Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág Mit eszünk holnap? A "GMO-s" Monstanto átjött Európába
No menu items!

Mit eszünk holnap? A “GMO-s” Monstanto átjött Európába

Rossz hírű céget, a Monsantót olvasztja magába a Bayer, amely főleg aspirinjéről volt híres.  A házassággal létrejött a világ legnagyobb gyógyszer és agrokémia cége. Az óriások egyesülése komoly kockázatokat rejt. A Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája.

Lezárult a gyógyszer és agrokémiai ipar történetének legnagyobb fúziója. A német Bayer bekebelezte az 1901-ben alapított amerikai vetőmag és permetszer előállító óriáscéget, a Monsantot. A Bayer ezzel a világ legnagyobb agrokémiai vállalata lett.

Mamut üzlet

Létrejött a világ legnagyobb kemikáliákat előállító cége

Nem egyesülés történt. A Bayer a német gazdaságtörténetben rekordnak számító 63 milliárd dollárért felvásárolta a 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató amerikai cégét. Az összeg meghaladja a német vegyipari óriás 50 milliárd eurós éves árbevételét. Így az üzlethez 6 milliárd eurónyi alaptőkeemelésre és hitelfelvételre is szükség volt.

Az időpont részint szerencsés. A Bayer az utóbbi években mind a gyógyszergyártás, mind az agrokémia területén komoly nyereséget halmozott fel. A hiányzó tőkét pedig az alacsony kamatszintek miatt kedvező kondíciókkal pótolhatta a pénzpiacról. Az ügylet finanszírozása azonban legalább 2022-ig így is komoly anyagi megterhelést fog okozni a Bayernek. Addig a részvényesek a vezetés által prognosztizált évi 1,2 milliárd eurós profitnövekedés mellett is alacsonyabb osztalékkal lesznek kénytelenek beérni.

No risk, no fun?

Sok piaci elemző jóval óvatosabb a Bayer menedzsmentjénél. A Monstanto üzleti modellje ugyanis komoly kockázatokat rejt. Bedőlése magával ránthatja az 1863-ban alapított, 100.000 embert foglalkoztató Bayert is. A németek az amerikai leányvállalat teljes beolvasztását tervezi. Így a Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte az iparosított, a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája. Az USA-ban, Argentínában és Brazíliába mégis dübörög az üzlet. A Monsanto tavaly csak ebben a három országban 3,7 milliárd dollárt értékben értékesített a vitatott hatóanyagú permetszerekből. A Bayer számára ez fontosabb, mint a rossz imázs.

Peres ügyek

Egy amerikai bíróság friss ítélete igazolni látszik a kockázatokat. Az esküdtek bizonyítva látták, hogy a Monsanto permetszere okozta egy iskolai gondnok rákos megbetegedését, aki évtizedekig használta a cég glifozát tartalmú szereit.

DeWayne Johnson a tárgyaláson Forrás: Guardian

Az esküdtek 250 millió dollár kártérítést ítéltek meg! A hírre egyetlen nap alatt 12%-t veszítettek értékükből a Bayer részvényei.

Nem a konkrét ügyben megítélt gigantikus kártérítés a legriasztóbb. A másodfok ugyanis rend szerint mérsékeli az esküdtek által megszavazott összeget. A veszélyt az Amerika szerte benyújtott 5000 hasonló kereset jelenti. Ezek sikere nem csak rövidtávú likviditási problémákat okozna immár a Bayernek. Egészében tenné kérdésessé a kémiát a mezőgazdasági termelés középpontjába állító üzleti modell jövőjét.

Glifozát: áldás, inkább átok?

A nagy hatékonyságú glifozát tartalmú gyomirtók az amerikai kontinensen a ’70-es évek óta nagy népszerűségnek örvendenek. Az EU-ban viszont vitatott a használatuk. Betiltásuk érdekében 2017. januárjában európai polgári kezdeményezés, azaz aláírásgyűjtés is indult. Az EU 2002-ben még visszhang nélkül engedélyezte a glifozát tartalmú szerek évtizedek óta tartó használatának folytatását. A hatóanyag az engedély újbóli meghosszabbítása előtt, 2015-ben lett téma.

Németországban botrányt hozott a gyomírtó-vita

Az ENSZ szakosított szerve, a WHO vizsgálatai ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a glifozát nagy valószínűséggel rákkeltő. Ez után az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is vizsgálódni kezdett. Utóbbi jelentés ugyan a hatóanyag veszélytelensége mellett foglalt állás, a Tanácsban, a tagállami szakminiszterek között mégsem volt meg a szükséges minősített többség az engedély meghosszabbításához.

A kezdettől fogva a glifozát veszélytelensége mellett érvelő Európai Bizottság számos tagállam szkepszisétől és az idő közben összegyűlt 1,3 millió aláírástól függetlenül újra és újra ideiglenes használati engedélyeket adott ki, és a végleges meghosszabbítást tartalmazó rendelettervezeteket terjesztett a Tanács elé.

Végül 2017 novemberében, sokadik nekifutásra, 18 tagállam támogatásával összejött a tanácsi többség az engedély meghosszabbításához. Igaz, azzal a megszorítással, hogy azt a korábbi 15 helyett csak 5 évre adták ki.

Érdekesség, hogy Magyarország, holott Lengyelország mellett a hosszabbítás egyértelmű ellenzői közé tartozott, a november végi szavazáson már támogatta az engedély kiadását. Szemben olyan agrárországok, mint Franciaország, Olaszország és Hollandia, amelyek kijelentették, mezőgazdaságuk megvan a kockázatos vegyszer nélkül.

Németországban, az elhúzódó kormányalakítás miatt amúgy is feszült politikai légkörben, botrány lett az igen szavazatból. A kérdésben a környezetvédelmi és az agrártárca is illetékes. Előbbi szociáldemokrata vezetője jelezte, hogy az engedélyezés ellen van, míg a keresztényszocialista mezőgazdasági miniszter támogatta azt. Ilyen esetben a Tanács ülésén résztvevő miniszternek tartózkodnia kell. A jelenlevő agrártárca vezető azonban igennel szavazott. Máig tisztázatlan, hogy ezt Merkel kancellár tudtával, illetve engedélyével tette-e.

Magyar érdektelenség

Berlini akció: egy kutatás nyomán Forrás: greenpeace

Nálunk kevés figyelmét kapott a glifozát és a kormány pálfordulása is. Csak két vizsgálati eredmény jutott el a szélesebb közvéleményhez. Az egyik megállapította, hogy a német sörök az ivóvíznél megengedett határértéket sokszorosan meghaladó mennyiségű glifozátot tartalmaznak.

Hír volt még az is, hogy egy alapítvány által szervezett, 2000 önkéntes részvételével lezajlott, ugyancsak németországi vizsgálat megállapította, hogy az értintettek 99,6 százalékának vizeletében kimutatható a rákkeltő gyanúban álló hatóanyag, ráadásul az esetek háromnegyedében az ivóvízben megengedett mennyiség legalább ötszöröse. A legmagasabb értékeket kisgyerekeknél mérték.

A glifozát tartalmú permetszerek egyébként nem az első kétes hírű termékek a Monstanto történetében. 40 évig volt a cég palettáján a 2001-ben betiltott Argant Orange, amelynek hatóanyagát, a PCB-t az amerikaiak a vietnami háborúban vegyi fegyverként is bevetették.

Vetőmag és permetezőszer csomagban – agrokémia

Nem csak a Monsanto keres jól agrokémiai termékekkel. A leverkuseni Bayer is több nyereséget termel vetőmagokkal és permetszerekkel, mint a legismertebb termékével, a 1903-ban szabadalmaztatott aszpirinnel.

Márpedig az iparágat, és a két cég üzleti modelljét a glifozáton túl is sok kritika éri. A Bayer álláspontja szerint a világ rövidesen 10 milliárdos népességét más módon, különösen az átlagosan 50%-al alacsonyabb produktivitású biogazdálkodással nem lehet élelmezni.

A kritikusok az ENSZ-el és Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) összhangban azt az álláspontot képviselik, hogy a világ élelmezését nem kémiával és géntechnikával, hanem egyrészt a termőföldhöz, az öntözővízhez és a vetőmaghoz való hozzájutás megkönnyítésével kellene biztosítani. Másrészt erőfeszítéseket kellene tenni a mezőgazdaság forrásainak hatékonyabb felhasználása és az évi 1,3 milliárd tonnás élelmiszerpazarlás mérséklése érdekében is.

Hatékony az árukapcsolás

Sokan különösen kritikusan szemlélik, hogy a Bayer és a Monsanto a vetőmaggal kvázi csomagban árulja a permetszereket, mintha szándékosan úgy fejlesztené az előbbieket, hogy az utóbbiak nélkülözhetetlenek legyenek. Hatékonyságukhoz ugyan nem fér kétség, viszont a megvédett növényen kívül bevetési területükön rend szerint mindet elpusztítanak és rovarállományban is komoly kárt tesznek.

A vetőmagvásárlók arra is panaszkodnak, hogy csak egyszeri felhasználásra szereznek jogosultságot. A két cég jogi eszközökkel lép fel a gazdálkodok ellen, akik a vetőmagból kinőtt növények újrafelhasználásával termelnének a következő szezonban.

A Monsanto pionír a genetikailag módosított agrártermékek (GMO) piacán. A ’70-es évek óta kutat a területen. Saját fejlesztésein és több hazai konkurense felvásárlásán keresztül mára piacvezető a GMO-szektorban.

Genetikailag módosított vetőmagok alkalmazása, GMO-élelmiszerek értékesítése és ilyenek importja az EU-ban is legális. A társadalmi ellenállás miatt azonban a jogszabályi előírások nemzetközi összehasonlításban a legszigorúbbak. Ráadásul a GMO-technológiát – az amerikai kontinenssel ellentétben – az imázsuk miatt aggódó mezőgazdasági termelők, de még az agrokémiai termékek gyártói sem merik alkalmazni Európában.

Kínai kereskedelmi cég kiáll a GMO mellett

A Bayer is jegelte kutatásait a területen, majd az ezzel foglalkozó részlegét eladta a kínai Syngentának. Sokan attól tartanak, hogy a Monsanto felvásárlásán után intenzív lobbitevékenységet fog kifejteni a jogszabályi előírások lazítása, és a GMO-technológia népszerűsítése érdekében.

További probléma, hogy a két piacvezető cég az egyesüléssel monopol közeli helyzetbe került. Ez az árak emelkedésével és a termékek felhasználási feltételeinek további szigorodásával fenyeget. Különösen a minimális érdekérvényesítő képességgel rendelkező, kistermelők látják borúsan a jövőt. Ha ők még nehezebb helyzetbe kerülnek annak globális kihatásai lesznek, mert ők elégítik ki a világ élelmiszerigényének 80%-t. A piaci erőfölény veszélyét az Európai Bizottság is látta.

A versenypolitikáért felelős biztos csak az után engedélyezte az ügyletet, hogy a Bayer részben értékesítette a már meglévő agrokémiai üzletágát. Azt, hogy a vevő épp a világ legnagyobb kémiai konszernje, a német BSAF volt, amely maga is aktív az agrokémia területén, az EU már nem ítélte versenykorlátozó körülménynek.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Enyhült az infláció, javult is a fogyasztók hangulata Németországban

A nürnbergi GfK gazdaságkutató intézet fogyasztói hangulatindexe áprilisban nyolc havi csúcsra erősödött, de a vártnál némileg enyhébb mértékben nőtt.

Nagy Márton: az infláció letörése és a gazdasági felzárkózás a legfontosabb feladat

Az infláció letörése és a gazdasági felzárkózás folytatása a legfontosabb feladat idén - jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Multi Program zárókonferenciáján.

Megvan, pontosan mikor egyesül az MKB Bank és a Takarékbank

Április 30-án lezárul az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jogi egyesülésével a Magyar Bankholding keretében csaknem három éve tartó fúziós folyamat - közölte a bankholding.

Túl nagyra nőtt? Szétdarabolják az Alibabát

Az Alibaba kínai internetes óriáscég komoly változások előtt áll: a hatalmas vállalatot hat önálló csoportra akarják szétválasztani. A befektetők egyelőre pozitívan reagálnak.

Hírek

Pénteken a gázolaj ára lélektani határ alá csökken, a benzin viszont tovább drágul

Pénteken újabb üzemanyagár-változás jön, hasonlóan ellentétes irányú, mint a mai: a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 8 forinttal emelkedik, a gázolajért viszont bruttó 4 forinttal kell majd kevesebbet fizetniük a kutaknak.

Több százezer robogós közlekedik szabálytalanul a magyar utakon

A magyar utakon közlekedő 650 ezer robogó kevesebb, mint felére kötnek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), pedig az átlagosan 7-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a tulajdonosok elkerülhetik a közúti bírságot és baleset esetén a több százezer forintot elérő átlagos kártérítést - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Ingyen taxizhatnak az idősek Budapest egyik kerületében

Új, a kerületben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatással, az Időstaxival segíti mostantól a terézvárosi önkormányzat a kerületben élő időseket.

Lemondott a fővárosi állatkert megvádolt operatív igazgatója

Lemondott Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója kedden, mert sajtóhírek szerint vádat emeltek ellene - tudatta a Főpolgármesteri Hivatal.

Nem változtatott az alapkamaton az MNB monetáris tanácsa

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén.

Új néven folytatja a Foodpanda

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda ételrendelő platform, a márkanév váltása mellett az üzleti modell változatlan marad - közölte a Delivery Hero Hungary Kft. ügyvezetője a cég sajtótájékoztatóján.

Tovább folytatódik az Árzuhanás a SPAR-nál

A SPAR Magyarország minden héten az Árzuhanás Promóció keretein belül teszi még vonzóbbá kínálatát. Ettől a hétfőtől az alábbi termékkörök Promócióban résztvevő termékeinek árai, terméktől függően 5-16%-kal lesznek olcsóbbak a SPAR és INTERSPAR áruházakban. Erre a hétre már közel 400-ra emelkedik azon termékek száma, amelyek árát az Árzuhanás Promócióban csökkentette a SPAR Magyarország.

Megemeli, illetve eltörli a Tesco az árstopos termékekre vonatkozó vásárlási limitet húsvét előtt

A Tesco megemeli az árstopos termékekre vonatkozó vásárlási limitet a húsvét előtti időszakban, és a tojás esetében el is törli - közölte a Tesco-Global Áruházak Zrt.

Gazdaság

Megvan, pontosan mikor egyesül az MKB Bank és a Takarékbank

Április 30-án lezárul az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jogi egyesülésével a Magyar Bankholding keretében csaknem három éve tartó fúziós folyamat - közölte a bankholding.

Néhány ezer ügyfél kezében van a privátbanki vagyon fele

A teljes magyarországi privátbanki vagyon több mint 50 százaléka mintegy 6500 milliárdos kezében összpontosul - közölte a Blochamps Capital Kft.

Végveszélyben a legnagyobb magyar magánnyugdíjpénztár

Hamarosan lejár a határidő, és még mindig nincs meg a 70 százalékos tagdíjfizetési arány a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál. 33,5 ezer pénztártag megtakarítása kerülhet ezzel veszélybe – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. 

Két új tagja lesz az MNB monetáris tanácsának

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén két új tag megválasztását támogatta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába. A testület új tagja lesz Búza Éva és Kovács Zoltán.