Kezdőlap Zöld üzlet Szakértő: a fenntarthatóság és az ESG a pénzügyi világban is megállíthatatlan, de...
No menu items!

Szakértő: a fenntarthatóság és az ESG a pénzügyi világban is megállíthatatlan, de az ukrajnai háború kérdéseket vet föl 

Illusztráció: Bigstock

Az Európai Unió ambíciózus zöld menetrendjéhez is kapcsolódva, már a hazai pénzpiac szereplőitől is egyre többet hallani a fenntarthatóság iránti elköteleződésükről, valamint a fenntarthatósághoz kötődő ESG (a környezetre – Environmental, a társadalomra – Social, valamint az irányításra – Governance vonatkozó) értékelési szempontrendszer előtérbe helyezéséről. Kun-Welsz Edit, a HOLD Alapkezelő elemzője szerint ez a folyamat ugyan még lassan halad, de hosszabb távon megkerülhetetlen.  

– A pénzügyi világban mennyiben erősítette, vagy gyengítette a Covid és az ukrajnai háború hatása az ESG megfelelés követelményét? 

– Az ESG követelmények terjedése és az ezzel kapcsolatos törekvések és tervek már a pandémia és a háború kitörése előtt is elég erőteljesek voltak, így a követelmények ezen történések miatt nem változtak. Érdemes megjegyezni azonban, hogy ilyen jellegű események (világjárvány, háború) bekövetkezésének normális esetben nagyon alacsony valószínűséget tulajdonítanánk, viszont azáltal, hogy ezek bekövetkeztek, sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szélsőséges történésekkel és kockázatokkal is foglalkozni kell. Nem beszélve arról, hogy a háború kitörése kapcsán a jelenlegi ESG értékelési szempontrendszer is megkérdőjeleződött (Miért történhetett meg az, hogy bizonyos ESG értékelők Oroszországot befektetésre érdemesnek ajánlották már akkor is, amikor a háborús kockázatok elkezdtek emelkedni? Miért vetődhettek fel egy évvel ezelőtt olyan kérdések, hogy az addig egyértelműen kizárt fegyvergyártókba mégis be lehessen fektetni, hiszen ha más nézőpontból közelítünk, ezek nem káros tevékenységek, mert hozzájárulnak az európai demokráciák védelméhez?) Tehát összességében a szabályozásban nem történt változás, azonban elvek szintjén jelentősen formálódott a közvélekedés. 

– Mennyire más a zöld átállás élharcosának számító EU útja, mint az USA-é és a többi kontinensé? 

Kun-Welsz Edit

– Európa mindig is élen járt az ESG-t érintő szabályozásban. Ezt mutatja az is, hogy 2021 márciusában életbe lépett az az SFDR rendelet, ami a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozataláról szól a pénzügyi szolgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalatok számára. Ezt követően az uniós taxonómia rendelet is, amely a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szól, és a fenntartható gazdasági tevékenységek megállapítását segíti. Továbbá a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) is elfogadásra került, amely előírja, hogy a nagy vállalatoknak bizonyos időközönként jelentést kell készíteniük környezeti és társadalmi tevékenységeikről. 

Attól függően, hogy az Atlanti-óceán melyik oldalán vagyunk, számos különbséget tapasztalhatunk, de a legszembetűnőbb az USA elmaradása. Az utóbbi években viszont már a SEC (az Értékpapír és Tőzsdefelügyelet az USA-ban) is elkezdte behozni a lemaradást, valamint az EU bizonyos szabályai az  amerikai cégekre is vonatkoznak, amennyiben azok Európában is tevékenykednek. 

Emellett pedig globális cél az, hogy a szabályozók elkezdjék harmonizálni az ESG-t célzó előírásokat, melynek eredményeként a jövőben majd egy egységes keretrendszer uralkodhat, megkönnyítve a befektetők életét. 

– Miközben például a Goldman Sachs hivatalosan is bejelentette, hogy befejezte a káros tevékenységnek tartott fúrási és bányászati tevékenységek finanszírozását, mennyire vált általánosan elterjed gyakorlattá az, hogy a nagy pénzintézetek a saját reputációjuk miatt egyre több, a károsanyag kibocsátáshoz kötődő iparágat, tevékenységet nem finanszíroznak már? 

– Minden vállalat számára fontos a kockázatkezelés. Az ESG-vel való foglalkozás lényegében egy hosszú távra tekintő kockázatkezelés. Ennek számos formája lehet, de a lényege az, hogy a cégek elkezdenek olyan kockázatokkal foglalkozni, amelyek hosszú távon is hatással lehetnek nem csak az ő, de más cégek fennmaradására is. Mindez pedig igaz a pénzintézetekre is. 

Ha pedig ezzel a szemlélettel tekintünk az ESG-re, akkor máris jobban érhető, hogy egy ESG szempontból kedvezően tevékenykedő cég miért is kaphat például kamatkedvezményt egy banktól, vagy úgy általában miért juthat könnyebben finanszírozáshoz napjainkban. Mivel egy bank is sok esetben hosszú időre hitelez, így nagyon fontos számára az, hogy a hitelezett cég tevékenysége és működése mennyire fenntartható hosszú távon. 

Összességében persze ez még egy eléggé gyerekcipőben járó folyamat. Bár elvi szinten lenne ilyen igény a már említett kockázatcsökkentés miatt, a gyakorlatban ez a szemlélet még nem uralkodó, és ezek a kockázatok nehezen mérhetők és implementálhatók a jelenlegi banki gyakorlatba. Globálisan az Allianz és a BNP Paribas a leginkább élen járóak ebben a tekintetben. A gyakorlatban egyébként nem az az uralkodó, hogy a finanszírozó intézmények teljesen kizárnak a körből iparágakat, hanem inkább az, hogy a finanszírozást, annak jövőbeli megújítását és kamatát bizonyos ESG célokhoz kötik. Ha ezeket a hitelezett intézmény nem teljesíti, akkor a jövőben eleshet ettől a finanszírozási forrástól.  

– Manapság egyre többet hallani a zöld kötvényekről. Miért jobbak, vagy mások ezek, mint a hagyományos kötvények? 

– Még nem született meg egy univerzális sztenderd arra vonatkozóan, hogy pontosan mely kötvények nevezhetők zöld kötvénynek, viszont vannak független szervezetek, amelyek minősíthetik ezeket. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a zöld kötvények olyan kötvények, amelyek általában egy konkrét fenntarthatósági cél (például energiahatékonysági beruházás, zöld közlekedés, hulladékkezelés) megvalósításához biztosítják a forrásokat. A zöld kötvényekhez gyakran adóelőnyök is kötődnek (adómentesség vagy kedvezmény). Zöld kötvényt kibocsáthatnak vállalatok, államok és szupranacionális szervezetek is.  

A zöld és a hagyományos kötvények hozamát összevetve változó képet látunk: vagy nincs szignifikáns különbség, vagy pedig a zöld kötvények alacsonyabb hozamot ígérnek (ami egyben azt is jelenti, hogy magasabb az áruk). Ez utóbbinak több magyarázata lehet: egyrészt bizonyos zöld kötvényekhez kisebb kockázatot társítanak, vagy pedig egyszerűen csak népszerűbbek, emiatt pedig magasabb az áruk. Mindent egybevetve ezzel kapcsolatban nincs általános igazság, ma még nem tudjuk azt mondani, hogy a zöld kötvényeknek egyértelműen magasabb vagy alacsonyabb lenne a hozama. 

– Mennyire elvárás a finanszírozásnál és mennyivel előnyösebb az, ha a hitelfelvevő megfelel az ESG követelményeknek? 

– A magyar tapasztalat hiányában a nemzetközi tekintetben tudok beszámolni ennek a fontosságáról. Mivel a finanszírozó bankok számára is egyre fontosabb lesz az ESG, valamint előbb-utóbb ők is meg fognak fogalmazni nettó zéró kibocsátási célokat, így idővel biztosan a hitelfelvevők ESG pontszáma is egyre elterjedtebb értékelési szempont lesz.  

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nagy fordulat: zöldre vált a Wizz Air

A Wizz Air támogatja a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) fejlesztésével foglalkozó amerikai CleanJoule vállalat kutatásait, az Indigo Partners konzorcium - amelynek a Wizz Air mellett a szingapúri GenZero, az amerikai CleanHill Partners, valamint a Frontier Airlines és a mexikói Volaris légitársaság is tagja - 50 millió dollárt fektetett be a zöld start-up cégbe - közölte a légitársaság.

Májusban már csak 6,1 százalék volt az infláció Németországban

Májusban is folytatódott az infláció lassulása Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) friss adatai szerint.

A magyar mobilspecialista, aki már Ausztriáért is felel

Miután a magyar mobilpiac dobogójának második fokára lépett a Xiaomi, az itteni piac sikeres felépítése után, 2022 szeptemberétől a cég ausztriai leányvállaltának irányítását is megkapta Wagner Tibor. A magyar mobiltelefónia egyik legtapasztaltabb szakembere, aki immáron Xiaomi a magyar és osztrák piacáért is felelős, úgy látja: a hazai piacon további szintlépést eredményezhet, hogy a mobiltelefonok mellett okos eszközöket is forgalmazó márka hamarosan a hipermarketekben is megjelenhet. 

Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Hírek

Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Két ínséges év után tavaly már nyereséges volt a Budapest Airport

Két év rekordveszteség után tavaly a Budapest Airport 277,7 millió euró nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró nyereséggel zárta az évet, így a Covid időszaka alatt felgyűlt 198 millió eurós veszteség 121 millió euróra csökkent. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik - közölte a fővárosi repülőteret üzemeltető társaság.

Péntektől olcsóbb lesz a gázolaj

Pénteken 2 forinttal csökken a gázolaj nagykereskedelmi ára, a benziné viszont a héten már nem változik.

Erősödött kedden a forint, nem is kevéssel

Erősödött kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: 0,4 százalékkal az euró, 0,5 százalékkal a dollár és 0,6 százalékkal a svájci frank ellenében.

Kézműves vásár Velencén – több mint húsz helyi kézművessel 

Helyi kézművesekkel összefogva VÉKA néven szervez kézműves vásárt a...

SZÉP-kártya last minute

Szinte már csak óráik vannak a SZÉP-kártyásoknak arra, hogy május végéig elköltsék az október közepéig megkapott pénzüket, különben elvész a kedvezményük, és júniustól már csak 15 százalékos büntetéssel tehetik ezt meg.

Külföldi kézben lévő, hazai biogázüzemet vásárol fel a Mol

A Mol megállapodást kötött a BayWa AG-vel a Szarvasi Biogázüzem megvásárlásáról. A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ villamos energia és hő előállítására, kapcsolt energiatermeléssel, körülbelül 4 megawatt elektromos csúcskapacitással - közölte a Mol.

Drágultak az üzemanyagok: ezek az árak a hosszú hétvégére

Ma tovább emelkedtek a hazai üzemanyagárak: a benzin bruttó 8 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 4 forinttal drágult.

Gazdaság

MNB: számos kihívással néz szembe a betétbiztosítási rendszer

Az európai betétbiztosítási rendszer a nemzetközi válságok mellett számos szabályozási kihívással is szembenéz - mondta Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke az Európai Betétbiztosítók Fórumának (European Forum of Deposit Insurers, EFDI) budapesti nemzetközi konferenciáját megnyitó beszédében.

MNB: romlott a nemzetközi pénzügyi környezet, de a magyar bankrendszer stabil

Nemzetközi szinten romlott a pénzügyi környezet az amerikai bankcsődök miatt, ugyanakkor Magyarországon a bankrendszer sokkellenálló képessége erős, a pénzintézetek helyzete stabil - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentését ismertetve.

Diákhitel: négy banknál lesz elérhető a kedvezményes számlacsomag

A Diákhitel Központ által a pénzintézetek számára meghirdetett nyílt pályázaton hat jelentkezőből négy pénzintézettel, az Erste-, Gránit-, MBH- és az OTP Bankkal megkötötték a megállapodást, amely rendkívül kedvezményes számlacsomagokat nyújt az ügyfeleknek.

Máris terjeszkedik az új magyar szuperbank

Az MBH Bank Nyrt. tárgyal a Duna Takarék Bank Zrt. legalább 75 százaléknyi tulajdonrészének megszerzéséről - közölte a Budapesti Értéktőzsde honlapján a néhány hete megalakult pénzintézet.