Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Turbulenciában a légiközlekedés - rémisztő kilátások
No menu items!

Turbulenciában a légiközlekedés – rémisztő kilátások

Az Airbus 15 ezer dolgozót bocsát el. A légitársaságok munkatársaik harmadától terveznek megválni. Az ágazatnak a COVID mellett a klímaváltozás hatásaival is meg kell küzdenie.

Mélyrepülés

Március közepe óta a repülőgépgyártók és beszállítóik termelése 50 százalékkal csökkent. Ilyen gyors és ekkora mértékű zuhanás még soha, a két nagy válság, a ’90-es Öböl-háború és 2001. szeptember 11. után sem volt. A légiközlekedésben a termelés szorosan kapcsolódik a kereslettel. Ha a légitársaságok nem rendelnek, vagy a már megrendelt gépeket nem veszik át, rögtön leáll a gyártás.

Európa a légiipar fellegvára. Franciaországban például 300 ezer munkahelyről gondoskodik közvetlenül, és a legtöbb bevételt generáló exportágazat. Az Airbust és beszállítóit derült égből villámcsapásként érte a megrendelések sosem látott mértékű visszaesése. Az elmúlt évtizedeket a folyamatos bővülés jellemezte. A légiutasok száma 15 évente megduplázódott. 2018-ra elérte a 4,3 milliárdos számot. A légitársaságok flottái 1986-ban 9.700, 2018 már 30.300 gépet számláltak! Ezt követte a forgalom 94 százalékos visszaesése 2020 áprilisában.

Az utasok számának gyors és folyamatos emelkedésben két tényező gondoskodott: a rövid és középtávú utakon a fapadosok térnyerése, a hosszú távú járatokon pedig, hogy az egzotikus nyaralások a középréteg számára is elérhetővé, sőt éves rutinná váltak.

A válság epicentruma – jönnek a dögkeselyűk

A dél-francia Toulouse, az Airbus központja, ahol számos beszállító is termel. Bezárt hotelek, kihalt utasforgalmi csarnokok, üres parkolók – ilyen képet festett tavasszal a francia város reptere. A légikikötőből szállt fel egykor első útjára a Concorde és az A380 is. Utóbbi, amely 2005 óta a világ legnagyobb utasszállítója a COVID-tól függetlenül bukás a páneurópai gyártónak. A légiközlekedés átalakulása miatt már a válság előtt is alig volt rá megrendelés. 2021-től leáll a gyártása.

„Abból kiindulva, hogy ősszel nem lesz a tavaszihoz hasonló második vírushullám, illetve teljes gazdasági leállás, 3-5 év múlva érheti el a légiforgalom és így a repülőgépgyártás is a krízis előtti szintet” – áll az Airbus friss elemzésében. A piacvezető gyártó tavasz óta harmadával csökkentette a termelést.

A beszállítók a csőd szélén állnak. Mégsem a létük, a függetlenségük a tét. „Naponta jönnek ajánlatok Kínából. Részesedéséért és know-howért rögtön friss tőkével szállnának be” – mondja a Le Monde Diplomatique német kiadása riporterének egy beszállító, a ’Safran Electrical & Power’ vezetője, Alain Sauer.Úgy köröznek Toulouse felett, mint a dögkeselyűk.”

Bruno Le Maire: 100 ezer munkahely szűnhet meg

Egy brit agytröszt, a ’New Economics Fondation’ tanulmánya szerint a számos beszállítónak otthont adó Nagy-Britanniában 125 ezer állas megszűnik meg a légiközlekedési gyártóknál. Több, mint a legendás bányabezárások és bányászsztrájkok idején, 1980/81-ben. A francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire 100 ezer munkahelyet lát közvetlen veszélyben.

A vírusok repülővel utaznak

Nem jobb a helyzet a légitársaságoknál sem. Az Air France-KLM team a 7 milliárdos állami segítség ellenére 7.500 állást épít le. A két tradicionális cég azonban biztosan túl fogja élni a válságot. A francia és a holland kormány vállalta, hogy átmenetileg a 75 százalékos telítettségig kiegészíti a hiányzó bevételeket. Ettől a szinttől már fedik a bevételek a kiadásokat. A kisebb, fapados légitársaság nem számíthatnak hasonló segítségre. Mindenki csődhullámot vár.

A légitársaságok helyzetét nehezíti, hogy virulógusok szerint központi szerepet játszanak a járványok kialakulásában. Egy francia-amerikai orvosteam a 2003-as SARS-epdiémia után végzett vizsgálata kimutatta, hogy „a mobilitás, különösen a hosszú távú légijáratok voltak a kínai járvány globálissá alakulásának fő okai”.

Klímavédelem = Évtizedes kihívás

A légiszektor a COVID remélt leküzdése után sem lélegezhet fel. Meg kell küzdenie a klímaváltozás kihívásaival is. Egy repülő 3 liter kerozint használ fel 100 kilométerenként és utasonként. A business sclass utazói óránként 100 liter kerozin kibocsátásáért felelősek!

Flygskam’ (légiutasok szégyenérzete) – a környezettudatos svédeknél született meg néhány éve az azóta sok nyelvben meghonosodott kifejezés. A Föld lakosságának elenyésző része repül, a következményeket azonban mindenki elszenvedi – róják fel sokan a légiutasoknak. Franciaországban például 1990 óta 19 százalékkal csökkent az üvegház hatású gázok kibocsátása. A légiközlekedésé viszont megduplázódott az elmúlt 30 éveben! Ráadásul a nagy magasságban kibocsátott kerozin különösen károsítja az ózonréteget. Éjszaka még fokozottabban érvényesül a negatív hatás.

A szép célok és a valóság

Az Airbus zászlajára tűzte a légiközlekedés környezetbarátabbá tételét. Kevésbé káros üzemanyag után kutat, részt vesz a CO2-kereskedelemben és 2050-ig gépei 50 százalékos CO2 kibocsátás csökkenést ígéri. Ahhoz, hogy ez az egész légiközlekedésben megvalósuljon, 90 százalékos csökkenés kellene, hisz az utasok száma a céldátumig jelentősen nőni fog.

“Idillikus” kép a múltból. Egyre kevesebb a megrendelés

„A légiközlekedés a kevés területhez tartozik, amely középtávon sem tud klímasemleges lenni” – hangzik a francia Légi- és Űrközlekedési Intézet (Institut supérier de l’aéronautique et l’espace, ISEA) friss tanulmányának kijózanító megállapítása. Az 1909-ben alapított Toulouse-i intézet az ágazat legfontosabb kutató és oktatási központja Európában. Az ISEA lát azonban lehetőségek az ágazat klímabarátabbá tételre: a földi kiszolgálás járműveinek alternatív meghajtása; több propelleres repülő; a légifolyosók optimalizálása; a repülők tartájában tárolt üzemanyag mennyiségének csökkentése. A légiközlekedés hőskorától a gépek sebességének, hatótávolságának és befogadóképességének növelése voltak a legfontosabb célok. „Ezeket most a klímavédelem váltotta fel. Nem könnyű változtatni a szemléleten” – áll a tanulmányban.

„A környezettudatosság és a repülés egyre nagyobb mértékű társadalmi rosszallása elmúlt években indult növekedése várhatóan tovább megy. Ez a szektor zsugorodásához és munkahelyek tízezreinek tartós megszűnéséhez fog vezetni” – figyelmeztet a ISEA.

A francia kormány bekeményít

Júliusban a francia gazdasági miniszter 15 milliárd eurós, a légiipart támogató programot jelentett be. Ebből csak 2,45 milliárd a közvetlen pénzjuttatás, a kormány mégis iparág radikális átalakulását várja el a szektor szereplőitől.

Párizs hitelt nyújt a likviditási problémák áthidalásához; két évre meghosszabbítja a rövidített munka állami támogatását; 1,5 milliárd euró kutatási-fejlesztési alapot hoz létre, amelyből a cégek CO2-takarékos repülők kifejlesztéséhez pályázhatnak közvetlen pénzbeli támogatásra. Le Maire ’zöld repülőt’ és ’CO2-semleges üzemanyagot’ vár a program eredményeként. A kerozint valóban fel lehetne váltani szintetikus üzemanyaggal. Ezek azonban a még csak a kutatási fázisban vannak.

A gyártók egyelőre kvótavásárlással, tehát pénzzel és faültetéssel akarnak tenni a klímáért. Ezzel jóvátesznek valamit az okozott károkból, de nem csökkentik a repülők környezetterhelését.

A segítségnek ára van

A francia kormány a légitársaságokkal nem bánik kesztyűs kézzel. Az Air France azzal a feltétellel kapott állami hitelgaranciát, hogy a ’világ legkörnyezetbarátabb légitársasága’ lesz. Ennek részeként meg kellene szüntetnie a belföldi járatait, ha a desztináció legfeljebb két és fél óra alatt vonattal is elérhető. Fel kellene számolnia a törzsutasprogramját. A támogatás jelentős része pedig csak újabb, kerozintakarékosabb repülők, elsősorban az Észak-Amerikában gyártott Airbus A220 vásárlására használhatja fel.

A szakminisztériumban felmerült az államvasút (SNCF) és az Air France fuzionáltatásának ötlete is. A cél a hálózatok összefésülése, a fölösleges kapacitások megszüntetése.

A vasút és a légitársaság fúziója is szóba került a CO2 lábnyom csökkentése érdekében

Nem csak ötlet, már jogszabályban szerepel a kerozin jövedéki adójának emelése; a kisebb, főleg fapadosok által használt vidéki repülőterek állami dotációja megszüntetése; a foglalkoztatási feltételek szigorítása, hogy a légitársaságok ne nyomhassák munkavállalóik rovására a költségeket.

Felmerült egy személyhez kötött ’repülési-kvóta’ gondolata is. Ez alacsony jövedelműek néhány olcsó repülőutat biztosítana, a gyakran gépre szállók jegyeit pedig extra adóval terhelné. Ebből finanszíroznák az alacsony jövedelműek utazási támogatását. A Macron-kabinet szerint így demokratizálódna a légiközlekedés és jobban érvényesülne az 1944-es Chicago-i Légügyi egyezményben lefektette elv, amely máig a légiközlekedés kvázi adómentességének a jogalapját képezi: „A népek közötti barátság és a világ országai közötti kapcsolatok erősítése.”

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Figyelem! – Hétfőig kell a negyedéves áfát bevallani

Jelentős adminisztrációs könnyítés továbbá, hogy a bevallást az eÁFA-rendszerben benyújtóknak nem kell az összesítő nyilatkozaton is adatot szolgáltatni, azaz mentesülnek az áfabevallás M lapja kitöltése alól.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz

A német Külkereskedelmi Kamara (AHK) legutóbbi felmérésében az USA-ban működő német vállalatok a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a legfőbb kockázatként.

Itt a spárga, ette már ma? – a megszokottnál korábban itt a szezon

Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan éves szinten mintegy 5000-5500 tonna termést takarítanak be.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.