Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Turbulenciában a légiközlekedés - rémisztő kilátások
No menu items!

Turbulenciában a légiközlekedés – rémisztő kilátások

Az Airbus 15 ezer dolgozót bocsát el. A légitársaságok munkatársaik harmadától terveznek megválni. Az ágazatnak a COVID mellett a klímaváltozás hatásaival is meg kell küzdenie.

Mélyrepülés

Március közepe óta a repülőgépgyártók és beszállítóik termelése 50 százalékkal csökkent. Ilyen gyors és ekkora mértékű zuhanás még soha, a két nagy válság, a ’90-es Öböl-háború és 2001. szeptember 11. után sem volt. A légiközlekedésben a termelés szorosan kapcsolódik a kereslettel. Ha a légitársaságok nem rendelnek, vagy a már megrendelt gépeket nem veszik át, rögtön leáll a gyártás.

Európa a légiipar fellegvára. Franciaországban például 300 ezer munkahelyről gondoskodik közvetlenül, és a legtöbb bevételt generáló exportágazat. Az Airbust és beszállítóit derült égből villámcsapásként érte a megrendelések sosem látott mértékű visszaesése. Az elmúlt évtizedeket a folyamatos bővülés jellemezte. A légiutasok száma 15 évente megduplázódott. 2018-ra elérte a 4,3 milliárdos számot. A légitársaságok flottái 1986-ban 9.700, 2018 már 30.300 gépet számláltak! Ezt követte a forgalom 94 százalékos visszaesése 2020 áprilisában.

Az utasok számának gyors és folyamatos emelkedésben két tényező gondoskodott: a rövid és középtávú utakon a fapadosok térnyerése, a hosszú távú járatokon pedig, hogy az egzotikus nyaralások a középréteg számára is elérhetővé, sőt éves rutinná váltak.

A válság epicentruma – jönnek a dögkeselyűk

A dél-francia Toulouse, az Airbus központja, ahol számos beszállító is termel. Bezárt hotelek, kihalt utasforgalmi csarnokok, üres parkolók – ilyen képet festett tavasszal a francia város reptere. A légikikötőből szállt fel egykor első útjára a Concorde és az A380 is. Utóbbi, amely 2005 óta a világ legnagyobb utasszállítója a COVID-tól függetlenül bukás a páneurópai gyártónak. A légiközlekedés átalakulása miatt már a válság előtt is alig volt rá megrendelés. 2021-től leáll a gyártása.

„Abból kiindulva, hogy ősszel nem lesz a tavaszihoz hasonló második vírushullám, illetve teljes gazdasági leállás, 3-5 év múlva érheti el a légiforgalom és így a repülőgépgyártás is a krízis előtti szintet” – áll az Airbus friss elemzésében. A piacvezető gyártó tavasz óta harmadával csökkentette a termelést.

A beszállítók a csőd szélén állnak. Mégsem a létük, a függetlenségük a tét. „Naponta jönnek ajánlatok Kínából. Részesedéséért és know-howért rögtön friss tőkével szállnának be” – mondja a Le Monde Diplomatique német kiadása riporterének egy beszállító, a ’Safran Electrical & Power’ vezetője, Alain Sauer.Úgy köröznek Toulouse felett, mint a dögkeselyűk.”

Bruno Le Maire: 100 ezer munkahely szűnhet meg

Egy brit agytröszt, a ’New Economics Fondation’ tanulmánya szerint a számos beszállítónak otthont adó Nagy-Britanniában 125 ezer állas megszűnik meg a légiközlekedési gyártóknál. Több, mint a legendás bányabezárások és bányászsztrájkok idején, 1980/81-ben. A francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire 100 ezer munkahelyet lát közvetlen veszélyben.

A vírusok repülővel utaznak

Nem jobb a helyzet a légitársaságoknál sem. Az Air France-KLM team a 7 milliárdos állami segítség ellenére 7.500 állást épít le. A két tradicionális cég azonban biztosan túl fogja élni a válságot. A francia és a holland kormány vállalta, hogy átmenetileg a 75 százalékos telítettségig kiegészíti a hiányzó bevételeket. Ettől a szinttől már fedik a bevételek a kiadásokat. A kisebb, fapados légitársaság nem számíthatnak hasonló segítségre. Mindenki csődhullámot vár.

A légitársaságok helyzetét nehezíti, hogy virulógusok szerint központi szerepet játszanak a járványok kialakulásában. Egy francia-amerikai orvosteam a 2003-as SARS-epdiémia után végzett vizsgálata kimutatta, hogy „a mobilitás, különösen a hosszú távú légijáratok voltak a kínai járvány globálissá alakulásának fő okai”.

Klímavédelem = Évtizedes kihívás

A légiszektor a COVID remélt leküzdése után sem lélegezhet fel. Meg kell küzdenie a klímaváltozás kihívásaival is. Egy repülő 3 liter kerozint használ fel 100 kilométerenként és utasonként. A business sclass utazói óránként 100 liter kerozin kibocsátásáért felelősek!

Flygskam’ (légiutasok szégyenérzete) – a környezettudatos svédeknél született meg néhány éve az azóta sok nyelvben meghonosodott kifejezés. A Föld lakosságának elenyésző része repül, a következményeket azonban mindenki elszenvedi – róják fel sokan a légiutasoknak. Franciaországban például 1990 óta 19 százalékkal csökkent az üvegház hatású gázok kibocsátása. A légiközlekedésé viszont megduplázódott az elmúlt 30 éveben! Ráadásul a nagy magasságban kibocsátott kerozin különösen károsítja az ózonréteget. Éjszaka még fokozottabban érvényesül a negatív hatás.

A szép célok és a valóság

Az Airbus zászlajára tűzte a légiközlekedés környezetbarátabbá tételét. Kevésbé káros üzemanyag után kutat, részt vesz a CO2-kereskedelemben és 2050-ig gépei 50 százalékos CO2 kibocsátás csökkenést ígéri. Ahhoz, hogy ez az egész légiközlekedésben megvalósuljon, 90 százalékos csökkenés kellene, hisz az utasok száma a céldátumig jelentősen nőni fog.

“Idillikus” kép a múltból. Egyre kevesebb a megrendelés

„A légiközlekedés a kevés területhez tartozik, amely középtávon sem tud klímasemleges lenni” – hangzik a francia Légi- és Űrközlekedési Intézet (Institut supérier de l’aéronautique et l’espace, ISEA) friss tanulmányának kijózanító megállapítása. Az 1909-ben alapított Toulouse-i intézet az ágazat legfontosabb kutató és oktatási központja Európában. Az ISEA lát azonban lehetőségek az ágazat klímabarátabbá tételre: a földi kiszolgálás járműveinek alternatív meghajtása; több propelleres repülő; a légifolyosók optimalizálása; a repülők tartájában tárolt üzemanyag mennyiségének csökkentése. A légiközlekedés hőskorától a gépek sebességének, hatótávolságának és befogadóképességének növelése voltak a legfontosabb célok. „Ezeket most a klímavédelem váltotta fel. Nem könnyű változtatni a szemléleten” – áll a tanulmányban.

„A környezettudatosság és a repülés egyre nagyobb mértékű társadalmi rosszallása elmúlt években indult növekedése várhatóan tovább megy. Ez a szektor zsugorodásához és munkahelyek tízezreinek tartós megszűnéséhez fog vezetni” – figyelmeztet a ISEA.

A francia kormány bekeményít

Júliusban a francia gazdasági miniszter 15 milliárd eurós, a légiipart támogató programot jelentett be. Ebből csak 2,45 milliárd a közvetlen pénzjuttatás, a kormány mégis iparág radikális átalakulását várja el a szektor szereplőitől.

Párizs hitelt nyújt a likviditási problémák áthidalásához; két évre meghosszabbítja a rövidített munka állami támogatását; 1,5 milliárd euró kutatási-fejlesztési alapot hoz létre, amelyből a cégek CO2-takarékos repülők kifejlesztéséhez pályázhatnak közvetlen pénzbeli támogatásra. Le Maire ’zöld repülőt’ és ’CO2-semleges üzemanyagot’ vár a program eredményeként. A kerozint valóban fel lehetne váltani szintetikus üzemanyaggal. Ezek azonban a még csak a kutatási fázisban vannak.

A gyártók egyelőre kvótavásárlással, tehát pénzzel és faültetéssel akarnak tenni a klímáért. Ezzel jóvátesznek valamit az okozott károkból, de nem csökkentik a repülők környezetterhelését.

A segítségnek ára van

A francia kormány a légitársaságokkal nem bánik kesztyűs kézzel. Az Air France azzal a feltétellel kapott állami hitelgaranciát, hogy a ’világ legkörnyezetbarátabb légitársasága’ lesz. Ennek részeként meg kellene szüntetnie a belföldi járatait, ha a desztináció legfeljebb két és fél óra alatt vonattal is elérhető. Fel kellene számolnia a törzsutasprogramját. A támogatás jelentős része pedig csak újabb, kerozintakarékosabb repülők, elsősorban az Észak-Amerikában gyártott Airbus A220 vásárlására használhatja fel.

A szakminisztériumban felmerült az államvasút (SNCF) és az Air France fuzionáltatásának ötlete is. A cél a hálózatok összefésülése, a fölösleges kapacitások megszüntetése.

A vasút és a légitársaság fúziója is szóba került a CO2 lábnyom csökkentése érdekében

Nem csak ötlet, már jogszabályban szerepel a kerozin jövedéki adójának emelése; a kisebb, főleg fapadosok által használt vidéki repülőterek állami dotációja megszüntetése; a foglalkoztatási feltételek szigorítása, hogy a légitársaságok ne nyomhassák munkavállalóik rovására a költségeket.

Felmerült egy személyhez kötött ’repülési-kvóta’ gondolata is. Ez alacsony jövedelműek néhány olcsó repülőutat biztosítana, a gyakran gépre szállók jegyeit pedig extra adóval terhelné. Ebből finanszíroznák az alacsony jövedelműek utazási támogatását. A Macron-kabinet szerint így demokratizálódna a légiközlekedés és jobban érvényesülne az 1944-es Chicago-i Légügyi egyezményben lefektette elv, amely máig a légiközlekedés kvázi adómentességének a jogalapját képezi: „A népek közötti barátság és a világ országai közötti kapcsolatok erősítése.”

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Enyhén erősödött a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 35,25 pontos, 0,11 százalékos emelkedéssel, 31 933,26 ponton zárt pénteken.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

London kivételével indexcsökkenéssel fejezték be a pénteki kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok vegyes kezdés után.

Palkovics: családi házak napelemeire is lesz támogatási program

Magyar és európai uniós forrásból 30-40 százalékos támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére - közölte az innovációs és technológiai miniszter pénteken Zalaegerszegen.

Eddig ismeretlen mechanizmussal fertőz a Covid – szegedi kutatók tanulmánya

A koronavírus eddig ismeretlen új fertőzési mechanizmusát fedezték fel a szegedi Pharmacoidea Kft. kutatói. A felfedezés lehetőséget biztosíthat a kórokozók sejtbe jutásának gátlására.

Hírek

Szexipari mezszponzor egy holland focicsapatnál

A Holland Labdarúgó Szövetség (KNVB) visszavonta tiltását, így az élvonalbeli FC Emmen csapata megkötheti mezszponzori szerződését egy szexuális kiegészítőket gyártó céggel.

Amerikai tanulmány. A madarak a karantén alatt “szexibb hangon” énekeltek

A madarak éneke is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején - állapította meg egy friss amerikai tanulmány.

Koronavírus. 927 új fertőzött, 9 elhunyt beteg

Péntek reggeli adat: 927 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19).

Kórházba került a norvég király

Kórházba került V. Harald norvég király - jelentette be a norvég királyi palota.

Lom a garázsban: egy kínai boroskancsó, ami 390 ezer fontot ért

Történelmi kínai edényt talált garázsában egy brit férfi, aki egy aukción 390 ezer fontot (155 millió forintot) kapott érte.

100 millió dollár egy Botticelli portréért?!

100 millió dollárt (31,2 milliárd forint) is adhatnak Sandro...

Koronavírus – Az európai járványközpont aggódik a járvány alakulása miatt

Fokozott aggodalmat vált ki a koronavírus-járvány alakulása és a megnőtt halálozási ráta hét európai uniós tagállamban, Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Máltán, Spanyolországban és Romániában - írta csütörtökön Stockholmban kiadott jelentésében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Bécs városa 100 euróig átvállalja az elromlott háztartási eszközök javítási költségét

Az elromlott háztartási eszközök újrafelhasználása érdekében Bécs városa átvállalja az osztrák fővárosban lakók eszközei javítási költségének felét, maximum 100 eurót ( 36 500 forintot) - közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája csütörtökön az MTI-vel.

Csatornás csalók csengetnek Budapesten

Újra a régi, álcsatornás trükkel próbálkoznak csalók Budapesten: csatornatisztítási ajánlattal házalnak, és a szolgáltatásért pénzt kérnek - közölte a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM).

GINApp. Minden pályázatról értesít a PM új mobilalkalmazása

A vállalkozások gyorsan és egyszerűen értesülhetnek az aktuális pályázatokról a Pénzügyminisztérium első mobilalkalmazása, a GINApp használatával - jelentette be a pénzügyminiszter.

Kalifornia: nem a kipufogófüstre, hibridet sem lehet venni 2035-től

Kaliforniában 2035-ig megszüntetik a benzinnel működő, a dízel, valamint a hibrid gépjárművek forgalmazását - jelentette be Gavin Newsom, az Egyesült Államok nyugati parti államának kormányzója, aki rendeletet is aláírt erről.

Fekete medve ölt meg egy kanadai nőt

Egy medve Kanadában oltotta ki egy emberi életét. Fekete medve ölt meg egy 44 éves nőt a kanadai Saskatchewan tartományban, lakott vidékektől távol eső nyaralójuk közelében, az áldozat éppen telefonon beszélt az édesapjával.

Gazdaság

Koronavírus – Nagy Márton: Hitelfelmondási tilalom is jöhet 2021-ben

 Jövő tavasszal érdemes arról dönteni, hogy szükség lesz-e 2021 második felében a koronavírus-járvány miatti hiteltörlesztési szünet fenntartására a célzott csoportokban - mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó.

Brexit. Frankfurtba helyezi londoni vagyonát a JPMorgan

A Brexit miatt a JPMorgan Chase mintegy 200 milliárd eurónyi vagyonát helyezi át Londonból Frankfurtba.

Izer Norbert: fehéredés nélkül nincs adócsökkentés

Az adócsökkentések forrását a magyar gazdaság fehéredése jelenti, amely a GDP 1,5-2,0 százalékát kitevő többletbevételt eredményezett - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet online konferenciáján.

Nem küldött SZÉP-kártyákat az MKB – négymilliós bírság

Száz ügyfélnek nem, vagy a főkártya lejáratát követően késedelmesen küldte ki az új SZÉP-kártyát az MKB Bank, ezért a Magyar Nemzeti Bank négymillió forint bírságot szabott ki a pénzintézetre.

Londoni elemzők: az MNB érzékennyé vált a forintgyengülésre

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.

Kamatdöntés – MNB: az inflációs cél és a vásárlóérték őrzése a legfontosabb

Az inflációs cél teljesülését tekinti a legfontosabbnak a Magyar Nemzeti Bank, hogy fenntartsa az árstabilitást és javítsa a jövedelmek vásárlóértékét - mondta a jegybank alelnöke a kamatdöntő ülés után.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom