Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Rangsor: a magyar gazdaság az 57. - Kína lassabban előz
No menu items!

Rangsor: a magyar gazdaság az 57. – Kína lassabban előz

Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság a vizsgált 193 gazdaság teljes mezőnyén belül az 57. helyen stabilizálódik,  és ezt a helyezést 2033-ig végéig megtartja.

Az elemzők úgy vélik, hogy az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi konfliktus hosszú távú visszahúzó és árfolyamgyengítő hatásai miatt Kína az eddig vártnál később, a 2030-as évek elején veheti át az első helyet az amerikai gazdaságtól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről, a dollárban folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.

Az ismertetett 240 oldalas, 193 országot rangsoroló éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2019) a cég szakértői közölték: jelenlegi várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2032-ben cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2030-ra jósolta. Az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi háború már érezteti hatását a kínai feldolgozószektorban, és a kínai gazdaság növekedési üteme máris meredeken lassul.

A CEBR szerint ezt a legjobban Kína kereskedelmi partnereinek exportteljesítménye illusztrálja: Ausztrália kínai exportja tavaly például 21,8 százalékkal emelkedett, az idén azonban jórészt stagnált.

Az amerikai importvámok komoly problémát okoznak a kínai gazdaságnak. A teljes kínai exportnak körülbelül az ötöde irányul közvetlenül az Egyesült Államokba, de a közvetett exportot és egyéb csatornákat is figyelembe véve valószínűbbnek tűnik, hogy a teljes kínai kivitelnek valójában a harmadát végső soron az amerikai fogyasztók vásárolják meg – áll a CEBR szerdai elemzésében.

A cég a következő másfél évtizedre folyamatszerűen lassuló kínai gazdasági növekedéssel számol.

Az előrejelzése szerint a kínai hazai össztermék 2018 és 2023 között éves átlagban 5,4 százalékkal, a 2023-2028-as időszakban évente átlagosan 4,1 százalékkal, a 2028-tól 2033-ig terjedő időszakban 4 százalékos évi átlagos ütemben bővül.

A CEBR hangsúlyozza: ez az előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy a kínai gazdaság elkerüli a kemény landolást, és az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi viszályt sikerül megnyugtató módon rendezni.

Mindezek alapján – és feltételezve azt is, hogy a lazuló kínai monetáris politika a kínai valuta árfolyamgyengülésével jár – jutottak a CEBR londoni elemzői arra a következtetésre, hogy Kína az eddig várt 2030 helyett 2032-ben lesz a világ legnagyobb gazdasága.

A cég modellszámításai alapján a mozgó 15 éves előrejelzési időszak végére – amely 2019-től számolva ezúttal 2033-ig tart – a kínai hazai össztermék nominális értéke meghaladja a 37 700 milliárd dollárt, az amerikai GDP-érték ugyanabban az esztendőben viszont 35 416 milliárd dollár lesz.

A CEBR új WELT-előrejelzése szerint a globális bizonytalanságok ellenére továbbra is valószínű, hogy a XXI. század az ázsiai gazdaságok évszázada lesz.

A cég hangsúlyozza, hogy 2003-ban a világ legnagyobb gazdaságainak felső ötös mezőnyében az Egyesült Államok, Japán és három európai ország – Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország – szerepelt.

Harminc évvel később, 2033-ban azonban az Egyesült Államok mellett várhatóan három ázsiai ország, az addigra már valószínűleg a világ legnagyobb gazdaságává előlépő Kína, a harmadik helyre felzárkózó India és a negyedik helyezett Japán, valamint egyetlen európai gazdaság, az ötödik helyre kerülő Németország alkotja majd az ötös élmezőnyt.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság helyezése az idén a vizsgált 193 gazdaság teljes mezőnyén belül az 57. helyen stabilizálódik a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ezt a pozíciót Magyarország a 2033-ig szóló előrejelzési időszak végéig megtartja.

A ház modellszámításai szerint a magyar nominális GDP-érték abban az évben 335,4 milliárd dollár lesz.

Gazdasági (erő)viszonyok: a XXI. század vezető exportcikkei a világ országaiban AzÜzlet.hu Forrás: Körkép.sk
Gazdasági erő viszonyok: a XXI. század vezető exportcikkei a világ országaiban Forrás: Körkép.sk

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megnyílt első éjjel-nappali posta Nyíregyházán

A Magyar Posta Zrt. további tizenkét helyszínen tervezi a postai szolgáltatások éjjel-nappali elérésének lehetőségét bevezetni, a szolgáltatást öt budapesti, valamint Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg, Debrecen, Kecskemét és Miskolc postáján indítják el.

Ingyenes európai vonatbérletre pályázhatnak a 18 éves fiatalok

A hetedik éve rendkívüli népszerűségnek örvendő kezdeményezés keretében eddig összesen már több százezer európai fiatal utazhatta be Európát Interrail vasúti bérlettel - írták.

Német gazdasági döntéshozókkal tárgyalt Nagy Márton Németországban

Az egyeztetések középpontjában elsősorban a német gazdaság kilátásai és versenyképessége, valamint az autóipar, különös tekintettel az elektromos autógyártás jövője állt.

A kormány erősíti Magyarország gazdasági szuverenitását

Az iparági kiállítás segíti a kapcsolatépítést, azon csaknem hatvan cég fog bemutatkozni.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.