Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Természetes, kontra álhús: termőföldről, vagy laborból jön a jövő húsa? 
No menu items!

Természetes, kontra álhús: termőföldről, vagy laborból jön a jövő húsa? 

A növényi hús nem csak a vegetáriánusok körében népszerű. Piaci részesedése csekély, de lenyűgöző a növekedés. 2030-ra 30 milliárd eurós lehet a piaca. Az élelmiszeripar a mesterséges húst is erőteljesebben futtatná, pedig drága és rossz a klímamérlege.

A tények önmagukért beszélnek. A Good Food Institute táplálkozással foglalkozó nemzetközi civilszervezet a NielsenIQ piackutató 13 európai országot átfogó adatait elemezve megállapította, hogy a kiskereskedelmi szektorban a növényi alapú élelmiszerek értékesítése a gazdasági nehézségek ellenére is tovább növekszik. A növényi eredetű alternatívák kiskereskedelmi piaca most 5,7 milliárd eurót tesz ki. És miközben az eladások 2021 és 2022 között 6 százalékkal nőttek, amennyiben a kiindulási pont 2020, akkor 2022-ig már 22 százalékos az értékesítés növekedése.

Csekély piaci részesedés, lenyűgöző növekedés

A Valuates Reports piackutató 2021 decemberében tette közzé elemzését a globális növényi alapú húspiac aktuális és jövőbeli fejleményeiről. A jelentés szerint a globális piac 2020-ban 10,66 milliárd USD-ra becsülhető, és az előrejelzések szerint akár 8,5%-os összetett éves növekedési rátával 2027-re elérheti a 19,45 milliárd USD-t.

A hagyományos húsipar 2023-ban várható 1291 milliárd eurós forgalmával összehasonlítva persze ez aprópénz. Mégis egyre több klasszikus húsfeldolgozó száll be az üzletbe, mert az erőteljes növekedés igencsak vonzó, miközben a hagyományos húsok piaca évek óta stagnál. Sőt, a chicagói agytröszt, a Kearney szerint 2040-re 90-ről 40 százalékra fog csökkenni az igazi hús részesedése, míg a növényi húsé 10-ről 25-re nőhet, a mesterségesé pedig a semmiből 35 százalékra!

Visszatérve a Valuates Report prognózisára: 2027-re várhatóan a szójaalapú hús lesz a legjövedelmezőbb szegmens. A hagyományos állati és tejalapú élelmiszerekhez képest a szója alapú húskészítmények nemcsak a receptek költségeit csökkentik, hanem kisebb a környezeti lábnyomuk is.

Észak-Amerika várhatóan a legjövedelmezőbb régió lesz a következő időszakban. Amelynek növekedéséhez nagyban hozzájárul a romlott húskészítmények fogyasztásával járó veszélyekkel kapcsolatos fogyasztói tudatosság, valamint a húsmentes helyettesítők növekvő használata is.

Az alternatív húsok iránti kereslet oka összetett:    

A vegánok és flexitáriusok világszerte növekvő száma

A növényi alapú húsnak az állati alapú húshoz mért egészségügyi előnyeinek erőteljesebb tudatosodása

  • A növényi alapú étrendek iránti növekvő fogyasztói érdeklődés, valamint az állatjóléti jogok iránti növekvő tudatosság
  • A húsipari gyakorlatok által generált üvegházhatású gázok (ÜHG) miatti aggodalmak

A munkavállalók kizsákmányolása és az elrettentő klímamérleg miatt rossz a húsipar és a hústermékek imázsa.

Az alternatív húsok ízükben, állagukban és kinézetükben is egyre jobban hasonlítanak az eredetire. Sokszor húsimádók sem tudnak különbséget tenni.

Egyre nagyobb a kínálat. Sok tucat klasszikus termék készül már növényi alapanyagból.

A növényi hús mellett leginkább a klímamérleg szól. Előállítása 90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a marháé. A növényi hús víz- és helyigénye is jóval kisebb. Hátránya, hogy komplikált eljárással jön létre és sok adalékanyagot tartalmaz. A növényi húsnál rosszabb, de a hagyományosnál sokkal jobb a rovarokból előálló hústermékek környezeti mérlege.

Egyre több alapanyag, egyre több vállalkozás

A már évek óta használt alapanyagok, a búzafehérje (seitan), a gombacella (quorn) és a szója mellett megjelentek újak, amelyek kémiailag jobban hasonlítanak az igazi húsra. A legfontosabb a borsó és egy alig ismert növény, a csillagfürt átalakított proteinje, valamint a növényekből nyert hemoprotein. Ezekkel az élelmiszeripar képes visszaadni a marhahús vérnek köszönhető vörös színét és jellegzetes ízét.

Mit vesz be a gyomrunk?

A növényi húst egyértelműen akceptálták a fogyasztók. Az európaiak 15 százaléka jó terméknek tartja és rendszeresen fogyasztja, további 26 százalék szívesen megkóstolná. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy minél több húst fogyaszt valaki, annál elutasítóbb az alternatívákkal szemben. A legnyitottabban a fiatalok és a diplomások.

Egyre többen akarnak húsmentes húspogácsát

Az alternatív húsok sikere társadalmi elfogadottságuk mellett attól is nagyban fog függeni, hogy az élelmiszeripar tőkeerős, jól kiépített értékesítési hálózattal rendelkező szereplői meglátják-e bennük a fantáziát. Ha a növényi, laboratóriumi és a rovarokból készülő hústermékek felkerülnek a termékpalettájukra, hamar meg fognak jelenni az élelmiszerüzletekben és az éttermekben.

A multinacionális élelmiszerkonszernek keveset kutatnak, de egyre többet invesztálnak a szegmensre specializálódott startupokba. Így tettek a világ legnagyobb élelmiszer-vállalatai, a svájci Nestlé, a francia Danone, az amerikai Heinz és az Európában kevésbé ismert, de a világranglistán második brazil JBS. Sőt, a befektetők között van a Google is!

A hagyományos húspiac évek óta tartó zsugorodása, illetve stagnálása miatt Európa legnagyobb szárnyasfeldolgozója, a német PHW-csoport együttműködési megállapodást írt alá a Beyond Meattel és a Super Meattel. Az alternatív húsgyártás két kaliforniai pionírjának termékei ma már világszerte kaphatók az élelmiszerüzletekben és megjelentek több étteremlánc kínálatában.

Magyar statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. De az, hogy 2020-ban egy klasszikus húsipari vállalat, a Pápai Hús borsóból készülő sonkával állt elő, mutatja, hogy a magyar élelmiszeripar szereplői is fantáziát látnak az új szegmensben.

A legnagyobb amerikai húsfeldolgozó és -kereskedő, a Tyson először szintén a Beyond Meatbe invesztált. Aztán a know-how-t magáévá téve saját termékekkel állt elő. A szintén a világ legnagyobbjai közé tartozó, évi 135 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító minnesotai Cargill egy „laborhúst” fejlesztő start-upba, a Memphis Meats-be száll be. A Nestlé nem kaliforniai startuppal, a német Marke Garden Gourmet-vel működik együtt. Koprodukciójukban készülnek a pogácsák a McDonald’s vega burgerébe.

Az önként váltók és a váltásra kényszerítettek

A nagy múltú német húsipari cég, az 1834-ben alapított, évi 170 millió euró bevételt elérő Rügenwalder Mühle 2020-ban több bevételt ért el vega húsaival, mint a klasszikus termékeivel. Miután a Rügenwalder Mühle bizonyította, hogy az alternatív hús nemcsak a klímát védi, de üzletileg is kifizetődő, Németország legnagyobb állatvédő civil szervezete, a PETA reméli, hogy a többi nagy húskonszern is követi a példát. A PETA egyébként adakozásból összegyűjtött tőkével 2020-ban Tyson-részvényeket vásárolt, és tulajdonosként gyakorol nyomást az amerikai húsipari óriásra, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt az alternatív hústermékekre.

Hús a kémcsőből visszás ökomérleggel

A hús egy másik, nem vegán alternatívája az in-vitro, szabad fordításban „laborhús”, amire a „termesztett hús” (cultured meat) megnevezést is használják. Állati őssejtből tenyésztik ki élelmiszerlaborban körülbelül hat hét alatt. Sokszor gyógyszergyártók és más kémiai vállalatok laborjaiban, mert a rendelkezésre álló know-how okán sokat kutatnak és fejlesztenek a témában.

„Ma még nem lehet tudományos igényességgel nyilatkozni a mesterséges hús környezeti és egészségügyi hatásairól” – véli a Karlsruher Institut für Technologie mérnök-filozófusa, Silvia Woll, aki két évig tartó kutatást vezetett a témában.

Véleményét azzal támasztotta alá a Neue Züricher Zeitung (NZZ) kérdésére, hogy nem áll megfelelő mennyiségű adat rendelkezésre, és a nagyüzemi termelés megindulása előtt nem is fog. Viszont modellszámításai szerint 75 százalékkal alacsonyabb lehet a laborhús üvegházhatásúgáz-kibocsátása, mint a mezőn legelő marha feldolgozásával előállté. Ugyanakkor a sertéshúsnál kétszer, a szárnyasénál háromszor több üvegházhatású gázt bocsátana a légkörbe a műhús.

Az energiaigény szempontjából is rossz a laborhús mérlege. A mesterséges sejteket legalább 37 fokon kell tenyészteni steril körülmények között. Biztos, hogy ez több energiát igényel, mint a szárnyas és disznó, de valószínűleg még a marhánál is többet. Silvia Woll ezt azzal egészíti ki, hogy az áram forrása a döntő. Egy holland tanácsadó cég, a CE Delft számítása szerint a laborhús csak akkor mutat a hagyományosnál jobb energiamérleget, ha az energia legalább 30 százaléka megújuló forrásból származik.

Ha teret nyer a műhús, sokkal kevesebb tenyészállatra lesz szükség. De nem valószínű, hogy ezeket jó körülmények között fogják tartani, mert továbbra is a költséghatékonyság lesz a döntő. Ezt mutatja Szingapúr példája, ahol 2020-ban áttörésként ünnepelték a laborhúsból készült Chicken-Nuggetset. Aztán kiderült, hogy borjúszérumot használtak a laborban, amit érzéstelenítés nélkül csapoltak le a tehenek méhéből.

Függetlenül az előnyöktől és hátrányoktól, versenyképes ár nélkül nem fog teret nyerni a műhús, amitől távol van az élelmiszeripar, de gyorsan mérséklődik az ár. Ezt mutatja, hogy az úttörő holland cég, a Mosa Meat első műhamburgerének 2013-as 325 000 EUR előállítási költsége 2016-ra 11,40-re csökkent. A tömegtermelés beindulása tovább csökkentené az árat, de az élelmiszerkonszernek számítása szerint így is a normál hús tízszerese maradna.

A laborhús sikere elsősorban a társadalmi elfogadottságától fog függeni. Érthető módon nagy a fogyasztói szkepszis. Európában csak a megkérdezettek öt százaléka tartja jó alternatívának. De jó jel a szegmensben aktív startupok számára, hogy az európaiak 27 százaléka megkóstolná a laborhúst.

Németországból pedig, ahol sokkal több szó esik az új alternatíváról, 65 százalék kipróbálná, 50 rendszeresen vásárolná, 47 százalék pedig előnyben részesítené a hagyományossal szemben, pedig még megkóstolni sem volt lehetősége.

Dr. Petrus Szabolcs LL.M.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Helyreállni látszik a fogyasztói bizalom, így a kiskereskedelem lehet a növekedés legfőbb hajtóereje

A lakosság bizakodását jelzi, hogy tavasztól a nem élelmiszerek forgalma is erőteljes emelkedésnek indult - tette hozzá.

A vágy megvan de a fiatalok úgy érzik sosem lesz saját lakásuk

Az otpotthon.hu ingatlankereső portál adatbázisa szerint legdrágábban Budapesten lehet egy 35-40 nm-es lakást megvásárolni: ezeket átlagosan 1,13 millió forintos négyzetméteráron hirdetik.

Zűrösen indulhat az e-rollerek kötelező biztosítása

A kormányrendelet tisztázná pontosan a szóban forgó járműkategóriákat, de ez még nem történt meg.

Nincs zöld átmenet a jegybankok nélkül – MNB-alelnök

A jegybankoknak új szemléletmódra van szükségük, amit a felügyeléstől kezdve a pénzügyi piacok fejlesztéséig bezárólag, működésük minél szélesebb körében alkalmazniuk kell.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

A vágy megvan de a fiatalok úgy érzik sosem lesz saját lakásuk

Az otpotthon.hu ingatlankereső portál adatbázisa szerint legdrágábban Budapesten lehet egy 35-40 nm-es lakást megvásárolni: ezeket átlagosan 1,13 millió forintos négyzetméteráron hirdetik.

Elképesztő adatok kerültek napvilágra a lakásbiztosításokról

A több mint 840 ezer új szerződés döntő része azonban nem új biztosítás volt, hanem a meglévő ügyfelek kaptak az egyik biztosítónál egy szép kis ajándékot.

Államháztartási, idegenforgalmi, ipari és foglalkoztatási adatok jelennek meg jövő héten

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,9 százalékkal, a külföldivendég-éjszakáké 0,9 százalékkal csökkent az adatok alapján.

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban