Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Németország. Átmeneti lassulás? Vagy a válság kezdete
No menu items!

Németország. Átmeneti lassulás? Vagy a válság kezdete

A berlini kormány a továbbra is alacsony munkanélküliségre hivatkozva nem lát okot aggodalomra. Az első féléves számok többsége azonban a gazdasági elemzők borúlátását igazolja. Válságra számítanak.

Rossz emlék, ami felszínre tör

Peer Steinbrück

Sok német gazdasági elemzőnek az emlékezetében él Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter, aki 2008-ban kijelentette, hogy a pénzügyi válság amerikai probléma, a német gazdaságot nem érinti.

A recessziót kizártnak tartotta, ezért a költségvetési konjunktúra élénkítési programokat határozottan elutasította. Amikor ő is belátta, hogy az amerikai bankkrízis globális válsággá vált, gazdaságélénkítési programot jelentett be. Ekkor már késő volt, nem lehetett elkerülni a német gazdaság zsugorodását.

Ingo Kramer: a kormánynak cselekednie kell

Úgy tűnik a gazdasági szereplők tanultak a múltból. Többségük már nem látják ördögtől valónak az állami gazdaságélénkítést.

E mellett érvel a Német Munkaadók Szövetségének elnöke, Ingo Kramer. Úgy véli recesszió veszélye esetén a kormánynak idejekorán cselekednie kell.

Elsősorban állami beruházásokat és a rövidített munka szabályainak még flexibilisebbé tételét támogatja.

A politika nem tanult

Sokan elemző és gazdasági szereplő szerint a politika máris késében van. Szerintük a kormány a tűzzel játszik, amikor megelőző intézkedések helyett az aggasztó jeleket szépíti. A munkaügyi miniszter például a továbbra is alacsony munkanélküliségre hivatkozva nem lát okot az aggodalomra.

IFO grafikája: Pirossal a világgazdasági hangulatindex, szürkével az aktuális helyzetről alkotott vélemény, kékkel pedig a kilátások görbéje

A 2019 első félév számainak többsége a borúlátókat  igazolja:

  • A német gazdaság mindössze 0,4%-al bővült. Az első negyedévhez viszonyítva április és június között pedig 0,1%-os GDP visszaesés volt.
  • Az ipari termelés 5%-al csökkent.
  • Különösen aggasztó, hogy a kivitelre épülő német gazdaság exportja stagnált.
  • 2009 óta először a cégek többsége exportbevételei csökkenésével számol. Az okok: Trump kereskedelmi háborújával, a fenyegető rendezetlen Brexittel és az Itáliában várható recessziója.
  • A beruházások kapcsolódó belföldi beszerzések értéke 7%-al csökkent.
  • A müncheni Ifo Intézet hangulati indexe 2016 óta nem látott mélységbe zuhant.

A továbbra is alacsony, 3,1%-os munkanélküliség ellenére aggasztó jelek a munkaerő-piacon is vannak:

  • Megszakadt egy évek óta tartó trend, az idei év első felében nem csökkent a munkanélküliek száma.
  • 15%-al több cégnél terveznek a közeljövőben elbocsájtást, mint létszámbővítést. Az autóiparban különösen soknál terveznek leépítést.
  • A rövidített munkára kényszerülők száma 2012-ben volt utoljára olyan magas, mint jelenleg. Az autóipari dolgozóknak már 30%-a érintett.

Szerkezeti problémák

A német gazdaság sikerének titka évtizedeken keresztül az export és az autóipar volt. Most mindkét területen komoly problémák mutatkoznak. A kivitel az egyre több ország által követett protekcionizmustól szenved. Ezt leginkább Trump, Boris Johnson, valamint Matteo Salvini neve fémjelezi, akiknek egyre több követőjük van.

Lemaradtak a váltásban a német gyártók

Az autóiparban a német gyártók maguk tehetnek a nehézségekről. Lemaradtak a XXI. századi mobilitás termékeinek és szolgáltatásainak (autonóm vezetés, carsharing stb.), illetve az alternatív meghajtások fejlesztésének területén. A Németországban gyakran lenézett francia márkák minden területen előrébb járnak. Ráadásul a francia gazdaság exportorientációja kisebb. Így tudtak Párizsból hosszú évek óta először sokkal jobb számokat jelentettek, mint Berlinből.

2018-ban 1,6% volt a GDP bővülés, 2019-re 1,3%-al számolnak.

Nem látszik a fény az alagút végén

A világgazdasági helyzet javulására nem lehet számítani. Trump várhatóan tovább folytatja kereskedelmi háborúját. Az egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő rendezetlen Brexit pedig recesszióba fogja sodorni Nagy-Britanniát. A fontot már a bizonytalanság is a mélybe taszította, ami jelentősen csökkentette a német áruk versenyképességét a szigetországban.

Arra se lehet számítani, hogy az olasz kormány nagyobb költségvetési fegyelmet  tanúsít, az itáliai politikát leginkább meghatározó belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini eláll a protekcionista terveitől. Mindez érzékenyen érinti Németországot, mert Nagy-Britannia az 5., Itália pedig a 6. legfontosabb kereskedelmi partnere.

Szabad kereskedelem Kép/Forrás treasurytoday.com

A gazdasági szereplők a tengerentúlon is borlátóak. Az USA-ban a vállalatvezetők hangulati indexe olyan mélyre zuhant, mint legutóbb 2009-ben, a globális gazdasági válság közepette.

A német elemzők arra számítanak, hogy a rövidített munkán lévők és az állástalanok számának növekedése gyorsan kihat a belső fogyasztásra, ami újabb elbocsátásokhoz fog vezetni. Így kezdetét veszi a 2008/2009-ből ismert ördögi kör.

A tíz évvel korábbi válságban segítettek az olyan gyorsan meghozható intézkedések, mint az elbocsátásokat megakadályozó rövidített munka szabályainak lazítása, az új autók vásárlásának állami dotációja és az Európai Központi Bank (EKB) laza pénzpolitikája.

Most mélyebben gyökereznek a problémák. A kivitelre épülő német gazdaság szerkezetét nem lehet egyik napról a másikra átalakítani, ahogy az autógyártók technológiai lemaradását sem lehet rövid idő alatt behozni.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.

Adókockázatokkal is együtt jár az üzemanyagkártya

Az üzemanyagkártyák használata széles körben elterjedt a vállalkozások körében, mert jelentős adminisztrációs könnyítést eredményezhet az elszámolás tekintetében. A piacon jelenleg széles körben alkalmazott konstrukció azonban adókockázatot jelenthez, amely kiküszöbölhető lehet egy új konstrukció kialakításával, állapították meg a Deloitte szakértői.

Lakáshitelek: itt vannak a számok a gödör aljáról

A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt.

NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál. 
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.