Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág 2019-re van esély a 320 alatti árfolyamra

2019-re van esély a 320 alatti árfolyamra

A forintkamat jövője mellett a Magyar Nemzeti Bank hitelessége volt a kérdés a Monetáris Tanács kedd délutáni kamatdöntésénél és annak kommunikációjában – fejtette ki Az Üzletnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

– Azt látjuk, hogy április második felében elindult egy gyengülés a forint árfolyamában. Ezt döntően külső körülmények okozták: részben az argentin adósságválság, részben a török jegybankkal kapcsolatos aggodalmak és részben az olasz választási eredmények, illetve az ezzel kapcsolatos politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság. Mindez összességében a feltörekvő piacokon okozott első körben árfolyamgyengülést. A magyar sajátosság az volt, hogy nálunk az árfolyamgyengülés mellett a kötvényhozamok emelkedése is markánsabb volt, mint a többi piacon.

– Minek köszönhető ez?

– Az tette még izgalmasabbá a magyar piacot, hogy a piaci szereplők egyre inkább arra hívták fel a figyelmet: a Magyar Nemzeti Bank politikája nem konzisztens, nem egységes és nem tartható hosszú távon. Mit jelent ez ebben az esetben? Azt, hogy a világban vége a pénznyomtatásnak. Amerikában már régóta vége van, ott idén sebességet váltott a kamatszint normalizálódása, és gyors ütemű kamatemelés megvalósult meg. Az eurózónában idén az Európai Központi Bank is abbahagyja eszközvásárlási programját, és jövőre elkezdi a kamatemelést. A Magyar Nemzeti Bank politikája szembe megy ezzel a folyamattal, mert azt kommunikálja, hogy nálunk tartósan alacsonyan maradnak a kamatok. Ez sem a többi régiós jegybank politikájával, sem a globális környezettel nem konzisztens. Így kialakult egy olyan vélemény, hogy egyszerre nem megvalósítható a Magyar Nemzeti Bank hármas célja, vagyis az, hogy maradjon stabil a forint árfolyama, maradjanak alacsonyak a kamatok és a kötvényhozamok, és mindeközben az inflációs cél is teljesüljön.

Ennek hatására alakult ki egy bizalmi válság a Magyar Nemzeti Bank politikájával szemben, és ezért volt kiemelkedő jelentősége a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésének. A döntést követő hivatalos közleményében megtartotta a korábbi kommunikációs elemeket, az elkötelezettségét az alacsony kamatkörnyezet mellet, azt az üzenetet küldve, hogy igyekszik figyelmen kívül tartani a piaci bizalomvesztést. Történt mindez egy olyan közegben, ahol emellett különböző zavaró, egymásnak akár némileg ellentmondó nyilatkozatok is napvilágot láttak. Ez még tovább rontotta a piac bizalmát és gyengítette a forint árfolyamát. A kedd délutáni közlemény így olaj volt a tűzre. Ez is közrejátszott abban, hogy a forint árfolyam az euróval szembeni 325-ös magasságra kúszott. És ezt látva az MNB meglepő módon kiadott egy értelmező sajtóközleményt, amiben a korábbiakkal szemben azt hangsúlyozta: öt-nyolc negyedév távlatában mégsem tarthatóak a jelenlegi alacsony kamatok. Ennek köszönhető az, hogy forint árfolyama átmenetileg erősödni tudott.

– És mi várható itt a közeli, mondjuk egy hónapos távlatban?

– Azt gondolom, hogy továbbra is egymásnak feszülő folyamatok jelennek meg a forintpiacon. A piaci szereplőket kicsit megzavarhatta a keddi jegybanki kommunikáció, de végül is a legutolsó lépése azt mutatja, hogy megkezdődött annak a hitelességi problémának a helyreállítása, amit az MNB az elmúlt nagyjából fél évben a maga számára megteremtett, és az MNB meghajolt a racionalitás előtt elmozdulva a piac által várt irányba. Ez valamennyire megnyugtató. Az viszont kevésbé, hogy mindezt csak a jelentős mértékű forintgyengülés hatására tette meg.

De hát a nyári hónapokban mi szokott történni? Az elmúlt években azt láttuk, hogy ilyenkor jellemzően kisebb a piaci forgalom, ami forinterősödést szokott hozni, inkább a túl erős forint árfolyam okozott fejtörést az MNB-nek. Ha megnézzük a gazdasági fundamentumokat, akkor azok bár némileg változnak, de alapjaiban megnyugtatóak: gyors a gazdasági növekedés, viszonylag alacsony az államháztartási hiány, lassan ugyan, de csökken államadósság ráta. Az adósságszerkezet kedvező irányba változik, a külföldiek szerepe az adósságfinanszírozásban folyamatosan csökken, a belföldi szereplők szerepe emelkedik, a finanszírozási struktúra előnyére változik. A külkereskedelmi többlet bár némileg csökken, de még így is jelentős. A fizetési mérleg hasonló pályán halad. Az ország hitelkockázati besorolása javuló pályán mozog – 1 éven belül újabb felminősítésekre lehet számítani.

– Mit hozhat ez magával?

A fenti tényezők eredője összességében forint erősítő hatású. Mindazonáltal a forint árfolyam jövőbeni alakulásának kulcsa alapvetően az MNB-nél van. Biztatónak tartom, hogy megkezdődött az MNB hitelességi kérdésének korrekciója, amennyiben pedig a következő időszakban a megfelelő üzenteket küldi a jegybank a piaci szereplőknek, akkor jó esélye van annak, hogy lassan bekövetkezzen a forint piacán a megnyugvás, és a nyár végére, az őszi hónapokra visszatérjünk a 315 körüli euró forint árszintre. Hogy ez a feltétel teljesülni tud-e, abban azonban van egy jó adag bizonytalanság. Éppen ezért aktuálisan borzasztóan izgalmas kérdés, hogy a cégvezetők a jövő évet inkább egy 320 forint fölötti forint árfolyammal tervezzék, vagy inkább a korábban megszokott 310-315 közöttivel. Bár én magam inkább az utóbbi forgatókönyvet tartom esélyesebbnek, nagyon megnyugtató választ egyelőre nem tudok adni.

Friss

A GVH a kártyahasználati díj megszüntetését javasolja

A kisforgalmú boltokat sújtja a terminálhasználati díjszabás, bevételükhöz viszonyítva rendkívül költséges fizetési módszer. Ezért és a szürkegazdaság fehérítése érdekében a díj csökkentését, illetve megszüntetését javasolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Búza. Hat tonna feletti átlag Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a kétharmad rész malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Telekom. Elbocsátás után kivonulás Romániából

Hétszáz állást szüntet meg, digitalizációval és robotok alkalmazásával csökkenti a munkaerőigényt a Telekom romániai leányvállalata. Sajtóhírek szerint a német cég még az idén elhagyhatja a román piacot.

Agyimplantátum beültetésére kért engedélyt Musk

Emberi agyba ültethető szenzort fejlesztett ki a NeuraLink. A startup tulajdonosa, Elon Musk célja, hogy az implantátum segítségével az emberek a gondolataikkal tudják irányítani okostelefonjaikat és más eszközöket. Cége már engedélyt is kért az első műtétekhez.

Hírek

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés