Kezdőlap Világgazdaság A steering tax - az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze
No menu items!

A steering tax – az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze

Az államok elsősorban bevételt remélnek az adókivetésből. A közterhek azonban a társadalmi folyamatokat és a fogyasztói magatartást is befolyásolja, gondoljunk csak például az alkoholra és a dohányt terhelő, valamint az újdonságnak számító CO2 adó. Petrus Szabolcs írása.

Adóval a klímacélokért

Friday for Futures. Három kontinensen tüntettek a diákok.

A ’Friday for Futures’ aktivistái CO2 adót követelnek. Nem az állam bevételhez juttatása, hanem a fogyasztói magatartás befolyásolása, és ezen keresztül az üvegházhatású gáz kibocsájtásának csökkentése a cél.

A nyugati országok polgárai kétszer annyi, évi 9,6 tonna CO2 emisszióért felelősek, mint a világátlag. Az ezzel okozott évi 180 eurónyi kárt kellene adó formájában megfizetniük személyenként.

Ottmar Edenhofer

A német Klímaváltozási Kutatóintézet vezető elemzője, Ottmar Edenhofer szerint az energiahordozókat környezeti terhelésük arányában kellene adóztatni. Csak így érhetők el a nagy célok, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás mutatói.

A vágyott paraméterekről sok szó esik: a globális felmelegedés kettő, de lehetőleg inkább 1,5 fok alatt tartásáról; az üvegház hatású gázok kibocsájtásának az EU-ban lefektetett 85-90%-os csökkentése 2050-ig; a Norvégiában és Svájcban elhatározott CO2 mentes gazdaság 2030-as, illetve 2038-as elérése.

Állami eszközök és sikerek

Az államnak több eszköze van polgárai magatartását befolyásolni: (1) felvilágosító munkával önkéntes változásra bírhatja őket; (2) közterhek kivetésével befolyásolhatja az áruk és szolgáltatások árát; (3) tilalmakat állíthat fel és a megszegőket szankcionálhatja.

A közgazdászok irányító adónak (steering tax) nevezik az olyan közterhet, amelynek elsődleges célja a fogyasztói magatartás befolyásolása. Kérdés, hogy hatékonyan érhetők-e el társadalmi célokat adóztatással. Ha abból indulunk ki, hogy az adó kihat az árra, a keresletet és kínálatot pedig az ár határozza meg, a válasz igen.

Az adó, mint megelőzés. A vodka-limonádé belépő az alkoholizmusba?

Németországban például a 2000-es évek elején vészharangokat kongattak az addiktológusok a köztes alkoholtermékek (pl.: vodka-limonádé) tinédzserek körében történő robbanásszerű terjedése miatt. Kapudrogoknak és így különösen veszélyesnek tartják ezeket a cukortartalmuk miatt nem alkoholízű italokat.

Németországban, ahol sör, bor és pezsgő már 16 éves kortól szabad vásárolható, a kormány megtiltotta a köztes alkoholtermékek forgalmazását a kiskorúaknak és megemelte a jövedéki adójukat. Egy év alatt 82%-al csökkent a forgalom. Egy felmérés szerint a fiatalok 62%-a az 50%-os árnövekedés miatt hagyott fel a fogyasztással.

Jamie Oliver a cukrozott üdítők ellen indított hadjáratot. Cukrozott adó

Egy másik példa Jamie Oliver sztárszakács nemzetközileg is elhíresült küzdelme a cukrozott üdítőitalok ellen. Nem utolsó sorba kampánya hatására Nagy-Britanniában 2016 óta az 5g/100ml-nél több cukrot tartalmazó üdítők után extra adót kell fizetni. A túlzott cukorfogyasztás már legalább akkora probléma, mint a dohányzás. Következményei a kóros elhízás, a fogszuvasodás és a cukorbetegség.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a cukor arányának nem szabadna meghaladnia a napi energiabevitel 5%-át. Ez 25g-t jelent. 250 ml kóla ennél többet, 27g-t tartalmaz. Sok fogyasztó meglepődne, ha tudná, hogy ez 9 kockacukorral ér fel. A WHO 20%-os extra fogyasztási adó kivetését javasolja a magas cukortartalmú élelmiszerekre.

Cukoradó és sóadó – sikertörténetek

A cukoradó sikertörténet a briteknél. Három év alatt 52%-al csökkent a cukros üdítők fogyasztása, és 29-el emelkedett a vízé. Sok helyen, így Németországban mégis ellenáll a politika. Más alapanyagok, így például a zsír is egészségtelen, de mindent büntetőadóval súlytani aránytalan beleszólás lenne az emberek mindennapjaiba. Egy egészségtelen összetevőt kiválasztani a sok közül viszont diszkriminatív – indokol a berlini kormány.

Magyarország is alkalmazza a cukoradót. Literenként 15 forintot kell fizetnie a gyártónak, ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8g/100ml-t. A sós snackek után 300 forint/kg a büntetőadó mértéke.

Az árnyoldalak

Az irányító adók hatása nem mindig egyértelműen pozitív. Ugyancsak Németországban a dohánytermékek adójának ’77-es, ’82-es, ’92-es és 2004-es emelése jelentős forgalom és így adóbevétel visszaeséshez vezetett. A dohányosok aránya is csökkent, de jóval kisebb mértékben. Tehát sokan olcsóbb dohánytermékekre, vagy csempészárura váltottak.

A tehetősebbek ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről

Az irányító adók sokszor ‘véleményesek’. Az emelés az alacsony jövedelműeket eltántoríthatja a vásárlástól, a tehetősebbek azonban ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről.

Fogyasztói szokásváltozás történhet nem kívánt irányba is. Így Németországban csökkent ugyan a köztes alkoholtermékek forgalma, de emelkedett az ízesített söröké, amelyekre nem terjedt ki az adóemelés.

Tiltások és önkéntes vállalások

Az irányító adók árnyoldalai mutatják a felvilágosítás fontosságát. Különösen a tehetősebb rétegek lehet sokkal inkább ezzel leszoktatni az élvezeti cikkekről. Ha egy termék imázsa romlik, visszaesik a fogyasztása is. Így például ma már nem divat cigizni. A dohányzás ellen küzdelemben egy másik állami eszköz, a tiltás is segített. Az éttermekből az utcára szorult dohányosok egyre inkább szamárpadon érezték magukat, sokaknak elment a kedve a füstölgéstől.

A gyártók sokszor maguktól reagálnak, hogy megelőzzék a büntetőadókat. Így számos termék cukortartalmát csökkentették, vagy édesítőszerekkel helyettesítették a cukrot. Erre jó példa Magyarország. 2010 óta 43%-al csökkent az üdítők cukor- illetve kalóriatartalma – áll a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség 2019-es tanulmányában.

A felmérések szerint a cukortartalom csökkentése önmagában fogyasztáscsökkenéshez vezet. A gyártók jól járnak, mert a visszaesés nem olyan mértékű, mint egy erőteljes áremelkedés hatására lenne.

Előfordul, hogy már a drágulás veszélye változtat a fogyasztói szokásokon. Így a németeknél nem egy jelentős áramár emelkedés után ugrott meg a legjobban a napkollektorok eladása, hanem amikor Putyin 2007-ben a gázcsap elzárásával fenyegette meg Európát. A fogyasztók megijedtek a drágulástól, a hiánytól, és részben alternatív energiaforrásokra váltottak.

Bánatos miniszterek

Ha egy irányító adók sikeres, csökkenniük kell a költségvetési bevételnek. Amikor 1999-ben a berlini kabinet környezetterhelési adóval sújtotta a földgázt és a fűtőolajat, valamint első ízben megadóztatta az áramot, jelentősen növekedtek az adóbevételek. A pénzügyminiszter örült, a környezetvédelmi viszont csalódottan állapította meg, hogy a közteher nem érte el a kívánt hatást. Nem csökkent az energiafogyasztás.

Sárgamellényes tüntetések indultak – adóemelés miatt Franciaországban

Fogyasztáscsökkenés volt viszont megfigyelhető, amikor az adó kiterjesztése miatt egy csapásra 10%-al emelkedett az üzemanyagok ár.

A politika a lakosság haragjától, a munkahelyek leépülésétől tartva sokszor fél az adófegyverhez nyúlni. Nem ok nélkül. Franciaországban az üzemanyagokat terhelő adók elemelése vezetett a sárgamellényes mozgalom születéséhez. Nem ritka az sem, hogy a gazdasági szereplők lobbizása akadályozza meg a büntetőadó bevezetését.

Világos összefüggések

Környezetvédők szerint az emberek többsége akceptálná a CO2 adót, ha megértené annak szükségszerűségét és nem csupán a költségvetési bevételmaximalizálást látná benne. Ezért az adókivetésnél szociális szempontok figyelembevételét és a bevételekből környezetvédelmi projektek finanszírozását követelik.

Svédországban a CO2 adó bevezetésével egyidejűleg más közterheket csökkentettek. Így érzékeltetve, hogy nem a bevételmaximalizálás a cél.

Svájcban a fűtőolajat és gázt terhelő CO2 adót a rászorulók kompenzációjával és annak lefektetésével vezették be, hogy ha segít a kitűzött klímacélok elérésében, nem fog emelkedni, sőt csökkentését is kilátásba helyezték.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Magyar roham Horvátországba – megkétszereződött a nyaralók száma

A múlt év hasonló időszakához képest 90 százalékkal több magyar turista látogatott eddig Horvátországba, leginkább a szállodákban emelkedett a foglalásuk.

Római-kori út a Velencei-lagúna fenekén

Ókori római utat fedeztek fel a Velencei-lagúna fenekén egy régészeti feltárási program közben.

Románia: oltásért szabadnap – mindenkinek

Klaus Iohannis román államfő kihirdette azt a törvényt, amely szabadnapot biztosít mindazoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen.

Hírek

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Autós üldözés – a férfi eltiltás hatálya alatt vezetett

Több mint félórás autós üldözés után fogtak el a...

Románia: oltásért szabadnap – mindenkinek

Klaus Iohannis román államfő kihirdette azt a törvényt, amely szabadnapot biztosít mindazoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen.

Kötelességszegési eljárás az EU-ban – tavaly 903 eset

Az Európai Bizottság az uniós tagországokkal szemben 2020-ban összesen 903 új kötelezettségszegési eljárást indított, 13 százalékkal többet, mint az előző évben - derült ki a bizottság éves jelentéséből.

Az EMA 12 és 17 év közötti fiatalok számára is javasolja a Moderna vakcináját

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a 12 és 17 év közötti fiatalok számára is ajánlotta a Moderna vállalat Spikevax nevű vakcináját - erről az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség tájékoztatta a sajtót.

Börtönből a munkaerőpiacra – 1700 rab szerzett szakmát

Több mint 1700 fogvatartott szerzett piacképes szakmát három év...

Ilyen lesz a horvát euró – a szerbek tiltakoznak

A szerb nemzeti bank tiltakozik az ellen, hogy Nikola Tesla feltaláló szerepeljen a horvát euróérméken, és megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió intézményeinél - írta a Nacional című horvát napilap, a Telegraf Biznis című szerb hírportálra hivatkozva.

Jupiter-szerű világot találtak – a Naprendszeren kívül

A csillagászok először észleltek holdképző régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül: egy Jupiter-szerű világot, amelyet egy elég nagy tömegű gáz- és porkorong vesz körbe ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringő kísérőbolygó.

Gazdaság

Moratórium – Nagy Márton: újra kellene gondolni egyes hitelek kondícióit

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - jelentette ki a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az EKB nem változtatott az irányadó eurókamaton

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton.

Két új vezérhelyettes a Magyar Bankholdingnál

A Magyar Bankholding márciusban elfogadott stratégiája újabb állomásaként két felső vezető kezdte meg munkáját a bankcsoportban: Ginzer Ildikó a standard, Szabó Levente pedig az egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a menedzsmenthez.

Virág Barnabás: az MNB elkötelezett az euró bevezetése mellett, de…

Az MNB elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett, de fontos, hogy az biztosítsa a gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom