Hirdetés
Kezdőlap Tech A hamis gyógyszer megmérgezhet - ne higgyen a látszatnak
No menu items!

A hamis gyógyszer megmérgezhet – ne higgyen a látszatnak

Miközben Magyarországon a közelmúltban kétfajta gyógyszerről is kiderült, hogy nem a megfelelő hatóanyagot tartalmazza, Dr. Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszer hamisítás elleni munkacsoportjának vezetője szerint az igazi veszélyt továbbra is a hamisított gyógyszerek jelentik, ami becslések szerint évente 40 milliárd forintos biznisz a világban.

– Alapvetően mit értünk a gyógyszerbiztonság alatt?

– Többféle oldalról is megközelíthetjük ezt a kérdést. Az egyik értelmezés az, hogy a készítmény, ami az alkalmazókhoz eljut megfelelő minőséget képviseljen. Tehát olyan módon készítsék, olyan módon szállítsák, és olyan módon kerüljön a beteghez, hogy mindazt kötelezően tudja, amire az engedélyezés során a gyógyszerügyi hatóság jóváhagyást adott. Ez az egyik olvasata a gyógyszer-biztonságnak. A másik, nem az egyedi készítmények minőségére épül, hanem egyszerűen arról szól, hogy legyen biztonságos a gyógyszerellátás, és a betegek kapják meg azokat a készítményeket, amit az egészségi állapotuk indokol.

– Mennyire szigorú a magyarországi engedélyező eljárás? Nem ítélném meg, hogy ez jó-e, vagy sem, de olyat is hallani, hogy a hazai követelmények még az európai átlagnál is szigorúbbak. Mennyire van ez így?

– Az EU tagságunk óta Magyarország is az egységes uniós szabályrendszer szerint dolgozik, ami pontosan megszabja, hogy egy készítményt mikor, milyen dokumentációval és miként lehet forgalomba hozni. Abban viszont teljesen igaza van, hogy az európai unióba való belépést megelőzően Magyarországon már rendkívül szigorú engedélyezési szabályok voltak, amivel megelőztük a korunkat. Csak a megfelelő körülmények között gyártott gyógyszer kerülhet forgalomba, és csak abban az esetben, ha az engedélyező hatóság előtt kiállta a hatásosság, biztonságosság próbáját, amit nagyon komoly adatokkal kell a kérelmezőnek alátámasztania.

Látszatra gyógyszerek. Hamis vagy nem hamis?

– De a magyar ellenőrző hatóság a külföldi termelést például nyilván nem tudja ellenőrizni.

– De tudja. A magyar gyógyszerügyi hatóság – a kölcsönösség alapján – külföldön is rendszeresen tart ellenőrzéseket: a szakemberei kiutaznak és helyben ellenőrzik a hatóanyag és a késztermékgyártó helyeket és erről jelentést is készítenek.

– Mégis azt mondják, a világ egyik legnagyobb üzlete a gyógyszer-hamisítás. Miként lehetséges ez?

– Nagyon nagy üzletről beszélünk. És pontosan a rendkívül szigorú szabályrendszer, a magas minőségi követelmények megkerülésével válik rendkívül nyereségessé ez a tiltott tevékenység. Így a gyógyszer-hamisítók szörnyű körülmények között állíthatnak elő készítményeket, miközben azokat a szabályokat is megsértik, amelyek a gyógyszer-forgalmazás rendkívül szigorú szabályaihoz kötődnek: azokat a nagyon szigorú szabályokat, hogy egy gyógyszer hogyan kerülhet egy kereskedőhöz, a patikához és a beteghez. Az ellátási láncban szereplők mind-mind engedéllyel rendelkeznek, aminek a fenntartása sok pénzbe kerül. Ennek a megkerülésén is nyernek a hamisítók, akik illegális csatornákon keresztül utaztatják a készítményeket, és nem csupán a minőségbiztosításon spórolnak, hanem a biztonságos szállítás körülményeit megteremtő feltételekkel sem foglalkoznak.

– Vagyis a hamis gyógyszer nem csak azt jelenti, amelyben nincs, vagy az eredetitől különböző alapanyag van, hanem az is hamisnak tekinthető, ha az összetevői stimmelnek, tökéletes a gyógyszer, viszont illegális csatornákon keresztül kerül a beteghez…

– Kétféle hamisított gyógyszerről beszélünk. Van egy hamisított gyógyszerfogalom, amiről, mindannyian azt gondoljuk, hogy a hatóanyagok, csomagolás, címkézés tekintetében nincs, vagy kevés köze van az eredeti készítményhez. Ezeket általában a távol-keleten, elsősorban Kínában és Indiában gyártják megdöbbentő körülmények között, nagyon egyszerű gyárakban, és azt próbálják aztán értékesíteni. De van egy másik fogalom is, ami szintén hamisított gyógyszert takar és ez az, amikor a hivatalos ellátási láncból, gyártó, nagykereskedelem, gyógyszertár, valamilyen úton-módon illegálisan kikerül a gyógyszer és azt tovább értékesítik. Táskában kiviszik külföldre, vagy itthon adják el a piacon, jellemzően az internetes piactéren. Ez is hamisított gyógyszernek minősül.

– A becslések szerint mekkora lehet a hamis gyógyszerek, a feketekereskedelem piaca?

– A világ gyógyszer-fogyasztása évente körülbelül 1,2 és 1,4 milliárd dollár között van. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) szerint ennek a 10 százaléka, vagyis nagyjából 40 milliárd forintnyi -, az, ami így, vagy úgy, de hamisított formában jut el a betegekhez.

– Magyarország mennyire számít érintettnek?

– Sajnos nálunk is van piaca a hamisított gyógyszernek. A Pécsi Tudományegyetemnek ezer fős mintán készült a közelmúltban felmérése, amin azt kérdezték meg, ki az, aki interneten vásárol gyógyszert, és ki az, aki a jövőben fog interneten vásárolni gyógyszert. És bizony az derült ki, hogy a megkérdezettetek 4 százaléka simán rendel gyógyszert az interneten – ami a hamisítóknak is jó lehetőséget teremt.

Sőt Magyarországon olyannyira van piaca a gyógyszerhamisításnak, hogy az elmúlt időszakban két alkalommal is talált hamisítókat a rendőrök. Az egyiket 2014-ben, azután 2017-ben. 2014 egy pszicholitikus anyagnak számító Rivotrilt előállító gyárat lepleztek le egy budai pincében, tavaly pedig egy növekedési hormont előállító gyárat.

– Ezek valódi gyárak voltak?

– Teljes mértékben, a mennyiséget és a tevékenységet tekintve – a termék előállításától a dobozolásig minden ott zajlott –minden olyan tevékenységet csináltak, amiért gyárnak nevezhetjük őket, mindez engedély nélkül zajlott természetesen.

– Mindezek után különösen jogos a kérdés, hogy mire kell figyelnie annak, aki nem akar belefutni a hamis gyógyszerekbe?

A net-gyógyszertárak megkülönböztető biztonsági logója

– Ami nagyon fontos, hogy Magyarországon az interneten is csak olyan web patikákból lehet legálisan gyógyszert rendelni, ami mögött fizikailag is létező gyógyszertár áll. Körülbelül 200 ezeknek a száma. Másrészt azt is tudni kell, hogy Magyarországon nem lehet az interneten vényköteles készítményt venni. Ha mégis olyan honlapot találok, ahol ezt meg tudom tenni, akkor az száz százalék, hogy illegális. A vásárlók biztonsága érdekében született egy olyan internetes logó, aminek segítségével mindenki ellenőrizheti, hogy az a weboldal, ahonnan vásárolni akar, igazából egy fizikai gyógyszertárhoz tartozik-e, vagy sem. Ezeket a gyógyszerügyi hatóság nyilvántartja a honlapján, azaz publikus a lista.

– Mire érdemes még odafigyelni?

– Ami nagyon veszélyes és amivel nagyon sok helyen lehet találkozni a közösségi oldalakon, hogy megmaradt ilyen vagy olyan gyógyszerem, szívesen átadnám. Ez borzasztó veszélyes dolog, ugyanolyan, mint mikor régen a kockás terítőről árulta valaki a gyógyszert a piacon. Nem tudhatjuk, mi van benne, még akkor sem, ha a doboz sértetlennek látszik. Borzasztóan veszélyes dolog így gyógyszert rendelni. Mert ráadásul ezeknél a hirdetéseknél soha nem arról van szó, hogy egy vagy két gyógyszer maradt meg, üzleti mennyiségben zajlanak az adás-vételek, a telefonszámok is rendszerint ismétlődnek. Tehát tulajdonképpen biznisz van ezekben a dolgokban, mert soha nem arról szól a történet, maradt egy kis gyógyszerem, olcsóbban odaadom, mert segíteni akarok.

– Milyen gyógyszereket hamisítanak leginkább?

– Ma már minden gyógyszer megkapható hamisan a neten. Már nem csak az életmód szereket hamisítják. Mindent hamisítanak. Lehet venni hamisan fogamzásgátlót, vérnyomás csökkentőt, potenciálnövelőt, daganatellenes készítményt, cukorbetegség elleni készítményt, úgyhogy nagyon résen kell lenni, hogy honnan vásárolok.

Hamis gyógyszerek

– Miért gondolkodik el bárki is azon, hogy a hivatalos utat megkerülve vásárol?

– Mert a hamis gyógyszerek olcsóbbnak tűnnek, vagy nem kell elmenni receptért az orvoshoz. Persze nagyon sokszor kiderül, hogy amit olcsóbbnak hiszünk, az nem is olcsóbb, különösen akkor, ha odafigyelünk arra, hogy amit lehet, arra kérjünk receptet, mert úgy már a hivatalos ár töredékéért kapjuk meg gyógyszert a társadalombiztosítás által támogatva.

Ami még nagyon fontos: gyakran olyan szereket is kínálnak feketén – például az extra gyors fogyókúra ígéretével -, amelyek valójában nem is léteznek. De annak is szörnyű következményei lehetnek, ha valaki egy olyan valósnak tűnő gyógyszert vesz, ami nem a megfelelő hatóanyagokat, vagy nem a megfelelő mennyiségben tartalmazza. Mi történik ilyenkor például egy cukorbeteggel, vagy a magas vérnyomásos beteggel? Életveszélyes játszmák ezek.

– Ugyanakkor, amint azt a legutóbbi gyógyszerriasztás mutatta, a szigorúan ellenőrzött rendszerbe is kerülhetnek nem kívánt elemek. Hivatalos csatornákon át, neves gyártóktól érkezett  vérnyomás-csökkentőket vontak ki a forgalomból, amelyek egyik hatóanyaga, a valsartan rákkeltő anyagot tartalmazott. Hogyan lehetséges ez?

– Erről én is annyit tudok, amit a médiából tájékozódó emberek tudhatnak, hogy a gyógyszer hatóanyagának készítése során megváltoztatták annak szintézis útját, vagyis az előállítási útvonalat. Az illetékes, erre hatáskörrel rendelkező külföldi hatóság pedig engedélyezte a pici szintézis úttal kapcsolatos változtatást, mert úgy gondolta, ez egy veszélytelen változtatás. Ennek az engedélynek megfelelően kezdődött el a hatóanyag gyártása és ennek megfelelően fogadták be a készítménygyártók a hatóanyagot. Egészen addig minden így is ment, amíg ki nem derült, hogy ez a megváltoztatott szintézis út mégsem biztonságos. Ez az oka annak, hogy Magyarországon is több készítmény kerül a piacról. Ezzel kapcsolatban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, az OGYÉI ki is adott egy közleményt, amiből pontosan kiderül, mi is történt valójában és mit is jelent mindez. Ez az ügy egyébként nem magyar probléma, hanem összeurópai szinten jelentkezett, ugyanakkor a magyar hatóság volt az első, aki miután megtudta, hogy probléma van, a készítmények visszahívásáról döntött.

– De mintha most összetorlódtak volna a hibák, hiszen az OGYÉI a napokban a calcium-sandoz pezsgőtabletták esetében is több készítmény visszahívásáról döntött.

– Ilyen rövid idő alatt kívülállóként nehéz belelátni a helyzetbe, de az mindenkit megnyugvással tölthet el, hogy az OGYÉI következetes szigorral ellenőriz és szankcionál, ha kell, kivonja a készítményt, a gyártók és forgalmazók pedig jogkövető módon maximálisan együttműködnek, hiszen közös a cél: a betegek biztonságos, jó minőségű gyógyszerrel való ellátása.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Macron vezető szerepre pályázik – Draghival a Merkel utáni Európáról egyeztetett

A francia elnök átvenné a vezető szerepet Európában. Itália új kormányfője támogatja. Mario Draghi reméli, hogy francia-olasz motorja lehet az EU-nak Merkel őszi távozása után. Petrus Szabolcs elemez a nyugati sajtó közlései nyomán AzÜzlet.hu olvasói számára.

Uniós munkanélküliség. A lengyel a legalacsonyabb

Stagnált a munkanélküliség az euróövezetben és az Európai Unióban is januárban. A legalacsonyabb rátát Lengyelországban regisztrálták - jelentette az Eurostat.

Két év börtön. Negyven szállodából távozott fizetés nélkül

Jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából - közölte a törvényszék szóvivője.

KSH: ezermilliárd alatt költöttünk a boltokban januárban

Az előző hónaphoz viszonyítva januárban 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Hírek

Két év börtön. Negyven szállodából távozott fizetés nélkül

Jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából - közölte a törvényszék szóvivője.

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Történelmi mélyponton a román lej

Történelmi mélypontra süllyedt a román lej az euróval szemben: szerdán egy eurót 4,8768 lejen jegyeztek.

Repülővel jött a tiltott férfierő – tonnányi potencianövelőt foglaltak le

Több mint egy tonna illegális potencianövelőt foglaltak le egy Dubajból érkező légi szállítmányból a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Vírus-hatás. Bevásárlókörúton az olasz maffia

A COVID-válság által térdre kényszerített vállalkozók sokaságát vásárolta fel a maffia Itáliában. 140 ezer cég van a szervezet bűnözés beépülése közvetlen veszélyének kitéve. A maffia vírus, amely legalább olyan veszélyes, mint a pandémia – figyelmeztetett az olasz kormányfő. Petrus Szabolcs a maffia térnyeréséről készített összefoglalója.

Hiba a Paksi Atomerőműben – leterhelték a 2-es blokkot

Ötven százalékkal leterhelték a Paksi Atomerőmű 2. blokkját szerda hajnalban a generátor olajrendszerének hibája miatt - közölte az erőmű.

Lezuhant egy utasszállító Dél-Szudánban – halottak

Lezuhant egy utasszállító kisrepülőgép Dél-Szudán Jonglei térségében. Az állam kormányzójának bejelentése szerint a fedélzeten tartózkodó mind a tíz ember életét vesztette.

Pénteken tovább drágul a benzin

Pénteken a benzin literenkénti átlagára bruttó 3 forinttal emelkedik, a gázolaj ára viszont nem változik.

Magyar alelnöke lett az ENSZ statisztikai bizottságának

Az ENSZ statisztikai bizottsága az idei, 52. ülésszakot megelőző tisztújítása során Vukovich Gabriella címzetes egyetemi tanárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét egyhangúlag a bizottság alelnökévé választotta.
Támogatott tartalom

Kinek éri meg leginkább a Babakötvény?

Szerencsére egyre több szülő gondolja úgy, hogy gyermekét támogatja a felnőtté válás kezdetét, komoly kiadásait. A megtakarítási lehetőségek közül talán a legtöbben a Babakötvényről hallottunk, de könnyen tévedésbe eshetünk, ha csupán a közbeszédre hagyatkozunk és egyenlőségjelet teszünk a Babakötvény és a Start-számla közé. Ez a megközelítés megnehezítheti a család céljaihoz leginkább illeszkedő előtakarékossági forma megtalálását.

Felmelegedés. Ha Európa így folytatja, elkerülhetetlen a katasztrófa

Az európai vállalatok szénkibocsátása jelenleg olyan szintű, amely biztossá teszi, hogy a globális hőmérséklet 2,7 Celsius-fokkal fog növekedni 2100-ig - állapította egy meg új tanulmány.

Közúti ellenőrzés hétfőtől – fókuszban az övhasználat

Országos ellenőrzés lesz az utakon március 8. és 14. között - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Gazdaság

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Átlépte az 1800 milliárdot az NHP Hajrá

Tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis- és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatott a Növekedési Hitelprogram Hajrá - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Új garanciaprogram az MFB-től – jegybanki és piaci hitelekhez

A Magyar Fejlesztési Bank a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására legfeljebb 80 százalékos garanciát biztosít a jegybanki hátterű és a piaci hitelekhez - közölte a pénzintézet.

Azonnali fizetés. Egy év alatt 150 millió tranzakció

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) elindulása óta közel 150 millió tranzakció teljesült néhány másodpercen belül, mintegy 30 ezermilliárd forint értékben - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kivonul Magyarországról és több más piacról a Commerzbank

Kivonul Magyarországról és több más piacról Németország egyik legnagyobb pénzintézete, a Commerzbank - írta a Handelsblatt című német üzleti lap.A német külkereskedelem mintegy 30...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom