Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág 2019-re van esély a 320 alatti árfolyamra
No menu items!

2019-re van esély a 320 alatti árfolyamra

A forintkamat jövője mellett a Magyar Nemzeti Bank hitelessége volt a kérdés a Monetáris Tanács kedd délutáni kamatdöntésénél és annak kommunikációjában – fejtette ki Az Üzletnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

– Azt látjuk, hogy április második felében elindult egy gyengülés a forint árfolyamában. Ezt döntően külső körülmények okozták: részben az argentin adósságválság, részben a török jegybankkal kapcsolatos aggodalmak és részben az olasz választási eredmények, illetve az ezzel kapcsolatos politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság. Mindez összességében a feltörekvő piacokon okozott első körben árfolyamgyengülést. A magyar sajátosság az volt, hogy nálunk az árfolyamgyengülés mellett a kötvényhozamok emelkedése is markánsabb volt, mint a többi piacon.

– Minek köszönhető ez?

– Az tette még izgalmasabbá a magyar piacot, hogy a piaci szereplők egyre inkább arra hívták fel a figyelmet: a Magyar Nemzeti Bank politikája nem konzisztens, nem egységes és nem tartható hosszú távon. Mit jelent ez ebben az esetben? Azt, hogy a világban vége a pénznyomtatásnak. Amerikában már régóta vége van, ott idén sebességet váltott a kamatszint normalizálódása, és gyors ütemű kamatemelés megvalósult meg. Az eurózónában idén az Európai Központi Bank is abbahagyja eszközvásárlási programját, és jövőre elkezdi a kamatemelést. A Magyar Nemzeti Bank politikája szembe megy ezzel a folyamattal, mert azt kommunikálja, hogy nálunk tartósan alacsonyan maradnak a kamatok. Ez sem a többi régiós jegybank politikájával, sem a globális környezettel nem konzisztens. Így kialakult egy olyan vélemény, hogy egyszerre nem megvalósítható a Magyar Nemzeti Bank hármas célja, vagyis az, hogy maradjon stabil a forint árfolyama, maradjanak alacsonyak a kamatok és a kötvényhozamok, és mindeközben az inflációs cél is teljesüljön.

Ennek hatására alakult ki egy bizalmi válság a Magyar Nemzeti Bank politikájával szemben, és ezért volt kiemelkedő jelentősége a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésének. A döntést követő hivatalos közleményében megtartotta a korábbi kommunikációs elemeket, az elkötelezettségét az alacsony kamatkörnyezet mellet, azt az üzenetet küldve, hogy igyekszik figyelmen kívül tartani a piaci bizalomvesztést. Történt mindez egy olyan közegben, ahol emellett különböző zavaró, egymásnak akár némileg ellentmondó nyilatkozatok is napvilágot láttak. Ez még tovább rontotta a piac bizalmát és gyengítette a forint árfolyamát. A kedd délutáni közlemény így olaj volt a tűzre. Ez is közrejátszott abban, hogy a forint árfolyam az euróval szembeni 325-ös magasságra kúszott. És ezt látva az MNB meglepő módon kiadott egy értelmező sajtóközleményt, amiben a korábbiakkal szemben azt hangsúlyozta: öt-nyolc negyedév távlatában mégsem tarthatóak a jelenlegi alacsony kamatok. Ennek köszönhető az, hogy forint árfolyama átmenetileg erősödni tudott.

– És mi várható itt a közeli, mondjuk egy hónapos távlatban?

– Azt gondolom, hogy továbbra is egymásnak feszülő folyamatok jelennek meg a forintpiacon. A piaci szereplőket kicsit megzavarhatta a keddi jegybanki kommunikáció, de végül is a legutolsó lépése azt mutatja, hogy megkezdődött annak a hitelességi problémának a helyreállítása, amit az MNB az elmúlt nagyjából fél évben a maga számára megteremtett, és az MNB meghajolt a racionalitás előtt elmozdulva a piac által várt irányba. Ez valamennyire megnyugtató. Az viszont kevésbé, hogy mindezt csak a jelentős mértékű forintgyengülés hatására tette meg.

De hát a nyári hónapokban mi szokott történni? Az elmúlt években azt láttuk, hogy ilyenkor jellemzően kisebb a piaci forgalom, ami forinterősödést szokott hozni, inkább a túl erős forint árfolyam okozott fejtörést az MNB-nek. Ha megnézzük a gazdasági fundamentumokat, akkor azok bár némileg változnak, de alapjaiban megnyugtatóak: gyors a gazdasági növekedés, viszonylag alacsony az államháztartási hiány, lassan ugyan, de csökken államadósság ráta. Az adósságszerkezet kedvező irányba változik, a külföldiek szerepe az adósságfinanszírozásban folyamatosan csökken, a belföldi szereplők szerepe emelkedik, a finanszírozási struktúra előnyére változik. A külkereskedelmi többlet bár némileg csökken, de még így is jelentős. A fizetési mérleg hasonló pályán halad. Az ország hitelkockázati besorolása javuló pályán mozog – 1 éven belül újabb felminősítésekre lehet számítani.

– Mit hozhat ez magával?

A fenti tényezők eredője összességében forint erősítő hatású. Mindazonáltal a forint árfolyam jövőbeni alakulásának kulcsa alapvetően az MNB-nél van. Biztatónak tartom, hogy megkezdődött az MNB hitelességi kérdésének korrekciója, amennyiben pedig a következő időszakban a megfelelő üzenteket küldi a jegybank a piaci szereplőknek, akkor jó esélye van annak, hogy lassan bekövetkezzen a forint piacán a megnyugvás, és a nyár végére, az őszi hónapokra visszatérjünk a 315 körüli euró forint árszintre. Hogy ez a feltétel teljesülni tud-e, abban azonban van egy jó adag bizonytalanság. Éppen ezért aktuálisan borzasztóan izgalmas kérdés, hogy a cégvezetők a jövő évet inkább egy 320 forint fölötti forint árfolyammal tervezzék, vagy inkább a korábban megszokott 310-315 közöttivel. Bár én magam inkább az utóbbi forgatókönyvet tartom esélyesebbnek, nagyon megnyugtató választ egyelőre nem tudok adni.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...