Kezdőlap Agrárvilág Mit eszünk holnap? A "GMO-s" Monstanto átjött Európába

Mit eszünk holnap? A “GMO-s” Monstanto átjött Európába

Rossz hírű céget, a Monsantót olvasztja magába a Bayer, amely főleg aspirinjéről volt híres.  A házassággal létrejött a világ legnagyobb gyógyszer és agrokémia cége. Az óriások egyesülése komoly kockázatokat rejt. A Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája.

Lezárult a gyógyszer és agrokémiai ipar történetének legnagyobb fúziója. A német Bayer bekebelezte az 1901-ben alapított amerikai vetőmag és permetszer előállító óriáscéget, a Monsantot. A Bayer ezzel a világ legnagyobb agrokémiai vállalata lett.

Mamut üzlet

Létrejött a világ legnagyobb kemikáliákat előállító cége

Nem egyesülés történt. A Bayer a német gazdaságtörténetben rekordnak számító 63 milliárd dollárért felvásárolta a 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató amerikai cégét. Az összeg meghaladja a német vegyipari óriás 50 milliárd eurós éves árbevételét. Így az üzlethez 6 milliárd eurónyi alaptőkeemelésre és hitelfelvételre is szükség volt.

Az időpont részint szerencsés. A Bayer az utóbbi években mind a gyógyszergyártás, mind az agrokémia területén komoly nyereséget halmozott fel. A hiányzó tőkét pedig az alacsony kamatszintek miatt kedvező kondíciókkal pótolhatta a pénzpiacról. Az ügylet finanszírozása azonban legalább 2022-ig így is komoly anyagi megterhelést fog okozni a Bayernek. Addig a részvényesek a vezetés által prognosztizált évi 1,2 milliárd eurós profitnövekedés mellett is alacsonyabb osztalékkal lesznek kénytelenek beérni.

No risk, no fun?

Sok piaci elemző jóval óvatosabb a Bayer menedzsmentjénél. A Monstanto üzleti modellje ugyanis komoly kockázatokat rejt. Bedőlése magával ránthatja az 1863-ban alapított, 100.000 embert foglalkoztató Bayert is. A németek az amerikai leányvállalat teljes beolvasztását tervezi. Így a Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte az iparosított, a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája. Az USA-ban, Argentínában és Brazíliába mégis dübörög az üzlet. A Monsanto tavaly csak ebben a három országban 3,7 milliárd dollárt értékben értékesített a vitatott hatóanyagú permetszerekből. A Bayer számára ez fontosabb, mint a rossz imázs.

Peres ügyek

Egy amerikai bíróság friss ítélete igazolni látszik a kockázatokat. Az esküdtek bizonyítva látták, hogy a Monsanto permetszere okozta egy iskolai gondnok rákos megbetegedését, aki évtizedekig használta a cég glifozát tartalmú szereit.

DeWayne Johnson a tárgyaláson Forrás: Guardian

Az esküdtek 250 millió dollár kártérítést ítéltek meg! A hírre egyetlen nap alatt 12%-t veszítettek értékükből a Bayer részvényei.

Nem a konkrét ügyben megítélt gigantikus kártérítés a legriasztóbb. A másodfok ugyanis rend szerint mérsékeli az esküdtek által megszavazott összeget. A veszélyt az Amerika szerte benyújtott 5000 hasonló kereset jelenti. Ezek sikere nem csak rövidtávú likviditási problémákat okozna immár a Bayernek. Egészében tenné kérdésessé a kémiát a mezőgazdasági termelés középpontjába állító üzleti modell jövőjét.

Glifozát: áldás, inkább átok?

A nagy hatékonyságú glifozát tartalmú gyomirtók az amerikai kontinensen a ’70-es évek óta nagy népszerűségnek örvendenek. Az EU-ban viszont vitatott a használatuk. Betiltásuk érdekében 2017. januárjában európai polgári kezdeményezés, azaz aláírásgyűjtés is indult. Az EU 2002-ben még visszhang nélkül engedélyezte a glifozát tartalmú szerek évtizedek óta tartó használatának folytatását. A hatóanyag az engedély újbóli meghosszabbítása előtt, 2015-ben lett téma.

Németországban botrányt hozott a gyomírtó-vita

Az ENSZ szakosított szerve, a WHO vizsgálatai ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a glifozát nagy valószínűséggel rákkeltő. Ez után az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is vizsgálódni kezdett. Utóbbi jelentés ugyan a hatóanyag veszélytelensége mellett foglalt állás, a Tanácsban, a tagállami szakminiszterek között mégsem volt meg a szükséges minősített többség az engedély meghosszabbításához.

A kezdettől fogva a glifozát veszélytelensége mellett érvelő Európai Bizottság számos tagállam szkepszisétől és az idő közben összegyűlt 1,3 millió aláírástól függetlenül újra és újra ideiglenes használati engedélyeket adott ki, és a végleges meghosszabbítást tartalmazó rendelettervezeteket terjesztett a Tanács elé.

Végül 2017 novemberében, sokadik nekifutásra, 18 tagállam támogatásával összejött a tanácsi többség az engedély meghosszabbításához. Igaz, azzal a megszorítással, hogy azt a korábbi 15 helyett csak 5 évre adták ki.

Érdekesség, hogy Magyarország, holott Lengyelország mellett a hosszabbítás egyértelmű ellenzői közé tartozott, a november végi szavazáson már támogatta az engedély kiadását. Szemben olyan agrárországok, mint Franciaország, Olaszország és Hollandia, amelyek kijelentették, mezőgazdaságuk megvan a kockázatos vegyszer nélkül.

Németországban, az elhúzódó kormányalakítás miatt amúgy is feszült politikai légkörben, botrány lett az igen szavazatból. A kérdésben a környezetvédelmi és az agrártárca is illetékes. Előbbi szociáldemokrata vezetője jelezte, hogy az engedélyezés ellen van, míg a keresztényszocialista mezőgazdasági miniszter támogatta azt. Ilyen esetben a Tanács ülésén résztvevő miniszternek tartózkodnia kell. A jelenlevő agrártárca vezető azonban igennel szavazott. Máig tisztázatlan, hogy ezt Merkel kancellár tudtával, illetve engedélyével tette-e.

Magyar érdektelenség

Berlini akció: egy kutatás nyomán Forrás: greenpeace

Nálunk kevés figyelmét kapott a glifozát és a kormány pálfordulása is. Csak két vizsgálati eredmény jutott el a szélesebb közvéleményhez. Az egyik megállapította, hogy a német sörök az ivóvíznél megengedett határértéket sokszorosan meghaladó mennyiségű glifozátot tartalmaznak.

Hír volt még az is, hogy egy alapítvány által szervezett, 2000 önkéntes részvételével lezajlott, ugyancsak németországi vizsgálat megállapította, hogy az értintettek 99,6 százalékának vizeletében kimutatható a rákkeltő gyanúban álló hatóanyag, ráadásul az esetek háromnegyedében az ivóvízben megengedett mennyiség legalább ötszöröse. A legmagasabb értékeket kisgyerekeknél mérték.

A glifozát tartalmú permetszerek egyébként nem az első kétes hírű termékek a Monstanto történetében. 40 évig volt a cég palettáján a 2001-ben betiltott Argant Orange, amelynek hatóanyagát, a PCB-t az amerikaiak a vietnami háborúban vegyi fegyverként is bevetették.

Vetőmag és permetezőszer csomagban – agrokémia

Nem csak a Monsanto keres jól agrokémiai termékekkel. A leverkuseni Bayer is több nyereséget termel vetőmagokkal és permetszerekkel, mint a legismertebb termékével, a 1903-ban szabadalmaztatott aszpirinnel.

Márpedig az iparágat, és a két cég üzleti modelljét a glifozáton túl is sok kritika éri. A Bayer álláspontja szerint a világ rövidesen 10 milliárdos népességét más módon, különösen az átlagosan 50%-al alacsonyabb produktivitású biogazdálkodással nem lehet élelmezni.

A kritikusok az ENSZ-el és Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) összhangban azt az álláspontot képviselik, hogy a világ élelmezését nem kémiával és géntechnikával, hanem egyrészt a termőföldhöz, az öntözővízhez és a vetőmaghoz való hozzájutás megkönnyítésével kellene biztosítani. Másrészt erőfeszítéseket kellene tenni a mezőgazdaság forrásainak hatékonyabb felhasználása és az évi 1,3 milliárd tonnás élelmiszerpazarlás mérséklése érdekében is.

Hatékony az árukapcsolás

Sokan különösen kritikusan szemlélik, hogy a Bayer és a Monsanto a vetőmaggal kvázi csomagban árulja a permetszereket, mintha szándékosan úgy fejlesztené az előbbieket, hogy az utóbbiak nélkülözhetetlenek legyenek. Hatékonyságukhoz ugyan nem fér kétség, viszont a megvédett növényen kívül bevetési területükön rend szerint mindet elpusztítanak és rovarállományban is komoly kárt tesznek.

A vetőmagvásárlók arra is panaszkodnak, hogy csak egyszeri felhasználásra szereznek jogosultságot. A két cég jogi eszközökkel lép fel a gazdálkodok ellen, akik a vetőmagból kinőtt növények újrafelhasználásával termelnének a következő szezonban.

A Monsanto pionír a genetikailag módosított agrártermékek (GMO) piacán. A ’70-es évek óta kutat a területen. Saját fejlesztésein és több hazai konkurense felvásárlásán keresztül mára piacvezető a GMO-szektorban.

Genetikailag módosított vetőmagok alkalmazása, GMO-élelmiszerek értékesítése és ilyenek importja az EU-ban is legális. A társadalmi ellenállás miatt azonban a jogszabályi előírások nemzetközi összehasonlításban a legszigorúbbak. Ráadásul a GMO-technológiát – az amerikai kontinenssel ellentétben – az imázsuk miatt aggódó mezőgazdasági termelők, de még az agrokémiai termékek gyártói sem merik alkalmazni Európában.

Kínai kereskedelmi cég kiáll a GMO mellett

A Bayer is jegelte kutatásait a területen, majd az ezzel foglalkozó részlegét eladta a kínai Syngentának. Sokan attól tartanak, hogy a Monsanto felvásárlásán után intenzív lobbitevékenységet fog kifejteni a jogszabályi előírások lazítása, és a GMO-technológia népszerűsítése érdekében.

További probléma, hogy a két piacvezető cég az egyesüléssel monopol közeli helyzetbe került. Ez az árak emelkedésével és a termékek felhasználási feltételeinek további szigorodásával fenyeget. Különösen a minimális érdekérvényesítő képességgel rendelkező, kistermelők látják borúsan a jövőt. Ha ők még nehezebb helyzetbe kerülnek annak globális kihatásai lesznek, mert ők elégítik ki a világ élelmiszerigényének 80%-t. A piaci erőfölény veszélyét az Európai Bizottság is látta.

A versenypolitikáért felelős biztos csak az után engedélyezte az ügyletet, hogy a Bayer részben értékesítette a már meglévő agrokémiai üzletágát. Azt, hogy a vevő épp a világ legnagyobb kémiai konszernje, a német BSAF volt, amely maga is aktív az agrokémia területén, az EU már nem ítélte versenykorlátozó körülménynek.

Friss

Budapesti Értéktőzsde, március: áresés

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdén is változékony kereskedés mellett erőteljesen csökkentek a részvényárak, a fejlett piacok 15-25 százalékos márciusi visszaeséséhez hasonlóan a BUX is 40 230 pontról, 33 135 pontig csökkent - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Koronavírus – Szabadesés: lezuhant az euróövezet gazdasági teljesítménye

A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Gazdasági vészhelyzet – Amit a meghirdetett járulékkedvezményről tudni kell/részletek

A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.

Hírek

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom