Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág Mit eszünk holnap? A "GMO-s" Monstanto átjött Európába

Mit eszünk holnap? A “GMO-s” Monstanto átjött Európába

Rossz hírű céget, a Monsantót olvasztja magába a Bayer, amely főleg aspirinjéről volt híres.  A házassággal létrejött a világ legnagyobb gyógyszer és agrokémia cége. Az óriások egyesülése komoly kockázatokat rejt. A Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája.

Lezárult a gyógyszer és agrokémiai ipar történetének legnagyobb fúziója. A német Bayer bekebelezte az 1901-ben alapított amerikai vetőmag és permetszer előállító óriáscéget, a Monsantot. A Bayer ezzel a világ legnagyobb agrokémiai vállalata lett.

Mamut üzlet

Létrejött a világ legnagyobb kemikáliákat előállító cége

Nem egyesülés történt. A Bayer a német gazdaságtörténetben rekordnak számító 63 milliárd dollárért felvásárolta a 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató amerikai cégét. Az összeg meghaladja a német vegyipari óriás 50 milliárd eurós éves árbevételét. Így az üzlethez 6 milliárd eurónyi alaptőkeemelésre és hitelfelvételre is szükség volt.

Az időpont részint szerencsés. A Bayer az utóbbi években mind a gyógyszergyártás, mind az agrokémia területén komoly nyereséget halmozott fel. A hiányzó tőkét pedig az alacsony kamatszintek miatt kedvező kondíciókkal pótolhatta a pénzpiacról. Az ügylet finanszírozása azonban legalább 2022-ig így is komoly anyagi megterhelést fog okozni a Bayernek. Addig a részvényesek a vezetés által prognosztizált évi 1,2 milliárd eurós profitnövekedés mellett is alacsonyabb osztalékkal lesznek kénytelenek beérni.

No risk, no fun?

Sok piaci elemző jóval óvatosabb a Bayer menedzsmentjénél. A Monstanto üzleti modellje ugyanis komoly kockázatokat rejt. Bedőlése magával ránthatja az 1863-ban alapított, 100.000 embert foglalkoztató Bayert is. A németek az amerikai leányvállalat teljes beolvasztását tervezi. Így a Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte az iparosított, a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája. Az USA-ban, Argentínában és Brazíliába mégis dübörög az üzlet. A Monsanto tavaly csak ebben a három országban 3,7 milliárd dollárt értékben értékesített a vitatott hatóanyagú permetszerekből. A Bayer számára ez fontosabb, mint a rossz imázs.

Peres ügyek

Egy amerikai bíróság friss ítélete igazolni látszik a kockázatokat. Az esküdtek bizonyítva látták, hogy a Monsanto permetszere okozta egy iskolai gondnok rákos megbetegedését, aki évtizedekig használta a cég glifozát tartalmú szereit.

DeWayne Johnson a tárgyaláson Forrás: Guardian

Az esküdtek 250 millió dollár kártérítést ítéltek meg! A hírre egyetlen nap alatt 12%-t veszítettek értékükből a Bayer részvényei.

Nem a konkrét ügyben megítélt gigantikus kártérítés a legriasztóbb. A másodfok ugyanis rend szerint mérsékeli az esküdtek által megszavazott összeget. A veszélyt az Amerika szerte benyújtott 5000 hasonló kereset jelenti. Ezek sikere nem csak rövidtávú likviditási problémákat okozna immár a Bayernek. Egészében tenné kérdésessé a kémiát a mezőgazdasági termelés középpontjába állító üzleti modell jövőjét.

Glifozát: áldás, inkább átok?

A nagy hatékonyságú glifozát tartalmú gyomirtók az amerikai kontinensen a ’70-es évek óta nagy népszerűségnek örvendenek. Az EU-ban viszont vitatott a használatuk. Betiltásuk érdekében 2017. januárjában európai polgári kezdeményezés, azaz aláírásgyűjtés is indult. Az EU 2002-ben még visszhang nélkül engedélyezte a glifozát tartalmú szerek évtizedek óta tartó használatának folytatását. A hatóanyag az engedély újbóli meghosszabbítása előtt, 2015-ben lett téma.

Németországban botrányt hozott a gyomírtó-vita

Az ENSZ szakosított szerve, a WHO vizsgálatai ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a glifozát nagy valószínűséggel rákkeltő. Ez után az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is vizsgálódni kezdett. Utóbbi jelentés ugyan a hatóanyag veszélytelensége mellett foglalt állás, a Tanácsban, a tagállami szakminiszterek között mégsem volt meg a szükséges minősített többség az engedély meghosszabbításához.

A kezdettől fogva a glifozát veszélytelensége mellett érvelő Európai Bizottság számos tagállam szkepszisétől és az idő közben összegyűlt 1,3 millió aláírástól függetlenül újra és újra ideiglenes használati engedélyeket adott ki, és a végleges meghosszabbítást tartalmazó rendelettervezeteket terjesztett a Tanács elé.

Végül 2017 novemberében, sokadik nekifutásra, 18 tagállam támogatásával összejött a tanácsi többség az engedély meghosszabbításához. Igaz, azzal a megszorítással, hogy azt a korábbi 15 helyett csak 5 évre adták ki.

Érdekesség, hogy Magyarország, holott Lengyelország mellett a hosszabbítás egyértelmű ellenzői közé tartozott, a november végi szavazáson már támogatta az engedély kiadását. Szemben olyan agrárországok, mint Franciaország, Olaszország és Hollandia, amelyek kijelentették, mezőgazdaságuk megvan a kockázatos vegyszer nélkül.

Németországban, az elhúzódó kormányalakítás miatt amúgy is feszült politikai légkörben, botrány lett az igen szavazatból. A kérdésben a környezetvédelmi és az agrártárca is illetékes. Előbbi szociáldemokrata vezetője jelezte, hogy az engedélyezés ellen van, míg a keresztényszocialista mezőgazdasági miniszter támogatta azt. Ilyen esetben a Tanács ülésén résztvevő miniszternek tartózkodnia kell. A jelenlevő agrártárca vezető azonban igennel szavazott. Máig tisztázatlan, hogy ezt Merkel kancellár tudtával, illetve engedélyével tette-e.

Magyar érdektelenség

Berlini akció: egy kutatás nyomán Forrás: greenpeace

Nálunk kevés figyelmét kapott a glifozát és a kormány pálfordulása is. Csak két vizsgálati eredmény jutott el a szélesebb közvéleményhez. Az egyik megállapította, hogy a német sörök az ivóvíznél megengedett határértéket sokszorosan meghaladó mennyiségű glifozátot tartalmaznak.

Hír volt még az is, hogy egy alapítvány által szervezett, 2000 önkéntes részvételével lezajlott, ugyancsak németországi vizsgálat megállapította, hogy az értintettek 99,6 százalékának vizeletében kimutatható a rákkeltő gyanúban álló hatóanyag, ráadásul az esetek háromnegyedében az ivóvízben megengedett mennyiség legalább ötszöröse. A legmagasabb értékeket kisgyerekeknél mérték.

A glifozát tartalmú permetszerek egyébként nem az első kétes hírű termékek a Monstanto történetében. 40 évig volt a cég palettáján a 2001-ben betiltott Argant Orange, amelynek hatóanyagát, a PCB-t az amerikaiak a vietnami háborúban vegyi fegyverként is bevetették.

Vetőmag és permetezőszer csomagban – agrokémia

Nem csak a Monsanto keres jól agrokémiai termékekkel. A leverkuseni Bayer is több nyereséget termel vetőmagokkal és permetszerekkel, mint a legismertebb termékével, a 1903-ban szabadalmaztatott aszpirinnel.

Márpedig az iparágat, és a két cég üzleti modelljét a glifozáton túl is sok kritika éri. A Bayer álláspontja szerint a világ rövidesen 10 milliárdos népességét más módon, különösen az átlagosan 50%-al alacsonyabb produktivitású biogazdálkodással nem lehet élelmezni.

A kritikusok az ENSZ-el és Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) összhangban azt az álláspontot képviselik, hogy a világ élelmezését nem kémiával és géntechnikával, hanem egyrészt a termőföldhöz, az öntözővízhez és a vetőmaghoz való hozzájutás megkönnyítésével kellene biztosítani. Másrészt erőfeszítéseket kellene tenni a mezőgazdaság forrásainak hatékonyabb felhasználása és az évi 1,3 milliárd tonnás élelmiszerpazarlás mérséklése érdekében is.

Hatékony az árukapcsolás

Sokan különösen kritikusan szemlélik, hogy a Bayer és a Monsanto a vetőmaggal kvázi csomagban árulja a permetszereket, mintha szándékosan úgy fejlesztené az előbbieket, hogy az utóbbiak nélkülözhetetlenek legyenek. Hatékonyságukhoz ugyan nem fér kétség, viszont a megvédett növényen kívül bevetési területükön rend szerint mindet elpusztítanak és rovarállományban is komoly kárt tesznek.

A vetőmagvásárlók arra is panaszkodnak, hogy csak egyszeri felhasználásra szereznek jogosultságot. A két cég jogi eszközökkel lép fel a gazdálkodok ellen, akik a vetőmagból kinőtt növények újrafelhasználásával termelnének a következő szezonban.

A Monsanto pionír a genetikailag módosított agrártermékek (GMO) piacán. A ’70-es évek óta kutat a területen. Saját fejlesztésein és több hazai konkurense felvásárlásán keresztül mára piacvezető a GMO-szektorban.

Genetikailag módosított vetőmagok alkalmazása, GMO-élelmiszerek értékesítése és ilyenek importja az EU-ban is legális. A társadalmi ellenállás miatt azonban a jogszabályi előírások nemzetközi összehasonlításban a legszigorúbbak. Ráadásul a GMO-technológiát – az amerikai kontinenssel ellentétben – az imázsuk miatt aggódó mezőgazdasági termelők, de még az agrokémiai termékek gyártói sem merik alkalmazni Európában.

Kínai kereskedelmi cég kiáll a GMO mellett

A Bayer is jegelte kutatásait a területen, majd az ezzel foglalkozó részlegét eladta a kínai Syngentának. Sokan attól tartanak, hogy a Monsanto felvásárlásán után intenzív lobbitevékenységet fog kifejteni a jogszabályi előírások lazítása, és a GMO-technológia népszerűsítése érdekében.

További probléma, hogy a két piacvezető cég az egyesüléssel monopol közeli helyzetbe került. Ez az árak emelkedésével és a termékek felhasználási feltételeinek további szigorodásával fenyeget. Különösen a minimális érdekérvényesítő képességgel rendelkező, kistermelők látják borúsan a jövőt. Ha ők még nehezebb helyzetbe kerülnek annak globális kihatásai lesznek, mert ők elégítik ki a világ élelmiszerigényének 80%-t. A piaci erőfölény veszélyét az Európai Bizottság is látta.

A versenypolitikáért felelős biztos csak az után engedélyezte az ügyletet, hogy a Bayer részben értékesítette a már meglévő agrokémiai üzletágát. Azt, hogy a vevő épp a világ legnagyobb kémiai konszernje, a német BSAF volt, amely maga is aktív az agrokémia területén, az EU már nem ítélte versenykorlátozó körülménynek.

Friss

Szabad a kereskedelem Vietnammal

Szingapúr után a második délkelet-ázsiai ország Vietnam, amellyel az Európai Unió szabadkereskedelmi és beruházásvédelmi egyezményt köt.

Műkincsmentés. Önjelölt restaurátorok – ötszáz éves alkotások

Hónapokig tartó munkával sikerül megmenteniük hivatásos spanyol restaurátoroknak azt a 16. századi műemlékszobrot, amelynek engedély nélkül végzett, szakszerűtlen és elrontott felújítása botrányt kavart a dél-európai országban tavaly.

Támogatás méhészeknek: ötszáz forint méhcsaládonként

Méhészek számára dolgozott ki támogatási konstrukciót az Agrárminisztérium a tevékenységük versenyképesebbé tételéért, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséért.

A SpaceX újra száguld, Musk űrnetet álmodik

Hamvakat is visz az űrbe Elon Musk rakétája. Űrnetet is tervez a milliárdos. A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat harmadszor bocsátotta fel sikeresen a Falcon Heavy óriásrakétáját a floridai Kennedy Űrközpontból.

Hírek

Műkincsmentés. Önjelölt restaurátorok – ötszáz éves alkotások

Hónapokig tartó munkával sikerül megmenteniük hivatásos spanyol restaurátoroknak azt a 16. századi műemlékszobrot, amelynek engedély nélkül végzett, szakszerűtlen és elrontott felújítása botrányt kavart a dél-európai országban tavaly.

Carlos Ghosn esküvője Trianonban. Nászút a börtönbe?

Ki fizette a ex-Renault-elnök esküvőjét? Erre a kérdésre keresik a választ a francia nyomozók, akik a héten házkutatást tartottak Carlos Ghosn, a Renault-Nissan cégcsoport korábbi elnökének villájában az előkelő párizsi elővárosban, l'Étang-la-Villeben.

Kassán egy évben ezren halnak meg a légszennyezettség miatt

Évente több mint 4000 ember hal meg a szlovákiai megyeszékhelyek légszennyezettsége miatt. Csak Kassán például 990-en esnek áldozatul a rossz levegőnek.

Rendkívüli hőhullám a németeknél, itthon is kánikula

Rendkívül erős és tartós hőhullámra figyelmeztet a német szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD), előrejelzése szerint akár a több mint 70 éve felállított meleg rekord is megdőlhet a következő napokban. Plusz 40 Celsius fokra is felmelegedhet a levegő. Magyarországon 35 fok körüli meleget várnak a meteorológusok.

Újraindult a Boyan Slat-féle óceán-nagytakarítás

Másodszor is elindult a nagy szemételtakarítás, hogy a Kalifornia és Hawaii között a Csendes-óceánon úszó hatalmas szemétszigetet felszámolják.

Internetes aukción az eladósodott Boris Becker trófeái

Online árverésen kerül kalapács alá az anyagi gondokkal küzdő Boris Becker több mint nyolcvan érme, kupája és személyes emléktárgya. A német teniszcsillag adósságai egy részét rendezi majd a befolyt összegből.

Huawei-telefon miatt lehet feketelistás a FedEx

Nem szállított le egy Huawei okostelefont tartalmazó csomagot, ezért felkerülhet a megbízhatatlan vállalatok kínai listájára a FedEx.

Time – Freddie Mercury eddig nem hallott felvétele

Freddie Mercury eddig nem hallott felvétele, a Time című dal egyetlen zongorával előadott változata jelent meg.

Iráni konfliktuszóna – európai légitársaságok is elkerülik

Az Egyesült Államok és Irán kiéleződő konfliktusa miatt több európai légitársaság is úgy döntött, elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret.

Tilos az állatszállítás légkondicionálás nélkül

Megtiltotta az Agrárminisztérium az állatok szállítását a klímaberendezéssel nem rendelkező járművekben. Az előrejelzett rendkívüli hőség miatt ismét tilos a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítása.

Hibrid a tengerben: 54 százalékban beluga és 46 százalékban narvál

Egy dániai múzeumban őrzött szokatlan alakú cetkoponyán végzett DNS-elemzésnek köszönhetően először találtak bizonyítékot kutatók az arktiszi vizek két fenséges teremtménye, a narvál és a beluga kereszteződésére.

Nincs kegyelem: nyakunkon az újabb felhőszakadás

Több keleti megyében másodfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat felhőszakadás veszélye miatt. 
Hirdetés

Gazdaság

Banki haladék. Levelet kap, aki nem egyeztetett

Kevés volt a két év, októberig haladékot kaptak a bankok, hogy egyeztessék ügyfeleikkel az adataikat. Az átvilágításról kötelesek értesítést küldeni a pénzintézetek.

A bitcoinnak szárnyakat adott a Facebook kriptovalutája

Jelentősen emelkedett a legnagyobb kriptodevizák árfolyama a dollárhoz képest, miután a Facebook bejelentette kriptopénze, a libra 2020-as bevezetését.

Libra, a Facebook kriptovalutája. Bízhatunk benne?

A Facebook 2020-ra tervezi saját digitális pénzének, a Librának világhódító útjára indítását. Legalábbis egyes lapokban megjelent írások azt sugallják, hogy új globális világpénzről van szó, amely tulajdonosa pedig mint értékőr átveheti a világbanjának szerepét.

Devizahitelek – Kúria: értelmezés a pert nyert devizahiteleseknek

A devizahitelekről a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása a kúria szóvivője szerint könnyíthet a devizahitelesek terhein. Igaz Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen a károsultak megnyert pereiről beszélt.

Maradt a brit alapkamat – a Brexittől függ a drágítás

A Bank of England igazgatósága egyhangúlag úgy döntött, hogy nem emeli a 0,75 százalékos alapkamatot, de rendezett Brexit esetén megkezdi a hitel fokozatos és korlátozott drágítását.

Mégsem zárolják számláikat – hosszabbítást kér a Bankszövetség

A bankszámlák azonosítására előírt június 26-ai határidő meghosszabbítását kéri a bankszövetség szeptember 30-ig.
Hirdetés
Hirdetés