Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Nem csak francia baj - elöregedett reaktorok

Nem csak francia baj – elöregedett reaktorok

Az atomenergia francia exportsláger. Mégis csődben van az ország legnagyobb energiakonszernje. A kormány államosításra készül és bízik a nukleáris reaktorok reneszánszában. Ebben segíthet a Nemzetközi Energia Ügynökség állásfoglalása: a globális klímacélok atomenergia nélkül elérhetetlenek.

Csődben az óriás

Jean-Bernard Lévy

Az atomenergia szektor a francia gazdaság zászlóshajója. Know-how, technológia export, erőművek építése, valamint üzemeltetése kül-, és belföldön. Franciaország mindebben világelső. Odahaza azonban úgy megdrágult a reaktorok üzemeltetése, hogy a legnagyobb energiakonszern, a többségi állami tulajdonban álló Electricité de France (EdF) válságba került.

Az EdF évek óta nehézségekkel küzd. A magánbefektetők nem hajlandók tovább finanszírozni az egyre halmozódó, immár 33 milliárdos veszteséget. Az igazgatótanács elnöke, Jean-Bernard Lévy kénytelen volt kormányzati segítséget kérni.

A kiszivárgott információk szerint az Élysée-palotában jobb megoldás híján a magántulajdonban lévő üzletrészek államosítására, és a társaság tőzsdei kivezetésére készülnek.

Egy elöregedett francia atomerőmű. Forrás: REUTERS/Vincent Kessler

Franciaországban a világon a legmagasabb, 72 százalék az atom aránya az energiamixben. Az 58 darab, a javarészt 1977 és 1997 között épült reaktor jelentős része elöregedett, üzemeltetésük egyre drágább, felújításra szorulnak. 2025-ig 50 milliárd euróra lenne szükség az élettartamuk meghosszabbításához.

További kiadás az egyetlen épülő atomerőmű a normandiai Flamanville-ben. Tíz év késés után talán 2022-ben lesz készen az eredetileg tervezett építési költség háromszorosáért, 11 milliárd euróért.

Mindez elriasztja a 16 százalékban magántulajdonban álló cégtől a börze befektetőit. Pedig a 2005-ös tőzsdén keresztüli privatizáció sikertörténet volt. Két év alatt duplájára, 83 euróra emelkedett a részvények ára. Ma már csak 12 eurót érnek!

A német megoldás 

Párizs a német stratégiát tervezi átvenni, amelyet Berlin sikeresen alkalmazott miután 2011-ben politikai döntés született az atomerőművek 2022-ig történő leállításáról. Ez nehéz helyzetbe hozta a két legnagyobb német energiakonszernt, az E.ON-t és az RWE-t. A társaságok kártérítési pert indítottak a német állam ellen, és az alkotmánybíróságon is megtámadták a kormányzati döntést. Álláspontjuk szerint ez a kormánydöntés alapvetően korlátozta gazdasági tevékenységüket. 2016-ban a taláros testület igazat adott a két cégnek, és kártérítést ítélt meg számukra.

Tájkép, atomerőművel  Forrás: AFP PHOTO / OLI SCARFF

A kormány úgy döntött, átveszi a társaságoktól az atomerőművek tulajdonjogát és ezzel magára vállalja a hatástalanításuk tetemes költségét. Erre a célra egy állami vállalatot hoztak létre. Ezt tervezi Párizs is. Külön társaságba kerülnének a nukleáris reaktorok és minden más, lényegében tehát a megújuló energiatermelés. Utóbbi társaságba a tőzsdén keresztül magánbefektetőket is bevonnának.

Van azonban egy jelentős különbség: a franciák kitartanak az atomenergia mellett, az állami vállalat tovább fogja üzemeltetni a reaktorokat. Az előző elnök, Francois Holland ciklusa alatt ugyan döntés született a nukleáris energia arányának felére csökkentéséről. Ezt azonban Macron fellazította. Tíz évvel eltolta az eredeti, 2025-ös céldátumot.

Több kérdés, mint válasz

A kisajátított üzletrészek tulajdonosait kártalanítani kell. A szükséges milliárdok azonban hiányzik az államkasszából. A ’Hercules’ névre keresztelt akció végrehajtása várhatóan csak jövőre kezdődik.

Vitatott, milyen viszonyban álljon egymással a két ‘energiás’ társaság. A szakszervezetek egy holdinghoz ragaszkodnak. E nélkül bércsökkenéstől és munkavállalói jogaik megnyirbálásától tartanak a tőzsdei cégnél.

A kormány szeretné a vízerőműveket az állami vállalatban tartani. A vízenergia az ország második legfontosabb energiaforrása, a mix 15 százalékát adja. A műszaki indok, miszerint vészhelyzetben szükség van rájuk. Ugyanakkor a tőzsdei társaság a vízerőművek nélkül sokat veszítene attraktivitásából.

A francia ‘ atomcég’ logója az atomerőmű bejáratánál. A Nogent-sur-Seine-i hűtőtorny gőze adja a hátteret. Fotó / Forrás :Reuters

Kérdés, mi legyen az építeni tervezett reaktorokkal. Nincs rájuk szükség a francia energiaigény fedezéséhez. A termelés 20 százaléka  jelenleg is exportra megy. Párizs továbbra is benne szeretne maradni ebben az üzletben, ezért döntött korábban az erőművek építéséről.

Ezek új generációs, ’nyomott vizes’ reaktorok lennének. Ilyen épül Flamanvilleben és ugyancsak az EdF kivitelezésében Finnországban is. Utóbbi átadása már mostanáig három évet késett. Az egyetlen ilyen technológiával épült és üzembe helyezett reaktor Kínában van. Az EdF nem csak kivitelező volt, az üzemeltető társaságban is tulajdonos. Kínában azonban egészen mások a piaci viszonyok. Így nem segít a kérdés megválaszolásában, hogy Európában megéri-e egyáltalán új nukleáris reaktort építeni és üzemeltetni. Az árampiacon túlkínálat van, ráadásul a megújuló forrásokból előállított energia olcsóbb. Igaz, ebben az állami szubvencióknak is szerepük van. Kérdés, hogy ezek meddig maradnak, és leépítésük esetén miként drágul-e a zöld energia, vagy a technikai fejlődés mennyiben ellensúlyozza majd a támogatások kiesését.

Atomenergia nélkül nem megy?

„Az atomenergia feladása árt a környezetvédelemnek”- véli a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az OECD párizsi székhelyű szakosított szervezetének elemzése szerint, ha a nukleáris energiáról a jóval környezetszennyezőbb kőszénnel együtt mondanak le az országok, drága és bizonytalan lesz a világ energiaellátása.

Fontos érv az atomenergia mellett, hogy jelenleg a víz után a második legjelentősebb széndioxid mentes energiaforrás világviszonylatban: az elmúlt 30 évben Amerikában, Európában és Japánban is a legjelentősebb tényező volt.

Németország ennek ellenére 2022-ben leállítja az utolsó reaktort is. Ha a balesetek valószínűtlensége miatt a biztonsági kockázatoktól el is tekintünk, marad az elhasznált fűtőelemek elhelyezése megoldatlan problémája – hangzik a kormány érvelése. A német energiaszektor szereplői úgy vélik, az atom kiesése után az energiaellátás biztosítása érdekében növelni kell majd a szénerőművek kapacitását. Így növekedni fog a széndioxid kibocsátás. Az IEA, a Nemzetközi Energia Ügynökség is ezt prognosztizálja.

Barnaszénerőmű a németországi Weisweilerben, 2010. Forrás: Langrock/Zenit/Greenpeace

Aggasztja a szervezetet, hogy az elkövetkező évtizedekben nukleáris létesítmények tucatjai állnak le. Ráadásul nem csak politikai döntések eredményeként. Még a technológia mellett kitartó államok sem költenek eleget a reaktorok karbantartására, élettartamuk meghosszabbítására. Ha ez nem változik, 2025-ig 25, 2040-ig 40 százalékkal csökken a szektor hozzájárulása a világ energiamixéhez. Ezt szénerőművekkel pótolva évi 4 milliárd tonna szénmonoxid kerülne feleslegesen a légkörbe. A teljes éves német kibocsátás négyszerese! – áll az IEA elemzésében.

Ezért a nemzetközi szervezetnél a globális klímacélokat csak atomenergiával tartják elérhetőnek. Az államoknak többet kellene invesztálniuk a nukleáris reaktorokba, és intézkedéseket kellene tenniük az atomenergia versenyképességének növeléséért, ahogy ezt a megújuló energiaforrások esetében is teszik – hangzik az IEA ajánlása. Az EdF-nál reménykednek, hogy sok ország megfogadja a tanácsot.

Friss

Nem számol a kínai jüannal a Facebook kriptopénze

Nem veszik be a kínai jüant a Facebook kriptodevizájának árfolyamkosarába. A librát az amerikai dollár, az euró, a jen, a font és a szingapúri dollár alkotja majd meghatározott arányban - értesültek német források.

Elbocsátások és fiókbezárások a Commerzbanknál

Kétezernél is több munkahelyet szüntet meg és egyötödével csökkenti bankfiókjainak számát Németország második legnagyobb kereskedelmi pénzintézete, a Commerzbank.

Utazási irodai csőd – több százezren rekedtek külföldön

Több százezer turista rekedt a világ különböző üdülőhelyein, miután csődbe ment és azonnali hatállyal beszüntette tevékenységét a legrégibb brit utazási iroda, a Thomas Cook. A hazaszállítási művelet már elkezdődött, de csak a brit utasokra terjed ki.

MÁP Plusz. Százmilliárdok vándoroltak ki a bankokból

Júliusban is folytatódott a lakossági betétállomány csökkenése, a zsugorodás hátterében a Magyar Állampapír Plusz megjelenése áll. Elsősorban a látra szóló és a folyószámlabetéteket érintette a pénzkivonás.

Hírek

Túlzott húsfogyasztás. Amikor az antibiotikum is csődöt mond

Különösen azokban a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban növekszik a haszonállatok gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képessége, ahol robbanásszerűen nőtt a húsfogyasztás mértéke - állapították meg zürichi kutatók.

Ezreknél kopogtat a KSH – megkérdezik, mit eszünk

Öt év elteltével újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait az európai lakossági egészségfelmérés részeként - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főosztályvezetője.

Országos sztrájkot tartanak a közszolgák

Október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot a köztisztviselők és a szociális dolgozók szakszervezete, mondván a kormány nem tartotta be ígéreteit és becsapta a szociális ágazatban dolgozókat.

Az internetről tárgyalt Trump és Zuckerberg

Donald Trump amerikai elnök és a Facebook első embere, Mark Zuckerberg a Fehér Házban találkozott. Megbeszélésük egyik fő témája az internet szabályozása volt.

Horrorkaravánok. A bírság sem visszatartó erő

Átlagosan havonta száz horrorkaravánt, vagyis szabálytalan járműszerelvényt fogtak el idén az utakon. A szabálytalan sofőrökre kiszabható helyszíni bírság legmagasabb összege 150 ezer forint.

Kanyaró – hét megbetegedés Horvátországban

Két hét alatt hét kanyarós megbetegedést regisztráltak Zágrábban. Szakemberek szerint aggasztó, hogy a betegek nem voltak semmilyen kapcsolatban egymással.

Felfegyverzik az űrhajósokat Oroszországban

Űrhajósoknak szánt fegyvert tesztelnek Oroszországban: az asztronauták vadállattámadások kivédésére használhatják, ha eldugott térségben érnek földet.

Fukusima. Felmentették az atomerőmű üzemeltetőit

Felmentették a fukusimai atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját. Azzal vádolták őket, hogy nem tettek meg mindent a nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

Hőség Japánban – ezrek kerültek kórházba

Japánban négyezer ember került kórházba a nagy hőség miatt, többségük idős - közölte a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság.

Új-Zélandon forog a Gyűrűk Ura-sorozat

Akárcsak a filmtrilógiában, az Amazon új Gyűrűk Ura-sorozatában is Új-Zéland lesz Középfölde - erősítette meg a filmstúdió a produkcióról, amely a valaha készült legdrágább tévészéria lesz.

Pécs. Másfél milliárdot csaltak el munkaerő-közvetítéssel

Több száz dolgozó után nem fizette be a közterheket és a forgalmi adóval is trükközött egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló. A költségvetésnek okozott kár meghaladja a másfél milliárd forintot.

A mentolos e-cigaretta a legrákkeltőbb

Nagy mennyiségű rákkeltő anyagot tartalmaznak a mentolos és a mentás ízesítésű elektromos cigaretták - derült ki egy amerikai kutatásból.
Hirdetés

Gazdaság

Nem számol a kínai jüannal a Facebook kriptopénze

Nem veszik be a kínai jüant a Facebook kriptodevizájának árfolyamkosarába. A librát az amerikai dollár, az euró, a jen, a font és a szingapúri dollár alkotja majd meghatározott arányban - értesültek német források.

Elbocsátások és fiókbezárások a Commerzbanknál

Kétezernél is több munkahelyet szüntet meg és egyötödével csökkenti bankfiókjainak számát Németország második legnagyobb kereskedelmi pénzintézete, a Commerzbank.

MÁP Plusz. Százmilliárdok vándoroltak ki a bankokból

Júliusban is folytatódott a lakossági betétállomány csökkenése, a zsugorodás hátterében a Magyar Állampapír Plusz megjelenése áll. Elsősorban a látra szóló és a folyószámlabetéteket érintette a pénzkivonás.

Lagarde: a politikai beavatkozás káros a jegybankokra

A globális gazdaság törékeny és veszélyben van - jelentette ki egy interjúban az Európai Központi Bank soron következő elnöke, aki szerint káros, ha a politikusok beavatkoznak a jegybankok működésébe.

Tiltott széfezés miatt fizet a Hársfa Gold

Engedély nélküli széfszolgáltatás miatt újabb, 15 millió forintos bírságot szabott ki a fővárosi Hársfa Gold Szolgáltató Kft.-re a Magyar Nemzeti Bank.

Folyó fizetési mérleg – deficit a második negyedévben

Az idei második negyedévben 121,5 millió euró hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg, ezzel az elmúlt egy évben harmadszor zárt deficittel. Az idei első negyedévben 56 millió euró, a tavalyi második negyedévben 298,7 millió euró volt a folyó fizetési mérleg többlete.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom