Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Nem csak francia baj - elöregedett reaktorok

Nem csak francia baj – elöregedett reaktorok

Az atomenergia francia exportsláger. Mégis csődben van az ország legnagyobb energiakonszernje. A kormány államosításra készül és bízik a nukleáris reaktorok reneszánszában. Ebben segíthet a Nemzetközi Energia Ügynökség állásfoglalása: a globális klímacélok atomenergia nélkül elérhetetlenek.

Csődben az óriás

Jean-Bernard Lévy

Az atomenergia szektor a francia gazdaság zászlóshajója. Know-how, technológia export, erőművek építése, valamint üzemeltetése kül-, és belföldön. Franciaország mindebben világelső. Odahaza azonban úgy megdrágult a reaktorok üzemeltetése, hogy a legnagyobb energiakonszern, a többségi állami tulajdonban álló Electricité de France (EdF) válságba került.

Az EdF évek óta nehézségekkel küzd. A magánbefektetők nem hajlandók tovább finanszírozni az egyre halmozódó, immár 33 milliárdos veszteséget. Az igazgatótanács elnöke, Jean-Bernard Lévy kénytelen volt kormányzati segítséget kérni.

A kiszivárgott információk szerint az Élysée-palotában jobb megoldás híján a magántulajdonban lévő üzletrészek államosítására, és a társaság tőzsdei kivezetésére készülnek.

Egy elöregedett francia atomerőmű. Forrás: REUTERS/Vincent Kessler

Franciaországban a világon a legmagasabb, 72 százalék az atom aránya az energiamixben. Az 58 darab, a javarészt 1977 és 1997 között épült reaktor jelentős része elöregedett, üzemeltetésük egyre drágább, felújításra szorulnak. 2025-ig 50 milliárd euróra lenne szükség az élettartamuk meghosszabbításához.

További kiadás az egyetlen épülő atomerőmű a normandiai Flamanville-ben. Tíz év késés után talán 2022-ben lesz készen az eredetileg tervezett építési költség háromszorosáért, 11 milliárd euróért.

Mindez elriasztja a 16 százalékban magántulajdonban álló cégtől a börze befektetőit. Pedig a 2005-ös tőzsdén keresztüli privatizáció sikertörténet volt. Két év alatt duplájára, 83 euróra emelkedett a részvények ára. Ma már csak 12 eurót érnek!

A német megoldás 

Párizs a német stratégiát tervezi átvenni, amelyet Berlin sikeresen alkalmazott miután 2011-ben politikai döntés született az atomerőművek 2022-ig történő leállításáról. Ez nehéz helyzetbe hozta a két legnagyobb német energiakonszernt, az E.ON-t és az RWE-t. A társaságok kártérítési pert indítottak a német állam ellen, és az alkotmánybíróságon is megtámadták a kormányzati döntést. Álláspontjuk szerint ez a kormánydöntés alapvetően korlátozta gazdasági tevékenységüket. 2016-ban a taláros testület igazat adott a két cégnek, és kártérítést ítélt meg számukra.

Tájkép, atomerőművel  Forrás: AFP PHOTO / OLI SCARFF

A kormány úgy döntött, átveszi a társaságoktól az atomerőművek tulajdonjogát és ezzel magára vállalja a hatástalanításuk tetemes költségét. Erre a célra egy állami vállalatot hoztak létre. Ezt tervezi Párizs is. Külön társaságba kerülnének a nukleáris reaktorok és minden más, lényegében tehát a megújuló energiatermelés. Utóbbi társaságba a tőzsdén keresztül magánbefektetőket is bevonnának.

Van azonban egy jelentős különbség: a franciák kitartanak az atomenergia mellett, az állami vállalat tovább fogja üzemeltetni a reaktorokat. Az előző elnök, Francois Holland ciklusa alatt ugyan döntés született a nukleáris energia arányának felére csökkentéséről. Ezt azonban Macron fellazította. Tíz évvel eltolta az eredeti, 2025-ös céldátumot.

Több kérdés, mint válasz

A kisajátított üzletrészek tulajdonosait kártalanítani kell. A szükséges milliárdok azonban hiányzik az államkasszából. A ’Hercules’ névre keresztelt akció végrehajtása várhatóan csak jövőre kezdődik.

Vitatott, milyen viszonyban álljon egymással a két ‘energiás’ társaság. A szakszervezetek egy holdinghoz ragaszkodnak. E nélkül bércsökkenéstől és munkavállalói jogaik megnyirbálásától tartanak a tőzsdei cégnél.

A kormány szeretné a vízerőműveket az állami vállalatban tartani. A vízenergia az ország második legfontosabb energiaforrása, a mix 15 százalékát adja. A műszaki indok, miszerint vészhelyzetben szükség van rájuk. Ugyanakkor a tőzsdei társaság a vízerőművek nélkül sokat veszítene attraktivitásából.

A francia ‘ atomcég’ logója az atomerőmű bejáratánál. A Nogent-sur-Seine-i hűtőtorny gőze adja a hátteret. Fotó / Forrás :Reuters

Kérdés, mi legyen az építeni tervezett reaktorokkal. Nincs rájuk szükség a francia energiaigény fedezéséhez. A termelés 20 százaléka  jelenleg is exportra megy. Párizs továbbra is benne szeretne maradni ebben az üzletben, ezért döntött korábban az erőművek építéséről.

Ezek új generációs, ’nyomott vizes’ reaktorok lennének. Ilyen épül Flamanvilleben és ugyancsak az EdF kivitelezésében Finnországban is. Utóbbi átadása már mostanáig három évet késett. Az egyetlen ilyen technológiával épült és üzembe helyezett reaktor Kínában van. Az EdF nem csak kivitelező volt, az üzemeltető társaságban is tulajdonos. Kínában azonban egészen mások a piaci viszonyok. Így nem segít a kérdés megválaszolásában, hogy Európában megéri-e egyáltalán új nukleáris reaktort építeni és üzemeltetni. Az árampiacon túlkínálat van, ráadásul a megújuló forrásokból előállított energia olcsóbb. Igaz, ebben az állami szubvencióknak is szerepük van. Kérdés, hogy ezek meddig maradnak, és leépítésük esetén miként drágul-e a zöld energia, vagy a technikai fejlődés mennyiben ellensúlyozza majd a támogatások kiesését.

Atomenergia nélkül nem megy?

„Az atomenergia feladása árt a környezetvédelemnek”- véli a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az OECD párizsi székhelyű szakosított szervezetének elemzése szerint, ha a nukleáris energiáról a jóval környezetszennyezőbb kőszénnel együtt mondanak le az országok, drága és bizonytalan lesz a világ energiaellátása.

Fontos érv az atomenergia mellett, hogy jelenleg a víz után a második legjelentősebb széndioxid mentes energiaforrás világviszonylatban: az elmúlt 30 évben Amerikában, Európában és Japánban is a legjelentősebb tényező volt.

Németország ennek ellenére 2022-ben leállítja az utolsó reaktort is. Ha a balesetek valószínűtlensége miatt a biztonsági kockázatoktól el is tekintünk, marad az elhasznált fűtőelemek elhelyezése megoldatlan problémája – hangzik a kormány érvelése. A német energiaszektor szereplői úgy vélik, az atom kiesése után az energiaellátás biztosítása érdekében növelni kell majd a szénerőművek kapacitását. Így növekedni fog a széndioxid kibocsátás. Az IEA, a Nemzetközi Energia Ügynökség is ezt prognosztizálja.

Barnaszénerőmű a németországi Weisweilerben, 2010. Forrás: Langrock/Zenit/Greenpeace

Aggasztja a szervezetet, hogy az elkövetkező évtizedekben nukleáris létesítmények tucatjai állnak le. Ráadásul nem csak politikai döntések eredményeként. Még a technológia mellett kitartó államok sem költenek eleget a reaktorok karbantartására, élettartamuk meghosszabbítására. Ha ez nem változik, 2025-ig 25, 2040-ig 40 százalékkal csökken a szektor hozzájárulása a világ energiamixéhez. Ezt szénerőművekkel pótolva évi 4 milliárd tonna szénmonoxid kerülne feleslegesen a légkörbe. A teljes éves német kibocsátás négyszerese! – áll az IEA elemzésében.

Ezért a nemzetközi szervezetnél a globális klímacélokat csak atomenergiával tartják elérhetőnek. Az államoknak többet kellene invesztálniuk a nukleáris reaktorokba, és intézkedéseket kellene tenniük az atomenergia versenyképességének növeléséért, ahogy ezt a megújuló energiaforrások esetében is teszik – hangzik az IEA ajánlása. Az EdF-nál reménykednek, hogy sok ország megfogadja a tanácsot.

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés