Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A GVH új elnöke: Járvány idején még fontosabb a tisztességes piaci magatartás

A GVH új elnöke: Járvány idején még fontosabb a tisztességes piaci magatartás

A gazdasági verseny a járvány idején is fontos tényező, ebben a nehéz időszakban azonban néhány eszközt másként kell alkalmazni – mondta a Gazdasági Versenyhivatal új elnöke  AzÜzlet.hu-nak adott exkluzív interjújában.  A most hivatalba lépett Rigó Csaba Balázs a magyar cégek versenyképessége érdekében fontos feladatának tartja a hazai szabályozás versenybarátabbá alakítását, nemzetközi szerepvállalást is tervez, miközben belevágott hivatalának átalakításába is.

 – Mennyire tartja meghatározónak a gazdaság önrendeződését? Melyek azok a szempontok, amelyeket a döntésnél a legfontosabbak?

A GVH új elnöke: Rigó Csaba Balázs

– A kötelezően ellátandó feladataim körében fontosnak tartom a gazdaságban észlelt piaci anomáliák korrekcióját, amikor a piacok torzulnak. A versenytörvény konkrétan előírja, hogy mely esetekben merülhet fel a beavatkozás szükségessége, ilyen a versenykorlátozó megállapodások (kartellek) észlelése, az erőfölényes szereplő piaci helyzetével való visszaélése vagy olyan súlyú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amely már a piacok működésére is kihatással vannak. Mindezekből következik, hogy a GVH-nak nem a gazdaságot irányító, illetve befolyásoló, hanem beavatkozó szerepe van. Ott kell legyünk, amikor bekövetkezik a baj, de akkor is, ha az megelőzhető. A megelőzés érdekében munkatársaimmal együtt sokat tudunk tenni a versenykultúra fejlesztésén keresztül. Szintén fontos feladatnak tartom a versenypártolást, azaz az uniós és hazai jogalkotás segítését. A versenyhivatal elnökeként ezeknek a kötelező feladatoknak a hatékony végrehajtásáért vagyok felelős, ugyanakkor önkéntes vállalások is szerepelnek a programomban. Ilyen például a konzultációs lehetőség megteremtése antitröszt és fogyasztóvédelmi ügyekben. A GVH – OECD Regionális Oktatási Központ fejlesztését, és természetesen a nemzetközi szerepvállalások további erősítését is fontos „szorgalmi” feladatomnak tartom, nem különben a V4 Plusz együttműködés felépítésében vállalt szerepet. Az ICN 2021-es budapesti nemzetközi konferencia megszervezése is bele tartozik ebbe a sorba.

Az eddigi pályafutásom során több állami hivatal felépítésében és működtetésében vettem részt, így elegendő önbizalommal, de annál nagyobb alázattal szeretném hasznosítani a korábban megszerzett tapasztalataimat az új pozícióban. Ennek megfelelően már az első munkanapomon belevágtam a hivatali munka átalakításába, melynek az ad különleges kihívást, hogy egy egészségügyi vészhelyzet kellős közepén szeretnék gyorsan haladni. Egy – arculatában is – igazi nemzeti hivatalban szeretnék dolgozni, amely továbbfejleszti sokrétű nemzetközi kapcsolatait.

A munka párhuzamosan több fronton zajlik. Címszavakban: gyors átvilágítás, melyre jó alkalmat teremtett a mindenre kiterjedő átadás-átvételi eljárás; személyügyi döntések, mely lényegében egybeesik a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény életbe léptetésével, új közszolgálati szabályzat és új közszolgálati szerződések megalkotásával; a feladatok elosztásának újragondolása; az eljárásrendek hatékonyabbá tétele innovatív digitális megoldásokkal; a szükséges szervezeti átalakítások; a transzparencia növelése, a hazai és nemzetközi kommunikáció fejlesztése; zöld és családbarát munkahely kialakítása; a GVH arculatának megújítása.

Ezeket a feladatokat egy hónapon belül szeretném elvégezni.

– A válság vélhetően komoly átrendeződéssel jár a gazdasági szereplők körében, a GVH miként kívánja segíteni a gazdaság működését?

– A GVH-t – a világ összes versenyhatóságához hasonlóan – a fogyasztók jólétének növelése vezérli gazdasági növekedés és visszaesés esetén is. Recesszió idején különösen is fontos a piaci verseny erősítése, az esetleges akadályok és korlátok felszámolása. Egyrészt, a legtöbb fogyasztónak ilyenkor csökken a jövedelme, így még fontosabb, hogy sem kartellek, sem megtévesztő üzleti gyakorlatok ne okozzanak számukra további károkat. A vállalatoknak is fontos, hogy beszerzéseikben támaszkodhassanak a versenyre, hogy a legtöbbet és a legjobbat kapják a pénzükért, akkor, amikor megpróbálnak talpra állni.

A verseny élénkítése elősegíti a hatékonyság növekedését, a piacok megfelelő működését, a sikeres vállalatok túlélését. Ezek elengedhetetlenek a válságból való kilábaláshoz. A GVH tehát a piaci verseny tisztaságának megőrzésével, a verseny védelmével tudja segíteni az ország gazdaságát a recesszióból való kilábalás során.

– A globális cégek folyamatosan keresik a befektetésre szánt pénzük helyét. Amennyiben Magyarország mellett döntenek, a legjobb szakembereket megszerezve a piacra lépés után, azonnal szellemi és piaci erőfölénybe kerülnek. Miként látja ezt a kérdést?

– Ez a kérdés sokkal tágabb, mint amivel a Gazdasági Versenyhivatal hivatott foglalkozni. Önmagában az, hogy egy cégnek nagy a mérete, tőke- vagy alkuereje, nem jelenti azt, hogy versenyjogi értelemben is gazdasági erőfölényben van. Ha azért tudná a versenytársait kiszorítani, mert sokkal hatékonyabb náluk, az nem bűn, hanem a verseny lényege, s egyben előnye. Még ha versenyjogi értelemben erőfölénybe tudna kerülni, önmagában az sem szankcionálható, mert azzal vissza is kellene élnie. Ha adott cég könnyen be tudott lépni a piacra és ott nagy profitra tudna szert tenni, más is kívánatosnak tarthatja a belépést. Ez esetben kialakulhat a verseny akkor is, ha nagy a cég. És nem tud visszaélni a helyzetével sem, mert számíthat arra, hogy azt valaki meg fogja támadni. A versenyhatóság egy ilyen helyzettel csak akkor foglalkozik, ha kialakult az erőfölény, s az adott cég vissza is élt azzal. Ez esetben lehet versenyfelügyeleti eljárást indítani, szankcionálni.

A válság előtt Magyarország soha nem látott mértékben vonzotta a befektetőket. Bízom abban, hogy a járványgörbe ellaposításával, az európai viszonylatban is kiemelkedőnek mondott gazdasági mentőcsomaggal, valamint a gazdaság gyors újraindításával visszaáll a befektetői kedv.

– A könyvkereskedelem egyik legnagyobb szereplője a korábbi, többek által az erőfölény megszerzése miatti bírálatát azzal hárította el, hogy bár a magyar piacon valóban jelentős szereplőnek számít, de ha az iparág legnagyobb globális cége megjelenik a magyar piacon, azonnal kicsinek tekinthető majd. Ez is szempont lehet akkor, amikor a hazai cégegyesítésekről, felvásárlásokról döntenek?

– A GVH az összefonódások piaci hatásainak vizsgálatakor természetesen figyelemmel van a globális szereplőkre és az általuk kifejtett versenynyomásra is. A piac jellemzői, és különösen annak földrajzi kiterjedése azonban nagymértékben befolyásolhatja, hogy egy adott piacon a globális vállalkozások milyen mértékű versenynyomást lehetnek képesek kifejteni a hazai vállalkozásokra.

A konkrét ügyben (VJ/52/2013. Libri/Shopline fúzió) a GVH az eljárása során vizsgálta egy globális szereplő piacra lépésének, illetve belépésének a magyar piacra, az összefonódásban érintett felek piaci erejére gyakorolt hatását.

A versenytanács a tranzakció horizontális hatásainak értékelésekor részletesen azt vizsgálta, hogy az összefonódás milyen mértékben növeli a Libri/Shopline vevői erejét, terjesztői árrés emelési képességét, valamint az esetleges árrés emelés milyen hatással jár a könyvek végfogyasztói árára. A vizsgálat alapján valószínűsíthető volt, hogy az összefonódás révén létrejövő vállalkozás olyan vevői erővel rendelkezik majd, ami mellett számolni lehet a bizományosi jutalék növelésének képességével, ezáltal pedig a könyvek fogyasztói árának emelkedésével és/vagy a könyvek kínálatának csökkenésével. Bár a tranzakcióban részt vevő felek a fentebb azonosított káros versenyhatásokat vitatták, ugyanakkor azok mérséklésére kötelezettségvállalást nyújtották be. A kötelezettségvállalás értelmében a Libri vállalta, hogy az átlagos árrése a 2013. évnek az összefonódást engedélyező határozat meghozatalának időpontját követő részében és a 2014. évben nem nőhet, a 2015. és 2016. évben pedig nem nőhet jobban, mint a 2008-2013. években a számtani átlag szerinti piaci árrés növekedés. Továbbá a felek vállalták, hogy az internetes csatornán keresztül bonyolított (online) kiskereskedelmi értékesítések vonatkozásában minden velük közvetlen szerződéses kapcsolatban álló kiadó számára évente utólag, egy összegben elszámolt 1 százalékos árrés visszatérítést ad a 2014., a 2015. és a 2016. években. A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az összefonódás káros versenyhatásai a kötelezettségvállalással orvosolhatóak voltak, így kötelezettségvállalás előírása mellett engedélyezte az összefonódást.

Összességében tehát a részletes vizsgálat eredményeként a GVH azt állapította meg, hogy a kötelezettségvállalás mellett az összefonódás következményeként nem jött létre gazdasági erőfölény, és bár vizsgálta ennek lehetőségét, de a káros versenyhatások ellensúlyozása kapcsán nem az Amazon esetleges belépése volt a fő érv.

– Sokak szerint Magyarországon az elmúlt években a nemzetközi tendenciáknál kisebb mértékben volt jelen a nyugaton megszokottnak számító M&A (Mergers and Acquisitions), vagyis a cégek egyesülése. Ön szerint miért van ez és a válság hatására várható-e változás ezen a téren? Ha igen, a jóváhagyásoknál, vagy az elutasításoknál mi vezérli a GVH-t?

– A közép-kelet-európai régióban az elmúlt években kimondottan sok egyesülés és felvásárlás (M&A) történt. Ez alól Magyarország sem volt kivétel. Ezt alátámasztja a Mazars tanácsadó cég nemrég közzétett M&A riportja is, de mivel a GVH tagja az európai versenyhatóságok hálózatának (European Competition Network – ECN), így saját magunk is jól rálátunk az európai színtérre, ezen belül a fúziós ügyekre is.

A közép-kelet-európai régió és egyben Magyarország vonzerejét a kedvező földrajzi fekvés, de a nyugat-európai országokhoz képest kedvezőbb bérszínvonal és befektetési lehetőségek adják. Ezt tovább erősíti, hogy Magyarország nagymértékben integrálódott a nemzetközi kereskedelembe, ellátási láncokba és tőkeáramlásba, így a nemzetközi tranzakciók is gyakran kihatnak Magyarországra (például az UPC Vodafone általi felvásárlása egy európai léptékű ügylet volt, amelynek során a magyar UPC és a magyar Vodafone leányvállalatok is fuzionáltak).

A GVH fúziókontrolljának lényege, hogy abban az esetben tiltja meg az összefonódást, ha az – különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként – jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, (ún. versenyhatás-teszt). Az összefonódás fogyasztókra nézve káros hatása leginkább és tipikusan áremelkedésben mutatkozhat meg, tehát az összefonódások során azt vizsgáljuk, hogy az új, megnövekedett szereplőnek milyen mértékben növekszik meg az a képessége is, hogy emelhesse az árakat. Egy összefonódásnak természetesen hatása lehet más releváns tényezőkre is, így például a vállalatok által forgalmazott termékek és szolgáltatások minőségére, a szerződési feltételekre (például szállítási-, vagy garancia-feltételek) vagy az innovációs tevékenységre, amelyek a megfelelő esetekben vizsgálandók. A részletes szempontokat az Általános módszertant bemutató oldalunkon lehet megismerni.

– A válság hatására az is érezhető, hogy az online platformok jelentős piaci részesedést vesznek el a hagyományos fizikai kereskedőktől. Ugyanakkor éppen az online kereskedők kapcsán jelentett már korábban is gondot az, hogy az áru útja nem volt mindig – fogalmazzunk úgy -, egyenes. Ennek kapcsán mire lehet számítani a GVH részéről?

– A GVH az utóbbi években eleve kiemelt figyelemmel követte az online platformok kereskedelmi gyakorlatait. A Hivatal a piacok új kihívásainak minél hatékonyabb kezelésére 2018-ban digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki, melyet azóta is követ, és számos eljárást le is folytatott ezen a területen.

A stratégia megvalósításának egyik fontos lépcsője volt a digitális összehasonlító eszközöket érintő piacelemzésünk, melyben több javaslatot is megfogalmaztunk, hogy ezek az egyébként nagyon hasznos platformok a fogyasztók transzparens tájékoztatásához ténylegesen hozzájáruljanak, anélkül hogy működésük versenytorzító hatással is járjon. Egy példa: Az üzleti alapon működő ár-összehasonlító oldalak érdekeltek lehetnek a sorrend manipulációjában, ha a termékek eladói erre pénzügyileg ösztönzik őket. Ronthatja az összehasonlíthatóságot például a többletjuttatás ellenében történő kiemelés vagy összetett termékek kizárólag egy szempont mentén történő összehasonlítása. Ezért az egyik javaslat, amit megfogalmaztunk az ilyen weboldalak felé, hogy a rangsorolás szempontjairól egyértelmű és érzékelhető tájékoztatást adjanak, illetve világosan különböztessék meg a fizetett hirdetéseket, kiemeléseket a természetes találatoktól.

A COVID-19 járványra visszatérve valóban elmondható, hogy megnőtt a fogyasztói érdeklődés az online értékesítési csatornák iránt, különösen egyes termékek – pl. a védekezést segítő termékek, védőmaszkok, fertőtlenítők – vonatkozásában. Ennek okai egyrészt a megnövekedett kereslet, illetve a kínálat esetenként tapasztalható szűkössége, másrészt a közösségi távolságtartás. A GVH ezért már március első felében felhívta a fogyasztók figyelmét az online vásárlás terén a körültekintés fontosságára, a hirdetők, illetve a hirdetések közzétevői figyelmét pedig a felelős kommunikáció kialakítására vonatkozó fokozott elvárásra.

A Versenyhatóság részéről tehát az online tér fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatai ellen továbbra is következetes, a válsághelyzetre tekintettel kiadott figyelmeztetéshez és általános törekvéseihez is igazodó fellépésre lehet számítani.

– Különösen az online piacon gyakori a határon átnyúló szolgáltatás is, ami nem ritkán komoly versenyhátrányba hozza a magyar szereplőket. Milyennek látja ezt a kérdést?

– Versenyszempontból az a fő kérdés, hogy mi a versenyhátrány oka. Amennyiben nem történik egyéb versenyjogsértés, s valószínű a magyar szereplők kisebb hatékonysága, úgy a versenyhatóság nem avatkozik be, hiszen a fogyasztók elsődleges érdeke, hogy jobb minőségű és vagy olcsóbb szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások fel tudják venni a kesztyűt ilyen esetben, s tudjanak annyit javítani a szolgáltatásaikon, a hatékonyságukon, már nem a versenyjog által szabályozott kérdés.

Viszont előfordulhat, hogy a magyar szabályozás állít olyan korlátokat a hazai cégek elé, amelyek akadályozzák őket abban, hogy hatékonyabbá válhassanak (pl. nekik olyan plusz költségeket okozó feltételeket – képesítés, többletadó, adminisztrációs teher stb. – ír elő a hazai jog, amit a máshol letelepedett szolgáltatónak nem kell teljesítenie). Amennyiben ilyen a versenyhatóság tudomására jut, akkor jellemzően kezdeményezi az ilyen szabály felülvizsgálatát versenypártolás keretében.

Például hosszú időn keresztül minden olyan kereskedőnek, amelyik csomagküldést végzett akkor is fenn kellett tartania üzletet, ha csak raktárról akart szállítani. A GVH számtalanszor kezdeményezte ennek a rendelkezésnek az eltörlését, míg végül hatályon kívül helyezték. Ma is fennáll azonban ilyen szabály például a kontaktlencse, vagy a vény nélküli gyógyszerek kereskedelme területén, ami nyilvánvalóan drágábbá teszi az ilyen termékek vevőkhöz való eljuttatását, hiszen így a nagykereskedelmi raktárakból nem lehet közvetlenül kiszállítani az árukat, közbe kell iktatni egy plusz egységet. Emiatt fordulhat elő, hogy például Szlovákiából, vagy akár Németországból néha olcsóbban lehet a neten kontaktlencsét beszerezni, mint az itthoni gyógyászati segédeszköz kereskedő cégektől.

Az ilyen tapasztalatok azt jelzik, hogy fontos lenne a hazai szabályozás versenybarátabbá alakítása, mert a költségeket szükségtelenül növelő rendelkezések a hazai cégek versenyképességét rontják a határokon átnyúló kereskedelemben, hiszen a magyar vevők általában nincsenek attól elzárva, hogy ilyenkor külföldi vállalatok olcsóbb szolgáltatásait vegyék igénybe.

– Egész EU-ban nagy fejtörést okoz, miként lehet ellenőrizni, keretek között tartani a legnagyobb internetes keresőket és a közösségi oldalak szolgáltatóit. Mennyire lesz erejük arra, hogy ezekre a határokon átnyúló szolgáltatókkal szemben is hatásosan alklmazzák a hazai szabályokat?

– Az alapelv ebben a kérdésben az, hogy a nagy, nemzetközi szolgáltatók is kötelesek megfelelni a magyar fogyasztókat védő jogszabályoknak székhelyüktől függetlenül.

Példaként említeném, hogy a GVH tavaly év végén az addigi történetének legmagasabb fogyasztóvédelmi típusú bírságát rótta ki a Facebook-ra (1,2 milliárd Ft). Egy másik IT-óriással, a Google-val szemben is folytatott a közelmúltban versenyfelügyeleti eljárást, mely végül a kaliforniai cég kötelezettségvállalásával zárult. Kiemelendő, hogy a vállalkozások mindkét esetben megfelelően módosították az eljárás során kifogásolt kereskedelmi gyakorlatukat.

Szükség esetén a GVH továbbra is fel fog lépni az online tér magyar fogyasztókat és a versenyt érintő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai ellen, függetlenül attól, hogy mekkora és milyen illetőségű vállalkozásokról van szó. Ebben együttműködik más fogyasztóvédelmi hatóságokkal is azok nemzetközi hálózatain keresztül, mint például az 58 országot lefedő ICPEN-en (International Consumer Protection and Enforcement Network) vagy az uniós CPC (Európai Bizottság Fogyasztóvédelmi Együttműködési) hálózaton keresztül. A gyakorlatban ez közös fellépést is takarhat mint például tavaly a Booking.com ellen vagy összehangolt vizsgálatokat, un. Sweepeket, amikor ezek a hatóságok egyszerre fésülnek egy-egy piaci szegmenst.

– Mivel a járványhoz kapcsolódó válságból nem egyszerre éled fel a gazdaság, az elsőként beinduló ágazatok elszívhatják a kevésbé képzett munkaerőt, akik közül jó eséllyel szép számmal ott is maradnak. Ez csak egy kihívás a mostani válság kapcsán. On mit tart a legnagyobb veszélynek annak kapcsán, hogy a gazdaság ismét képes legyen talpraállni?

– Két része van ennek a kérdésnek. Egyrészt jelentkeznek versenyjogi kihívások magával a járvánnyal, és az arra való közvetlen reagálással kapcsolatban, másrészt kihívásokat tartogat a járvány következtében várható, sőt részben már most tapasztalható gazdasági visszaesés.

Az előbbivel kapcsolatosan a GVH-nak el kell ismernie és ezt a jelenlegi jogszabályi keretek között meg is tudja tenni, hogy a COVID-19 járvány egyediségére tekintettel egyes iparágakban (pl. kereskedelem, higiéniás termékek gyártása) időlegesen létrejöhetnek olyan vállalatok közötti megállapodások, amelyek a fogyasztók érdekeit szolgálják. Ezek alapvetően az ellátás biztonságát vagy annak helyreállítását szolgálhatják és a járványhelyzet idejére terjedhetnek ki. Ilyen együttműködések ellen alapvetően nem lép fel a GVH addig, amíg valóban csak a járvány okozta speciális körülmények kezelése a céljuk, és nem terjeszkednek tovább. Erről részletesebb iránymutatást tett közzé az Európai Bizottság is, amely elérhető a GVH honlapjáról is. Így tehát megvalósulhat a szükséges együttműködés, de csak az, nem mehet túl a vészhelyzet által megkövetelteken. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a GVH továbbra sem tolerálja az olyan megállapodásokat és egyoldalú vállalati gyakorlatokat, amelyek célja a válsághelyzet visszaélésszerű kihasználása, a fogyasztók megkárosítása saját előnyök szerzése érdekében (pl. erőfölénnyel való visszaélés, kartellezés).

Szintén nagyon aktívan lép fel a GVH a fogyasztóvédelem terén, hiszen a járványt kihasználhatják azok, akik egészségre gyakorolt meglapozatlan állításokból akarnak meggazdagodni. Március második felében a hatóság átfogó gyorsellenőrzés, ún. “sweep” keretében általános jellegű rálátást szerzett a koronavírus elleni termékek online értékesítése terén jelenleg alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra. A sweep során a GVH több kifogásolható gyakorlatot azonosított és felhívta mind a vállalkozások, mind a fogyasztók figyelmét ezekre. A járvány kitörése óta három vállalkozással szemben is versenyfelügyeleti eljárást indítottunk ilyen jellegű, feltételezhetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.  A versenyfelügyeleti eljárások megindítása önmagában még semmiképpen nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy volt olyan eljárás alá vont, aki felhagyott a szóban forgó – álláspontunk szerint tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatával. Ezek a versenyfelügyeleti eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértések bizonyítására irányulnak és a hatályos jogszabályok szerint több hónapig is eltarthatnak, azonban bízom benne, hogy az egyértelműen megítélhető ügyekben mihamarabb döntés születik. Az pedig jogalkotási kérdés, hogy járványügyi vészhelyzetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatókkal szemben időben fel tud-e lépni a Versenyhivatal és más fogyasztóvédelmi szervek annak érdekében, hogy időhúzással ne tudja ellehetetleníteni az eljárást a vizsgált vállalkozás.

A gazdasági visszaesés kapcsán pedig ismételten fontos kihangsúlyozni, hogy a verseny ekkor is fontos, talán még fontosabb. Természetesen néhány eszközt másként kell alkalmazni ilyenkor. Egyes fúziók megvalósulásán például bajba jutott vállalatok megmenekülése múlhat. Ezeket mi is készen állunk gyorsabban vizsgálni a szokásosnál. Sőt a versenyjog azt is lehetővé teszi, hogy látszólag versenyellenes fúziót is engedélyezzünk, ha nincs kevésbé versenykorlátozó alternatíva, és a felvásárlandó vállalat csődbe jutása a versenynek még jobban ártana az adott piacon. Ez nem túl gyakori, de válság idején valószínűbb, mint „békeidőben”. Viszont minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni, automatikusan, vizsgálat nélkül nem engedélyezhetők fúziók pusztán amiatt, mert válság van. Ez hosszú távon nem kedvezne a versenynek, és hátráltatná a válságból való kilábalást is.

Mindezek miatt a COVID-19 járvány és a gazdasági visszaesés alatt is fontos, hogy a GVH folyamatosan tegye a dolgát, ne akadjanak el ügyek és hogy a gazdasági nehézségek ellenére is rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal, ahogyan ezt a példák is mutatják.

A kérdés második részével kapcsolatban, azaz a járvány következtében várható, már most tapasztalható gazdasági visszaesés kapcsán pedig az a személyes véleményem, hogy a munkaalapú gazdaságok előbb talpra állhatnak, sőt versenyelőnyre tehetnek szert. Az a gazdasági szereplő, aki meg tudja tartani a munkavállalóit és nem „égette fel” az egyéb erőforrásait, annak az újraindulás is könnyebb lesz.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nyelvvizsga nélkül – százezer új diplomás

Már több mint százezer új diplomást hozott a nyelvvizsgamentesség - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Beszerzésimenedzser-index: emelkedés júliusban

A beszerzési menedzser index (BMI) júliusi értéke 50,8 pont, vagyis a válaszadók az előző hónaphoz képest kedvezőbb folyamatokról számoltak be, négy hónapos szűkülés után - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

Fesztiváltilalom. Kormányzati segítséget kér a szövetség

A fesztiválok elmaradása idén legalább 80 milliárd forint bevételkiesést okoz az államkasszának - nyilatkozta Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke, aki szerint kormányzati segítséggel túlélhetnék a tilalmat a magyar fesztiválok.

Hírek

Koronavírus – Szlávik: amíg nincs vakcina, az eddigi módon kell védekezni

A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ellenőrzése - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Szerdától újra olcsóbban tankolhatunk

Tovább csökken az üzemanyagok ára: a hét közepétől a benzin és a gázolaj literje is 4 forinttal kerül majd kevesebbe.

Tokió. Jövőre sem lesz nyári olimpia?!

A 2020-as Nyári Olimpia 2021-re halasztott megrendezése egyre bizonytalanabb. Milliók a világ minden tájáról, zsúfolt stadionok és tömegközlekedés – virulógiai veszélyek sokasága. COVID-védőoltás nélkül egyre bizonytalanabb, hogy Tokió megrendezheti-e a világ legrangosabb sorteseményét.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A szárazság miatt tűzgyújtási tilalom lesz érvényben szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Augusztustól vámmentes a kereskedelem Vietnammal

Augusztus elsején lép életbe az Európai Unió és Vietnam között létrejött kereskedelmi megállapodás, amely szinte valamennyi vámot eltörli a felek közötti áruforgalomban - közölte az Európai Bizottság.

Túlzott GVH-bírság? A Digi bírósághoz fordul

A Digi szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírság, illetve annak mértéke nem áll arányban a társaság eljárási, adminisztratív mulasztásának súlyával, ezért kezdeményezi a végzés bírósági felülvizsgálatát - közölte a távközlési szolgáltató.

Dietetikus: rákot okozhat a sok sült étel

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Túl sok élelmiszert dobunk a kukába – szigorítás jön

Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon, az uniós átlag ennél jóval magasabb - mondta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója.

A járvány óta jóval többet költünk a neten

A második negyedévben 34 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derült ki a Jófogás kereskedelmi portál és a GKI Digital tanácsadó cég összesítéséből.

Mérgező ólom. A gyerekek harmada veszélyben

Minden harmadik, azaz globálisan körülbelül 800 millió gyerek vérének ólomszintje éri el vagy haladja meg azt a deciliterenkénti öt mikrogrammot, ami már beavatkozást igényelne a súlyosabb idegrendszeri károk elkerülése érdekében - derült ki az UNICEF tanulmányából.

Koronavírus – Romániában az 1200-at közelíti a napi esetszám

Romániában az 1200-at közelíti az egy nap alatt diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, a fertőzési gócok túlterhelt kórházaiban kialakult személyzethiány pótlása érdekében a szaktárca a héten megkezdi orvosok és ápolók ideiglenes áthelyezését.

Légiforgalmi irányítás – Az Eurocontrol káros intézkedései

Hátrányos, káros intézkedéseket hozott a nemzeti légiforgalmi irányító szolgálatok számára a koronavírus-járvány idején az Eurocontrol, rosszabb helyzetbe sodorta őket - derült ki a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgató szavaiból.

Gazdaság

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az oroszok betiltották a kriptopénzes fizetést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely megtiltja a belföldi fizetést kriptovalutával.

MNB – 25 millió forint bírság a KÖBE biztosítónak

Számos területen feltárt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületre (KÖBE).

Megtévesztette egyes ügyfeleit – bírság a K&H Biztosítónak

Több biztosítási terület problémás állománykezelése, valamint az informatikai biztonsági és a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra.

Újabb nyugdíjpénztárt bírságolt meg az MNB

Informatikai biztonsági, kiszervezési, számviteli és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MKB Nyugdíjpénztárra.

Összeghatár nélkül – Januártól a közértben is elég a kártya

Januártól akár egyetlen forintot is ki lehet majd fizetni bankkártyával, nem lesz szükség készpénzre - közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom