Kezdőlap Energia Tapogatóznak a cégek a klímacélok kapcsán
No menu items!

Tapogatóznak a cégek a klímacélok kapcsán

Bizonytalanok az üzleti élet szereplői a klímacélok elérésében ez derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amiben a Siemens a nettó zéró CO2 kibocsátáshoz szükséges infrastrukturális átállás jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait vizsgálta.

22 ország 1400 felsővezetőjének bevonásával, valamint mélyinterjúk alapján készített
összefoglaló riportot a Siemens nemzetközi Smart Infrastructure üzletága, hogy felmérje,
hol tart a 2050-es klímacélok megvalósítása, köztük a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás,
azaz a dekarbonizáció eléréséhez szükséges infrastrukturális átállás.

A tanulmány rámutat, hogy az intelligens fenntarthatósági fejlesztések sürgősek
lennének, és a kibocsátáscsökkentésen túl is pozitív hatásokat várnának tőle az üzleti
szereplők. A prioritások és az eszközök tekintetében azonban nincs tökéletes összhang,
illetve jellemző a jövővel és a célok elérésének realitásával kapcsolatos bizonytalanság.

Országos és régiós szinten sem elég gyors az energiaátállás

A felmérésben résztvevők csupán fele (52%) vélte úgy, hogy a vállalatuknak otthont adó
országban következetes dekarbonizációs stratégiát követnének.

A megkérdezettek, ha rendelkezhetnének az országok fenntarthatósági céljaira szánt
büdzsé fölött, a megújuló energiaforrások bővítését (59%), az ezekhez kapcsolódó
energiatárolók fejlesztését (58%), a biztos és a kihívásoknak ellenálló energiaellátást
(56%), illetve a fosszilis energiaforrások kivezetését (50%) jelölték meg a főbb stratégiai
prioritások között.

A kutatás szerint számos infrastrukturális átállási cél tekintetében viszonylag kevés és
lassú az előrehaladás, valamint az említett kulcsfontosságú területeken is rengeteg
munka vár még a szereplőkre. A hivatkozott számítások szerint a karbonsemlegesség
több évtizedet és világszerte összesen mintegy 275 billió dollárt, valamint jelentős
változásokat követel, nem csak az energiagazdálkodás területén, hanem például az ipari
folyamatokban, az épületekben is.

A fenntarthatóság megvalósításában nem csak a fejlett, hanem a fejlődő országoknak is
részt kell vállalniuk, a kutatás szerint pedig előbbiek jóval optimistábban tekintenek a
célokhoz vezető folyamatokra. A német, osztrák és svájci résztvevők például főként
pozitív szavakkal jellemezték (47% pozitív, 11% negatív) az átmenetet, míg például dél-
afrikai kollégáik majdnem ilyen arányban használtak negatív kifejezéseket (10% pozitív,
42% negatív).

A kihívások ellenére léteznek jó példák fejlődő országokban is. Vietnámban és Indiában
például, Kínához hasonlóan, jellemző, hogy a két- és háromkerekű motorkerékpárokat
elektromosra cserélik. Ezekben az országokban a közúti közlekedés teljes
benzinfogyasztásának mintegy felét adják ezek a járművek, így jelentősen csökken a
fosszilis üzemanyagok használata, valamint az ehhez köthető CO2 kibocsátás is.

Fókusz a városokon

A városok a karbonkibocsátás központjai, így e helyeken különösen fontos változásokat
elérni. A válaszadók a prioritások között említették az adatalapú városüzemeltetést
(42%), az épületek hűtési-fűtési rendszerének karbonmentesítését, villamosítását
(41%), illetve a hulladékok csökkentését, az újrahasznosítást (40%). Emellett a
megkérdezett felsővezetők átlagosan 46 százaléka értett egyet azzal, hogy az elektromos
járművek árát támogatásokkal vagy adókedvezményekkel kellene csökkenteni, így
ösztönözve a vásárlást, ugyanakkor a válaszadók negyede egyáltalán nem ért egyet a
támogatások rendszerével.

Sokan nem osztják cégük optimizmusát

A felmérésben résztvevők saját vállalataikat tekintve bizonytalannak és inkább
pesszimistának bizonyultak a jövőt illetően: kevesebb mint felük (40%) tartja
elérhetőnek a cégük által kitűzött, rövid távú klímacélokat, és csak 44 százalékuk szerint
valószínű, hogy 2030-ig egyáltalán elérik ezeket. Abban is erősen megoszlik a
megkérdezett felsővezetők véleménye, a saját szervezeteik mennyire részletes
fenntarthatósági tervekkel rendelkeznek, kommunikálják-e ezeket nyilvánosan, illetve
ellenőrizhető módszerekkel mérik-e a célok megvalósítását.

Az épületek fontos szerepet játszanak a karbonsemlegesség elérésében

A karboncélok teljesítéséhez nagy potenciál rejlik az épületek energiahatékonyság-
növelésében, legyen szó akár ipari létesítményekről vagy városi irodaházakról. A globális
CO2 kibocsátás 39 százalékát ugyanis az épületek adják: 28 százalék a működésből (pl.
fűtés, hűtés, energiaellátás), 11 százalék pedig az alapanyagokhoz és a kivitelezéshez
köthető emisszióból ered. Ehhez képest, a tanulmány megállapítása szerint, az épületek
kibocsátásra gyakorolt hatása jelenleg alulértékeltnek tűnik, és sok szervezet nem
foglalkozik vele kellő súllyal – a felmérés résztvevőinek például csak 37 százaléka
számolt be értékelhető fejlődésről ezen a területen.

Az új beruházások hatékonyságának biztosítása mellett még fontosabb a meglévő
épületek felújítása, mivel ezek 85-95 százaléka várhatóan 2050-ben is még mindig
használatban lesz. Ezek a fenntarthatósági fejlesztések szinte minden esetben kevesebb
szén-dioxid-kibocsátással járnak, mint a lebontás és újjáépítés, így kulcsszerepet kapnak
a jövőben.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Sikeres a vállalati e-autó program, több mint 6000 pályázóval kötöttek már támogatási szerződést

Meghaladta a hatezret a támogatási szerződéssel rendelkező cégek száma a közlekedés zöldítését ösztönző pályázaton. A gazdasági társaságoknak eddig összesen 26,8 milliárd forintot ítéltek oda a felhívás 30 milliárdos keretösszegéből

3,9 százalékos volt az első negyedévben a GDP-arányos hiány

A központi kormányzat hiánya 1088 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 180 és 84 milliárd forintos többlettel rendelkeztek. A kormányzati szektor bevétele 8639 milliárd, kiadása 9463 milliárd forint volt az első negyedévében.

MLBKT: júniusban csökkent a beszerzésimenedzser-index

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke 48,9 pontra csökkent a májusi 49,8-es értékről

Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata

Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás okozta kihívásokat
Hirdetés

Hírek

Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata

Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás okozta kihívásokat

Nagy közúti forgalomra figyelmeztetnek július 4-én, 5-én és 6-án  Zágráb városában és környékén

Zágráb nagyobb forgalomra számít a közelgő zenei rendezvény miatt – alternatív útvonalakat javasolnak a gördülékeny közlekedés érdekében.

Diákhitel Központ: marad a kamatstop

Továbbra is kamatstoppal védi a kormány a 2024. december 31-ig megkötött diákhitel-szerződéseket, így a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhitelekre 2025 második félévében is 7,99 százalékos kamatszint vonatkozik.

Okosmérők segítik a zöld átállást az MVM-nél

Az MVM Démász és az MVM Émász sikeresen pályázott az "Okosmérés elterjesztése" felhívásra, a támogatott projekttel 2025 júniusig összesen 89 103 darab okosmérőt telepítettek az ellátási területükön.

Lesznek még nádtetős házak? Visszatérhet a magyar vidék kedvence

Újra feltűnhetnek a klasszikus nádtetős épületek a magyar vidéken, miután a tradicionális építőanyag egy forradalmi technológiával párosítva már biztonságosan alkalmazható. Évtizedeken át a rendkívüli tűzveszély jelentette a legnagyobb visszatartó erőt a nádtetők felhasználásában.

Kevesebb a macera, egyszerűbb a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazása

2025. június 21-től egyszerűbbé vált a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazásának igazolása a MÁV-csoport járatain

Késnek az MVM Next elszámoló számlái – Informatikai átállás az oka

Az E.ON Hungária Csoport informatikai átállása miatt az MVM Next elszámoló számlái akár 3 hetet is késhetnek - közölte az E.ON és az MVM Next pénteken az MTI-vel.

Nyitnak a porták – Közelebb kerülnek egymáshoz a termelők és a fogyasztók

A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat, hogy az élelmiszer előállító kistermelők versenyképesebbek lehessenek
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg