Kezdőlap Mozaik A Bitcoin Berlinben is fizetőeszköz, de nem annyira

A Bitcoin Berlinben is fizetőeszköz, de nem annyira

A digitális valuta, a Bitcoin híveinek ez a fizetőeszköz mindenekelőtt függetlenséget jelent. “Fizetni számla és bank közbeiktatása nélkül” – maga a szabadság. Sokan azonban veszélyt látnak a kriptopénzekben. Miről is szól a Bitcoin? Munkatársunk egy berlini étteremben is járt, ahol elfogadják ezt a ‘valutát’. 

Eszik és isszák

Nincs banki költség

Már nem csak a nagy internetportálokon, mint az Amazon vagy az Expedia, de sok üzletben és a vendéglátásban is elfogadja a Bitcoint. Így Friedel Richter felkapott berlini éttermében is. „Letöltöttük a Bitpay nevű app-ot. Ha valaki Bitcoinnal fizet ezt az app a tranzakció pillanatában érvényes kurzuson átszámolja euróra, és euróban is kapjuk meg egy héten egyszer a teljes bevételt. Nem bonyolultabb, mint a kártyás fizetés, sőt kisebb beruházással és kevesebb adminisztrációval jár – mutatja be a rendszer működését az étterem névadó tulajdonosa.”

A kereskedők örülnek a Botcoinnal fizetőknek. A kártyatársaságok 1-4% tranzakciós díjat számítanak fel. A kriptovalutás fizetésnek nincs költsége, hiszen a rendszer mögött nem áll közvetítő, tehát bank, illetve kártyatársaság, akinek a két fél közötti tranzakcióból csinálna profitot. Nem csoda, hogy terjed a kriptopénz. Egymásnak ajánlják a kereskedők. A Bitcoin rá is van szorulva a szájpropagandára, hisz a rendszernek nincs tulajdonosa, aki reklámozhatná. Ezt az elégedett felhasználóknak teszik. A kriptópénz népszerűsége nő, de van még hova fejlődni. Friedel Richter éttermében csak heti 2-3 alkalommal fizetnek Bitcoinnal.

De mi is az a kriptovaluta?

Az elnevezés a kriptográfiából jön és a tranzakció titkosságára utal. Decentralizált fizetési rendszer, amely a blockcahin (blokklánc)-szisztémán alapul. Működését mélyreható matematikai ismeretek nélkül nehéz megérteni – kritikusok szerint a legnagyobb probléma. A használóknak fogalmuk sincs a rendszer működéséről. A blokklánc egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon – hangzik a Wikipedia definíciója. Legismertebb felhasználása a kriptovaluta. Ez egy elosztott főkönyvi rendszeren alapul, amely nyilvántartja, ahogy felhasználók elektronikus pénzt fogadnak és küldenek közvetlenül egymásnak, központosítás nélkül.

Egy kriptovaluta egy pénzhez hasonló általános értékmérő, amely kifejezi, hogy egy egység mennyi árura, illetve szolgáltatásra cserélhető. A felhasználó letölti a kriptovaluta app-ját, regisztrál, normál pénzért kriptoegységet vásárol, és máris tud utalni, kvázi pénzt küldeni. Az ellenőrzést, hogy valóban rendelkezik-e a fedezettel nem egy szervezet, hanem a rendszer alapját képező matematikai algoritmusok végzi.

Nem a Bitcoin az egyetlen

Kriptopénzből több mint 1000 van. Közülük messze a legelterjedtebb a 2007 óta létező Bitcoin. Szemben az ismert valutákkal nem áll mögötte egy kibocsájtó nemzeti bank. Megalkotása egy Satoshi Nakamoto álnevű személyhez kapcsolódik.

Ma már léteznek pénzautomaták is, amelyek ismerik a kriptovalutát

A Bitcoin és más kriptovaluták alapja egy nyílt forráskódú informatikai szisztéma. Sántító párhuzammal, mint a Linux operációs rendszer. Ez a peer-to-peer elv alapján, tehát központi szerver nélkül, közvetlenül kapcsolja össze a felhasználók computereit.

Mindenki egyenrangú; ugyan azokkal az információkkal rendelkezik: kinek mennyi egysége van, kinél, mikor, mire cserélte. Ezeknek a mindenkinél meglévő számoknak folyamatosan igazolniuk kell egymást, egyenlegben kell állniuk. Így jön létre a blokklánc.

A rendszer tehát magát, illetve a felhasználók egymást ellenőrzik. Központi szerver nincs, de a felhasználók gépeinek összekapcsolódásban van 7000 csomópont. Az itt lévő computerek egyesítik, és 10 percenként szinkronizálják egymással a beérkező adatokat. Mindenhol ugyan azt kell mutatniuk.

A Bitcoin részesedése 85% a kriptovaluták piacán. Napi 350 ezer tranzakciót bonyolítanak le vele 6 milliárd dollár értékben. Ez a 80 millió kártyás fizetéssel összehasonlítva szinte semmi. A növekedési ütem –tekintettel arra, hogy a rendszer merőben új és laikusok számára érthetetlen elven alapul – lélegzetelállító.

A legfőbb előny és a legnagyobb hátrány: nincs kontroll

Állam, központi és kereskedelmi bankok, a monetáris politika befolyása nélküli fizetési rendszer, melynek működése kizárólag a felhasználók kezében van – ezt ígérik a kriptovaluták. Ez szükségszerűen a teljes állami ellenőrizetlenséget és az eddig ismert, sok évszázad alatt kialakult fizetési rendszer végét jelentheti.

A Bitconnak sikerült az áttörés

A kriptovaluták piacát a Bitcoin uralja

A kriptovaluták meglepően hosszú múltra tekintenek vissza. Először a ’80-as évek elején Hollandiában alkalmaztak a blokklánc-elméleten alapuló fizetési rendszert. A kamionsofőrök készpénz helyett így fizettek az üzemanyagért. Az áttörés azonban – vélhetőleg a rendszer mélyreható matematikai ismertek nélkül érthetetlen elve és forradalmi újszerűsége okán – a Bitcoin színre lépéséig váratott magára. A japán álnevet használó alapító sikeréhez kellett a pénzügyi válság és az általános kiábrándulás a hagyományos pénzügyi rendszerből.

Sokakat vonz, hogy nincsenek a rendszerben kereskedelmi bankok és kártyatársaságok, akik a tranzakciókon keresni akarnának, vagy a náluk lévő pénzzel spekulálnának. Nincsenek központi bankok, amelyek a monetáris politikával a rendszerbe belenyúlhatnának, a pénzt le-, esetleg felértékelhetnék, az árfolyamokat befolyásolhatnák.

Ugrás az ismeretlenbe

A kriptovaluták egy érdekes ellentmondást rejtenek magukban. Egyszerre érvényesül a teljes átláthatóság és az átláthatóság teljes hiánya. Egyrészt minden felhasználó rendelkezik az össze információval. Tehát tudja, ki, hol, mikor, milyen tranzakciót hajtott végre. Azonban mindenki csak a másik felhasználónevét látja, de azt nem tudja, hogy e mögött ki rejtőzik. Ezt használja ki az alvilág. Pénzt mosni és anonim módon, például terrorizmus finanszírozására pénzt mozgatni még sosem volt ilyen egyszerű.

Egy felhasználó azonosítása csak a megvásárolt árun, vagy az igénybe vett szolgáltatáson keresztül lehetséges. Például Friedel Richter étterme segítségével, ahol a Biotcoin felhasználó hús-vér emberként volt jelen.

A növekedés határa – a mining

A klasszikus pénz képződésé közismert: A jegybank nyomja, vagy virtuálisan a pénzügyi forgalomba viszi. A Bitcoin esetében jóval bonyolultabb a folyamat, és itt lapul a rendszer legnagyobb veszélye.

Így készül a kriptovaluta: bányászni kell

Miningnek (bányászatnak) nevezik a Bitcoin egységek létrehozásának folyamatát. Ez egy automatizált matematikai művelet. Normál pénzt Bitcoinra váltva a felhasználók mindig új egységeket alkotnak. A rendszer létrehozójának azonban a kezdet-kezdetén meg kellett határoznia az egységek maximális számát, máskülönben nem működne az algoritmus. Ez 21 milliárd. Ma körülbelül 17 milliónál tartunk, és 10 percenként 12,5 új egység jön létre. Ha marad a sebesség, a rendszer 2100-ra eléri a felső határt. Tovább nem bővíthető, mert az alapalgoritmus megváltoztatásával összeomlana az egész.

A legnagyobb bizonytalansági tényező az árfolyam

A gazdaságilag bizonytalan időszakokból tudható, hogy a valuták közötti kisebb árfolyamigadózás is kihatással van a mindennapokra. Gondoljunk csak a forint svájci frankhoz képesti gyengülése miatt bedőlt lakáshitelek tízezreire.

A Bitcoin is ki van téve az árfolyamváltozásoknak. Hisz felhasználási köre (még) korlátozott, ezért a többség a kriptopénzben keletkezett jövedelmét rögtön hagyományos pénzre, dollárra, euróra váltja. 2010-ban egy Bitconért 1 eurót kellett adni. Ma 3166-ot! Ha a folyamat elindul az ellenkező irányba, egyik napról a másikra semmit nem ér a Bitcon. Ezért még a rendszerrel alapvetően szimpatizáló berlini étteremtulajdonos, Friedel Richter is óvatos: „A számlákat és a béreket euróban kell fizetnünk. Nem akarunk kockáztatni. A Bitcont mindig gyorsan euróra váltjuk.”

Friss

Hétköznapok világszerte – Covid-19 idején

A korona-vírus az egész világon jelen van, ahogy a korlátozások is. Mégis nagyok a különbségek. A legnagyobb példányszámú német hetilap, a Spiegel feltérképezte, merre, hogy élik, élték meg a hétköznapokat a rendkívüli heteket.

Tőzsde – Erős emelkedéssel nyitott New York

Három százalékot meghaladó emelkedéssel nyitottak hétfőn New Yorkban az irányadó tőzsdeindexek. A hangulatot javította, hogy az utóbbi napokban lassabb ütemben emelkedett az új koronavírus által megfertőződöttek száma az Egyesült Államokban és több nagy nyugat-európai országban.

Boris Johnsont kórházban kezelik, de dolgozik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

A metrófelújítás zavartalan – újabb állomásokat zárnak le nyáron

Bontási munkálatokat végeznek a 3-as metróvonal középső szakaszán. A koronavírus miatti járványhelyzet egyelőre nem befolyásolja a munkavégzést, júliusban két újabb állomás felújítását kezdik meg - közölte a BKV.

Hírek

Boris Johnsont kórházban kezelik, de dolgozik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Többféle koronavírus terjed Magyarországon

Újabb koronavírusokat izoláltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában. Ez alapján úgy tűnik, hogy több helyről érkezhetett a kórokozó Magyarországra - mondta Kis Zoltán, a központ laborvezetője.

Koronavírus – Emberről állatra is terjedhet

New York egyik állatkertjének több nagymacskája is megfertőződött a koronavírussal - jelentette be az amerikai szövetségi agrárminisztérium (USDA), amely szerint bár bizonyíték egyelőre nincs, a fertőzés emberről állatra is terjedhet.

Tűz volt a paksi atomerőműben

Kisebb tűz ütött ki csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű 4-es blokkjának turbinagépházában - közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Mától országszerte ingyenes a parkolás

Megjelent a díjmentes magyarországi közterületi parkolásról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom