Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A steering tax - az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze
No menu items!

A steering tax – az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze

Az államok elsősorban bevételt remélnek az adókivetésből. A közterhek azonban a társadalmi folyamatokat és a fogyasztói magatartást is befolyásolja, gondoljunk csak például az alkoholra és a dohányt terhelő, valamint az újdonságnak számító CO2 adó. Petrus Szabolcs írása.

Adóval a klímacélokért

Friday for Futures. Három kontinensen tüntettek a diákok.

A ’Friday for Futures’ aktivistái CO2 adót követelnek. Nem az állam bevételhez juttatása, hanem a fogyasztói magatartás befolyásolása, és ezen keresztül az üvegházhatású gáz kibocsájtásának csökkentése a cél.

A nyugati országok polgárai kétszer annyi, évi 9,6 tonna CO2 emisszióért felelősek, mint a világátlag. Az ezzel okozott évi 180 eurónyi kárt kellene adó formájában megfizetniük személyenként.

Ottmar Edenhofer

A német Klímaváltozási Kutatóintézet vezető elemzője, Ottmar Edenhofer szerint az energiahordozókat környezeti terhelésük arányában kellene adóztatni. Csak így érhetők el a nagy célok, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás mutatói.

A vágyott paraméterekről sok szó esik: a globális felmelegedés kettő, de lehetőleg inkább 1,5 fok alatt tartásáról; az üvegház hatású gázok kibocsájtásának az EU-ban lefektetett 85-90%-os csökkentése 2050-ig; a Norvégiában és Svájcban elhatározott CO2 mentes gazdaság 2030-as, illetve 2038-as elérése.

Állami eszközök és sikerek

Az államnak több eszköze van polgárai magatartását befolyásolni: (1) felvilágosító munkával önkéntes változásra bírhatja őket; (2) közterhek kivetésével befolyásolhatja az áruk és szolgáltatások árát; (3) tilalmakat állíthat fel és a megszegőket szankcionálhatja.

A közgazdászok irányító adónak (steering tax) nevezik az olyan közterhet, amelynek elsődleges célja a fogyasztói magatartás befolyásolása. Kérdés, hogy hatékonyan érhetők-e el társadalmi célokat adóztatással. Ha abból indulunk ki, hogy az adó kihat az árra, a keresletet és kínálatot pedig az ár határozza meg, a válasz igen.

Az adó, mint megelőzés. A vodka-limonádé belépő az alkoholizmusba?

Németországban például a 2000-es évek elején vészharangokat kongattak az addiktológusok a köztes alkoholtermékek (pl.: vodka-limonádé) tinédzserek körében történő robbanásszerű terjedése miatt. Kapudrogoknak és így különösen veszélyesnek tartják ezeket a cukortartalmuk miatt nem alkoholízű italokat.

Németországban, ahol sör, bor és pezsgő már 16 éves kortól szabad vásárolható, a kormány megtiltotta a köztes alkoholtermékek forgalmazását a kiskorúaknak és megemelte a jövedéki adójukat. Egy év alatt 82%-al csökkent a forgalom. Egy felmérés szerint a fiatalok 62%-a az 50%-os árnövekedés miatt hagyott fel a fogyasztással.

Jamie Oliver a cukrozott üdítők ellen indított hadjáratot. Cukrozott adó

Egy másik példa Jamie Oliver sztárszakács nemzetközileg is elhíresült küzdelme a cukrozott üdítőitalok ellen. Nem utolsó sorba kampánya hatására Nagy-Britanniában 2016 óta az 5g/100ml-nél több cukrot tartalmazó üdítők után extra adót kell fizetni. A túlzott cukorfogyasztás már legalább akkora probléma, mint a dohányzás. Következményei a kóros elhízás, a fogszuvasodás és a cukorbetegség.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a cukor arányának nem szabadna meghaladnia a napi energiabevitel 5%-át. Ez 25g-t jelent. 250 ml kóla ennél többet, 27g-t tartalmaz. Sok fogyasztó meglepődne, ha tudná, hogy ez 9 kockacukorral ér fel. A WHO 20%-os extra fogyasztási adó kivetését javasolja a magas cukortartalmú élelmiszerekre.

Cukoradó és sóadó – sikertörténetek

A cukoradó sikertörténet a briteknél. Három év alatt 52%-al csökkent a cukros üdítők fogyasztása, és 29-el emelkedett a vízé. Sok helyen, így Németországban mégis ellenáll a politika. Más alapanyagok, így például a zsír is egészségtelen, de mindent büntetőadóval súlytani aránytalan beleszólás lenne az emberek mindennapjaiba. Egy egészségtelen összetevőt kiválasztani a sok közül viszont diszkriminatív – indokol a berlini kormány.

Magyarország is alkalmazza a cukoradót. Literenként 15 forintot kell fizetnie a gyártónak, ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8g/100ml-t. A sós snackek után 300 forint/kg a büntetőadó mértéke.

Az árnyoldalak

Az irányító adók hatása nem mindig egyértelműen pozitív. Ugyancsak Németországban a dohánytermékek adójának ’77-es, ’82-es, ’92-es és 2004-es emelése jelentős forgalom és így adóbevétel visszaeséshez vezetett. A dohányosok aránya is csökkent, de jóval kisebb mértékben. Tehát sokan olcsóbb dohánytermékekre, vagy csempészárura váltottak.

A tehetősebbek ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről

Az irányító adók sokszor ‘véleményesek’. Az emelés az alacsony jövedelműeket eltántoríthatja a vásárlástól, a tehetősebbek azonban ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről.

Fogyasztói szokásváltozás történhet nem kívánt irányba is. Így Németországban csökkent ugyan a köztes alkoholtermékek forgalma, de emelkedett az ízesített söröké, amelyekre nem terjedt ki az adóemelés.

Tiltások és önkéntes vállalások

Az irányító adók árnyoldalai mutatják a felvilágosítás fontosságát. Különösen a tehetősebb rétegek lehet sokkal inkább ezzel leszoktatni az élvezeti cikkekről. Ha egy termék imázsa romlik, visszaesik a fogyasztása is. Így például ma már nem divat cigizni. A dohányzás ellen küzdelemben egy másik állami eszköz, a tiltás is segített. Az éttermekből az utcára szorult dohányosok egyre inkább szamárpadon érezték magukat, sokaknak elment a kedve a füstölgéstől.

A gyártók sokszor maguktól reagálnak, hogy megelőzzék a büntetőadókat. Így számos termék cukortartalmát csökkentették, vagy édesítőszerekkel helyettesítették a cukrot. Erre jó példa Magyarország. 2010 óta 43%-al csökkent az üdítők cukor- illetve kalóriatartalma – áll a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség 2019-es tanulmányában.

A felmérések szerint a cukortartalom csökkentése önmagában fogyasztáscsökkenéshez vezet. A gyártók jól járnak, mert a visszaesés nem olyan mértékű, mint egy erőteljes áremelkedés hatására lenne.

Előfordul, hogy már a drágulás veszélye változtat a fogyasztói szokásokon. Így a németeknél nem egy jelentős áramár emelkedés után ugrott meg a legjobban a napkollektorok eladása, hanem amikor Putyin 2007-ben a gázcsap elzárásával fenyegette meg Európát. A fogyasztók megijedtek a drágulástól, a hiánytól, és részben alternatív energiaforrásokra váltottak.

Bánatos miniszterek

Ha egy irányító adók sikeres, csökkenniük kell a költségvetési bevételnek. Amikor 1999-ben a berlini kabinet környezetterhelési adóval sújtotta a földgázt és a fűtőolajat, valamint első ízben megadóztatta az áramot, jelentősen növekedtek az adóbevételek. A pénzügyminiszter örült, a környezetvédelmi viszont csalódottan állapította meg, hogy a közteher nem érte el a kívánt hatást. Nem csökkent az energiafogyasztás.

Sárgamellényes tüntetések indultak – adóemelés miatt Franciaországban

Fogyasztáscsökkenés volt viszont megfigyelhető, amikor az adó kiterjesztése miatt egy csapásra 10%-al emelkedett az üzemanyagok ár.

A politika a lakosság haragjától, a munkahelyek leépülésétől tartva sokszor fél az adófegyverhez nyúlni. Nem ok nélkül. Franciaországban az üzemanyagokat terhelő adók elemelése vezetett a sárgamellényes mozgalom születéséhez. Nem ritka az sem, hogy a gazdasági szereplők lobbizása akadályozza meg a büntetőadó bevezetését.

Világos összefüggések

Környezetvédők szerint az emberek többsége akceptálná a CO2 adót, ha megértené annak szükségszerűségét és nem csupán a költségvetési bevételmaximalizálást látná benne. Ezért az adókivetésnél szociális szempontok figyelembevételét és a bevételekből környezetvédelmi projektek finanszírozását követelik.

Svédországban a CO2 adó bevezetésével egyidejűleg más közterheket csökkentettek. Így érzékeltetve, hogy nem a bevételmaximalizálás a cél.

Svájcban a fűtőolajat és gázt terhelő CO2 adót a rászorulók kompenzációjával és annak lefektetésével vezették be, hogy ha segít a kitűzött klímacélok elérésében, nem fog emelkedni, sőt csökkentését is kilátásba helyezték.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

BÉT – Elemző: a Richter volt a nap nyertese

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 189,96 pontos, 0,43 százalékos csökkenéssel, 44 160,71 ponton zárt szerdán.

Veszteséges kezdés az amerikai tőzsdéken

Csökkenéssel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon.

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

György László: új program segíti a vállalkozások digitalizációját

Indul a vállalkozások megerősödését segítő Modern Mintaüzemek program -...

Hírek

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

Korrupció? Három rendőrt gyanúsít az ügyészség

Az ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki három rendőrt, mert egy mezőgazdasági vállalkozó kérésére, ellenszolgáltatás fejében nem ellenőrizték a szabálytalanul körbálát szállító teherautóját Hajdú-Bihar megyében - közölte a központi nyomozó főügyész.

Zöld pénzügyminiszterekhez csatlakozott Varga Mihály

Magyarország csatlakozott a Pénzügyminiszterek klímavédelmi koalíciójához, miután Varga Mihály aláírta az erről szóló dokumentumot. A 2019-ben alakult, immár 61 országot számláló szervezet tagjai a költségvetés zöldítésével, valamint a zöld finanszírozással kapcsolatban tesznek vállalásokat - közölte a Pénzügyminisztérium.

Nagy értékű lízingelt kocsikban utaztak – nemzetközi bűnbandát leplezett le a rendőrség

Nagy értékű autókkal üzletelő román-olasz-magyar bűnbandára csapott le a rendőrség. A társaság tagjai Olaszországból hoztak lopással, sikkasztással, csalással érintett gépkocsikat Magyarországra, illetve más európai országokba, majd értékesítették azokat.

Ever Given baleset – Kiszélesítik a Szuezi-csatornát

Kiszélesítik és kimélyítik a Szuezi-csatorna déli részét, ahol márciusban...

Hetvenéves rekord dőlt meg a magyar utakon

Tavaly az 1950-es évek óta először csökkent 500 alá a hazai közutakon elhunytak száma - hangsúlyozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a Közlekedési Kultúra Napja nyitórendezvényén.

Nemzetközi hekkerbandán ütött rajta a BRFK – videó

Nemzetközi hekkerbandát számolt fel a rendőrség, amelynek tagjai a gyanú szerint egy online fizetési rendszer felhasználóinak adataival több száz csúcskategóriás okosórát és mobiltelefont rendeltek - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője.

Szegedi kiskertbe jelentettek be 61 céget – apa és fia a vádlott

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 62 vállalkozás számára biztosítottak fiktív székhelyet egy szegedi kiskertben - tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Miniszteri biztost kapott a Balaton élővilága

A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsoltot az agrárminiszter május 1-től - közölte az Agrárminisztérium.

Orvhalászok gereblyéztek a Tiszán

Vádemelést javasoltak a tiszai vízirendészet rendőrei két tiszaburai orvhalásszal szemben, akik januárban a tilalom ellenére kifogtak egy nagyméretű szürkeharcsát - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus. Mentők: csak a világháborúk és ’56 okozott hasonló kihívást

Csak a világháborúk és az 1956-os forradalom állította a mostani járványhoz mérhető kihívás elé a mentőszolgálatot - mondta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója.

Tata – vádemelés. Százmilliós áfacsalás

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy férfival szemben. A cégvezető nem vallotta be a tatai társaságának értékesítésből eredő bevételét és csaknem százmillió forint áfát nem fizetett meg.

Gazdaság

Moratórium. A bankszövetség a célzott hosszabbítás mellett van

A Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget - közölte Kovács Levente főtitkár.

Belgiumból érkezett a K&H új vezérigazgatója

Guy Libot-t, a KBC Csoport korábbi pénzügyi szenior ügyvezető igazgatóját nevezték ki a K&H Csoport vezérigazgatójává. Az új vezető korábban már dolgozott négy évig a K&H-nál.

OTP: minden fontos mutatóban javultak az eredmények

Nagyon jó eredményeket ért el az OTP csoport az idei első negyedévben, sikerült megfelelnie a kihívásoknak - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank negyedéves eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Az OTP már a második Szerbiában

Sikeresen zárult az OTP Bank két szerbiai leánybankjának integrációja: a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija egy bankként, Szerbia második legnagyobb pénzintézeteként működik tovább.

Takarékbank: a járvány után felpöröghet a személyi hitelezés

A járvány lecsengése után felpöröghet a személyi kölcsönök igénylése: a Takarékbanknál április közepéig kihelyezett ötmilliárd forintos volumen az év végére az ötszörösére ugorhat az otthonfelújítási programnak is köszönhetően - közölte a Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézet.

Erste. 280 százalékkal nőtt az adózott nyereség

Jelentősen, 280 százalékkal, 3,9 milliárd forintról 15,1 milliárd forintra ugrott az Erste Bank adózás utáni nyeresége az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest - hangzott el a pénzintézet első negyedéves eredményeit bemutató online sajtótájékoztatón.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom