Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A steering tax - az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze

A steering tax – az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze

Az államok elsősorban bevételt remélnek az adókivetésből. A közterhek azonban a társadalmi folyamatokat és a fogyasztói magatartást is befolyásolja, gondoljunk csak például az alkoholra és a dohányt terhelő, valamint az újdonságnak számító CO2 adó. Petrus Szabolcs írása.

Adóval a klímacélokért

Friday for Futures. Három kontinensen tüntettek a diákok.

A ’Friday for Futures’ aktivistái CO2 adót követelnek. Nem az állam bevételhez juttatása, hanem a fogyasztói magatartás befolyásolása, és ezen keresztül az üvegházhatású gáz kibocsájtásának csökkentése a cél.

A nyugati országok polgárai kétszer annyi, évi 9,6 tonna CO2 emisszióért felelősek, mint a világátlag. Az ezzel okozott évi 180 eurónyi kárt kellene adó formájában megfizetniük személyenként.

Ottmar Edenhofer

A német Klímaváltozási Kutatóintézet vezető elemzője, Ottmar Edenhofer szerint az energiahordozókat környezeti terhelésük arányában kellene adóztatni. Csak így érhetők el a nagy célok, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás mutatói.

A vágyott paraméterekről sok szó esik: a globális felmelegedés kettő, de lehetőleg inkább 1,5 fok alatt tartásáról; az üvegház hatású gázok kibocsájtásának az EU-ban lefektetett 85-90%-os csökkentése 2050-ig; a Norvégiában és Svájcban elhatározott CO2 mentes gazdaság 2030-as, illetve 2038-as elérése.

Állami eszközök és sikerek

Az államnak több eszköze van polgárai magatartását befolyásolni: (1) felvilágosító munkával önkéntes változásra bírhatja őket; (2) közterhek kivetésével befolyásolhatja az áruk és szolgáltatások árát; (3) tilalmakat állíthat fel és a megszegőket szankcionálhatja.

A közgazdászok irányító adónak (steering tax) nevezik az olyan közterhet, amelynek elsődleges célja a fogyasztói magatartás befolyásolása. Kérdés, hogy hatékonyan érhetők-e el társadalmi célokat adóztatással. Ha abból indulunk ki, hogy az adó kihat az árra, a keresletet és kínálatot pedig az ár határozza meg, a válasz igen.

Az adó, mint megelőzés. A vodka-limonádé belépő az alkoholizmusba?

Németországban például a 2000-es évek elején vészharangokat kongattak az addiktológusok a köztes alkoholtermékek (pl.: vodka-limonádé) tinédzserek körében történő robbanásszerű terjedése miatt. Kapudrogoknak és így különösen veszélyesnek tartják ezeket a cukortartalmuk miatt nem alkoholízű italokat.

Németországban, ahol sör, bor és pezsgő már 16 éves kortól szabad vásárolható, a kormány megtiltotta a köztes alkoholtermékek forgalmazását a kiskorúaknak és megemelte a jövedéki adójukat. Egy év alatt 82%-al csökkent a forgalom. Egy felmérés szerint a fiatalok 62%-a az 50%-os árnövekedés miatt hagyott fel a fogyasztással.

Jamie Oliver a cukrozott üdítők ellen indított hadjáratot. Cukrozott adó

Egy másik példa Jamie Oliver sztárszakács nemzetközileg is elhíresült küzdelme a cukrozott üdítőitalok ellen. Nem utolsó sorba kampánya hatására Nagy-Britanniában 2016 óta az 5g/100ml-nél több cukrot tartalmazó üdítők után extra adót kell fizetni. A túlzott cukorfogyasztás már legalább akkora probléma, mint a dohányzás. Következményei a kóros elhízás, a fogszuvasodás és a cukorbetegség.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a cukor arányának nem szabadna meghaladnia a napi energiabevitel 5%-át. Ez 25g-t jelent. 250 ml kóla ennél többet, 27g-t tartalmaz. Sok fogyasztó meglepődne, ha tudná, hogy ez 9 kockacukorral ér fel. A WHO 20%-os extra fogyasztási adó kivetését javasolja a magas cukortartalmú élelmiszerekre.

Cukoradó és sóadó – sikertörténetek

A cukoradó sikertörténet a briteknél. Három év alatt 52%-al csökkent a cukros üdítők fogyasztása, és 29-el emelkedett a vízé. Sok helyen, így Németországban mégis ellenáll a politika. Más alapanyagok, így például a zsír is egészségtelen, de mindent büntetőadóval súlytani aránytalan beleszólás lenne az emberek mindennapjaiba. Egy egészségtelen összetevőt kiválasztani a sok közül viszont diszkriminatív – indokol a berlini kormány.

Magyarország is alkalmazza a cukoradót. Literenként 15 forintot kell fizetnie a gyártónak, ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8g/100ml-t. A sós snackek után 300 forint/kg a büntetőadó mértéke.

Az árnyoldalak

Az irányító adók hatása nem mindig egyértelműen pozitív. Ugyancsak Németországban a dohánytermékek adójának ’77-es, ’82-es, ’92-es és 2004-es emelése jelentős forgalom és így adóbevétel visszaeséshez vezetett. A dohányosok aránya is csökkent, de jóval kisebb mértékben. Tehát sokan olcsóbb dohánytermékekre, vagy csempészárura váltottak.

A tehetősebbek ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről

Az irányító adók sokszor ‘véleményesek’. Az emelés az alacsony jövedelműeket eltántoríthatja a vásárlástól, a tehetősebbek azonban ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről.

Fogyasztói szokásváltozás történhet nem kívánt irányba is. Így Németországban csökkent ugyan a köztes alkoholtermékek forgalma, de emelkedett az ízesített söröké, amelyekre nem terjedt ki az adóemelés.

Tiltások és önkéntes vállalások

Az irányító adók árnyoldalai mutatják a felvilágosítás fontosságát. Különösen a tehetősebb rétegek lehet sokkal inkább ezzel leszoktatni az élvezeti cikkekről. Ha egy termék imázsa romlik, visszaesik a fogyasztása is. Így például ma már nem divat cigizni. A dohányzás ellen küzdelemben egy másik állami eszköz, a tiltás is segített. Az éttermekből az utcára szorult dohányosok egyre inkább szamárpadon érezték magukat, sokaknak elment a kedve a füstölgéstől.

A gyártók sokszor maguktól reagálnak, hogy megelőzzék a büntetőadókat. Így számos termék cukortartalmát csökkentették, vagy édesítőszerekkel helyettesítették a cukrot. Erre jó példa Magyarország. 2010 óta 43%-al csökkent az üdítők cukor- illetve kalóriatartalma – áll a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség 2019-es tanulmányában.

A felmérések szerint a cukortartalom csökkentése önmagában fogyasztáscsökkenéshez vezet. A gyártók jól járnak, mert a visszaesés nem olyan mértékű, mint egy erőteljes áremelkedés hatására lenne.

Előfordul, hogy már a drágulás veszélye változtat a fogyasztói szokásokon. Így a németeknél nem egy jelentős áramár emelkedés után ugrott meg a legjobban a napkollektorok eladása, hanem amikor Putyin 2007-ben a gázcsap elzárásával fenyegette meg Európát. A fogyasztók megijedtek a drágulástól, a hiánytól, és részben alternatív energiaforrásokra váltottak.

Bánatos miniszterek

Ha egy irányító adók sikeres, csökkenniük kell a költségvetési bevételnek. Amikor 1999-ben a berlini kabinet környezetterhelési adóval sújtotta a földgázt és a fűtőolajat, valamint első ízben megadóztatta az áramot, jelentősen növekedtek az adóbevételek. A pénzügyminiszter örült, a környezetvédelmi viszont csalódottan állapította meg, hogy a közteher nem érte el a kívánt hatást. Nem csökkent az energiafogyasztás.

Sárgamellényes tüntetések indultak – adóemelés miatt Franciaországban

Fogyasztáscsökkenés volt viszont megfigyelhető, amikor az adó kiterjesztése miatt egy csapásra 10%-al emelkedett az üzemanyagok ár.

A politika a lakosság haragjától, a munkahelyek leépülésétől tartva sokszor fél az adófegyverhez nyúlni. Nem ok nélkül. Franciaországban az üzemanyagokat terhelő adók elemelése vezetett a sárgamellényes mozgalom születéséhez. Nem ritka az sem, hogy a gazdasági szereplők lobbizása akadályozza meg a büntetőadó bevezetését.

Világos összefüggések

Környezetvédők szerint az emberek többsége akceptálná a CO2 adót, ha megértené annak szükségszerűségét és nem csupán a költségvetési bevételmaximalizálást látná benne. Ezért az adókivetésnél szociális szempontok figyelembevételét és a bevételekből környezetvédelmi projektek finanszírozását követelik.

Svédországban a CO2 adó bevezetésével egyidejűleg más közterheket csökkentettek. Így érzékeltetve, hogy nem a bevételmaximalizálás a cél.

Svájcban a fűtőolajat és gázt terhelő CO2 adót a rászorulók kompenzációjával és annak lefektetésével vezették be, hogy ha segít a kitűzött klímacélok elérésében, nem fog emelkedni, sőt csökkentését is kilátásba helyezték.

Friss

BÉT – Iránykeresésre számítanak az elemzők

Iránykeresésre számítanak a Budapesti Értéktőzsdén csütörtökön a piaci szakértők.

Csökkentette az irányadó kamatot a Fed

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatsávot. A kamatcsökkentés mértéke megfelelt a piaci várakozásoknak.

Cégkultúrák ütközése – Egy meg egy, az három

Nem csillapul a nemzetközi üzleti életben a cégegyesülési és felvásárlási láz. Évről évre dőlnek meg a rekordok. A cégmozgásokkal többnyire kulturális ütközések is együtt járnak, ennek a nem megfelelő menedzselése viszont meghiúsíthatja az új „felállás” célkitűzései megvalósításának esélyeit.

Tőzsde – Gyengüléssel nyitott New York

A keddi záróértékükhöz képest szerdán gyengüléssel indítottak az amerikai irányadó tőzsdemutatók.

Hírek

Hőség Japánban – ezrek kerültek kórházba

Japánban négyezer ember került kórházba a nagy hőség miatt, többségük idős - közölte a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság.

Új-Zélandon forog a Gyűrűk Ura-sorozat

Akárcsak a filmtrilógiában, az Amazon új Gyűrűk Ura-sorozatában is Új-Zéland lesz Középfölde - erősítette meg a filmstúdió a produkcióról, amely a valaha készült legdrágább tévészéria lesz.

Pécs. Másfél milliárdot csaltak el munkaerő-közvetítéssel

Több száz dolgozó után nem fizette be a közterheket és a forgalmi adóval is trükközött egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló. A költségvetésnek okozott kár meghaladja a másfél milliárd forintot.

A mentolos e-cigaretta a legrákkeltőbb

Nagy mennyiségű rákkeltő anyagot tartalmaznak a mentolos és a mentás ízesítésű elektromos cigaretták - derült ki egy amerikai kutatásból.

Kína Loch Ness-i szörnye a Jangcéban él? – videó

Egy Loch Ness-i szörnyhöz hasonló lény hozta izgalomba a kínai közösségi médiát: a hosszú, fekete élőlényt a Jangce folyóban videózták.

Visszaszorítanák a kutyaevést Vietnamban

A kutyahúsevés mellőzését javasolja Ho Si Minh-város lakóinak a vietnami élelmiszerbiztonsági hatóság, hogy a külföldiek kedvezőbb képet alkossanak a városról. Egészségügyi kockázata is van a szokásnak.

Edward Snowden hazatérne Amerikába

Visszatérne az Egyesült Államokba az Oroszországban élő Edward Snowden, a CIA volt alkalmazottja, aki 2013-ban titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Egy interjúban kijelentette, tetteiért nem kér bocsánatot.

Kalifornia. 20 millió dollár az e-cigi elleni kampányra

Kalifornia 20 millió dollárt fordít az elektromos cigaretta veszélyeinek ismertetésére - erről írt alá rendeletet Gavin Newsom kormányzó, aki szerint egészségügyi válsághelyzet alakult ki.

Mumifikálódott holttestet találtak Kaposváron

Mumifikálódott holttestet találtak a Csokonai fogadó felújítása közben hétfőn Kaposváron - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott sajtóreferense.

Szarmata település nyomait találták meg Hódmezővásárhelyen

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során.

Talajmenti fagyok jönnek

A kedden érkező hideg léghullámok hatására a hét második felében megérkezhetnek az első őszi talajmenti fagyok.

Megbírságolták Rubint Réka cégét

A  Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 3 millió forintos bírságot rótt ki Rubint Réka cégére, az Alakreform Kft.-re és 2 millió forintot a The Body Shop termékeket forgalmazó Avanzo-Trade Kft.-re, mivel azok nem teljesítették maradéktalanul online média-megjelenéseikkel kapcsolatban korábban vállalt kötelezettségeiket.
Hirdetés

Gazdaság

Növekedési kötvényprogram – elkezdte a vásárlást az MNB

A Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az első vállalati kötvényt a növekedési kötvényprogramban (nkp), amelybe eddig közel százötven hazai székhellyel rendelkező vállalat regisztrált.

Történelmi mélypont. 334 forint fölé szökött az euró

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, röviddel 13 óra után az euró 334,28 forintot ért, miután 331,66 forinton indította a napot.

EKB: támogatja Lagarde-ot az Európai Parlament

Nagy többséggel támogatásáról biztosította az Európai Parlament Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére. A végső döntést a tagállamok vezetői hozzák majd meg októberben.

Csökkent a befektetési alapok vagyona

Augusztusban 0,9 százalékkal, 56 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon. A hónap végén a BAMOSZ-tagok 6170 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Szuperállampapír. Kétezer milliárd felett a jegyzés

A várakozások felett teljesít a Magyar Állampapír Plusz, június óta mintegy kétezer milliárd forintot jegyeztek belőle - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

Közel harmadával csökkent a Budapest Bank eredménye

Az első félévben 30 százalékos eséssel 6,4 milliárd forintra csökkent a Budapest Bank adózás utáni eredménye. A pénzintézet mérlegfőösszege 18 százalékot nőtt.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom