktorokkal. Nincs rájuk szükség a francia energiaigény fedezéséhez. A termelés 20 százaléka  jelenleg is exportra megy. Párizs továbbra is benne szeretne maradni ebben az üzletben, ezért döntött korábban az erőművek építéséről.

Ezek új generációs, ’nyomott vizes’ reaktorok lennének. Ilyen épül Flamanvilleben és ugyancsak az EdF kivitelezésében Finnországban is. Utóbbi átadása már mostanáig három évet késett. Az egyetlen ilyen technológiával épült és üzembe helyezett reaktor Kínában van. Az EdF nem csak kivitelező volt, az üzemeltető társaságban is tulajdonos. Kínában azonban egészen mások a piaci viszonyok. Így nem segít a kérdés megválaszolásában, hogy Európában megéri-e egyáltalán új nukleáris reaktort építeni és üzemeltetni. Az árampiacon túlkínálat van, ráadásul a megújuló forrásokból előállított energia olcsóbb. Igaz, ebben az állami szubvencióknak is szerepük van. Kérdés, hogy ezek meddig maradnak, és leépítésük esetén miként drágul-e a zöld energia, vagy a technikai fejlődés mennyiben ellensúlyozza majd a támogatások kiesését.

Atomenergia nélkül nem megy?

„Az atomenergia feladása árt a környezetvédelemnek”- véli a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az OECD párizsi székhelyű szakosított szervezetének elemzése szerint, ha a nukleáris energiáról a jóval környezetszennyezőbb kőszénnel együtt mondanak le az országok, drága és bizonytalan lesz a világ energiaellátása.

Fontos érv az atomenergia mellett, hogy jelenleg a víz után a második legjelentősebb széndioxid mentes energiaforrás világviszonylatban: az elmúlt 30 évben Amerikában, Európában és Japánban is a legjelentősebb tényező volt.

Németország ennek ellenére 2022-ben leállítja az utolsó reaktort is. Ha a balesetek valószínűtlensége miatt a biztonsági kockázatoktól el is tekintünk, marad az elhasznált fűtőelemek elhelyezése megoldatlan problémája – hangzik a kormány érvelése. A német energiaszektor szereplői úgy vélik, az atom kiesése után az energiaellátás biztosítása érdekében növelni kell majd a szénerőművek kapacitását. Így növekedni fog a széndioxid kibocsátás. Az IEA, a Nemzetközi Energia Ügynökség is ezt prognosztizálja.

Barnaszénerőmű a németországi Weisweilerben, 2010. Forrás: Langrock/Zenit/Greenpeace

Aggasztja a szervezetet, hogy az elkövetkező évtizedekben nukleáris létesítmények tucatjai állnak le. Ráadásul nem csak politikai döntések eredményeként. Még a technológia mellett kitartó államok sem költenek eleget a reaktorok karbantartására, élettartamuk meghosszabbítására. Ha ez nem változik, 2025-ig 25, 2040-ig 40 százalékkal csökken a szektor hozzájárulása a világ energiamixéhez. Ezt szénerőművekkel pótolva évi 4 milliárd tonna szénmonoxid kerülne feleslegesen a légkörbe. A teljes éves német kibocsátás négyszerese! – áll az IEA elemzésében.

Ezért a nemzetközi szervezetnél a globális klímacélokat csak atomenergiával tartják elérhetőnek. Az államoknak többet kellene invesztálniuk a nukleáris reaktorokba, és intézkedéseket kellene tenniük az atomenergia versenyképességének növeléséért, ahogy ezt a megújuló energiaforrások esetében is teszik – hangzik az IEA ajánlása. Az EdF-nál reménykednek, hogy sok ország megfogadja a tanácsot.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

KSH: gyorsult az agrárárak emelkedése novemberben

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

A globális piacra segíti a startupokat a Startup Campus

A nemzetközi piacra lépés tudáshátterét és piaci kapcsolatrendszerét biztosítva támogatja az innovatív ötletekkel, megoldásokkal rendelkező vállalkozásokat a Startup Campus. Kovács Zsolt ügyvezető igazgató szerint manapság az egészségügyi projektek iránt mutatkozik a legnagyobb nemzetközi igény, de minden ígéretes innováció eséllyel pályázik a befektetők érdeklődésére.

Hírek

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Idén is meghirdeti az UNICEO a Live Communication díjat

Az UNICEO idén is meghirdeti a Live Communication díjat, hogy a vállalatok, szakmai szervezetek stratégiájába illeszkedő, "élő kommunikációs" megoldásokat, rendezvényeket elismerje, hiszen minden rendezvénynek komoly szerepe van a cégek stratégiai, marketing és HR céljainak elérésében.

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Gazdaság

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom