A digitális valuta, a Bitcoin híveinek ez a fizetőeszköz mindenekelőtt függetlenséget jelent. “Fizetni számla és bank közbeiktatása nélkül” – maga a szabadság. Sokan azonban veszélyt látnak a kriptopénzekben. Miről is szól a Bitcoin? Munkatársunk egy berlini étteremben is járt, ahol elfogadják ezt a ‘valutát’.
Eszik és isszák
Már nem csak a nagy internetportálokon, mint az Amazon vagy az Expedia, de sok üzletben és a vendéglátásban is elfogadja a Bitcoint. Így Friedel Richter felkapott berlini éttermében is. „Letöltöttük a Bitpay nevű app-ot. Ha valaki Bitcoinnal fizet ezt az app a tranzakció pillanatában érvényes kurzuson átszámolja euróra, és euróban is kapjuk meg egy héten egyszer a teljes bevételt. Nem bonyolultabb, mint a kártyás fizetés, sőt kisebb beruházással és kevesebb adminisztrációval jár – mutatja be a rendszer működését az étterem névadó tulajdonosa.”
A kereskedők örülnek a Botcoinnal fizetőknek. A kártyatársaságok 1-4% tranzakciós díjat számítanak fel. A kriptovalutás fizetésnek nincs költsége, hiszen a rendszer mögött nem áll közvetítő, tehát bank, illetve kártyatársaság, akinek a két fél közötti tranzakcióból csinálna profitot. Nem csoda, hogy terjed a kriptopénz. Egymásnak ajánlják a kereskedők. A Bitcoin rá is van szorulva a szájpropagandára, hisz a rendszernek nincs tulajdonosa, aki reklámozhatná. Ezt az elégedett felhasználóknak teszik. A kriptópénz népszerűsége nő, de van még hova fejlődni. Friedel Richter éttermében csak heti 2-3 alkalommal fizetnek Bitcoinnal.
De mi is az a kriptovaluta?
Az elnevezés a kriptográfiából jön és a tranzakció titkosságára utal. Decentralizált fizetési rendszer, amely a blockcahin (blokklánc)-szisztémán alapul. Működését mélyreható matematikai ismeretek nélkül nehéz megérteni – kritikusok szerint a legnagyobb probléma. A használóknak fogalmuk sincs a rendszer működéséről. A blokklánc egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon – hangzik a Wikipedia definíciója. Legismertebb felhasználása a kriptovaluta. Ez egy elosztott főkönyvi rendszeren alapul, amely nyilvántartja, ahogy felhasználók elektronikus pénzt fogadnak és küldenek közvetlenül egymásnak, központosítás nélkül.
Egy kriptovaluta egy pénzhez hasonló általános értékmérő, amely kifejezi, hogy egy egység mennyi árura, illetve szolgáltatásra cserélhető. A felhasználó letölti a kriptovaluta app-ját, regisztrál, normál pénzért kriptoegységet vásárol, és máris tud utalni, kvázi pénzt küldeni. Az ellenőrzést, hogy valóban rendelkezik-e a fedezettel nem egy szervezet, hanem a rendszer alapját képező matematikai algoritmusok végzi.
Nem a Bitcoin az egyetlen
Kriptopénzből több mint 1000 van. Közülük messze a legelterjedtebb a 2007 óta létező Bitcoin. Szemben az ismert valutákkal nem áll mögötte egy kibocsájtó nemzeti bank. Megalkotása egy Satoshi Nakamoto álnevű személyhez kapcsolódik.
A Bitcoin és más kriptovaluták alapja egy nyílt forráskódú informatikai szisztéma. Sántító párhuzammal, mint a Linux operációs rendszer. Ez a peer-to-peer elv alapján, tehát központi szerver nélkül, közvetlenül kapcsolja össze a felhasználók computereit.
Mindenki egyenrangú; ugyan azokkal az információkkal rendelkezik: kinek mennyi egysége van, kinél, mikor, mire cserélte. Ezeknek a mindenkinél meglévő számoknak folyamatosan igazolniuk kell egymást, egyenlegben kell állniuk. Így jön létre a blokklánc.
A rendszer tehát magát, illetve a felhasználók egymást ellenőrzik. Központi szerver nincs, de a felhasználók gépeinek összekapcsolódásban van 7000 csomópont. Az itt lévő computerek egyesítik, és 10 percenként szinkronizálják egymással a beérkező adatokat. Mindenhol ugyan azt kell mutatniuk.
A Bitcoin részesedése 85% a kriptovaluták piacán. Napi 350 ezer tranzakciót bonyolítanak le vele 6 milliárd dollár értékben. Ez a 80 millió kártyás fizetéssel összehasonlítva szinte semmi. A növekedési ütem –tekintettel arra, hogy a rendszer merőben új és laikusok számára érthetetlen elven alapul – lélegzetelállító.
A legfőbb előny és a legnagyobb hátrány: nincs kontroll
Állam, központi és kereskedelmi bankok, a monetáris politika befolyása nélküli fizetési rendszer, melynek működése kizárólag a felhasználók kezében van – ezt ígérik a kriptovaluták. Ez szükségszerűen a teljes állami ellenőrizetlenséget és az eddig ismert, sok évszázad alatt kialakult fizetési rendszer végét jelentheti.
A Bitconnak sikerült az áttörés
A kriptovaluták meglepően hosszú múltra tekintenek vissza. Először a ’80-as évek elején Hollandiában alkalmaztak a blokklánc-elméleten alapuló fizetési rendszert. A kamionsofőrök készpénz helyett így fizettek az üzemanyagért. Az áttörés azonban – vélhetőleg a rendszer mélyreható matematikai ismertek nélkül érthetetlen elve és forradalmi újszerűsége okán – a Bitcoin színre lépéséig váratott magára. A japán álnevet használó alapító sikeréhez kellett a pénzügyi válság és az általános kiábrándulás a hagyományos pénzügyi rendszerből.
Sokakat vonz, hogy nincsenek a rendszerben kereskedelmi bankok és kártyatársaságok, akik a tranzakciókon keresni akarnának, vagy a náluk lévő pénzzel spekulálnának. Nincsenek központi bankok, amelyek a monetáris politikával a rendszerbe belenyúlhatnának, a pénzt le-, esetleg felértékelhetnék, az árfolyamokat befolyásolhatnák.
Ugrás az ismeretlenbe
A kriptovaluták egy érdekes ellentmondást rejtenek magukban. Egyszerre érvényesül a teljes átláthatóság és az átláthatóság teljes hiánya. Egyrészt minden felhasználó rendelkezik az össze információval. Tehát tudja, ki, hol, mikor, milyen tranzakciót hajtott végre. Azonban mindenki csak a másik felhasználónevét látja, de azt nem tudja, hogy e mögött ki rejtőzik. Ezt használja ki az alvilág. Pénzt mosni és anonim módon, például terrorizmus finanszírozására pénzt mozgatni még sosem volt ilyen egyszerű.
Egy felhasználó azonosítása csak a megvásárolt árun, vagy az igénybe vett szolgáltatáson keresztül lehetséges. Például Friedel Richter étterme segítségével, ahol a Biotcoin felhasználó hús-vér emberként volt jelen.
A növekedés határa – a mining
A klasszikus pénz képződésé közismert: A jegybank nyomja, vagy virtuálisan a pénzügyi forgalomba viszi. A Bitcoin esetében jóval bonyolultabb a folyamat, és itt lapul a rendszer legnagyobb veszélye.
Miningnek (bányászatnak) nevezik a Bitcoin egységek létrehozásának folyamatát. Ez egy automatizált matematikai művelet. Normál pénzt Bitcoinra váltva a felhasználók mindig új egységeket alkotnak. A rendszer létrehozójának azonban a kezdet-kezdetén meg kellett határoznia az egységek maximális számát, máskülönben nem működne az algoritmus. Ez 21 milliárd. Ma körülbelül 17 milliónál tartunk, és 10 percenként 12,5 új egység jön létre. Ha marad a sebesség, a rendszer 2100-ra eléri a felső határt. Tovább nem bővíthető, mert az alapalgoritmus megváltoztatásával összeomlana az egész.
A legnagyobb bizonytalansági tényező az árfolyam
A gazdaságilag bizonytalan időszakokból tudható, hogy a valuták közötti kisebb árfolyamigadózás is kihatással van a mindennapokra. Gondoljunk csak a forint svájci frankhoz képesti gyengülése miatt bedőlt lakáshitelek tízezreire.
A Bitcoin is ki van téve az árfolyamváltozásoknak. Hisz felhasználási köre (még) korlátozott, ezért a többség a kriptopénzben keletkezett jövedelmét rögtön hagyományos pénzre, dollárra, euróra váltja. 2010-ban egy Bitconért 1 eurót kellett adni. Ma 3166-ot! Ha a folyamat elindul az ellenkező irányba, egyik napról a másikra semmit nem ér a Bitcon. Ezért még a rendszerrel alapvetően szimpatizáló berlini étteremtulajdonos, Friedel Richter is óvatos: „A számlákat és a béreket euróban kell fizetnünk. Nem akarunk kockáztatni. A Bitcont mindig gyorsan euróra váltjuk.”
