Hirdetés
Kezdőlap Zöld üzlet A közgazdaságtan atyja szerint a láthatatlan kéz is tehet a klímavédelemért
No menu items!

A közgazdaságtan atyja szerint a láthatatlan kéz is tehet a klímavédelemért

Adam Smith szobra Edingurgh-ben. Kép forrása: Bigstock

A modern közgazdaságtan atyja, Adam Smith 300 éve született. Az ünnepre kiadott cikkek, tanulmányok sokaságából kiderül, hogy a gazdasági törvényszerűségek, amiket a XVIII. században jegyzett le, a XXI. század legnagyobb kihívására, a gazdaság zöld átalakítására is igazak.

Mit mondana Smith a klímavédelemről?

Csak találgatni tudunk, miként vélekedne Smith a gazdaság zöld átalakításáról, hisz nem ismerte a problémát. Amikor a „Nemzetek gazdagsága” című, máig alapműnek számító kötete 1776-ban megjelent, még csak születőben volt a modern ipar. Senki sem sejthette, hogy James Watt 1769-ben szabadalmaztatott gőzgépe elindít egy folyamatot, amely 300 év alatt a bolygónkat fenyegető legnagyobb veszéllyé válik. Smith forradalmi megállapításai ennek ellenére máig érvényesek és a klímaváltozás gazdasági összefüggéseire is igazak.

Smith nélkül nem lehet sem megérteni, sem megoldani napjaink gazdasági kérdéseit” – írja Jesse Norman gazdaságtörténész a Financial Times hasábjain. Ez az oka, hogy Smith máig ismert és elismert. Születése 300. évfordulójára sorra jelennek meg a tanulmányok, egymást érik a konferenciák a világ egyetemein Glasgowtól, ahol a közgazdászzseni oktatott, Pekingen át Sydney-ig.

Filozófusnak indult

Amikor Adam Smith 1723-ban egy skót tengerparti kisvárosban, Kirkcaldy-ban világra jött, apja, egy állami alkalmazott jogász, már halott volt. Édesanyjához viszont egy életen át bensőséges kapcsolat fűzte a későbbi közgazdászt. Haláláig vele élt, felesége nem volt és gyereke sem született.

14 évesen iratkozott be Glasgow egyetemére, ami akkortájt késeinek számított. Három év elteltével Oxfordban folytatta tanulmányait egy különösen tehetséges skót diákok számára létrehozott ösztöndíj jóvoltából. A világ egyik legjobb nevű egyetemében hamar csalódott. „A professzorok nagy része még csak úgy sem tesz, mintha érdemi tudományos munkát végezne és teljesítené oktatói kötelezettségeit” – írta később. Csak az egyetem egyedülállóan gazdag könyvtára becsülte. Latinul és görögül olvasta a filozófia klasszikusait és megismerte a felvilágosodás legjelentősebb skót gondolkodója, David Hume (1711-1776) munkásságát. Hume „Értekezés az emberi természetről” (1739) című kötete nagy hatást gyakorolt Smith világnézetére, pedig ateista tanai miatt indexen volt a könyv és olvasásáért fegyelmit kapott. Ezért különösen nagy elégtétel volt Smithnek később személyesen megismerti, sőt barátjának mondani Hume-ot.

Smith első, „Az erkölcsi érzelmek elmélete” című kötetében visszaköszön Hume filozófiája. 1759-es megjelenésekor nem kellett oxfordi fegyelmitől félnie. Ekkor már a University of Glasgow morálfilozófia tanszékét vezette.

A kötet nagy tudományos sikert aratott, Smith mégis elhagyta a felsőoktatást. Csábította a világ, ezért elfogadta egy skót herceg ajánlatát és az akkoriban a tehetősek körében „Grand Tour’ néven népszerű európai kulturális körútra kísérte magántanítóként. Két évet töltöttek Franciaországban és Svájcban, ahol Smith megismerkedett Voltaire-rel és a korszak egyik legelismertebb orvosával, François Quesnay-vel. A filozófia mellett ugyanis az orvostudomány érdekelte igazán. A közgazdaságtannal Quesnay révén került kapcsolatba, aki a fiziokratizmus vezéralakja volt.

A fiziokratizmus a francia felvilágosodás  közgazdasági eszméje volt. Lényege, hogy a gazdaságot a „természetes rend” és ezen keresztül az „ész uralma” irányítja. A gazdasági cselekvést az egyéni érdek motiválja és szigorú kalkulációkon, mérlegeléseken alapul. Ezért a gazdaság racionálisan működik, önszabályozó, az állami beavatkozás megzavarja.

 

„Nemzetek gazdagsága”

Adam Smith. Kép forrása: Wikipedia

Smith Skóciába visszatérve írta meg a modern közgazdaságtan alapművét. A „Nemzetek gazdagsága” hatalmas siker volt. Smith elsősorban a munkamegosztásról, a szabad kereskedelemről és a szabad piac törvényszerűségeiről ír, amiket a „nemzetek gazdagsága” zálogának tart. A tudományos színvonala mellett könnyen befogadható stílusa teszi időtállóvá a kötetet. „Nem a földműves, a pék és a hentes jóindulatában bízva gondoljuk, hogy lesz mit ennünk. Hanem mert tudjuk, hogy érdekeik vezetik őket. Ezért termelnek és adják el az áruikat. Nem mint emberhez, hanem mint gazdasági szereplőhöz fordulunk hozzájuk, ha zöldségre, kenyérre, húsra van szükségünk.” Triviális, de a gazdasági élet mozgató elve, amit Smith írt le elsőként ilyen világosan. És ezzel azt is megmagyarázta, miért vannak bukásra ítélve a polgárok egyéni érdekeivel szembemenő állami intézkedések.

Láthatatlan kéz

Smith leghíresebb metaforája a „láthatatlan kéz”: egy erő, ami a kereslet-kínálat eredményeként meghatározza a piaci árat és ezzel beosztja a nemzet erőforrásait, hisz a vállalkozó azt termeli, amire megfelelő áron kereslet van, a fogyasztó pedig azt veszi meg, aminek az ár-érték arányát elfogadhatónak tartja.

Smith elgondolása középpontjában tehát a piac áll, amiért sokak szerint a piac mindenhatóságát hirdette, ergo a közérdeket összeegyeztethetetlennek tartotta a kapitalizmussal. Napjainkban sok zöld és baloldali, aki szerint a kapitalizmus felel a klímaválságért, Smithre hivatkozva állítja, hogy csak alternatív gazdasági rendszerrel menthetjük meg a bolygónkat. Pedig Smith nagyon is tisztában volt vele, hogy nem szabad mindet alávetni a piacnak. Az oktatást tartotta a legfontosabb kivételnek. A kötelező, ingyenes alapfokú közoktatás mellett érvelt. „Anglia iparosai fél munkahét alatt egész hétre elegendő jövedelmet keresnek. Műveltség híján a számottevő szabadidejükben pedig csak züllenek” – írja.

Smith kritikusai mégis kétségbe vonják, hogy fontosnak tartotta a közjót.  Véleményüket a „Nemzetek gazdagsága” egy másik tézisére alapozzák: a gazdasági szereplők kvázi akaratlanul, öncélú tevekénységük mellékhatásaként szolgálják leginkább a közérdeket. A vállalkozó profitmaximalizálás érdekében invesztál, de ezzel mellékesen növeli a nemzeti összterméket, új munkahelyeken keresztül pedig dolgozói vagyonát, tehát a „nemzet gazdagságát”.

A láthatatlan kéz a klímáért tesz

Smith elmélete alapján önös érdekünkben kellene tennünk a környezet védelméért, a gazdaság zöld átalakításáért. Ezért jó eszköz a CO2-adó. A kiadás elkerülése érdekében csökkentjük a CO2-lábnyomuk, mozgásba hozva a ’láthatatlan kezet’ a klíma védelmében.

Az elv sokak szerint hatékony lenne a Németországban komoly indulatokat keltő javaslatra, az általános, 130 km/h-ás sebességkorlátozásról a sztrádákon. Az autósok a büntetés elkerülése érdekében mérséklik a sebességüket, ezzel csökken a károsanyag kibocsátás. Tehát ismét a „láthatatlan kéz” tesz a klímáért.

A gazdaság és a mindennapi élet agyonszabályozása viszont se nem effektív, se nem célravezető Smith meggyőződése szerint.

Smithtől Putyinig

Az öncélú tevékenysggel kiváltható negatív, ördögi körhöz vezető hatás is” – figyelmeztet Heinz D. Kurz osztrák közgazdász a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) hasábjain és felidézi Smith példáját. A gazdagság elkényelmesít, csökkenti a (hon)védelmi hajlandóságot. Ezt látva a kevéssé sikeres államok vérszemet kapnak és támadást indítanak, hogy erőszakkal szerezzék meg más ország gazdagságát.

Néhány éve azt gondolhattuk, hogy a világ fejlett, civilizált részén ez már nem történhet meg, aztán a putyini Oroszország kvázi hadat üzent a Nyugatnak Ukrajna lerohanásával.

A CO2-kibocsátás folyamatos növekedése a prosperáló gazdaság és a vagyoni gyarapodás nemkívánt következménye. Tehát az egyének öncélú tevékenységével kiváltott negatív hatás – mutat rá D. Kurz az FAZ-ben.

Pártatlan megfigyelő

A „pártatlan megfigyelő” fogalmát első, filozófiai kötetében vezette be Smith. Az egyén általában a körülötte lévők szimpátiájának megnyerésére törökszik, ez tartja össze a társadalmat. Mások szimpátiáját úgy nyerjük el a leghatékonyabban, hogy cselekedeteinket objektíven, egy „pártatlan megfigyelő” szemével is megítéljük, így előre tudjuk, hogy szimpátiát vagy antipátiát fog kiváltani – írja Smith.

Ezt a gondolatot aktualizálta Nikolaus Piper, a Süddeutsche Zeitung gazdasági rovatának vezetője. Napjainkban, a klímaválság idején azt kellene mindenkinek a „pártatlan megfigyelőként” végiggondolnia, hogy saját gazdasági tevékenysége és életvitele árt, vagy használ-e bolygónknak.

Petrus Szabolcs

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom

A Hungarikum Bizottság döntésével 92-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 154 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

Történelmi győzelem az Európai Unió természetvédelme számára

A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait.

Ijesztő mértékben nő a banki csalások összege, a cégeket is csúnyán rászedik

Gyakran előfordul az is, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat a csalók, és arra kérik az ügyfelet, telepítsen vírusirtót a gépére, mert csalás áldozata lett.

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.