Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Orbán: a gazdaság újraindításának szakasza jön, két új operatív törzzsel
No menu items!

Orbán: a gazdaság újraindításának szakasza jön, két új operatív törzzsel

Miniszterelnök: a válságban Magyarországon szinte mindenki helyt állt. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A válság utáni biztonságosabb gazdaság megteremtéséről, a kkv-szektor támogatásáról és a minimálbér emelésének lehetőségeiről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság konferenciáján, ahol bejelentette, hogy két új operatív törzs jön létre.

A kormányfő kiemelte: a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság, sok olyan család van, amelynek hozzá kellett nyúlnia a tartalékaihoz.

Ezért ha sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP-növekedést, a miniszterelnök azt javasolja a kormánynak, hogy a gyermeket nevelő szülőknek 2022 elején adják vissza azt a személyi jövedelemadót, amelyet 2021-ben befizettek a költségvetésbe.

Azt javaslom, hogy ezt ne szétosszuk, ne ide vagy oda tegyük, hanem egész egyszerűen adjuk vissza azoknak, akik megdolgoztak érte, akik ezt megkeresték, és utána befizették a költségvetésbe” – mondta.

Hangsúlyozta: a leggazdagabbaknak erre nincs szükségük, tehát az átlagjövedelemnél kellene húzni egy határt, és az ez alatt befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek visszaadni, hogy újra feltölthessék tartalékaikat. A kormányfő számításai szerint ez 550-580 milliárd forintot jelent.

Azt is hangoztatta: kétszázezer forintos minimálbérnekkell lennie a horizonton“. Azonban figyelmeztetett – ha “rázúdítjuk” egy lépésben a 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek, és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható.

Ezért, ha magasabb minimálbért akarunk – 200 ezer forintot egy vagy két lépésben – akkor ehhez a kis- és középvállalkozásoknak segítséget kell adni az őket terhelő adók érzékelhető csökkentésével – mondta.

Azt javasolta Parragh Lászlónak, az iparkamara elnökének, hogy “előre gondolkodva, egy vagy két vagy három évre akár“, kössenek átfogó megállapodást a minimálbér mértékéről, és a horizontot ne engedjék lejjebb, mint 200 ezer forint.

Kijelentette azt is: a 13. havi nyugdíj visszavezetésének folyamatát is végig kell vinni, a következő évben oda kell adni a 13. havi nyugdíj második heti részletét is.

Orbán Viktor beszédében a gazdaság újraindításával kapcsolatban három axiómát sorolt fel. Szerinte az első ilyen, hogy nem kormányzati, politikai természetű kihívással állnak szemben, hanem egy egész társadalmat átfogó, totális gazdasági és társadalmi kihívással, így az erre adott válasz sem lehet csak politikai természetű. Ez azt jelenti, hogy nagyon széles összefogásra van szükség a gazdaság minden szereplőjével – tette hozzá.

Második axiómaként azt nevezte meg, hogy gazdaságpolitikát pártalapon nem lehet csinálni. Ez nem pártkérdés, amikor egy gazdaságot kell újraindítani, akkor mindenkire szükség van – fogalmazott.

A harmadik axióma a kormányfő közlése szerint, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Ha “választási költségvetést csinálunk“, akkor nem lesz újraindítás, ezért újraindítási költségvetést kell csinálni, ennek a szellemében “nyújtottuk be a 2022-es költségvetést” – mondta.

Bejelentette, lezárul a gazdaságvédelem szakasza, a gazdaság újraindításának szakasza jön, és két új operatív törzs jön létre:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.

A költségvetési hiányról szólva kifejtette: 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének elérni. A kormányfő a 3 százalékos hiányt jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis szerinte akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet “aligha bírnánk ki“.

Kiemelte: Matolcsy György jegybankelnök szerint el kell kerülni a “poszt-covid szindrómát” a gazdaságban is. Ehhez fontos eszköz a teljes foglalkoztatás, amely a járvány utáni bizonytalanság ellen hat, továbbá a hitelmoratórium – fűzte hozzá.

Úgy vélte, a hitelmoratóriumból nem lehet “kiugrani“, hanem csak értelmes menetrend szerint lehet kijönni belőle, ezért meghosszabbították szeptemberig, hogy legyen idő megállapodni, milyen változások legyenek. Érthető, hogy a pénzügyekkel foglalkozók és a bankok mielőbb vissza akarnak térni a korábbi hiteltörlesztési rendhez, de óvatos kivezetési forgatókönyv kell, és ez még tárgyalások kérdése – mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: az is fontos kérdés, hogy miként térünk vissza a költségvetési egyensúlyhoz, hogyan lehet átfordulni valamikor szufficites költségvetésbe.

Orbán Viktor. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Arra is kitért: ellensúlyozni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára azt, hogy megszűnik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési hitelprogramja (Nhp), továbbá azt is, ha a jegybank elkezdi emelni az alapkamatot. Közölte, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak, ezeknek a forrásoknak olcsóknak, támogatottaknak, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük.

Hozzátette: a Kavosz Széchenyi-kártya rendszere messze a legsikeresebb és legrugalmasabb rendszer, ezen keresztül a kieső Nhp-t pótolni lehet.

Jelezte, együttműködést szeretne kötni ez ügyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és jelentős költségvetési forrásokat ajánlana fel a kamarának, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak a korábbinál olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető.

Orbán Viktor közölte: a válságban Magyarországon szinte mindenki helyt állt, nem lehet megnevezni olyan társadalmi csoportot, amely becsődölt volna.

Kiemelte: kiderült, hogy amikor kell, az egészségügyi rendszer jobban teljesít, mint több nyugati országban, az egészségügy megszervezettsége, döntés- és cselekvőképessége megelőzi néhány nálunk gazdagabb országét.

A digitális oktatásra egyik napról a másikra kellett átállni, és senki nem gondolta volna, hogy ez ilyen gyorsan és hatékonya megy majd. A családok sem csődöltek be, pedig sok szülőnek otthon kellett maradnia a gyerekekkel – emlékeztetett.

A kormányfő úgy látja, a vállalkozásokat tekintve is mindenkit megviselt a válság, de a foglalkoztatási számok azt bizonyítják, hogy a magyarok akarnak dolgozni és a cégek akarnak nekik munkát adni.

A dolgozó emberek száma ma 4,5 millió felett van, és ez csak 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt – mutatott rá. Hozzátette: idén nemcsak ezt az 50 ezer munkahelyet kell pótolni, hanem még egyszer ennyit szeretnének létrehozni.

A munkahelyek megvédése érdekében a kormányfő szerint ki kell állni a globális vállalati adóval szemben. Azt mondta: nemcsak szuverenitásprobléma van a globális vállalati adóval, hanem gazdaságpolitikai aggályok is felmerülnek.

Az alacsony magyar vállalati adókulcs azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el – fogalmazott. Ezért olyan védelmi vonalakkal kell rendelkezni, amelyek még a globális vállalati adó bevezetése esetén is megőrzik Magyarország munkahelyvédelmi képességét – tette hozzá.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: az “az egymillió dolláros kérdés“, hogy milyen lesz a világgazdasági, az európai és a magyar gazdasági rendszer a válság után. Úgy vélte: erre ebben a pillanatban kimerítő és teljes választ a világon senki sem tud adni, ugyanakkor az biztos, hogy a gazdaság változni fog a válság után, és Magyarországnak ehhez okosan és jól kell alkalmazkodnia.

Úgy vélte: az európai és a világgazdaságban is a biztonságra törekvés lesz jellemző.
Tehát egy biztonságosabb gazdaságot akarunk mindannyian majd, biztonságosabb életet és biztonságosabb gazdaságot, mint amilyen a válság előtt volt, olyan biztonságosat, amit nem rengethet meg egy olyan típusú válság, mint amit átéltünk az elmúlt 16 hónapban” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette, a biztonságra törekvés azt jelenti, hogy Magyarország egy járvány elleni védekezésben nem függhet másoktól, az önvédelem képességét meg kell teremteni, önellátónak kell lenni védőeszközökből, gyógyszerből és vakcinából akkor is, ha éppen nincs járvány, ehhez a kapacitásnak és a termelésnek meg kell lennie.

Fontos, hogy a következő járvány ellen gyorsan ki tudjuk majd fejleszteni a vakcinát, gyorsabb reagálóképességet kell kiépíteni – jelentette ki.

A biztonságos gazdaság szerinte a külkapcsolatokra is igaz: nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keleti irány is fontos, ez gazdaságpolitikai tény.

A világgazdaság súlypontja folyamatosan keletre helyeződik, ehhez nekünk alkalmazkodni kell. A japán, a dél-koreai, a kínai, az indonéz, a vietnami piacokon kell boldogulni, mert ott lesz a pénz – hangsúlyozta.

A kormányfő Budapesten turisztikai üzleti modellváltást sürgetett. Elmondta, a nagy turisztikai vonzerőt jelentő fővárosok, Párizs, vagy Róma üzleti modelljét megnézve látható, hogy bár ott a külföldiek száma magasabb, de egészségesebb arány van a külföldi és a belföldi turisták között.

Budapest turizmusa 90 százalékban külföldiekre, 10 százalékban a magyarokra épül, ami nem lesz versenyképes – hangsúlyozta. Szerinte Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Reméli, hogy a budapesti kamara, vagy az ezzel foglalkozó szakmai szervezetek megkeresik a kormányt javaslataikkal.

Arról is beszélt: a biztonságos gazdasághoz teljes foglalkoztatás kell. Hozzátette: “nem akarunk visszamenni a szocializmusba“, így a biztonságos munkahely nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanott dolgozik egész életében, ahova először beállt. Azt garantálják, hogy több munkahely lesz Magyarországon, mint amennyi ember dolgozni akar, és valahol mindenki kap munkát – mondta.

Orbán Viktor közölte: a következő hétéves uniós költségvetés egyik legfontosabb célja a legrosszabb helyzetben lévő régiók felzárkóztatása, mert nem engedhető meg, hogy míg Budapest az európai átlag fejlettségi szint 110-130 százalékán áll, közben Magyarország négy régiója ott van az EU húsz legrosszabb helyzetű régiója között.

Ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni, nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják “megavárosokká” átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat – mondta.

Hasonlóan fontosnak nevezte, hogy minél hamarabb megszülessen a megállapodás az agrárkamara és a kormány között arról, hogy a következő hét évben a mezőgazdasági célú beruházások és támogatások mellé három vagy négyszer annyi támogatást adjanak, mint korábban.

Beszédét azzal zárta: a gazdasági élettel való állandó kapcsolat fenntartása létszükséglet a következő hónapokban, ezért arra kéri a kamarát, folyamatosan dolgozzanak együtt a gazdaság újraindításán és tartsanak egy hasonló konferenciát a harmadik negyedév közepén-végén.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megtévesztően reklámozták a fogyókúrás szert – 32 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert - közölte a versenyhatóság.

Mosoly és érzelem – Fizetett viselkedések

Mind az esztétikus, mind az érzelmi munkavégzés napjainkban igen fontos nyereség-, valamint versenyképesség fokozó tényező. Ezen a területen a főnökök és a HR részlegek egyre keményebb követelményeket fogalmaznak meg, sok esetben a jó öltözet, a nem erőltetett mosoly, a nyugodt és kellemes hang, a jó minőségű smink, a jó megjelenés, a diszkrét illatú parfüm vagy arcvíz stb. fontosabb a szakmai ismereteknél. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Klímavédelmi intézkedések nélkül megnőhet a nem fizetés veszélye is – Exkluzív interjú Irene Heemskerkkel, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetőjével

A zöld irányelvekhez való gyors alkalmazkodás bankokat és vállalatokat terhelő összes költsége jóval kisebb, mint amennyibe a tétlenség és a súlyos természeti katasztrófák kezelése kerülne a jövőben – fejti ki magazinunknak adott exkluzív interjújában Irene Heemskerk, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetője. Az interjú AzÜzlet fenntarthatósághoz kötődő Sikeres zöld megoldások című nyomtatott kiadványában jelent meg.

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Hírek

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Duplán jön a családi pótlék augusztusban

Kétszer utal családi pótlékot augusztusban a Magyar Államkincstár - közölte közösségi oldalán Németh Szilárd.

Új menedzsmentet kapott a Magyar Közút

A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél az újonnan létrehozott igazgatóság elnöke Bartal Tamás, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné lett 2022. augusztus 1-jétől, a vezérigazgatói feladatokat továbbra is Szilvai József Attila látja el.

Gazprom: a szankciók miatt nem indulhat újra az Északi Áramlat

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt - közölte a Gazprom.

Románia lassan, de biztosan elfogy

Románia lassan, de biztosan elfogy - állapította meg az Adevarul című román lap azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban. A lap szerdai cikkében szociológusokat megszólaltatva járta körül a népességfogyás okait és megfékezésének lehetséges módozatait.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom