Kezdőlap Zöld üzlet Szakértő: a fenntarthatóság és az ESG a pénzügyi világban is megállíthatatlan, de...
No menu items!

Szakértő: a fenntarthatóság és az ESG a pénzügyi világban is megállíthatatlan, de az ukrajnai háború kérdéseket vet föl 

Illusztráció: Bigstock

Az Európai Unió ambíciózus zöld menetrendjéhez is kapcsolódva, már a hazai pénzpiac szereplőitől is egyre többet hallani a fenntarthatóság iránti elköteleződésükről, valamint a fenntarthatósághoz kötődő ESG (a környezetre – Environmental, a társadalomra – Social, valamint az irányításra – Governance vonatkozó) értékelési szempontrendszer előtérbe helyezéséről. Kun-Welsz Edit, a HOLD Alapkezelő elemzője szerint ez a folyamat ugyan még lassan halad, de hosszabb távon megkerülhetetlen.  

– A pénzügyi világban mennyiben erősítette, vagy gyengítette a Covid és az ukrajnai háború hatása az ESG megfelelés követelményét? 

– Az ESG követelmények terjedése és az ezzel kapcsolatos törekvések és tervek már a pandémia és a háború kitörése előtt is elég erőteljesek voltak, így a követelmények ezen történések miatt nem változtak. Érdemes megjegyezni azonban, hogy ilyen jellegű események (világjárvány, háború) bekövetkezésének normális esetben nagyon alacsony valószínűséget tulajdonítanánk, viszont azáltal, hogy ezek bekövetkeztek, sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szélsőséges történésekkel és kockázatokkal is foglalkozni kell. Nem beszélve arról, hogy a háború kitörése kapcsán a jelenlegi ESG értékelési szempontrendszer is megkérdőjeleződött (Miért történhetett meg az, hogy bizonyos ESG értékelők Oroszországot befektetésre érdemesnek ajánlották már akkor is, amikor a háborús kockázatok elkezdtek emelkedni? Miért vetődhettek fel egy évvel ezelőtt olyan kérdések, hogy az addig egyértelműen kizárt fegyvergyártókba mégis be lehessen fektetni, hiszen ha más nézőpontból közelítünk, ezek nem káros tevékenységek, mert hozzájárulnak az európai demokráciák védelméhez?) Tehát összességében a szabályozásban nem történt változás, azonban elvek szintjén jelentősen formálódott a közvélekedés. 

– Mennyire más a zöld átállás élharcosának számító EU útja, mint az USA-é és a többi kontinensé? 

Kun-Welsz Edit

– Európa mindig is élen járt az ESG-t érintő szabályozásban. Ezt mutatja az is, hogy 2021 márciusában életbe lépett az az SFDR rendelet, ami a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozataláról szól a pénzügyi szolgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalatok számára. Ezt követően az uniós taxonómia rendelet is, amely a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szól, és a fenntartható gazdasági tevékenységek megállapítását segíti. Továbbá a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) is elfogadásra került, amely előírja, hogy a nagy vállalatoknak bizonyos időközönként jelentést kell készíteniük környezeti és társadalmi tevékenységeikről. 

Attól függően, hogy az Atlanti-óceán melyik oldalán vagyunk, számos különbséget tapasztalhatunk, de a legszembetűnőbb az USA elmaradása. Az utóbbi években viszont már a SEC (az Értékpapír és Tőzsdefelügyelet az USA-ban) is elkezdte behozni a lemaradást, valamint az EU bizonyos szabályai az  amerikai cégekre is vonatkoznak, amennyiben azok Európában is tevékenykednek. 

Emellett pedig globális cél az, hogy a szabályozók elkezdjék harmonizálni az ESG-t célzó előírásokat, melynek eredményeként a jövőben majd egy egységes keretrendszer uralkodhat, megkönnyítve a befektetők életét. 

– Miközben például a Goldman Sachs hivatalosan is bejelentette, hogy befejezte a káros tevékenységnek tartott fúrási és bányászati tevékenységek finanszírozását, mennyire vált általánosan elterjed gyakorlattá az, hogy a nagy pénzintézetek a saját reputációjuk miatt egyre több, a károsanyag kibocsátáshoz kötődő iparágat, tevékenységet nem finanszíroznak már? 

– Minden vállalat számára fontos a kockázatkezelés. Az ESG-vel való foglalkozás lényegében egy hosszú távra tekintő kockázatkezelés. Ennek számos formája lehet, de a lényege az, hogy a cégek elkezdenek olyan kockázatokkal foglalkozni, amelyek hosszú távon is hatással lehetnek nem csak az ő, de más cégek fennmaradására is. Mindez pedig igaz a pénzintézetekre is. 

Ha pedig ezzel a szemlélettel tekintünk az ESG-re, akkor máris jobban érhető, hogy egy ESG szempontból kedvezően tevékenykedő cég miért is kaphat például kamatkedvezményt egy banktól, vagy úgy általában miért juthat könnyebben finanszírozáshoz napjainkban. Mivel egy bank is sok esetben hosszú időre hitelez, így nagyon fontos számára az, hogy a hitelezett cég tevékenysége és működése mennyire fenntartható hosszú távon. 

Összességében persze ez még egy eléggé gyerekcipőben járó folyamat. Bár elvi szinten lenne ilyen igény a már említett kockázatcsökkentés miatt, a gyakorlatban ez a szemlélet még nem uralkodó, és ezek a kockázatok nehezen mérhetők és implementálhatók a jelenlegi banki gyakorlatba. Globálisan az Allianz és a BNP Paribas a leginkább élen járóak ebben a tekintetben. A gyakorlatban egyébként nem az az uralkodó, hogy a finanszírozó intézmények teljesen kizárnak a körből iparágakat, hanem inkább az, hogy a finanszírozást, annak jövőbeli megújítását és kamatát bizonyos ESG célokhoz kötik. Ha ezeket a hitelezett intézmény nem teljesíti, akkor a jövőben eleshet ettől a finanszírozási forrástól.  

– Manapság egyre többet hallani a zöld kötvényekről. Miért jobbak, vagy mások ezek, mint a hagyományos kötvények? 

– Még nem született meg egy univerzális sztenderd arra vonatkozóan, hogy pontosan mely kötvények nevezhetők zöld kötvénynek, viszont vannak független szervezetek, amelyek minősíthetik ezeket. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a zöld kötvények olyan kötvények, amelyek általában egy konkrét fenntarthatósági cél (például energiahatékonysági beruházás, zöld közlekedés, hulladékkezelés) megvalósításához biztosítják a forrásokat. A zöld kötvényekhez gyakran adóelőnyök is kötődnek (adómentesség vagy kedvezmény). Zöld kötvényt kibocsáthatnak vállalatok, államok és szupranacionális szervezetek is.  

A zöld és a hagyományos kötvények hozamát összevetve változó képet látunk: vagy nincs szignifikáns különbség, vagy pedig a zöld kötvények alacsonyabb hozamot ígérnek (ami egyben azt is jelenti, hogy magasabb az áruk). Ez utóbbinak több magyarázata lehet: egyrészt bizonyos zöld kötvényekhez kisebb kockázatot társítanak, vagy pedig egyszerűen csak népszerűbbek, emiatt pedig magasabb az áruk. Mindent egybevetve ezzel kapcsolatban nincs általános igazság, ma még nem tudjuk azt mondani, hogy a zöld kötvényeknek egyértelműen magasabb vagy alacsonyabb lenne a hozama. 

– Mennyire elvárás a finanszírozásnál és mennyivel előnyösebb az, ha a hitelfelvevő megfelel az ESG követelményeknek? 

– A magyar tapasztalat hiányában a nemzetközi tekintetben tudok beszámolni ennek a fontosságáról. Mivel a finanszírozó bankok számára is egyre fontosabb lesz az ESG, valamint előbb-utóbb ők is meg fognak fogalmazni nettó zéró kibocsátási célokat, így idővel biztosan a hitelfelvevők ESG pontszáma is egyre elterjedtebb értékelési szempont lesz.  

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szlovákiában is visszavonták a Novis Biztosító engedélyét

A Szlovák Nemzeti Bank június 5-i hatállyal visszavonta a pozsonyi Novis Biztosító engedélyét. A társaságnak a Magyar Nemzeti Bank már négy éve megtiltotta életbiztosításai magyarországi forgalmazását.

Kőbe vési a kormány az értékpapírügyletek tranzakciós illetékét

A parlamentnek benyújtott adótörvénycsomagból kiderül, hogy olyan ideiglenesnek mondott...

Államháztartás: hét éve nem látott májusi hiány

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 2763,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az ötödik hónapban 53,6 milliárd forint volt hiány, ami az elmúlt hét év legalacsonyabb május havi hiánya - közölte a Pénzügyminisztérium.

Van egy ország, amely kisegítheti Kínát a gazdasági bajból

A kínai gazdasági fellendülés a jelek szerint meglehetősen ingatag lábakon áll, a népköztársaság külkereskedelme ugyanis drasztikusan visszaesett. Van azonban egy ország, amely túlsegítheti a bajokon.

Hírek

Szlovákiában is visszavonták a Novis Biztosító engedélyét

A Szlovák Nemzeti Bank június 5-i hatállyal visszavonta a pozsonyi Novis Biztosító engedélyét. A társaságnak a Magyar Nemzeti Bank már négy éve megtiltotta életbiztosításai magyarországi forgalmazását.

Új elektromos köztisztasági járművek állnak szolgálatba Budapesten

Hat új elektromos köztisztasági célgép áll szolgálatba Budapesten - közölte a Budapesti Közművek keretében önállóan működő FKF Köztisztasági Divízió.

Orbán Viktor: megkezdtük a felkészülést az uniós elnökségre

Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai szerdán részt vettek a 2024. második félévi magyar EU-elnökség tanácsi formációit elnöklő miniszterek felkészítő fórumán a Karmelita kolostorban - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Stratégiai megállapodást írt alá a HEPA és a Digitális Kereskedelmi Szövetség

Stratégiai megállapodást írt alá a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) és a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) a magyar e-kereskedők export hajlandóságának és külpiacra lépésének fejlesztése érdekében.

Ezzel pazarolják el a magyarok a legtöbb időt a munkahelyen

Ahogy egyre többünk munkája kapcsolódik szorosan az internethez, egyre...

Az EU lépni akar, hogy az embercsempészek ne reptessék a migránsokat

Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy visszaszorítsa a fuvarozás egyre növekvő, bűnözői hálózatok általi visszaélésszerű használatát az EU-ba irányuló irreguláris migráció elősegítésére.

Földrengés volt Horvátország magyar határhoz közeli részén

Földrengés volt kedd hajnalban, 4.14 órakor Horvátországban 3,3-as magnitúdóval, Eszék közelében, a magyar határtól 10 kilométerre - közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.

Elindult Az Év Felelős Foglalkoztatója pályázat

Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg évek óta nagysikerű Az év felelős foglalkoztatója díj pályázatát az OFA Nonprofit Kft. - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Gazdaság

Kőbe vési a kormány az értékpapírügyletek tranzakciós illetékét

A parlamentnek benyújtott adótörvénycsomagból kiderül, hogy olyan ideiglenesnek mondott terheket is állandóvá tesz a kormány, amelyeket az extraprofitadó részeként eredetileg csak 2022-re és 2023-ra...

Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács májusban

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa május végi ülésén az alapkamat 13,0 százalékon tartásáról, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlábának 100 bázispontos csökkentéséről 19,50 százalékra és az egynapos jegybanki betét kamatlábának 12,50 százalékon tartásáról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.

Ezek a megtakarítások úszhatják meg az új 13%-os adót

Mivel az szja-törvény szerint nem minősül kamatjövedelemnek a legalább 10 évig tartott nyugdíjcélú megtakarítások hozama, nem csak a 15 százalékos kamatadó, hanem a szerda éjjel rendeletben bevezetett 13%-os szocho-t sem kell megfizetni például a nyugdíjcélú megtakarítások után - értelmezi a GRANTIS a szociális hozzájárulási adó (szocho) eltérő alkalmazásáról szóló rendeletet.

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.