Kezdőlap Gazdaság Kovács Árpád: nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell menteni
No menu items!

Kovács Árpád: nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell menteni

Sok függ az elkövetkező hónapok történésein, de kedvező feltételek esetén, ma még ahhoz is adottak a lehetőségek,  hogy az idei sanyarú év után „visszapattanjon” egy jobb pozícióba a gazdaság, és ne következzen be egy elhúzódó recesszió – fejtette ki AzÜzlet.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

–  Már jó egy esztendővel ezelőtt mindenki arról beszélt, hogy előbb-utóbb eljön a recesszió, de senki nem tudta, kit, hogyan és milyen mértékben érint. Aztán váratlanul befutott a “fekete hattyú”, amivel a szakemberek az előre kiszámíthatatlan válságokat jellemzik. Ha már egyfajta recesszió amúgy is be volt kódolva egy minden korábbinál hosszabb prosperitás után, mennyivel kevésbé sebezhető a világ és különösen Magyarország ebben a rendkívül hirtelen és drasztikusan érkezett globális válsághelyzetben?

–  A járványt megelőző előrejelzések a világ egyre kockázatosabbá válását, a globális gazdaság lassulását vetítették előre, ennek ellenére a vírus kínai terjedésének időszakában még inkább 1-2, az optimista forgatókönyvekben gondolkodók csak néhány tized százalékos általános teljesítménycsökkenéssel számoltak. Kína – úgy tűnik – szervezettségének, fegyelmezettségének köszönhetően hamar túlkerül a nehezén, s a világ ma tőle vár segítséget. Európában azoknak az országoknak a gazdasága – és vele a társadalma – van nehéz helyzetben, ahol az elmúlt években nem sikerült csökkenteni az eladósodottságot, hiányzott a pénzügyi stabilitás, bizonytalan cikk-cakkokkal volt terhelt a kormányzás, és ahol elkésetten, sport- és tömegrendezvényeket megengedve, sőt politikai érdekek által szervezve folyt még – a komoly figyelmeztető jelek ellenére – az élet. Tájékozottságom szerint elsősorban ilyenek az európai latin-országok és az Egyesült Királyság. Utóbbiban a Brexit körüli társadalmi bizonytalanság teremtett hasonló helyzetet. Ezekben az országokban ma még attól is távol vannak, hogy a károkról bármiféle képük legyen, az elhatalmasodott járvány elleni védekezés köti le minden erejüket. Magyarország messze nem ebbe a körbe tartozik. Országunk a növekedésre és a pénzügyi stabilitásra együtt koncentráló gazdaságpolitika, az úgynevezett szabályalapú költségvetési politika érvényesítésével a koronavírus járvány európai megjelenése előtti időszakra az Európai Unió pénzügyileg kiegyensúlyozott, gazdaságilag kevéssé sérülékeny államai csoportjába küzdötte fel magát. Gazdasági növekedése az utóbbi években különösen robusztussá vált, tartalékolásra is nyílt lehetősége. Utóbbi ma forrást jelent nem csak a közvetlen védekezésre, hanem ennek az összegnek a sokszorosát kitevő, rövidebb távú, kármentő, társadalmat „egyben tartó”, a feszültségeket elviselhető határok közé szorító, emberi szolidaritásban gyökerező intézkedésekre.

– Az Európai Unió – bár eddig anyagi téren sem mutatott fel támogatási erőt, szándékot -, azt mindenesetre jelezte, hogy elengedi a költségvetési szigort. Mit jelent ez Magyarország szempontjából? A költségvetés szükségszerű újratervezése kapcsán van-e értelme az egyensúly helyett túlköltekezni?

–   Az Európai Unió a valósághoz alkalmazkodott, amikor pénzügyi szabályrendszerében átmenetileg felfüggesztette az úgynevezett egyensúlyi szabályok, kritériumok be nem tartása esetén alkalmazott szankciókat. Nyilvánvaló, hogy úgy sem lehetett volna érvényesíteni a költségvetési szigort, ha növekedés helyett a visszaesés lesz az általános jellemző. Lényeges, hogy az átmeneti finanszírozási feszültségeket oldó, a „gyeplőt a nemzetállamok közé dobó” lazítás mellett olyan gazdaságösztönző csomagokra Uniós szinten is szükség van, ami az európai gazdaság egészének válságkezelését könnyíti meg. Ebben a tekintetben, ha történtek is fontos lépések, egyelőre összességükben elég soványnak látszanak és nem képeznek összefüggő rendszert. A kialakult helyzet mintha azt bizonyítaná, hogy kontinensünkön a társadalom egésze, s ebben a gazdaság szereplői számára a „végső menedék” még igen hosszú ideig a nemzet (erős) állama marad. Magyarországra nézve is így van. A jelenlegi helyzetünkben, mert az elmúlt évek teljesítménye ehhez alapot ad, a költségvetés újratervezése nem a célok feladását jelenti, hanem olyan átcsoportosításokat és a tartalékok felhasználását, ami az emberek s a vállalkozások mentését, majd az utóbbiak újraindulását segíti, azokban az ágazatokban, ahol a legnagyobb a visszaesés. Nyilvánvaló, hogy a korábban 2020-ra tervezett 4 százalékos növekedésnél szerényebbel kell számolni. Korai lenne még ebben véleményt mondani, magam részéről azt is nagy eredménynek tartanám, ha nem lenne recesszió és az államháztartás hiánya, valamint a társadalmi-gazdasági teljesítménnyel arányos államadósság nem növekedne olyan mértékben, ami a gazdaság korábbi, emelkedő pályára történő gyors visszatérését ellehetetlenítené. Hozzá kell azonban tenni, hogy minden attól függ, meddig tart még a járványügyi védekezés, ennek során megtalálják-e az emberi élet védelme elsődlegessége mellett a gazdaság és a társadalom érdekeit is képviselő arányosságot. Rendkívül fontos, hogy, ne alakuljon ki „ígéretlicit”,  megmaradjon a kormányzat cselekvésében a fegyelem, s ne legyenek teljesíthetetlen lakossági elvárások. Tehermegosztás kell és tudomásul kell venni azt is, hogy a ma megfelelően, a jövő érdekében a legjobb célokra felhasznált pénzek valójában nem jelentenek túlköltekezést.

–  Ön már korábban kijelentette, hogy a magyar gazdaság szempontjából az EU-s pénzek, bár fontosak, ma már nem meghatározóak. Ebből a szempontból milyennek látja a mai helyzetet, tekintetbe véve azt is, hogy a koronavírus karantén miatt a jövőre induló 2021-27-es EU költségvetés megszületése is kérdéses.

– Az Unió szerepével kapcsolatban már elmondottakhoz annyit tennék hozzá, hogy az adott helyzetben egyelőre nem lehet előrehaladás a következő hét éves költségvetési ciklus pénzei ügyében. Korai lenne ma erről beszélni, azt latolgatni, mekkora támogatás jut ránk és milyen területeken. Ezzel együtt optimista vagyok, hiszen mégiscsak az a közös érdek, hogy előbb-utóbb legyen uniós költségvetés. Amikor – személyes véleményem szerint – aktuálisan a 2020-as költségvetés az „asztalon lesz”, az EU források kérdése is főbb vonalaiban már ismertté válik.

–  A legfőbb kérdés az, meddig tart a válság. A legtapasztaltabb vezetők közül sokan szeptemberre jósolják a kilábalás – vagyis nem a talpra állás – kezdetét. Miként lehet így tervezni az államháztartást? Lehet, hogy a helyzet alakulásától függően többször is újra kell azt tervezni?

– Az elmúlt években a pénzügyi stabilitás és szilárd gazdaságfejlődési pálya, s nem utolsósorban a valós lehetőségekkel számoló pénzügypolitika hozta, hogy nem kellett a költségvetést újratervezni. Ma, nem rajtunk múló okokból, a 2020-as költségvetésnél egy ilyen „áttervezés” elkerülhetetlen, erre azonban a különleges jogrend lehetőséget ad anélkül, hogy új (pót)költségvetést fogadjon el az Országgyűlés. Természetszerűen a 2021-es költségvetés már a válság kezelésére, hatásai enyhítésére fog elsősorban koncentrálni. Kedvező feltételek esetén, mint az MNB dokumentumaiból, kommunikációjából kiderül, a feltételek ma még ahhoz is adottak, hogy az idei sanyarú év után „visszapattanjon” egy jobb pozícióba a gazdaság és ne következzen be elhúzódó recesszió. Ez azonban a következő hónapok történésein is múlik

 –  Miközben az államnak újra kell gondolnia a maga költségvetését, a gazdaság kisebb és mikro szereplőinek, a nagyvállalatoknak és a KKV szektor cégeinek is újra kell tervezniük a gazdálkodást a túlélés érdekében. A nagyobb cégek fel vannak vértezve szakemberekkel: a kicsik számára milyen tanácsa van ezzel kapcsolatban?

– Ma mindenki számol, de az az alapvető, hogy nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell menteni. Úgy gondolom, hogy a kialakult és még hónapokig is tartható súlyos helyzetnek igen sok áldozata lesz, de lesznek nyertesei is. Gondoljunk csak az informatikai vállalkozásokra, az élelmiszer-gazdaságra, vagy akár az építőiparra is, ahol, ha fennmarad, sőt növekszik a rendelésállomány, az ideiglenesen munkanélkülivé váló dolgozóknak megoldást kínálnak. Tehát nem egyformán és nem egy időben súlyt minden vállalkozást a válság. Talán elfogadható, ha abban gondolkoznak, hogy maguknak is tenniük kell valamit, miközben a terhek nagy részét az államháztartás állja.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Enyhe emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Enyhe, pár pontos emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán.

Budapestre jönnek Madame Tussauds viaszfigurái

Madame Tussauds múzeuma nyitja meg kapuit 2022 elején, Budapest...

Megtévesztő reklám. Nem volt antivírus hatása a szernek – 100 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 100 millió forintos bírságot szabott...

Hírek

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

4000 kilométert utazott az Atlanti-óceánon egy palackposta

Egy portugál tizenéves talált rá arra a palackpostára, amit egy vermonti tinédzser dobott az Atlanti-óceánba 3800 kilométer távolságban, a túlsó parton.

Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac – Múlt és jövő határán

Oroszországban a fiatalok többsége saját otthon nélkül van. Egy...

Ausztriában újra elérhető a vitatott “iszlámtérkép”

A nagy vitát kiváltó osztrák "iszlámtérkép" másfél hét szünet után újra elérhető az interneten.

Újkőkori település a tenger alatt. Világritkaságnak számító felfedezés

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Novák Katalin vezeti a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzset

Civil szervezetek is tagjai lesznek, a most létrejött 'a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzsnek', amely Novák Katalin vezetésével hetente ülésezik. Az első megbeszélésnek a témája a gyerekek nyári táboroztatása volt - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Izraelben zárt térben sem kell maszkot viselni

Izraelben már zárt térben sem kell maszkot viselni a koronavírus-járvány ellen, ezzel az utolsó jelentős korlátozást is megszüntették, köszönhetően annak, hogy továbbra is csökken az új megfertőződések száma.

Kamujegyeket árult a foci Eb-re – negyven embert verhetett át

Többeket becsaphatott egy budapesti férfi, aki a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti meccseire árult nem létező belépőket a Facebookon. A zuglói rendőrök csalás miatt indítottak ellene eljárást - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Az egereknek a sugárzás sem árt a szaporodásban

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Piaci gázrobbanás Kínában – halálos áldozatokkal

Huszonöt halálos áldozatot követelt a legfrisseb adatok szerint a közép-kínai Hupej tartomány Sijen városában történt gázrobbanás. Félő, hogy további áldozatokat találnak - közölte a Global Times című, angol nyelvű kínai lap.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom