Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A GVH új elnöke: Járvány idején még fontosabb a tisztességes piaci magatartás
No menu items!

A GVH új elnöke: Járvány idején még fontosabb a tisztességes piaci magatartás

A gazdasági verseny a járvány idején is fontos tényező, ebben a nehéz időszakban azonban néhány eszközt másként kell alkalmazni – mondta a Gazdasági Versenyhivatal új elnöke  AzÜzlet.hu-nak adott exkluzív interjújában.  A most hivatalba lépett Rigó Csaba Balázs a magyar cégek versenyképessége érdekében fontos feladatának tartja a hazai szabályozás versenybarátabbá alakítását, nemzetközi szerepvállalást is tervez, miközben belevágott hivatalának átalakításába is.

 – Mennyire tartja meghatározónak a gazdaság önrendeződését? Melyek azok a szempontok, amelyeket a döntésnél a legfontosabbak?

A GVH új elnöke: Rigó Csaba Balázs

– A kötelezően ellátandó feladataim körében fontosnak tartom a gazdaságban észlelt piaci anomáliák korrekcióját, amikor a piacok torzulnak. A versenytörvény konkrétan előírja, hogy mely esetekben merülhet fel a beavatkozás szükségessége, ilyen a versenykorlátozó megállapodások (kartellek) észlelése, az erőfölényes szereplő piaci helyzetével való visszaélése vagy olyan súlyú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amely már a piacok működésére is kihatással vannak. Mindezekből következik, hogy a GVH-nak nem a gazdaságot irányító, illetve befolyásoló, hanem beavatkozó szerepe van. Ott kell legyünk, amikor bekövetkezik a baj, de akkor is, ha az megelőzhető. A megelőzés érdekében munkatársaimmal együtt sokat tudunk tenni a versenykultúra fejlesztésén keresztül. Szintén fontos feladatnak tartom a versenypártolást, azaz az uniós és hazai jogalkotás segítését. A versenyhivatal elnökeként ezeknek a kötelező feladatoknak a hatékony végrehajtásáért vagyok felelős, ugyanakkor önkéntes vállalások is szerepelnek a programomban. Ilyen például a konzultációs lehetőség megteremtése antitröszt és fogyasztóvédelmi ügyekben. A GVH – OECD Regionális Oktatási Központ fejlesztését, és természetesen a nemzetközi szerepvállalások további erősítését is fontos „szorgalmi” feladatomnak tartom, nem különben a V4 Plusz együttműködés felépítésében vállalt szerepet. Az ICN 2021-es budapesti nemzetközi konferencia megszervezése is bele tartozik ebbe a sorba.

Az eddigi pályafutásom során több állami hivatal felépítésében és működtetésében vettem részt, így elegendő önbizalommal, de annál nagyobb alázattal szeretném hasznosítani a korábban megszerzett tapasztalataimat az új pozícióban. Ennek megfelelően már az első munkanapomon belevágtam a hivatali munka átalakításába, melynek az ad különleges kihívást, hogy egy egészségügyi vészhelyzet kellős közepén szeretnék gyorsan haladni. Egy – arculatában is – igazi nemzeti hivatalban szeretnék dolgozni, amely továbbfejleszti sokrétű nemzetközi kapcsolatait.

A munka párhuzamosan több fronton zajlik. Címszavakban: gyors átvilágítás, melyre jó alkalmat teremtett a mindenre kiterjedő átadás-átvételi eljárás; személyügyi döntések, mely lényegében egybeesik a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény életbe léptetésével, új közszolgálati szabályzat és új közszolgálati szerződések megalkotásával; a feladatok elosztásának újragondolása; az eljárásrendek hatékonyabbá tétele innovatív digitális megoldásokkal; a szükséges szervezeti átalakítások; a transzparencia növelése, a hazai és nemzetközi kommunikáció fejlesztése; zöld és családbarát munkahely kialakítása; a GVH arculatának megújítása.

Ezeket a feladatokat egy hónapon belül szeretném elvégezni.

– A válság vélhetően komoly átrendeződéssel jár a gazdasági szereplők körében, a GVH miként kívánja segíteni a gazdaság működését?

– A GVH-t – a világ összes versenyhatóságához hasonlóan – a fogyasztók jólétének növelése vezérli gazdasági növekedés és visszaesés esetén is. Recesszió idején különösen is fontos a piaci verseny erősítése, az esetleges akadályok és korlátok felszámolása. Egyrészt, a legtöbb fogyasztónak ilyenkor csökken a jövedelme, így még fontosabb, hogy sem kartellek, sem megtévesztő üzleti gyakorlatok ne okozzanak számukra további károkat. A vállalatoknak is fontos, hogy beszerzéseikben támaszkodhassanak a versenyre, hogy a legtöbbet és a legjobbat kapják a pénzükért, akkor, amikor megpróbálnak talpra állni.

A verseny élénkítése elősegíti a hatékonyság növekedését, a piacok megfelelő működését, a sikeres vállalatok túlélését. Ezek elengedhetetlenek a válságból való kilábaláshoz. A GVH tehát a piaci verseny tisztaságának megőrzésével, a verseny védelmével tudja segíteni az ország gazdaságát a recesszióból való kilábalás során.

– A globális cégek folyamatosan keresik a befektetésre szánt pénzük helyét. Amennyiben Magyarország mellett döntenek, a legjobb szakembereket megszerezve a piacra lépés után, azonnal szellemi és piaci erőfölénybe kerülnek. Miként látja ezt a kérdést?

– Ez a kérdés sokkal tágabb, mint amivel a Gazdasági Versenyhivatal hivatott foglalkozni. Önmagában az, hogy egy cégnek nagy a mérete, tőke- vagy alkuereje, nem jelenti azt, hogy versenyjogi értelemben is gazdasági erőfölényben van. Ha azért tudná a versenytársait kiszorítani, mert sokkal hatékonyabb náluk, az nem bűn, hanem a verseny lényege, s egyben előnye. Még ha versenyjogi értelemben erőfölénybe tudna kerülni, önmagában az sem szankcionálható, mert azzal vissza is kellene élnie. Ha adott cég könnyen be tudott lépni a piacra és ott nagy profitra tudna szert tenni, más is kívánatosnak tarthatja a belépést. Ez esetben kialakulhat a verseny akkor is, ha nagy a cég. És nem tud visszaélni a helyzetével sem, mert számíthat arra, hogy azt valaki meg fogja támadni. A versenyhatóság egy ilyen helyzettel csak akkor foglalkozik, ha kialakult az erőfölény, s az adott cég vissza is élt azzal. Ez esetben lehet versenyfelügyeleti eljárást indítani, szankcionálni.

A válság előtt Magyarország soha nem látott mértékben vonzotta a befektetőket. Bízom abban, hogy a járványgörbe ellaposításával, az európai viszonylatban is kiemelkedőnek mondott gazdasági mentőcsomaggal, valamint a gazdaság gyors újraindításával visszaáll a befektetői kedv.

– A könyvkereskedelem egyik legnagyobb szereplője a korábbi, többek által az erőfölény megszerzése miatti bírálatát azzal hárította el, hogy bár a magyar piacon valóban jelentős szereplőnek számít, de ha az iparág legnagyobb globális cége megjelenik a magyar piacon, azonnal kicsinek tekinthető majd. Ez is szempont lehet akkor, amikor a hazai cégegyesítésekről, felvásárlásokról döntenek?

– A GVH az összefonódások piaci hatásainak vizsgálatakor természetesen figyelemmel van a globális szereplőkre és az általuk kifejtett versenynyomásra is. A piac jellemzői, és különösen annak földrajzi kiterjedése azonban nagymértékben befolyásolhatja, hogy egy adott piacon a globális vállalkozások milyen mértékű versenynyomást lehetnek képesek kifejteni a hazai vállalkozásokra.

A konkrét ügyben (VJ/52/2013. Libri/Shopline fúzió) a GVH az eljárása során vizsgálta egy globális szereplő piacra lépésének, illetve belépésének a magyar piacra, az összefonódásban érintett felek piaci erejére gyakorolt hatását.

A versenytanács a tranzakció horizontális hatásainak értékelésekor részletesen azt vizsgálta, hogy az összefonódás milyen mértékben növeli a Libri/Shopline vevői erejét, terjesztői árrés emelési képességét, valamint az esetleges árrés emelés milyen hatással jár a könyvek végfogyasztói árára. A vizsgálat alapján valószínűsíthető volt, hogy az összefonódás révén létrejövő vállalkozás olyan vevői erővel rendelkezik majd, ami mellett számolni lehet a bizományosi jutalék növelésének képességével, ezáltal pedig a könyvek fogyasztói árának emelkedésével és/vagy a könyvek kínálatának csökkenésével. Bár a tranzakcióban részt vevő felek a fentebb azonosított káros versenyhatásokat vitatták, ugyanakkor azok mérséklésére kötelezettségvállalást nyújtották be. A kötelezettségvállalás értelmében a Libri vállalta, hogy az átlagos árrése a 2013. évnek az összefonódást engedélyező határozat meghozatalának időpontját követő részében és a 2014. évben nem nőhet, a 2015. és 2016. évben pedig nem nőhet jobban, mint a 2008-2013. években a számtani átlag szerinti piaci árrés növekedés. Továbbá a felek vállalták, hogy az internetes csatornán keresztül bonyolított (online) kiskereskedelmi értékesítések vonatkozásában minden velük közvetlen szerződéses kapcsolatban álló kiadó számára évente utólag, egy összegben elszámolt 1 százalékos árrés visszatérítést ad a 2014., a 2015. és a 2016. években. A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az összefonódás káros versenyhatásai a kötelezettségvállalással orvosolhatóak voltak, így kötelezettségvállalás előírása mellett engedélyezte az összefonódást.

Összességében tehát a részletes vizsgálat eredményeként a GVH azt állapította meg, hogy a kötelezettségvállalás mellett az összefonódás következményeként nem jött létre gazdasági erőfölény, és bár vizsgálta ennek lehetőségét, de a káros versenyhatások ellensúlyozása kapcsán nem az Amazon esetleges belépése volt a fő érv.

– Sokak szerint Magyarországon az elmúlt években a nemzetközi tendenciáknál kisebb mértékben volt jelen a nyugaton megszokottnak számító M&A (Mergers and Acquisitions), vagyis a cégek egyesülése. Ön szerint miért van ez és a válság hatására várható-e változás ezen a téren? Ha igen, a jóváhagyásoknál, vagy az elutasításoknál mi vezérli a GVH-t?

– A közép-kelet-európai régióban az elmúlt években kimondottan sok egyesülés és felvásárlás (M&A) történt. Ez alól Magyarország sem volt kivétel. Ezt alátámasztja a Mazars tanácsadó cég nemrég közzétett M&A riportja is, de mivel a GVH tagja az európai versenyhatóságok hálózatának (European Competition Network – ECN), így saját magunk is jól rálátunk az európai színtérre, ezen belül a fúziós ügyekre is.

A közép-kelet-európai régió és egyben Magyarország vonzerejét a kedvező földrajzi fekvés, de a nyugat-európai országokhoz képest kedvezőbb bérszínvonal és befektetési lehetőségek adják. Ezt tovább erősíti, hogy Magyarország nagymértékben integrálódott a nemzetközi kereskedelembe, ellátási láncokba és tőkeáramlásba, így a nemzetközi tranzakciók is gyakran kihatnak Magyarországra (például az UPC Vodafone általi felvásárlása egy európai léptékű ügylet volt, amelynek során a magyar UPC és a magyar Vodafone leányvállalatok is fuzionáltak).

A GVH fúziókontrolljának lényege, hogy abban az esetben tiltja meg az összefonódást, ha az – különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként – jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, (ún. versenyhatás-teszt). Az összefonódás fogyasztókra nézve káros hatása leginkább és tipikusan áremelkedésben mutatkozhat meg, tehát az összefonódások során azt vizsgáljuk, hogy az új, megnövekedett szereplőnek milyen mértékben növekszik meg az a képessége is, hogy emelhesse az árakat. Egy összefonódásnak természetesen hatása lehet más releváns tényezőkre is, így például a vállalatok által forgalmazott termékek és szolgáltatások minőségére, a szerződési feltételekre (például szállítási-, vagy garancia-feltételek) vagy az innovációs tevékenységre, amelyek a megfelelő esetekben vizsgálandók. A részletes szempontokat az Általános módszertant bemutató oldalunkon lehet megismerni.

– A válság hatására az is érezhető, hogy az online platformok jelentős piaci részesedést vesznek el a hagyományos fizikai kereskedőktől. Ugyanakkor éppen az online kereskedők kapcsán jelentett már korábban is gondot az, hogy az áru útja nem volt mindig – fogalmazzunk úgy -, egyenes. Ennek kapcsán mire lehet számítani a GVH részéről?

– A GVH az utóbbi években eleve kiemelt figyelemmel követte az online platformok kereskedelmi gyakorlatait. A Hivatal a piacok új kihívásainak minél hatékonyabb kezelésére 2018-ban digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki, melyet azóta is követ, és számos eljárást le is folytatott ezen a területen.

A stratégia megvalósításának egyik fontos lépcsője volt a digitális összehasonlító eszközöket érintő piacelemzésünk, melyben több javaslatot is megfogalmaztunk, hogy ezek az egyébként nagyon hasznos platformok a fogyasztók transzparens tájékoztatásához ténylegesen hozzájáruljanak, anélkül hogy működésük versenytorzító hatással is járjon. Egy példa: Az üzleti alapon működő ár-összehasonlító oldalak érdekeltek lehetnek a sorrend manipulációjában, ha a termékek eladói erre pénzügyileg ösztönzik őket. Ronthatja az összehasonlíthatóságot például a többletjuttatás ellenében történő kiemelés vagy összetett termékek kizárólag egy szempont mentén történő összehasonlítása. Ezért az egyik javaslat, amit megfogalmaztunk az ilyen weboldalak felé, hogy a rangsorolás szempontjairól egyértelmű és érzékelhető tájékoztatást adjanak, illetve világosan különböztessék meg a fizetett hirdetéseket, kiemeléseket a természetes találatoktól.

A COVID-19 járványra visszatérve valóban elmondható, hogy megnőtt a fogyasztói érdeklődés az online értékesítési csatornák iránt, különösen egyes termékek – pl. a védekezést segítő termékek, védőmaszkok, fertőtlenítők – vonatkozásában. Ennek okai egyrészt a megnövekedett kereslet, illetve a kínálat esetenként tapasztalható szűkössége, másrészt a közösségi távolságtartás. A GVH ezért már március első felében felhívta a fogyasztók figyelmét az online vásárlás terén a körültekintés fontosságára, a hirdetők, illetve a hirdetések közzétevői figyelmét pedig a felelős kommunikáció kialakítására vonatkozó fokozott elvárásra.

A Versenyhatóság részéről tehát az online tér fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatai ellen továbbra is következetes, a válsághelyzetre tekintettel kiadott figyelmeztetéshez és általános törekvéseihez is igazodó fellépésre lehet számítani.

– Különösen az online piacon gyakori a határon átnyúló szolgáltatás is, ami nem ritkán komoly versenyhátrányba hozza a magyar szereplőket. Milyennek látja ezt a kérdést?

– Versenyszempontból az a fő kérdés, hogy mi a versenyhátrány oka. Amennyiben nem történik egyéb versenyjogsértés, s valószínű a magyar szereplők kisebb hatékonysága, úgy a versenyhatóság nem avatkozik be, hiszen a fogyasztók elsődleges érdeke, hogy jobb minőségű és vagy olcsóbb szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások fel tudják venni a kesztyűt ilyen esetben, s tudjanak annyit javítani a szolgáltatásaikon, a hatékonyságukon, már nem a versenyjog által szabályozott kérdés.

Viszont előfordulhat, hogy a magyar szabályozás állít olyan korlátokat a hazai cégek elé, amelyek akadályozzák őket abban, hogy hatékonyabbá válhassanak (pl. nekik olyan plusz költségeket okozó feltételeket – képesítés, többletadó, adminisztrációs teher stb. – ír elő a hazai jog, amit a máshol letelepedett szolgáltatónak nem kell teljesítenie). Amennyiben ilyen a versenyhatóság tudomására jut, akkor jellemzően kezdeményezi az ilyen szabály felülvizsgálatát versenypártolás keretében.

Például hosszú időn keresztül minden olyan kereskedőnek, amelyik csomagküldést végzett akkor is fenn kellett tartania üzletet, ha csak raktárról akart szállítani. A GVH számtalanszor kezdeményezte ennek a rendelkezésnek az eltörlését, míg végül hatályon kívül helyezték. Ma is fennáll azonban ilyen szabály például a kontaktlencse, vagy a vény nélküli gyógyszerek kereskedelme területén, ami nyilvánvalóan drágábbá teszi az ilyen termékek vevőkhöz való eljuttatását, hiszen így a nagykereskedelmi raktárakból nem lehet közvetlenül kiszállítani az árukat, közbe kell iktatni egy plusz egységet. Emiatt fordulhat elő, hogy például Szlovákiából, vagy akár Németországból néha olcsóbban lehet a neten kontaktlencsét beszerezni, mint az itthoni gyógyászati segédeszköz kereskedő cégektől.

Az ilyen tapasztalatok azt jelzik, hogy fontos lenne a hazai szabályozás versenybarátabbá alakítása, mert a költségeket szükségtelenül növelő rendelkezések a hazai cégek versenyképességét rontják a határokon átnyúló kereskedelemben, hiszen a magyar vevők általában nincsenek attól elzárva, hogy ilyenkor külföldi vállalatok olcsóbb szolgáltatásait vegyék igénybe.

– Egész EU-ban nagy fejtörést okoz, miként lehet ellenőrizni, keretek között tartani a legnagyobb internetes keresőket és a közösségi oldalak szolgáltatóit. Mennyire lesz erejük arra, hogy ezekre a határokon átnyúló szolgáltatókkal szemben is hatásosan alklmazzák a hazai szabályokat?

– Az alapelv ebben a kérdésben az, hogy a nagy, nemzetközi szolgáltatók is kötelesek megfelelni a magyar fogyasztókat védő jogszabályoknak székhelyüktől függetlenül.

Példaként említeném, hogy a GVH tavaly év végén az addigi történetének legmagasabb fogyasztóvédelmi típusú bírságát rótta ki a Facebook-ra (1,2 milliárd Ft). Egy másik IT-óriással, a Google-val szemben is folytatott a közelmúltban versenyfelügyeleti eljárást, mely végül a kaliforniai cég kötelezettségvállalásával zárult. Kiemelendő, hogy a vállalkozások mindkét esetben megfelelően módosították az eljárás során kifogásolt kereskedelmi gyakorlatukat.

Szükség esetén a GVH továbbra is fel fog lépni az online tér magyar fogyasztókat és a versenyt érintő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai ellen, függetlenül attól, hogy mekkora és milyen illetőségű vállalkozásokról van szó. Ebben együttműködik más fogyasztóvédelmi hatóságokkal is azok nemzetközi hálózatain keresztül, mint például az 58 országot lefedő ICPEN-en (International Consumer Protection and Enforcement Network) vagy az uniós CPC (Európai Bizottság Fogyasztóvédelmi Együttműködési) hálózaton keresztül. A gyakorlatban ez közös fellépést is takarhat mint például tavaly a Booking.com ellen vagy összehangolt vizsgálatokat, un. Sweepeket, amikor ezek a hatóságok egyszerre fésülnek egy-egy piaci szegmenst.

– Mivel a járványhoz kapcsolódó válságból nem egyszerre éled fel a gazdaság, az elsőként beinduló ágazatok elszívhatják a kevésbé képzett munkaerőt, akik közül jó eséllyel szép számmal ott is maradnak. Ez csak egy kihívás a mostani válság kapcsán. On mit tart a legnagyobb veszélynek annak kapcsán, hogy a gazdaság ismét képes legyen talpraállni?

– Két része van ennek a kérdésnek. Egyrészt jelentkeznek versenyjogi kihívások magával a járvánnyal, és az arra való közvetlen reagálással kapcsolatban, másrészt kihívásokat tartogat a járvány következtében várható, sőt részben már most tapasztalható gazdasági visszaesés.

Az előbbivel kapcsolatosan a GVH-nak el kell ismernie és ezt a jelenlegi jogszabályi keretek között meg is tudja tenni, hogy a COVID-19 járvány egyediségére tekintettel egyes iparágakban (pl. kereskedelem, higiéniás termékek gyártása) időlegesen létrejöhetnek olyan vállalatok közötti megállapodások, amelyek a fogyasztók érdekeit szolgálják. Ezek alapvetően az ellátás biztonságát vagy annak helyreállítását szolgálhatják és a járványhelyzet idejére terjedhetnek ki. Ilyen együttműködések ellen alapvetően nem lép fel a GVH addig, amíg valóban csak a járvány okozta speciális körülmények kezelése a céljuk, és nem terjeszkednek tovább. Erről részletesebb iránymutatást tett közzé az Európai Bizottság is, amely elérhető a GVH honlapjáról is. Így tehát megvalósulhat a szükséges együttműködés, de csak az, nem mehet túl a vészhelyzet által megkövetelteken. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a GVH továbbra sem tolerálja az olyan megállapodásokat és egyoldalú vállalati gyakorlatokat, amelyek célja a válsághelyzet visszaélésszerű kihasználása, a fogyasztók megkárosítása saját előnyök szerzése érdekében (pl. erőfölénnyel való visszaélés, kartellezés).

Szintén nagyon aktívan lép fel a GVH a fogyasztóvédelem terén, hiszen a járványt kihasználhatják azok, akik egészségre gyakorolt meglapozatlan állításokból akarnak meggazdagodni. Március második felében a hatóság átfogó gyorsellenőrzés, ún. “sweep” keretében általános jellegű rálátást szerzett a koronavírus elleni termékek online értékesítése terén jelenleg alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra. A sweep során a GVH több kifogásolható gyakorlatot azonosított és felhívta mind a vállalkozások, mind a fogyasztók figyelmét ezekre. A járvány kitörése óta három vállalkozással szemben is versenyfelügyeleti eljárást indítottunk ilyen jellegű, feltételezhetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.  A versenyfelügyeleti eljárások megindítása önmagában még semmiképpen nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy volt olyan eljárás alá vont, aki felhagyott a szóban forgó – álláspontunk szerint tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatával. Ezek a versenyfelügyeleti eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértések bizonyítására irányulnak és a hatályos jogszabályok szerint több hónapig is eltarthatnak, azonban bízom benne, hogy az egyértelműen megítélhető ügyekben mihamarabb döntés születik. Az pedig jogalkotási kérdés, hogy járványügyi vészhelyzetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatókkal szemben időben fel tud-e lépni a Versenyhivatal és más fogyasztóvédelmi szervek annak érdekében, hogy időhúzással ne tudja ellehetetleníteni az eljárást a vizsgált vállalkozás.

A gazdasági visszaesés kapcsán pedig ismételten fontos kihangsúlyozni, hogy a verseny ekkor is fontos, talán még fontosabb. Természetesen néhány eszközt másként kell alkalmazni ilyenkor. Egyes fúziók megvalósulásán például bajba jutott vállalatok megmenekülése múlhat. Ezeket mi is készen állunk gyorsabban vizsgálni a szokásosnál. Sőt a versenyjog azt is lehetővé teszi, hogy látszólag versenyellenes fúziót is engedélyezzünk, ha nincs kevésbé versenykorlátozó alternatíva, és a felvásárlandó vállalat csődbe jutása a versenynek még jobban ártana az adott piacon. Ez nem túl gyakori, de válság idején valószínűbb, mint „békeidőben”. Viszont minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni, automatikusan, vizsgálat nélkül nem engedélyezhetők fúziók pusztán amiatt, mert válság van. Ez hosszú távon nem kedvezne a versenynek, és hátráltatná a válságból való kilábalást is.

Mindezek miatt a COVID-19 járvány és a gazdasági visszaesés alatt is fontos, hogy a GVH folyamatosan tegye a dolgát, ne akadjanak el ügyek és hogy a gazdasági nehézségek ellenére is rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal, ahogyan ezt a példák is mutatják.

A kérdés második részével kapcsolatban, azaz a járvány következtében várható, már most tapasztalható gazdasági visszaesés kapcsán pedig az a személyes véleményem, hogy a munkaalapú gazdaságok előbb talpra állhatnak, sőt versenyelőnyre tehetnek szert. Az a gazdasági szereplő, aki meg tudja tartani a munkavállalóit és nem „égette fel” az egyéb erőforrásait, annak az újraindulás is könnyebb lesz.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom