Októberben, Frankfurtban tartotta kétévenként esedékes, immáron 15. közgyűlését a BUOD, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége. A konferenciával egybekötött eseményen kiderült: miközben a fiatalok megnyerése komoly feladat, van még lehetőség a magyar szervezetek fejlődésére.
– A BUOD harminchét tagszervezete vett részt az eseményen, amit a szokásoknak megfelelően egy aktuális témát feldolgozó konferenciával kötöttünk össze: idén súlyponti témaként Kárpátalját választottuk – magyarázza Klement Kornél a BUOD elnöke. Aki szerint örömteli, hogy a magyar élet Németországban sokrétű és fejlődő. Meglátása szerint nagy lehetőségek vannak még az egyes tagszervezeteknél és az egyes városokban.
Fenntartások nélkül
– Ha csak a taglétszám fejlődését nézzük, beszédes adat, hogy ’93-ban tizenhat alapítótaggal kezdtünk, és most harminchét szervezetünk van. Emellett az tapasztaljuk, hogy 2008-2009 óta, de különösen 2015-től nagy lendülettel növekszik a taglétszámunk. Ebben természetesen a magyarországi támogatásnak is nagy szerepe van. De ezalatt nem kizárólag az anyagiakat, hanem sokkal inkább a magyar politika és így a magyar közvélemény diaszpórához való fordulását értem, azt ahogy a kormány és általában a magyar közvélemény fogadja immár a nyugati magyarokat. Mert régebben érezhető volt bizonyos fenntartás, különösen a kommunista időkben nem nézték jó szemmel a nyugati magyarokat. A mostani kormányzat kifejezetten odafigyel a diaszpóra magyarságára, és próbálja intézményesíteni és erősíteni a kapcsolatot. Ez az egyik oka a növekedésnek, míg a másik, hogy sok új magyar munkavállaló, magyar család van Németországban és közülük is sokan keresik a kapcsolatot a magyar szervezetekkel.
A kérdésre, hogy a Németországba frissen érkezők, a korábbi évtizedek emigránsaihoz képest mennyire akarják megtartani a magyarságukat – Klement Kornél azt mondja, azért nehéz általánosítani, mert ahogy mondani szokták, a jó pap is mindig csak azoknak prédikál, akik bent vannak a templomban.
– Tehát mi is nyilván elsősorban azokat látjuk, akik hozzánk jönnek, akik fölveszik velünk a kapcsolatot. Én úgy ítélem meg, és ezzel szerintem itt az egész elnökségünk vezetősége egyetért, hogy van érdeklődés. Elsősorban azok körében, akiknek gyerekük van.
Mert a magyarság, az nem a génjeinkben van, hanem azt minden nemzedéknek meg kell tanulnia, föl kell vennie, tudatosítania és érzelmileg kötődnie kell a magyar nemzethez – hangsúlyozta az elnök.
Szerinte ehhez, különösen a gyerekeknél nagyon fontos a magyar baráti kör, a közösségi élmény. Természetesen a család az alap, de ahhoz, hogy kiteljesedjen a gyerekben is a magyar érzés, a magyar tudat, és a felnőttek intenzívebben megéljék a magyarságukat, ahhoz közösség kell. Ezt egyre többen érzik, értik és kívánják, és cselekednek is ezért.
Kifejtette: Németországban nagyjából 300 ezerre teszik a magyarok számát. A tagszervezetek száma harminchétre nőtt, az egyesületek mindegyikénél százas-százötven fős létszámmal lehet számolni. Ez nem feltétlenül a fizető tagok létszámát jelenti, hanem azokat is, akik a családok, a barátok vonzáskörében vannak.
Gyerekként – érett fejjel
– A nagy kérdés persze az, hogy tele van a pohár vagy üres a pohár – fűzte hozza, majd így folytatta: Úgy gondolom, ha körbenézünk azt láthatjuk, hogy a BUOD mai szervezettségi szintje a legjobbak közé tartozik. A probléma inkább az, hogy akiket nem érünk el azokkal középtávon, hosszú távon mi lesz? Azáltal ugyanis, hogy tisztán német közegben élnek, a magyarságukban veszélyeztetettek. Most lehet, hogy ezt ők nem így élik meg, lehet, hogy ez még nem tudatosult bennük, és az is ehet, hogy nekik nem is annyira fontos. De az én tapasztalatom az, hogy nagyon sokan, akik erre nem ügyeltek, főleg a gyerekeiknél, egy idő múlva nagyon megbánták ezt.
Mint elmondta, sok olyan gyereket ismer, akikkel a szülők ilyen szempontból nem foglalkoztak és közülük nagyon sokan, haragszanak ezért a szüleikre, mondván: miért vontad meg tőlem ezt a kultúrát, miért vontad meg tőlem ezt a közösséget?
Egy életre szóló közösség
Klement Kornél sok szülőt ismer, aki sajnálja, hogy nem tanította meg a gyerekét magyarul, nem ismertette meg a gyökereivel, és nem vitte magyar közösségbe a gyermekét. Sokan felnőtten, érett fejjel próbálják újra fölfedezni a magyarságukat, elkezdenek járni népfőiskolára, magyar nyelvtanfolyamra.
“De ilyenkor ez már nyilvánvalóan egészen más, mintha gyerekkorban, szinte belenőnek egy magyar közösségbe, egy cserkészközösségbe, egy társcsoportba. Ráadásul ezek a közösségek, én úgy látom, hogy szinte babakortól egészen életük végéig kíséri a tagjaikat” – osztja meg tapasztalatát a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke.
Klement Kornél ezért tarja fontosnak, hogy a magyarországi magyarokban és azokban, akik rövidebb, vagy hosszabb ideig Németországba költöznek tudatosítani kell: fontos a magyarság, a magyar kultúra, a magyar nyelv megőrzése, és ha ezt tovább szeretnék adni a szülők gyermekeiknek, akkor a németországi magyar szervezetek aktív segítséget nyújtanak ehhez.