Egy TikTokker akcióban Forrás: Képernyőkép TikTok / @yourgoodjudy5
A vámháborúk után most a közösségi médiában nyitott új frontot Kína – a TikTokon sorra jelennek meg a nyugati luxusmárkák gyártási gyakorlatait bíráló videók. Az újfajta pszichológiai hadviselés célkeresztjében az európai prémiumszektor áll.
Miközben az Egyesült Államok és Kína között egyre feszültebbé válik a kereskedelmi helyzet, a pekingi vezetés egy új eszközhöz nyúlt: a TikTokon megjelenő tartalmakon keresztül igyekszik aláásni a nyugati márkák presztízsét. Az elmúlt napokban több virálissá vált videó állította, hogy a világ legismertebb luxusmárkái – köztük a Louis Vuitton, a Hermès vagy a Lululemon – olcsón, kínai gyártósorokon készítik termékeiket, miközben a végtermékre továbbra is a „Made in Italy” vagy „Made in France” címkét helyezik.
A cél nem is lehetne egyértelműbb: a nyugati márkák lejáratása, elsősorban azok körében, akik leginkább meghatározzák a jövő globális fogyasztási trendjeit – a fiataloknál.
A videókban kínai influenszerek például azt állítják, hogy egy 100 dolláros Lululemon leggings szinte ugyanabból az anyagból és ugyanazon a gyártósoron készül, mint egy, a kínai piacon kapható, logó nélküli változat, amely mindössze 5-6 dollárba kerül. Egy másik, több százezer lájkot begyűjtött videóban egy táskaműhely munkása azt állítja, hogy egy Hermès Birkin táska gyártása valójában 1400 dollárnál is kevesebbe kerül – szemben a bolti 38 ezer dolláros árral.
A jelenség nem puszta fogyasztói elégedetlenség, hanem egy átgondolt stratégia része – állítja a Handelszeitung cikke, amely szerint Kína immár a közösségi médián keresztül folytat kereskedelmi pszichológiai hadviselést, amerikai vámintézkedésekre válaszul.
Frank Müller, a luxusmárkák szakértője szerint a vádak nem alaptalanok: a globális márkák valóban egyre több gyártási folyamatot szerveznek ki, a végső márkajelzés pedig nem mindig tükrözi a teljes gyártási láncot. Ugyanakkor kétséges, hogy a kínai videók valódi hatást gyakorolnak-e a vásárlói döntésekre. „A márkák nem csupán termékeket árulnak, hanem életérzést. A vevők a státusz miatt fizetik meg a felárat – és ebben a presztízs továbbra is döntő tényező marad.”
A kínai kezdeményezés tehát akár visszafelé is elsülhet: miközben igyekszik rávilágítani a gyártási gyakorlat ellentmondásaira, alááshatja saját gyártóinak pozícióit is – hiszen ők eddig csendes, megbízható beszállítóként működtek a nyugati prémiumiparban.
A TikTok-hadjárat újabb jele annak, hogy a kereskedelmi háborúk ma már nem kizárólag a vámtarifák szintjén zajlanak – a márkaépítés, a fogyasztói bizalom és a digitális befolyás is a globális gazdasági csatatér része lett.
Kocsis Erika
