Hirdetés
Kezdőlap Élelmiszeripar Vértes Tibor: A pálinka kultúrájának a minőség a garanciája
No menu items!

Vértes Tibor: A pálinka kultúrájának a minőség a garanciája

A pálinkának nem volt igazán kultúrája, az indulásnál csak abban bízhattunk, hogy a minőséget előbb-utóbb, itthon is elismeri és igényli a piac. Szerencsére igazunk lett – vallja Vértes Tibor a hazai pálinka kultúra megteremtésében úttörő szerepet játszó Agárdi Pálinkafőzde kft. társtulajdonosa, főzőmestere. Interjú.

Vértes Tibor a nyolcvanas évek végén Németországban dolgozott és tanult. Az ezt követő években Ausztriában – többek között a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamaránál – folytatta pályáját, ahol 12 évig dolgozott szaktanácsadóként. 2001-ben zöldmezős beruházásként megalapította társával az Agárdi Pálinkafőzde Kft.-t

– Nem is volt még oly rég, amikor a pálinka szót még az alkoholizmussal emlegették együtt. Az Agárdinak nagy szerepe volt abban, hogy ez mára megváltozott.

– Nekem is távolabbról kellett indulnom ahhoz, hogy új dimenzióba helyezzem ezt a nagy hagyományokkal rendelkező italt. Ausztriában, az osztrák agrárkamara tanácsadójaként jutottam el abba a gazdaságba, amelynek tulajdonosa olyan almapárlattal kínált meg, amely korábban nem tapasztalt élményt nyújtott: gyümölcs illata és íze volt és még, ahogy az nálunk abban az időben a pálinkáknál megszokott volt,  a hideg sem rázott ki, miután megittam. Akkor, és ott fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy 30 kilométerrel arrébb, a magyar határ túloldalán, miért nem éltem még át ilyet. Ez vezetett a párlatkészítés tudománya felé: szakkönyveket kezdtem el olvasni, szemináriumokra jártam.

– Mit tapasztalt?

– Németországban azt láttam, hogy a külföldi munkavállalónak a legkeményebb viszonyok között kell a maximumot nyújtania. Ausztriában, ahol az emberek mentalitása sokkal közelebb áll a miénkhez azt tapasztaltam, hogy mindenki pontosan tudja mi a dolga és azt becsületesen el is végzi. Ráadásul arrafelé a kézfogás felér egy szerződéssel, amit nálunk kissé szabadabban értelmeznek.

– A kamarai munka mellett miért vásárolt saját pálinkafőzdét?

– Ausztriában lényegesen egyszerűbbek a szabályok. Igaz, aki ott egyszer vét ellenük, az biztos, hogy örökre elfelejtheti ezt a szakmát. A párlatfőzés nálam hobbinak indult, de később bérfőzést is vállalva végül a legdrágábbak közé tartoztam Burgenlandban, mert nem voltam hajlandó a kompromisszumokra. Méghozzá azért, mert a végeredmény kapcsán sosem azt kérdezik, hogy milyen volt a cefre, hanem azt, hogy ki főzte a párlatot. Én pedig nem adtam és ma sem adom a nevem akármihez.

– Hogyan került vissza Magyarországra?

Vértes Tibor

– Társammal, Szabó Lászlóval, akivel a szakközépiskola óta jó barátok vagyunk, egy osztálytalálkozó kapcsán határoztuk el a cégalapítást. A sztori az, hogy a rendezvény után pálinkát rendelt a társaságnak, de én nem kértem belőle. Szó szót követett, én pedig meginvitáltam egy burgenlandi túrára, ahol, miután megmutattam neki a legjobb borospincéket, éttermeket és párlatfőzdéket elismerte a minőségi különbséget. Beszéltem neki a terveimről is, amire néhány hét múlva azt mondta, valósítsuk meg itthon, amit szeretnék. Igent mondtam, mert tudtam mit akarok. Idehaza 2001-ben még csak kétféle „pálinkát” lehetett inni: az aromával ízesített szeszeket, illetve a disznóvágásoknál kínált, házi főzésű borzasztó italokat. Csak attól tartottam, hogy itthon azért nem lehet majd eladni a pálinkánkat, mert az nem lehet olcsóbb, mint Ausztriában, ugyanis a jó gyümölcs, a magas színvonalú technológia, a minőségi csomagolóanyag itthon is drága. Az élőmunka pedig hiába volt olcsóbb, ha egy korszerű üzemben a lehető legkevesebb emberre van szükség. Társam, aki ma is a kereskedelemért felelős, erre azt mondta, legyen ez az ő dolga. Innen ered a kettőnk között máig meglévő, harmonikus munkamegosztás, amelyben én részben az üzemvezetésért és egészében a pálinka minőségéért viselek felelősséget.

– Miért éppen Agárdon kezdtek vállalkozni?

– Amikor 2002-ben, százmilliós beruházással létrehoztuk az üzemet, a fővároshoz közeli, gyümölcstermesztő vidéket kerestünk. Budapest közelsége nemcsak a főváros divatteremtő jellege miatt volt fontos, hanem azért is, mert így az érdeklődők könnyen eljuthatnak hozzánk, hogy megmutassuk, hogyan készül nálunk a minőségi párlat. Az, hogy nem mehettünk biztosra, mi sem igazolja jobban, minthogy az indulásnál szinte az egész szakma biztos volt abban, hogy csőd lesz a vége. De szerencsére az élet minket igazolt.

Ausztriában megtanultam, hogy csak az a beruházás lehet sikeres, ahol a-tól z-ig, kompromisszummentesen a minőségre koncentrálnak. Társam, aki a pénzügyi szférából érkezett, szintén hosszútávon gondolkodott. Ráadásul az üzleti és a vendéglátós világ véleményformálói körében is jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik, ami azért kulcsfontosságú, mert a legjobb reklám, még ma is a szájhagyomány. Nagy segítség volt az is, hogy jégtörőként haladtak előttünk azok a borászatok, akik nem sokkal korábban már kineveltek egy olyan réteget, amely végre különbséget tudott tenni az ízek, az illatok és a zamatok között.

– Milyen kihívást jelentett, hogy a minőségi pálinkájukkal piacteremtők lettek, az újabb versenytársak viszont már akadálymentesen szüretelhetik le munkájuk gyümölcsét?

– Talán meglepő, de örültünk annak, ha egy minőségi italokat előállító versenytárs jelent meg a piacon. Ezért is kezdeményeztük a Pálinka Céh megalakulását és ezért szervezünk minden évben tanulmányutakat, tanfolyamokat. Volt, hogy a versenytársaink azt kérdezték egymástól, milyen hasznuk van ebből az agárdiaknak. Ha tőlem kérdezték volna megmondtam volna: azért, mert egy fecske nem képes nyarat csinálni. A saját forrásra és a hitelre alapozva mi is csak akkor tudtunk előbbre lépni, amikor már a fogyasztók egyre nagyobb részében alakult ki a minőségi pálinka iránti igény. Az egészséges verseny pedig jót tesz a szakmának, és a fogyasztónak egyaránt. Ezért a versenytársakkal szívesen dolgozom együtt, mert egymást tudjuk inspirálni. Emellett van másmilyen konkurencia is, olyan, amely különböző trükkökkel próbálkozik, hogy a piacon megtalálja a magának megfelelő szegmenseket. Ez nem annyira jó, mert ez inkább negatív hatással van a minőségi pálinka fejlődésére.

– Mit változtatott a helyzeten a házi pálinkafőzés engedélyezése?

– Működne ez a dolog, ha a játékszabályokat betartanák. Amíg nálunk egy terméknek 40 százalék az adótartama a másik oldalon pedig semennyi, az sokakat csábíthat ügyeskedésre, különösen ha semmilyen szankciótól nem kell tartani. Azzal nincs baj, ha valaki tényleg magának, vagy a szűk környezetének főz, de akármennyire is szépíteni akarom, bizonyos magánfőzők tevékenysége a legális főzőknek nagyon nagy problémát jelent a mai napig.

– Nagyjából hány százaléka lehet a piacnak, ami emiatt kiesik?

– Nagyon sok. Bár, a magánfőzésről nincs adat, csak a bérfőzőséről, ami kontrollált körülmények között, adótartalom bevonásával történik, becsülhető a mennyiség. Az 50 százalékos párlatoknál azzal számol a szakma, hogy a kereskedelmi főzdék, akiknek a terméke a polcokon megjelenhet, egy évben 1,2 millió liter. A bérfőzés 4,5 millió litert. A magánfőzés pedig legalább akkora arányt képviselhet, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi főzdék 1,2 millió literével szemben mintegy 10 millió liter pálinka állhat.

– Akkor hogy lehet így megmaradni?

– Nehezen. Egyrészt úgy, hogy a legális vendéglátók, kereskedők csak legális forrásból, zárjeggyel ellátott termékeket forgalmaznak. Másrészt itt köszön vissza annak az edukációnak az értelme, amit a minőségi pálinka megismertetése kapcsán tettünk – és hát ezért az Agárdi márkanév is működik.

– Mit hozott az, hogy a pálinka időközben eredetvédett lett az Európai Unióban?

– Ezzel egyértelművé vált, hogy mi tekinthető pálinkának és mi nem. Nem véletlenül tűnt el a pálinka megnevezés több olyan ismert italról, ami egyáltalán nem volt pálinka. Megszülettek azok a keretek, amelyeket a szakmának kellett megtöltenie tartalommal. A munka azért nem ért véget, mert a pálinka, mint oly sok minden a hazai gasztronómiában -, még mindig csak idehaza világhírű. Ausztria négy tartományában is használhatnák ezt az elnevezést, mégsem teszik, mert megvan a jól bevezetett elnevezésük erre az italra. De a 17 év alatt, amióta a piacon vagyunk, nagyon szép eredményeket ért el a szakma, hogy ez a nemes termék a helyére kerüljön. Ezért koncentrálunk mi is a magyar piacra, ahol a termékeink 97 százalékát értékesítjük viszonteladókon keresztül.

– Több aranyérmet is szereztek már a gyümölcspárlatok világbajnokságának tekintett ausztriai Destillata-n. Mit ér ez, ha nem az export növelése a cél?

– Azért, mert tudom, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen az, hogy független szaktekintélyektől vakteszt eredményeként visszajelzést kapjunk arról, hogy merre haladunk.

– Milyen szempontok alapján választották ki az agárdi csapatot?

– Először főzdevezetőt kerestünk. Olyan férfit, aki tisztában van az élelmiszeripari követelményekkel, de nem dolgozott még sehol, mert nem akartunk a rossz beidegződések kinevelésével foglalkozni. Néztük mennyire terelhető, mennyire elkötelezett a munka iránt. Így találtunk rá, Kaizer Gáborra, akit mi neveltünk a magunk képére és ma már egyenrangú társ a munkában.

– A többi munkatárs kiválasztásánál milyen szempontokat követtek?

– A látogatócentrumban és a főzdében tizenegyen vagyunk. Családias légkörben dolgozunk, számunkra ezért mindig meghatározó a személyiség kérdése. A főzdét tekintve ezért is állandó a csapat és végre a vendéglátó részen is megtaláltuk a stabil embereket.

– Mi a vezetői ars poeticája?

– A munkában és a minőségben hiszek. Abban, hogy a személyes példamutatás a többiek számára is utat mutat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az erjesztő kapacitás folyamatos növekedése mellett a 2002-2003-as ötezer – három és féldecis, illetve fél literes -, palackos forgalmunk mára 100 ezer palack nagyságrendre növekedett. Ezt nem is akarjuk tovább növelni, mert ez az a méret, amire azt mondom, hogy a főzdevezetőmmel még megfelelően tudjuk kontrollálni a minőséget.

– Az üzleti életben mit tart a legfontosabbnak?

– A megbízhatóságot, a folyamatosságot, az őszinteséget.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz

A német Külkereskedelmi Kamara (AHK) legutóbbi felmérésében az USA-ban működő német vállalatok a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a legfőbb kockázatként.

Itt a spárga, ette már ma? – a megszokottnál korábban itt a szezon

Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan éves szinten mintegy 5000-5500 tonna termést takarítanak be.

Itt az újabb árzuhanás a Teslánál

A Model S alapváltozata most 72 990 dollárba, a másik változata pedig 87 990 dollárba kerül. A Model X alapváltozata most 77 990 dollárba kerül, a másik változata pedig 92 900 dollárba.

Háborús helyzet vízözönnel: így változtattak útvonalat a légitársaságok

A United Airlines azt jelezte, hogy május 2-ig törli a Newarkból Tel Avivba közlekedő napi járatát, míg az Air Canada azt tette közzé, hogy június végéig szünetelteti a Tel Avivba és Tel Avivból induló járatait.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.