Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság PM: a költségvetés hiánya 5548,6 milliárd forint volt tavaly
No menu items!

PM: a költségvetés hiánya 5548,6 milliárd forint volt tavaly

Tavaly decemberben az államháztartás központi alrendszere 2250,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, a tavalyi egész éves deficit ezzel 5548,6 milliárd forint lett – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.

Az uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiány 2020-ban várhatóan 9 százalék körül lehet – tette hozzá a PM.

A központi költségvetés 4953,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 641,8 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi évet, az elkülönített állami pénzalapok 46,7 milliárd forintos többletet értek el.

A központi alrendszer 22 865,4 milliárd forint összegű bevételei 1323,1 milliárd forinttal, 6,1 százalékkal, a 28 414,0 milliárd forint összegű kiadásai pedig 5743,8 milliárd forinttal, 25,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A kormány év végi forrásbiztosító intézkedései mintegy 1200 milliárd forint többletkiadással jártak. Az év végi intézkedések keretében a kórházi adósságrendezésre 44,5 milliárd forintot fordított a kormány. Ezen túl gazdaságvédelmi, oktatási-nevelési és egészségügyi célokat, kulturális tevékenységek finanszírozását szolgálták a decemberi intézkedések – közölte a PM.

Tavaly decemberben a költségvetés bevételei 23,0 százalékkal, a kiadások 111,3 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbiakat.

2020 decemberében 664,8 milliárd forint érkezett az EU-tól a költségvetésbe, így az egész évi uniós bevétel 1684,2 milliárd forintot tett ki, miközben uniós kiadások meghaladták a 2025,4 milliárd forintot.

2020-ban 614,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.

A jelentésből kiderül: társasági adó jogcímen a 2020-ban 406,5 milliárd forint bevétel realizálódott, 103,2 milliárd forinttal magasabb összeg az egy évvel korábbinál.

Általános forgalmi adóból 4669,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 136,6 milliárd forinttal, 3,0 százalékkal múlta felül.

A jövedéki adóból származó 1196,0 milliárd forint tavalyi bevétel  19,6 milliárd forinttal – 1,7 százalékkal – volt magasabb az egy évvel korábbnál. A dohánytermékek után befolyt jövedéki adó 9,6 százalékkal nőtt, az üzemanyagok utáni 1,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A 2527,7 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétel  volt 103,1 milliárd forinttal – 4,3 százalékkal – magasabb a bázisidőszakban befolyt összegnél.

A társadalombiztosítási alapok 5901 milliárd forint bevétele 5,9 százalékkal elmaradt az előző évitől azzal együtt is, hogy a költségvetési támogatásuk 3,8 százalékkal, 652 milliárd forintra nőtt.

A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra fordított 251,5 milliárd forint az előző évhez viszonyítva 60,3 milliárd forinttal több. A családi támogatásokra 2020-ban összesen 398,4 milliárd forintot fordítottak, 0,8 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron a 7380,9 milliárd forint kiadás jelent meg, 18,5 százalékkal több az előző évinél.  Ebből 201,5 milliárd forinttal, 3537,9 milliárd forintra nőtt a személyi juttatásokra és járulékokra kifizetett összeg, ami tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az egyszeri, 500 ezer forint rendkívüli juttatás kifizetését.

Ezenkívül 588,3 milliárd forint a külképviseletek igazgatásánál jelent meg, amiből a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések 537,9 milliárd forintot tettek ki, 177,3 milliárd forint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kiadása volt amiből 123,1 milliárd forint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre kellett.

A főként harckocsik és gyalogsági harcjármű beszerzésére és helikopterbeszerzésre kifizetett összeg 323,0 milliárd forint volt.

Az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok soron szereplő kiadások között a PM jelentése egyebek mellett kiemelte 244,9 milliárd forint kifizetését a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból, 200,7 milliárd forintot a kiemelt közúti projektekre, 193,2 milliárd forint pedig a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra. A Falusi Útalap programjaira 112,0 milliárd forint, 105,4 milliárd forint pedig a nagyvállalati beruházások támogatására, 102,4 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra, 96,5 milliárd forint a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására, 94,2 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésér jutott. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására 80,9 milliárd forint, a beruházás ösztönzési célelőirányzatból pedig 68,8 milliárd forint kifizetése történt meg, míg 50,3 milliárd forint az egészségipari vállalatok versenyképességének javítására szolgált.

A nettó kamatfizetés 16,4 százalékkal 980,5 milliárd forintra nőtt. Az államadósság egy év alatt 7002,4 milliárd forinttal nőtt és 2020 végén 36 684,3 milliárd forintot tett ki. A forintadósság 4880,2 forinttal 29 237,3 milliárd forintra nőtt és az összes adósság 79,7 százalékát tette ki. A devizaadósság 2197,0 milliárd forinttal nőtt, amiből 547,0 milliárd forintot a forint gyengülése okozott.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

KSH: gyorsult az agrárárak emelkedése novemberben

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

A globális piacra segíti a startupokat a Startup Campus

A nemzetközi piacra lépés tudáshátterét és piaci kapcsolatrendszerét biztosítva támogatja az innovatív ötletekkel, megoldásokkal rendelkező vállalkozásokat a Startup Campus. Kovács Zsolt ügyvezető igazgató szerint manapság az egészségügyi projektek iránt mutatkozik a legnagyobb nemzetközi igény, de minden ígéretes innováció eséllyel pályázik a befektetők érdeklődésére.

Hírek

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Idén is meghirdeti az UNICEO a Live Communication díjat

Az UNICEO idén is meghirdeti a Live Communication díjat, hogy a vállalatok, szakmai szervezetek stratégiájába illeszkedő, "élő kommunikációs" megoldásokat, rendezvényeket elismerje, hiszen minden rendezvénynek komoly szerepe van a cégek stratégiai, marketing és HR céljainak elérésében.

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Gazdaság

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom