Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Székesfehérvár: a város, aminek gazdasági biztonságot jelent a több lábon állás
No menu items!

Székesfehérvár: a város, aminek gazdasági biztonságot jelent a több lábon állás

Székesfehérvár számára a koronavírus-járvány idején is komoly „ellenállóképességet” jelentett és biztonságot adott, hogy a helyi gazdaság nem egy, hanem több lábon áll – fejtette ki Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, komoly fegyvertényként említve, hogy most a világ egyik legnagyobb alumíniumipari vállalata is Fehérvárt választotta további terjeszkedéséhez.

A fehérvári gazdaság az elmúlt években nagyon szépen fejlődött, a Covid-járvány által előidézett krízishelyzet így egy erőteljes gazdasági növekedésben okozott törést, és szerencsére nem is bizonyult tartósnak, hiszen már 2020 második felében érezhetőek voltak az újbóli növekedés első pozitív jelei. A járvány kitörésekor, 2020 tavaszán a legnagyobb ipari partnereinkkel – egyben a legnagyobb helyi adófizetőkkel – úgy számoltunk, hogy a pandémia miatt éves szinten 5-6 milliárd forint körüli visszaesés lehet a helyi adóbevételben. Ehhez képest – és ezt most nyilván idézőjelbe teszem – „csak” nem egészen 3 milliárd forint lett ez a kiesés. Nyilván ez is komoly érvágás, de messze kevésbé fájdalmas, mint az, amivel a járvány első szakaszában kalkuláltunk – elemez a polgármester.

Viszonyítási alapként hozzátéve: 2019-ben – vagyis a Covid előtti utolsó teljes évben – Székesfehérváron az iparűzési adó bevétel megközelítette a 20 milliárd forintot. Azt, hogy a helyi gazdaság gyorsan talpra állt, mutatja, hogy 2021-ben már az iparűzési adóban is jelentős növekedés volt kimutatható. Ráadásul ez nemcsak a Covid által leginkább sújtott 2020-hoz képest viszonyítva igaz, hanem még a 2019-es esztendőhöz képest is. Mert ha a kormány által a járványhelyzetben a KKV-knak bevezetett 50 százalékos iparűzési adó könnyítést nem vesszük, akkor a fehérvári gazdaság teljesítménye 2021-ben már utolérte a 2019-est.

Abban, hogy 2021-ben ismét jelentős növekedést realizálhatott a fehérvári gazdaság, annak is nagy szerepe van, hogy a város nem egy iparágra alapozhat, hanem az autó-, az alumínium- és az élelmiszeripar mellett például a gépgyártás és az elektronika is nagy szerephez jut. Szükség esetén ezek egymás nehézségeit is képesek kompenzálni. Nem beszélve arról, hogy a kifejezetten erős és a nemzetiséget tekintve is sokrétű nagyvállalati szektor mellett a KKV-k világa is jelentős erőt képvisel” – értékel Cser-Palkovics András.

A városvezető szerint ez is közrejátszott abban, hogy az iparnál jóval nehezebb helyzetbe került szolgáltató és idegenforgalmi szektor is nagyobb törés nélkül vészelte át a járványhelyzet miatti bezárások teremtette krízishelyzetet. A városban mára a szállodák mellett gyakorlatilag minden más vendéglátóipari egység is újra ki tudott nyitni.

Ebben természetesen azok az önkormányzati pályázatok formájában elérhető helyi támogatások is segítséget jelentettek, amelyeket elsősorban a munkahelyek megőrzéséhez, megtartásához lehetett lehívni a várostól. A lehetőséggel sokan éltek a szolgáltató szektorban és a kultúra területén tevékenykedők közül is. A nyertes pályázatot benyújtó előadóművészeknek ráadásul azt is felajánlottuk, hogy előre megkapják azt a fellépési díjat, amiért lehet, hogy csak fél vagy egy év múlva tudnak valójában megdolgozni. Vagyis előrehoztuk az ő előadóművészeti tevékenységük megrendelését és kifizetését, ezzel is segítve őket akkor, amikor a járványhelyzet miatt nem volt lehetőségük fellépni. Eleve nem adományban gondolkodtunk, amit a visszajelzések szerint az érdekeltek is nagyobb örömmel fogadtak. Azóta közülük sokan már meg is tartották azokat a koncerteket, előadóesteket, amelyekre a covid helyzetben nem nyílt mód.

A munkaerőhiány magasabb technológiát hozott

A polgármester 2022-ben egyértelműen gazdasági növekedést vár 2021-hez képest. Már csak azért is, mert új – alapvetően nagyipari – beruházások valósultak meg a városban. Az egyik jelentős eredmény, hogy az alumíniumipar egyik óriása, a Hydro Extrusion nemzetközi versenyben végül is Fehérvárt választotta mintegy 30 milliárd forintos beruházásának helyszínéül.

Számunkra ez azért is pozitív visszaigazolás, mert nem megelőlegezett bizalomról van szó. A Hydro eddig is jelen volt Székesfehérváron, és az, hogy most a bővítést is itt valósítja meg, azt mutatja, hogy minden szempontból elégedett a várossal. Ugyanakkor annak ellenére, hogy 2022 pozitív várakozással indult, sajnos nem tudjuk megjósolni, hogy az Ukrajnában zajló háború milyen kihatással lesz a világ-, a magyar és azon belül az alapvetően exportra termelő fehérvári gazdaságra, ahol az áruk 80-85-90 százaléka exportra megy. Ennek nyilván azt a hozzáállást kell mindenkiből kiváltania, hogy egy ilyen helyzetben őrizzük a tartalékokat, hogy ha arra szükség lesz, akkor tegyük meg a megfelelő lépéseket. Egyelőre vegyes híreket hallunk: van olyan iparág, ahol arról érkeznek a hírek, hogy a szomszédban zajló háború miatt a nálunk is aktív nemzetközi vállalatok hozzánk hoznak át Ukrajnából vagy Oroszországból – például élelmiszeripari – termelést.

A városvezető ugyanakkor azt is elmondta, hogy például a szinte kizárólagosan Ukrajnában gyártott alumínium kábelek hiánya a városban is jelentős szerepet betöltő autóipari beszállító cégek számára is komoly gond.

Arra a felvetésre, hogy a rendszerváltás után – az autópályának is köszönhetően – Székesfehérváron szinte elsőként jelentek meg a multinacionális vállalatok, akik felszívták a képzett munkaerőt, és szinte ki lehetett tenni a képzeletbeli „megtelt” táblát, a polgármester azt mondja: egy város mindig képes tovább fejlődni.

Természetesen a munkaerőhiányos állapot is probléma, de sokkal kellemesebb, mint amikor 10 százalékos munkanélküliséget kell valahogy kezelni. Nálunk most – annak ellenére, hogy 32 ezer ingázó munkavállaló érkezik naponta az agglomerációból – inkább az erőteljes munkaerőhiány mutatkozik meg nagyon-nagyon sok területen. Viszont ez általában egy technológiai fejlesztést is magával hoz, és ami jó hír, ezáltal magasabb hozzáadott értékű munkák érkeznek a városba. Tehát mi abszolút technológiai váltást látunk a cégeknél, ami évekkel ezelőtt elkezdődött már, és alapvetően az automatizálás, a robottechnológia térhódításában mutatkozik meg. Ráadásul ez nem csökkenti a munkahelyek számát, sőt inkább a képzett munkaerő iránti igényt növeli, és miután magasabb hozzáadott értékű a munka, magasabb a termelési színvonal, ezért egy magasabb egzisztencia eléréséhez teremti meg az alapokat, ami a jövedelmek emelkedésében is látszik” – érvel a polgármester.

Aki szerint ezt mutatja az is, hogy a nagyvárosok körében, a vásárlóerőt tekintve Székesfehérvár – Budapest után – a második helyen áll.

A multik maximalizmust várnak a KKV-ktől

A fehérvári KKV szektor megfelelő alapokon áll, ugyanakkor, amint az egész országban, sajnos itt is érződik, hogy a kis és közepes magánvállalkozások – amelyekből több mint 500 ezer működik hazánkban – többsége forráshiányos, és emellett a menedzsment-tudás tekintetében is támogatásra szorul” – érvel Kovács Tibor, a VOSZ Fejér megyei szervezetének elnöke, az Alba Mineral Székesfehérvári Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Kifejtve: a szervezet tavalyi tisztújításakor azért vállalta el ezt a megbízatást, mert a VOSZ működésének teljes megújításával, az új prioritások meghatározásával, szolgáltató jellegének erősítésével lehetőséget lát arra, hogy Fehérvár és a megye kis- és közepes vállalkozásai is felkészültebben és egyben rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a folyton változó gazdasági és technológiai kihívásokhoz.

A képen balról Cser-Palkovics András, mellette Kovács Tibor

Ez már csak azért is fontos, mert miközben a nemzetközi cégek jelenléte, és hozzájuk csatlakozva a beszállítói státusz lehetősége komoly biztonságot adhat a helyi vállalkozásoknak, azt is látni kell, hogy a multinacionális vállalatok a munkaszervezést és a technológiai fejlettséget tekintve a legmagasabb szintet várják el. Ehhez pedig folyamatos fejlesztésekre lenne szükség, aminek sok KKV azért nem tud megfelelni, mert alultőkésített és így nem pályázatképes. Ezen a helyzeten pedig a magyar cégek versenyképességének javítása miatt mindenképpen változtatni kell” – teszi hozzá a megyei VOSZ elnök.

Székesfehérvár kiváló logisztikai adottságára is épített az 1991-ben garázscégként indult, országos hálózatával mára az épületvillamossági piac meghatározó szereplőjévé vált fehérvári családi vállalkozás, a Mentavill Kft., amely először nagykereskedőként, az állami vállalatok megszűnésével keletkezett űrt kitöltve látta el villamossági termékekkel a villanyszerelőket és a villanyszerelési szaküzleteket. Később pedig saját üzleteket nyitva, saját márkás termékeket is felsorakoztatva építette fel folyamatosan bővülő üzlethálózatát a ma már 430 fős, 20 milliárd forgalmú családi cég.

Lokálpatrióta sikersztori

Székesfehérvári kötődését erősítve, a Mentavill 1996-ban teremtette meg a városban azt a 2700 négyzetméteres, majd később 7400 négyzetméteresre bővített központi raktárt, amely mellé azóta már mintaüzlet is társul.

Mentes Zsolt

Az angolszász üzleti igazság „Location, Location, Location” – lokáció, lokáció, lokáció – a korábbinál is precízebben szervezett ellátási láncok világában még inkább felértékeli Székesfehérvár kiváló adottságait: az M7-es sztráda és a főváros közelségét. Ez optimális hátteret ad az országos lefedettségű nagykereskedelmi tevékenységünk folytatásához és a szaküzlethálózatunk ellátásához” – magyarázza Mentes Zsolt, a Mentavill Kft. ügyvezető igazgatója.

Aki kifejtette: az országos növekedést tervezve sem fordult meg a fejükben az, hogy – miként különösen régebben divatos volt – a cég központját Budapestre teszik át. „Miért is tettük volna, amikor lokálpatrióták vagyunk, és minket minden Székesfehérvárhoz köt, ahol minden adott a sikeres cégépítéshez” – elemez a cégvezető, aki ennek kapcsán nem csak az infrastrukturális előnyökről beszél. Azt is kiemelve, hogy a fehérvári központban dolgozó munkatársuk személyében olyan elkötelezett és felkészült szakembereket találtak, akik nélkül elképzelhetetlen lett volna az elmúlt 30 esztendő sikeres cégépítése.

Érsek M. Zoltán

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.