A magyarországi fürdőüzemeltető társaságok összes nettó árbevétele 9,1 százalékkal, a fürdőszolgáltatásokból származó árbevétele 7,5 százalékkal nőtt tavaly 2017-hez képest, miközben a fürdőszolgáltatásban foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,5 százalékkal csökkent egy év alatt.
A Magyar Fürdőszövetség 2018-as ágazati elemzése szerint a magyarországi fürdőkben folyamatossá vált a munkaerőhiány, a munkaerőpiacon tapasztalt béremelésekkel a legtöbb fürdő nem tud lépést tartani. A fürdőágazatban 18 ezren dolgoznak jelenleg Magyarországon a kölcsönzött munkaerőt is figyelembe véve, nem számítva a fürdőszolgáltatáson kívüli – vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban – alkalmazottakat.
A 224 turisztikai jelentőségű fürdő éves árbevétele 64,2 milliárd forint volt tavaly, a fürdőszolgáltatásból származó árbevétel fürdőnként átlagosan 185 millió forintot tett ki.
A fürdőszövetséghez beérkezett adatok alapján a fürdők teljes bevétele a keleti országrészben nőtt jobban, 10,4 százalékkal, míg Nyugat-Magyarországon 8,1 százalékos volt a növekedés. A fürdőszolgáltatások bevételének növekedése is a keleten fekvő fürdőkben volt magasabb, 8,5 százalékos, a nyugati 6,8 százalékkal szemben.
Az elemzés kiemeli: a fürdőszolgáltatás árbevétele kevésbé nőtt, mint a fürdőüzemeltetők teljes bevétele, ami arra utal, hogy a fürdők egyéb tevékenységei (vendéglátás, szállásadás, bérbeadás) nagyobb növekedési potenciált jelentenek, mint maga a fürdőszolgáltatás. Ebben vitathatatlanul meghatározó a magas, 27 százalékos áfa-kulcs versenyképességet és növekedést fékező hatása – írták.
A magyarországi fürdők látogatóinak száma átlagosan 2,2 százalékkal nőtt 2018-ban a vizsgált fürdőkben, a turisztikai jelentőségű fürdők 28,8 millió vendéget fogadtak tavaly.
A tagok önkéntes adatszolgáltatásával készített elemzés szerint az egy fürdőre jutó éves átlagos látogatószám eltérő mértékű volt a kelet-nyugati összehasonlítás alapján: a keleti országrészben 3,4 százalékkal, a nyugati országrészben átlagosan 0,4 százalékkal számoltak több látogatót.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy nincs államilag elismert, vagy egyéb kötelező és egységes módszertan a látogatók számítására.
A fürdőszolgáltatások átlagára 2017-ben 1972 forint volt a nemzetközi jelentőségű fürdőkben, az országos jelentőségűekben 1137 forint, míg a helyi jelentőségű fürdőkben 791 forintot fizettek átlagosan a vendégek áfa nélkül. Országosan 2018-ban 5,1 százalékos volt az átlagárak növekedése. Tavaly az átlagárak az ország keleti és nyugati felén is emelkedtek, 4,8 százalékkal, illetve 5,9 százalékkal. Folytatódott az a tendencia, hogy a nyugati országrész átlagárai sokkal magasabbak a keleti országrész átlagáraihoz képest: 2017-ben 24 százalékos, tavaly 25 százalékos volt a különbség a nyugati fürdők javára – összegezték. (MTI)
