Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Vértes András: meg kell tanítani a gyerekeket tanulni

Vértes András: meg kell tanítani a gyerekeket tanulni

A magyar gazdaság jelenleg megfelelő növekedést mutat, de a hosszútávú versenyképességhez elengedhetetlen az oktatás és az egészségügy hatékonyságának javítása, valamint az, hogy az EU-s választás után arrafelé közelítsünk, ahol a nagy politikai és gazdasági erők együttműködnek – mondta AzÜzlet.hu-nak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

– Milyennek látja a magyar gazdaság mai állapotát?

– Ha csak a pillanatnyi helyzetet nézzük, a magyar gazdaság viszonylag biztonságosan elég gyors növekedést produkál. Ennek három fő oka van: az egyik, hogy maga a világ is elég jó növekedést produkál. Igaz, hogy Trump elnök lépései – meg számos más feszültség – mondjuk, ami magyar szempontból igazán érdekes, az például a török feszültség, a török lírának a gyengesége már lassítja a globális növekedést, de még így is egy viszonylag gyors globális növekedési periódusból jövünk majd ki. A másik elem, ami nagyon fontos, szintén külföldi elem: az Európai Unió támogatása, ami nagyon nagymértékben növeli a magyar gazdaság fejődését. A harmadik pedig a hazai elem, a nagyon gyors reálbér és reáljövedelem növekedés. Ez a három tényező olyan 4,2 százalékos GDP növekedést generál az idei évben, sőt talán picit többet is: 4,4-et mond a kormány és az MNB, de ez már nem lényeges különbség.

Vértes András

Azonban az MNB, meg mi is, a jövő évre körülbelül egy százalékponttal lassúbb növekedést mondunk. A GKI a jelenlegi 4,2-vel szemben jövőre 3,2-őt valószínűsít, és körülbelül ugyanilyen arányban megy le az MNB előrejelzése is. A kormány viszont azt szeretné, és azt kommunikálja, hogy maradni fog a 4 százalék fölötti növekedés – mi ezt egyelőre nem látjuk. Itt vannak egyébként a valódi problémák: nem közvetlenül a mostani gazdasági helyzettel van Magyarországnak gondja, hanem inkább az előtte álló feladatokkal, mert az elmúlt évtizedeket nem használtuk ki arra, hogy igazából átalakítsuk a magyar gazdaságot.

Nem a gazdaság az üzleti szektorát – azt az üzleti szektorban tevékenykedők megcsinálták, hanem az állami szektor az, ami rendkívül elmaradott. Elsősorban a közoktatás de, nem csak az, hanem közismerten és jelentősen az egészségügyi rendszer is nagyon rossz teljesítménnyel működik. Gyorsan hozzáteszem, hogy ez nem az orvosok, nem a nővérek, nem az ott dolgozók teljesítményét minősíti. Mert egy rosszul megszervezett rendszerben, nem lehet hatékonyan működni – és ez egy rosszul megtervezett rendszer.

– Milyen szerepe lehet a növekedésben az egészségügynek?

– Az hogy holnap milyen eredményes lesz a gazdaság, az alapjaiban természetesen nem az egészségügytől, vagy az oktatástól függ. De az oktatás azáltal, hogy a jövő generációit ellátja versenyképes tudással (ahogy manapság divatos mondani skillekkel) – mégis az egyik legdöntőbb elem a fejlődés szempontjából.

A másik az egészségügy. Részben azért, mert ha az egészségügyi rendszer jól működik – és még egyszer mondom, nem az emberek önmagában benne –, akkor a jelenleginél sokkal kisebb összegből, sokkal nagyobb teljesítmény jönne ki. Magyarul, jóval kevesebben betegednének meg – ami nyilván jobb megelőzést és életmódbeli változtatást is megkívánna. A másik oldalon viszont nagyon-nagyon sok befektetést, beruházást, új modern technika bevitelét az egészségügybe. Gépekre is kell gondolni, de nem elsősorban csak arra. Mert bármilyen furcsán hangzik, a legdöntőbb problémája a magyar egészségügynek ma nem ez. Hanem az, hogy van 110-120 kórháza és ezzel szemben egy ekkora országban – a nyugati példák alapján -, 30-40 maximum 50 kórháznak szabadna lennie. Mert most ezek a szétszórt kis kórházak eleve nem tudnak teljes körű szolgáltatást nyújtani, ha a páciensnek több problémája van, máshova is el kell mennie és mindenhol, ahol nincs komplex ellátás, őrült veszteségek vannak. Hogy mást nem mondjak, minden orvosi létesítményben ügyeletet kell fenntartani, és ha ezek szétszórtan, 110 kórházban vannak akkor az háromszor, négyszer annyi orvost igényel az ügyeletbe, mintha ezek kevesebb, de modern korszerű, helikopter leszállóval rendelkező kórházegységben lennének.

Budapesten is legalább 15-20 kórház van és 4-5 igazán komoly kórháznak kellene lennie, helikopter leszállóval, ami csak kettőben van. Jó példa erre az, amikor az egyik hazai szaktekintély korábban, a megye körzetében lévő kisebb gyógyító egységekben megszüntette az aktív ágyakat és helyette idősgondozó részlegeket hozott létre. (Nem mellékesen a társadalom elöregedése és a várható élettartam meghosszabbodás okán, ezen a területen is érdemes lenne kiemelten fejleszteni.) A legenda szerint, amikor az egyik kisebb településen azt vetették a szemére, hogy ha a beteget beteszik a mentőbe, mire az áldatlan utakon vele a megyeközpont kórházába érnek lehet, hogy meg fog halni. Mire a szaktekintély válasza az volt: ez valóban előfordulhat, de ha abban az alul felszerelt kórházban hagyják, akkor viszont biztosan eltávozik az élők sorából…

A modern egészségügyben, ahol iszonyatosan költséges, ugyanakkor rendkívül hatékony új technológiákra van szükség, eleve nem lehet és nem is kell ugyanolyan felszereltséget fenntartani minden kisebb településen. Ellenkezőleg: meg kell oldani a gyors elérést, jól felszerelt mentőkkel, a sztrádán, vagy – ahogy nem véletlenül említettem már -, akár helikopterrel. Az idő azért is sürget, mert egy rendszer átalakítás az egészségügyben 10-15 évet igényel. Ráadásul nem az a lényeg, hogy minél tovább éljünk, hanem az, hogy ezzel párhuzamosan minél tovább legyünk egészségesek. Ezt célozza például most a szlovák egészségügyi reform – amelyben érdekes módon egy magyar tanácsadó is komoly szerepet vállal – ahol felismerték, hogy miközben egy ilyen átalakítás ugyan nem olcsó dolog, de a nyereség emberéletet és munkateljesítményt jelent. Hiszen ne felejtsük: csak az egészséges ember tekinthető teljes értékű munkaerőnek.

– Elvonatkoztatva az oktatástól és az egészségügytől, a mai, kiszámíthatatlan világpolitikai változások váratlan gazdasági hatásai mellett milyennek látja Magyarország reagáló képességét?

– Azt gondolom jelentősen erősítené ezt, ha nemzetközi szinten, különösen az Európai Unió ügyeiben a közös érdekek megoldásokat kereső kompromisszumok irányába mozdulnánk el. Így is komoly – sok szakértő szerint meglepő – eredmény, hogy egy olyan jelentős gazdasági szereplő, mint a BMW minket választott. De szerintem egy Európai Uniós beilleszkedési politikára így is feltétlenül szükségünk lenne. Magyarország ugyanis olyan pici, hogy egy olyan globális játékos, mint az EU támogatása nélkül, világpiaci méretekben komolytalan szereplő. Persze az EU-s választások előtt sokfelől, sok minden elhangzik, de azt gondolom, legkésőbb az új erőviszonyok rendeződése után arrafelé kellene közelíteni, ahol a nagy politikai és gazdasági erők együttműködnek.

– A GKI a makrogazdasági kutatások mellett cégeknek is dolgozik. Ezek alapján, a mikrogazdaság irányából milyen képet lát?

– Mi jellemzően a Magyarországon tevékenykedő közepes és nagy cégekkel dolgozunk együtt. Számukra – tulajdonosi háttértől függetlenül – részben az okoz gondot, hogy az állam nem eléggé hagyja a piaci versenyt. Ezen mi természetesen nem tudunk segíteni. Abban viszont igen, hogy az üzleti szféra vezetőivel rendszeresen találkozunk és elemzéseket, statisztikákat készítve beszélgetünk a jövő lehetőségeiről. Ahol az igazi kihívás a digitalizációban, a lehetséges gazdaságfejlődési modellben, a megosztáson alapuló üzleti modellben (sharing economy) rejlő lehetőségekben rejlik.

A legjobban most még a munkaerő és szakemberhiány jelent kihívást, de ők is tisztában vannak azzal, hogy a kisebb cégek modern gépek, a nagyobb vállalatok pedig robotok alkalmazásával hamarosan túllépnek ezen a problémán. Ami abból fakad, hogy miközben a nyugat elszívta a kelet-európai munkaerőt, kelet-európán belül is erős a munkaerő elvándorlás. Láttunk persze már nyugaton is ilyen folyamatot, amikor jellemzően a spanyol, a török, a jugoszláv vendégmunkások vándoroltak például Németországba, de az annyiban más volt, hogy jellemzően az alacsonyan kvalifikált munkahelyeket töltötték be. Ahogy például a kiskereskedelem bizonyos szegmensében például az arabok is komoly szerepet kaptak. Ma viszont már összetettebb a kép: a dolgos munkaerő mellett a képzett szakemberek iránt a legnagyobb a kereslet.

Ezt is jó példája annak, hogy az Európai Unió piacának megnyitása komoly kihívásokat rejt. De alapjaiban, mégis mindenkinek tartogat előnyöket is. Ám ezért meg kell dolgozni, mert nincs ingyen ebéd: jó döntéseket kell hozni, sokkal többet, mint most és az embereknek meg kell adni a tudás felszívásához szükséges pályákat. Mert a magyar közoktatási rendszer jelenleg nem készíti fel az embereket az új kihívásokra. Jellemző, hogy miközben a tankötelezettség korhatárát ismét fel kellene emelni 18 évre, ma Magyarországon többen hagyják el az iskolát anélkül, hogy befejeznék azt, mint tíz éve. A legfontosabb pedig szerintem az, hogy miközben a gyerekeket megtanítják az alapokra, ennél is lényegesebb, hogy megtanuljanak tanulni. Folyamatosan, egy egész életen át tanulni.

Friss

Immár évi egymilliárd forintból gazdálkodhat a Mohosz

Egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek évente, hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illeti. A jövedelem a közfeladat ellátási szerződésben rögzítették. A Mohosz elnökhelyettes átlátható gazdálkodást ígér.

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Az áfacsökkentés óta vonzóbb a halágazat

A tavaly januári áfacsökkentés után növekedésnek indult a halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások száma. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele közel 18 milliárd forintra emelkedett - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

Teszt: a light üdítők. Árak és értékek

A tesztet közkívánatra készítették a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tesztelői, akik tizenhat országosan kapható light üdítőt vettek sorra olvasói sürgetésre.  Szoros versenyben most is bebizonyosodott: az ár nem mindig fejezi ki az érték mértéket - a tesztelők szerint.

Hírek

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Trump szemet vetett Grönlandra – a dánok szerint tréfa

Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.

E-cigit szívtak – súlyos állapotban kerültek kórházba

Az orvosok szerint az e-cigarettázás juttathatta kórházba azt a mintegy ötven amerikait, akiket súlyos légúti megbetegedéssel diagnosztizáltak a napokban. A betegek többsége tizenéves.

Prehisztorikus Vénusz – újabb termékenységi istennőszobor-lelet

Újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Német KRESZ-reform. Hatszoros büntetési tételek, új táblák

Drágább lesz a szabálytalan közlekedés Németországban, a szabályok átalakítás is tervezi a tárca. A KRESZ tervezett új elemei között szerepel például, hogy lesz gyorsforgalmi út kerékpárosoknak, lépésben kanyrodhatnak a teherautók és  három személy már autózhat a buszsávban is.

Korrupció ígéretével üzletelt – Borítékolta lebukását

Egy tévesen megcímzett boríték buktatta le a csalót, aki bírók, ügyészek, nyomozók befolyásolását ígérve több millió forintot kért "ügyfeleitől". A tettes és társa ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Hamis luxusillatokat rejtett a budapesti raktár

Egymilliárd forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű parfümöket, napszemüvegeket, kozmetikai termékeket és hangszórókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten.

Veszélyes az ünnepi tűzijáték a házi kedvencekre

A tűzijáték miatti óvintézkedésekre figyelmezteti a kutyatartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A legfontosabb, hogy az ebekbe ültetett mikrochip regisztrált legyen.

Parlagfű. Kötelező az irtás, nincs türelmi idő

Fontos a korai védekezés, ezért idén megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Kényszerleszállás. Krími járat gyulladt ki Moszkva fölött

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkva közelében csütörtök hajnalban az Ural Airlines légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, miután mindkét hajtóműve madarat szippantott be.

2600 éve már söröztek a kelták

Már a kelták is kedvelték a mediterrán életstílust: szívesen ittak bort, és 2600 évvel ezelőtt már a sört is kerámiából készült görög ivócsészékből fogyasztottak. Más félét szerettek a az eltérő státuszú néprétegek akkoriban - állapították meg kutatók.

Szmog-díj jöhet Bukarestben

Kitiltaná Bukarest központjából a környezetszennyező autókat, az Euro 3-as és a nem a román fővárosban forgalomba helyezett kocsikat pedig csak környezetvédelmi matricával engedné az utakra a főpolgármester.
Hirdetés

Gazdaság

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Júliusban 0,2 százalékkal, 12 milliárd forinttal emelkedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6225 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Többet fizettek be a munkáltatók – nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

Fokozták befizetéseiket a munkáltatók, kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak, éves összevetésben az állami adóvisszatérítéssel támogatott befizetések csökkentek. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona június végére 1398 milliárd forintra nőtt.

Lakástakarék. Az Aegon átadja ügyfeleit, az Erste fogadja

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, hogy az Erste Lakástakarék október 25-ével átvegye az Aegon Lakástakarék portfólióját. A tranzakció mintegy ötvenezer ügyfelet érint.

Több mint 68 milliárd kamatozik babakötvényben

Idén eddig közel 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak, így már 190 ezer gyermek pénze van babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Svájc – A kolompok és banktitkok országa

Érdemes egy kicsit a svájci sztereotípiák mögé tekinteni és megismerkedni az ország gazdaságának, európai szerepének legalább egy-egy szeletét szemügyre venni. Dr. Gonda György a gazdasági szakember szemével tekintett körül az alpesi országban járva.

Kamatcsökkentést kér az amerikai elnök a FED-től

Egy teljes százalékpontos kamatcsökkentésre ösztökélte az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszert (Federal Reserve/Fed) Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a Fed monetáris politikája "gúzsba köti" a nemzetgazdaságot.
Hirdetés
Hirdetés