2024-re nézve reális célkitűzés, hogy a gazdasági növekedés meginduljon – mondta a miniszterelnök szerdán a TV2 Tények című műsorának adott interjúban. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna pénzügyi támogatását az uniós költségvetésen kívül kell megoldani, máskülönben a tagok, köztük Magyarország is, kárvallottjai lesznek az ország megsegítésének.
A kormányfő kifejtette, korábban azt gondolta, merész célkitűzés lesz, ha év végéig 10 százalék alá tudják vinni az inflációt, mert az energiaárak az “égbe mentek”, és a Brüsszelben meghozott szankciók még rontottak is a helyzeten. Most nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül lesz az infláció. A következő évre 6 százalékos inflációval tervezték a költségvetést, de ma az tűnik valószínűbbnek, hogy ez kevesebb lesz, akár 5 százalék is lehet.
“Úgy érzem, hogy jó pályán vagyunk” – jelentette ki Orbán Viktor. 2024-re nézve reális célkitűzés, hogy a gazdasági növekedés meginduljon – emelte ki. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban azért harcoltunk, hogy ne legyen rosszabb, 2024-ben azért tudunk dolgozni, hogy jobb legyen. Ez egy más perspektíva, ebből a szempontból 2024 jóval reményteljesebb évnek látszik most, mint amilyen 2023 volt – mutatott rá.
A kormányfő megerősítette: nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Az EU nem csinált még olyat, hogy egy háborúban álló országgal kezd csatlakozási tárgyalásokat – mutatott rá. Szerinte ugyanis olyan kérdések merülnek fel: mekkora államról van szó vagy Ukrajna azon részét is felveszik-e, amelyet megszálltak az oroszok. Orbán Viktor azt mondta, mivel Ukrajna nagy ország, uniós felvételének a hatásait “mérnöki pontossággal” ki kell számítani.
Még fel sem vették Ukrajnát, de a közép-európai gazdák már bajban vannak; a mezőgazdaságot az ukrán csatlakozás agyonvághatja – tette hozzá. Ugyancsak problémaként említette, hogy a fuvarozók – nemcsak a magyarok, hanem a lengyelek és a szlovákok is – bajba kerültek, mert megengedték, hogy az ukránok belépjenek az uniós piacra.
Nehezményezte, hogy Brüsszel nem biztosított objektív elemzést arról, mit jelentene Ukrajna felvétele az EU-ba. Felhívta rá a figyelmet, hogy becslések vannak csak, amelyek szerint 150-190 milliárd euró között van az az összeg, amit valahonnan pluszban elő kellene teremtenie az uniónak, ha valóban fel akarná venni Ukrajnát. Ukrajna felvétele esetén az összes olyan ország, amelyik eddig támogatást kapott az uniótól, például Magyarország, kikerülne a támogatott országok köréből, és “minden pénz, ami eddig Közép-Európába jött, az átmenne Ukrajnába”, az agrártámogatásokkal együtt.
Kitért arra, hogy “bonyolult és nehéz kérdés” Ukrajna uniós pénzügyi támogatása, szerinte ugyanis ma még nem tudni, honnan lesz meg az erre fordítandó 50 milliárd euró. Ha arról van szó, hogy – mint a mai tervek szerint – a költségvetésből akarják odaadni, az azt jelenti, hogy a többi ország számára megalkotott költségvetésből hiányozni fog, azaz “odaadjuk a magyarok pénzét is” – hívta fel a figyelmet. Ehhez nem akar hozzájárulni Magyarország, ezért tárgyalni kell arról, hogy mekkora összeget, milyen hosszú időre, milyen forrásokból és milyen technikával biztosítanak Ukrajnának.
A magyar álláspont az, hogy a költségvetésen kívül oldják meg ezt a kérdést, és ne keverjék össze a költségvetéssel, mert akkor a végén a tagok, köztük Magyarország is, kárvallottjai lesznek annak, hogy Ukrajnát megsegítették – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani a következő, jövő év februárjában esedékes uniós csúcstalálkozón, Orbán Viktor úgy felelt: az égzengés és mennydörgés mellett “kénköves villámokra”. A kormány célja, hogy már a háttértárgyalásokon feloldják a feszültségek nagy részét, s olyan helyzet álljon elő Brüsszelben, hogy egy “mindenki számára kielégítő megoldásról” kelljen dönteni.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy Magyarország távol maradt, amikor az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával.
“Meg kellett volna állnunk, gondolkodnunk, számolnunk és még egyezkednünk kellett volna egymással, hogy belevágjunk-e ebbe a kalandba” – mondta.Magyarországnak el kellett kerülnie, hogy rákényszerítse akaratát a “26 megveszekedett ország”. Az volt a nehéz, hogy miként “maradjunk ki ebből az egészből, úgy, hogy közben életben is maradjunk” – emelte ki.
Fontos tudni, mit gondolnak az ukrán uniós csatlakozásról az európai és a magyar emberek – mondta, úgy folytatva, mégiscsak demokráciákban élnek az emberek Európában, tudni kell a véleményüket, a magyar kormány nem véletlenül helyezi a nemzeti konzultáció középpontjába az ukrán csatlakozás kérdését. Magyarországon kívül más nem akarja, nem tudja, vagy nem meri megkérdezni saját polgárai véleményét.
Az orosz-ukrán konfliktusról azt mondta, Magyarország szerint ez nem az egész világ háborúja, ez a szlávok belső ügye, amit egymással kell lerendezniük. A világnak az a jó, ha ez a háború nem válik az egész világot magába olvasztó háborúvá – jelentette ki. A háborúnak van egy “forró, meleg, véres dimenziója”, emberéletek vesznek oda, és nem lehet más törekvése egy egészséges embernek, minthogy “vessünk ennek már véget” – fogalmazott, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazva.
Kiemelte azt is, hogy három baj gyötri Európát és Magyarországot: az orosz-ukrán háború, az izraeli terrorcselekmények miatti növekvő terrorfenyegetettség és a délről érkező migrációs nyomás növekedése. “Észnél kell lennünk a következő évben is” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő a magyar baloldali politikusok brüsszeli viselkedésére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, “gondolhatnánk, hogy van néhány olyan ügy, amely nemzeti”, és amelyben illene megtámogatni, “legalábbis nem nehéz helyzetbe hozni” a kormányt. Hiába van viszont szó a diákok ösztöndíjáról, a tanárok béréről – amihez a kormány pénzt próbál szerezni -, “a baloldal ott mindig Magyarország ellen beszél” – mondta.Az a helyzet alakult ki, hogy a baloldal nyíltan – talán még büszkén is – arról beszél Brüsszelben: azért dolgozik, hogy a magyarok ne kapják meg azt a pénzt, amely egyébként az uniós költségvetésből jár az országnak. “Szerintem ez túl van az értelmes és normális politikai párbajok világán” – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő a közelmúltban elfogadott szuverenitásvédelmi törvény megalkotásának indokaival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a baloldal a 2022-es választások előtt külföldi pénzeket kapott. “Tudta a baloldal, hogy (…) ezért cserébe egyszer, ha nyer, teljesíteni kell külföldről érkező elvárásokat. Ez teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel, ellentétes azokkal az eszményekkel, értékekkel, az ezeréves történelmünkkel, aminek jegyében élni akarunk” – mutatott rá.
A törvény szerinte azt a célt szolgálja, hogy a magyarok maguk “dönthessék el, mi történjen ebben az országban”, e döntéseket pedig külföldiek pénzzel ne befolyásolhassák.
A kormányfő szerint ezt az összefüggést jól értik a magyarok, hiszen a magyar történelem is megmutatta: “vannak hazafiak, akik küzdenek a hazáért, (…) vért is adnak a szabadságért, és mindig vannak, akik meg elárulják a hazát”. Azt mondta, hogy ez az “ismerős minta” ma is megfigyelhető.
Amikor arról kérdezték, hogy mire lehetünk nagyon büszkék 2023-ban, a miniszterelnök a két magyar kutató Nobel-díját tette első helyre. Nem csak azért, mert a Nobel-díj nagy dolog, de van egy üzenete annak, hogy biológiai Nobel-díjat kap valaki, aki “valahol ott a Jászság-Kunság környékén született” egy olyan családban, ahol az apa hentesmester volt. A másik Nobel-díjasunk Mórról jön egy olyan családból, ahol az édesanya otthon nevelte a gyereket, az édesapa pedig fizikai munkából tartotta fenn a családot.
Az ember első helyen a saját szüleinek hálás, aztán a tanárainak, akik megtanították írni-olvasni, kijárja a magyar iskolákat, elmegy külföldre, megkapja a kutatás lehetőségét, “pénzt, paripát, fegyvert, laboratóriumot, mestereket”, és innen a magyar ugarról egyszer csak, Mórról meg onnan a Jászságból itt van két Nobel-díj – mondta a miniszterelnök.
Az ünnepi készülődésről azt mondta, neki leginkább az a dolga, hogy befűtse a kemencét, és feltegye a csúcsdíszt a fenyőfára.
Zárásként Orbán Viktor azt üzente minden magyarnak, hogy akármilyen nehézség van is, ha az ember jó ügy mellett kötelezi el magát, és nem adja fel, hanem csinálja és kitart mellette, akkor a végén a dolgok jóra fordulnak.
“Ezt a magyarok szerintem tudják, csak ki kell bírni” – fogalmazott a miniszterelnök.
