Hirdetés
Kezdőlap Energia Tapogatóznak a cégek a klímacélok kapcsán
No menu items!

Tapogatóznak a cégek a klímacélok kapcsán

Bizonytalanok az üzleti élet szereplői a klímacélok elérésében ez derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amiben a Siemens a nettó zéró CO2 kibocsátáshoz szükséges infrastrukturális átállás jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait vizsgálta.

22 ország 1400 felsővezetőjének bevonásával, valamint mélyinterjúk alapján készített
összefoglaló riportot a Siemens nemzetközi Smart Infrastructure üzletága, hogy felmérje,
hol tart a 2050-es klímacélok megvalósítása, köztük a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás,
azaz a dekarbonizáció eléréséhez szükséges infrastrukturális átállás.

A tanulmány rámutat, hogy az intelligens fenntarthatósági fejlesztések sürgősek
lennének, és a kibocsátáscsökkentésen túl is pozitív hatásokat várnának tőle az üzleti
szereplők. A prioritások és az eszközök tekintetében azonban nincs tökéletes összhang,
illetve jellemző a jövővel és a célok elérésének realitásával kapcsolatos bizonytalanság.

Országos és régiós szinten sem elég gyors az energiaátállás

A felmérésben résztvevők csupán fele (52%) vélte úgy, hogy a vállalatuknak otthont adó
országban következetes dekarbonizációs stratégiát követnének.

A megkérdezettek, ha rendelkezhetnének az országok fenntarthatósági céljaira szánt
büdzsé fölött, a megújuló energiaforrások bővítését (59%), az ezekhez kapcsolódó
energiatárolók fejlesztését (58%), a biztos és a kihívásoknak ellenálló energiaellátást
(56%), illetve a fosszilis energiaforrások kivezetését (50%) jelölték meg a főbb stratégiai
prioritások között.

A kutatás szerint számos infrastrukturális átállási cél tekintetében viszonylag kevés és
lassú az előrehaladás, valamint az említett kulcsfontosságú területeken is rengeteg
munka vár még a szereplőkre. A hivatkozott számítások szerint a karbonsemlegesség
több évtizedet és világszerte összesen mintegy 275 billió dollárt, valamint jelentős
változásokat követel, nem csak az energiagazdálkodás területén, hanem például az ipari
folyamatokban, az épületekben is.

A fenntarthatóság megvalósításában nem csak a fejlett, hanem a fejlődő országoknak is
részt kell vállalniuk, a kutatás szerint pedig előbbiek jóval optimistábban tekintenek a
célokhoz vezető folyamatokra. A német, osztrák és svájci résztvevők például főként
pozitív szavakkal jellemezték (47% pozitív, 11% negatív) az átmenetet, míg például dél-
afrikai kollégáik majdnem ilyen arányban használtak negatív kifejezéseket (10% pozitív,
42% negatív).

A kihívások ellenére léteznek jó példák fejlődő országokban is. Vietnámban és Indiában
például, Kínához hasonlóan, jellemző, hogy a két- és háromkerekű motorkerékpárokat
elektromosra cserélik. Ezekben az országokban a közúti közlekedés teljes
benzinfogyasztásának mintegy felét adják ezek a járművek, így jelentősen csökken a
fosszilis üzemanyagok használata, valamint az ehhez köthető CO2 kibocsátás is.

Fókusz a városokon

A városok a karbonkibocsátás központjai, így e helyeken különösen fontos változásokat
elérni. A válaszadók a prioritások között említették az adatalapú városüzemeltetést
(42%), az épületek hűtési-fűtési rendszerének karbonmentesítését, villamosítását
(41%), illetve a hulladékok csökkentését, az újrahasznosítást (40%). Emellett a
megkérdezett felsővezetők átlagosan 46 százaléka értett egyet azzal, hogy az elektromos
járművek árát támogatásokkal vagy adókedvezményekkel kellene csökkenteni, így
ösztönözve a vásárlást, ugyanakkor a válaszadók negyede egyáltalán nem ért egyet a
támogatások rendszerével.

Sokan nem osztják cégük optimizmusát

A felmérésben résztvevők saját vállalataikat tekintve bizonytalannak és inkább
pesszimistának bizonyultak a jövőt illetően: kevesebb mint felük (40%) tartja
elérhetőnek a cégük által kitűzött, rövid távú klímacélokat, és csak 44 százalékuk szerint
valószínű, hogy 2030-ig egyáltalán elérik ezeket. Abban is erősen megoszlik a
megkérdezett felsővezetők véleménye, a saját szervezeteik mennyire részletes
fenntarthatósági tervekkel rendelkeznek, kommunikálják-e ezeket nyilvánosan, illetve
ellenőrizhető módszerekkel mérik-e a célok megvalósítását.

Az épületek fontos szerepet játszanak a karbonsemlegesség elérésében

A karboncélok teljesítéséhez nagy potenciál rejlik az épületek energiahatékonyság-
növelésében, legyen szó akár ipari létesítményekről vagy városi irodaházakról. A globális
CO2 kibocsátás 39 százalékát ugyanis az épületek adják: 28 százalék a működésből (pl.
fűtés, hűtés, energiaellátás), 11 százalék pedig az alapanyagokhoz és a kivitelezéshez
köthető emisszióból ered. Ehhez képest, a tanulmány megállapítása szerint, az épületek
kibocsátásra gyakorolt hatása jelenleg alulértékeltnek tűnik, és sok szervezet nem
foglalkozik vele kellő súllyal – a felmérés résztvevőinek például csak 37 százaléka
számolt be értékelhető fejlődésről ezen a területen.

Az új beruházások hatékonyságának biztosítása mellett még fontosabb a meglévő
épületek felújítása, mivel ezek 85-95 százaléka várhatóan 2050-ben is még mindig
használatban lesz. Ezek a fenntarthatósági fejlesztések szinte minden esetben kevesebb
szén-dioxid-kibocsátással járnak, mint a lebontás és újjáépítés, így kulcsszerepet kapnak
a jövőben.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Sikeres volt a zöldenergiáról szóló online konzultáció

Mint írták, a világban gyors energetikai fejlődés, komoly fordulat zajlik, ami újabb ipari forradalomnak is hívható.

Figyelem! – Hétfőig kell a negyedéves áfát bevallani

Jelentős adminisztrációs könnyítés továbbá, hogy a bevallást az eÁFA-rendszerben benyújtóknak nem kell az összesítő nyilatkozaton is adatot szolgáltatni, azaz mentesülnek az áfabevallás M lapja kitöltése alól.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz

A német Külkereskedelmi Kamara (AHK) legutóbbi felmérésében az USA-ban működő német vállalatok a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a legfőbb kockázatként.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.