Óvatosságra utal az elemzők többsége szerint, hogy a Fitch Ratings – hasonlóan a Standard & Poor’s hitelminősítő két héttel korábbi döntéséhez – változatlanul hagyta Magyarország besorolását pénteken.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a Fitch óvatossága azzal is magyarázható, hogy az utóbbi hetekben a nemzetközi piacokon kedvezőtlenebbé vált a hangulat. Ez pedig a feltörekvő piacok, köztük Magyarország számára is kockázatot jelent.
A hitelminősítő szakértői egyelőre kivárnak a felminősítéssel, annak ellenére, hogy több kedvező tényező jellemzi a magyar gazdaságot. Ilyen például, hogy dinamikusan, több mint 4 százalékkal nő a magyar GDP, a GDP-arányos államháztartási hiány stabilan 3 százalék alatt van – mondta.
Németh Dávid rámutatott: a felminősítés ellen hathatott, hogy az államadósság a csökkenés ellenére még mindig magas és a folyó mérlegben lévő többlet csökkenhet a következő időszakban. Szintén problémának tarthatják, hogy a 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhető, mert a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje körülbelül 2,5 százalék. A hitelminősítés szempontjából szintén kedvezőtlen, hogy bár Magyarország külső eladósodottsága csökken, a hasonló vagy eggyel jobb osztályzattal rendelkező országokénál magasabb szinten van.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta: teljesen indokolatlan, hogy elmaradt a felminősítés, a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a hazai gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól.
A felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszik, hogy a hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a korábbi években tapasztalt 160 százalékról. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló – tette hozzá.
Jelezte: a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntarthatóan, dinamikusan növekszik, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, jövőre a gazdaság talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat. Az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az EU források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta a GDP 70 százaléka alá mérséklődhet. A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Mindezek hatására jövőre már elkerülhetetlennek látszik a felminősítés – mutatott rá Suppan Gergely.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint amennyiben a növekedési és egyensúlyi folyamatok megnyugtató pályán mozognak a következő negyedévekben, akkor lehet számítani Magyarország adósság-besorolásának javítására.
Elmondta: a magyar gazdaság már most is kedvező makrogazdasági pályán mozog, pénzügyi sérülékenysége számottevő mértékben mérséklődött az elmúlt időszakban. A bankszektor maga mögött hagyta korábbi problémáit és képessé vált arra, hogy támogatni tudja a gazdasági növekedést aktív hitelezéssel.
Az egyensúlyi mutatók enyhe romlása egyelőre nem okoz problémát, de érdemes kiemelt figyelemmel követni azokat. Az államadósság GDP arányos mutatója lassú csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest. A nyári hónapokban a feltörekvő piaci eladási hullám a régiós társaknál jobban érintette a hazai pénzügyi eszközök (a forint, az állampapírok) árfolyamát – mutatott rá Török Zoltán.
