Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A steering tax - az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze

A steering tax – az irányító adó. A társadalomirányítás, a politika eszköze

Az államok elsősorban bevételt remélnek az adókivetésből. A közterhek azonban a társadalmi folyamatokat és a fogyasztói magatartást is befolyásolja, gondoljunk csak például az alkoholra és a dohányt terhelő, valamint az újdonságnak számító CO2 adó. Petrus Szabolcs írása.

Adóval a klímacélokért

Friday for Futures. Három kontinensen tüntettek a diákok.

A ’Friday for Futures’ aktivistái CO2 adót követelnek. Nem az állam bevételhez juttatása, hanem a fogyasztói magatartás befolyásolása, és ezen keresztül az üvegházhatású gáz kibocsájtásának csökkentése a cél.

A nyugati országok polgárai kétszer annyi, évi 9,6 tonna CO2 emisszióért felelősek, mint a világátlag. Az ezzel okozott évi 180 eurónyi kárt kellene adó formájában megfizetniük személyenként.

Ottmar Edenhofer

A német Klímaváltozási Kutatóintézet vezető elemzője, Ottmar Edenhofer szerint az energiahordozókat környezeti terhelésük arányában kellene adóztatni. Csak így érhetők el a nagy célok, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás mutatói.

A vágyott paraméterekről sok szó esik: a globális felmelegedés kettő, de lehetőleg inkább 1,5 fok alatt tartásáról; az üvegház hatású gázok kibocsájtásának az EU-ban lefektetett 85-90%-os csökkentése 2050-ig; a Norvégiában és Svájcban elhatározott CO2 mentes gazdaság 2030-as, illetve 2038-as elérése.

Állami eszközök és sikerek

Az államnak több eszköze van polgárai magatartását befolyásolni: (1) felvilágosító munkával önkéntes változásra bírhatja őket; (2) közterhek kivetésével befolyásolhatja az áruk és szolgáltatások árát; (3) tilalmakat állíthat fel és a megszegőket szankcionálhatja.

A közgazdászok irányító adónak (steering tax) nevezik az olyan közterhet, amelynek elsődleges célja a fogyasztói magatartás befolyásolása. Kérdés, hogy hatékonyan érhetők-e el társadalmi célokat adóztatással. Ha abból indulunk ki, hogy az adó kihat az árra, a keresletet és kínálatot pedig az ár határozza meg, a válasz igen.

Az adó, mint megelőzés. A vodka-limonádé belépő az alkoholizmusba?

Németországban például a 2000-es évek elején vészharangokat kongattak az addiktológusok a köztes alkoholtermékek (pl.: vodka-limonádé) tinédzserek körében történő robbanásszerű terjedése miatt. Kapudrogoknak és így különösen veszélyesnek tartják ezeket a cukortartalmuk miatt nem alkoholízű italokat.

Németországban, ahol sör, bor és pezsgő már 16 éves kortól szabad vásárolható, a kormány megtiltotta a köztes alkoholtermékek forgalmazását a kiskorúaknak és megemelte a jövedéki adójukat. Egy év alatt 82%-al csökkent a forgalom. Egy felmérés szerint a fiatalok 62%-a az 50%-os árnövekedés miatt hagyott fel a fogyasztással.

Jamie Oliver a cukrozott üdítők ellen indított hadjáratot. Cukrozott adó

Egy másik példa Jamie Oliver sztárszakács nemzetközileg is elhíresült küzdelme a cukrozott üdítőitalok ellen. Nem utolsó sorba kampánya hatására Nagy-Britanniában 2016 óta az 5g/100ml-nél több cukrot tartalmazó üdítők után extra adót kell fizetni. A túlzott cukorfogyasztás már legalább akkora probléma, mint a dohányzás. Következményei a kóros elhízás, a fogszuvasodás és a cukorbetegség.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a cukor arányának nem szabadna meghaladnia a napi energiabevitel 5%-át. Ez 25g-t jelent. 250 ml kóla ennél többet, 27g-t tartalmaz. Sok fogyasztó meglepődne, ha tudná, hogy ez 9 kockacukorral ér fel. A WHO 20%-os extra fogyasztási adó kivetését javasolja a magas cukortartalmú élelmiszerekre.

Cukoradó és sóadó – sikertörténetek

A cukoradó sikertörténet a briteknél. Három év alatt 52%-al csökkent a cukros üdítők fogyasztása, és 29-el emelkedett a vízé. Sok helyen, így Németországban mégis ellenáll a politika. Más alapanyagok, így például a zsír is egészségtelen, de mindent büntetőadóval súlytani aránytalan beleszólás lenne az emberek mindennapjaiba. Egy egészségtelen összetevőt kiválasztani a sok közül viszont diszkriminatív – indokol a berlini kormány.

Magyarország is alkalmazza a cukoradót. Literenként 15 forintot kell fizetnie a gyártónak, ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8g/100ml-t. A sós snackek után 300 forint/kg a büntetőadó mértéke.

Az árnyoldalak

Az irányító adók hatása nem mindig egyértelműen pozitív. Ugyancsak Németországban a dohánytermékek adójának ’77-es, ’82-es, ’92-es és 2004-es emelése jelentős forgalom és így adóbevétel visszaeséshez vezetett. A dohányosok aránya is csökkent, de jóval kisebb mértékben. Tehát sokan olcsóbb dohánytermékekre, vagy csempészárura váltottak.

A tehetősebbek ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről

Az irányító adók sokszor ‘véleményesek’. Az emelés az alacsony jövedelműeket eltántoríthatja a vásárlástól, a tehetősebbek azonban ritkán mondanak le a magasabb ár miatt az élvezeti cikkekről.

Fogyasztói szokásváltozás történhet nem kívánt irányba is. Így Németországban csökkent ugyan a köztes alkoholtermékek forgalma, de emelkedett az ízesített söröké, amelyekre nem terjedt ki az adóemelés.

Tiltások és önkéntes vállalások

Az irányító adók árnyoldalai mutatják a felvilágosítás fontosságát. Különösen a tehetősebb rétegek lehet sokkal inkább ezzel leszoktatni az élvezeti cikkekről. Ha egy termék imázsa romlik, visszaesik a fogyasztása is. Így például ma már nem divat cigizni. A dohányzás ellen küzdelemben egy másik állami eszköz, a tiltás is segített. Az éttermekből az utcára szorult dohányosok egyre inkább szamárpadon érezték magukat, sokaknak elment a kedve a füstölgéstől.

A gyártók sokszor maguktól reagálnak, hogy megelőzzék a büntetőadókat. Így számos termék cukortartalmát csökkentették, vagy édesítőszerekkel helyettesítették a cukrot. Erre jó példa Magyarország. 2010 óta 43%-al csökkent az üdítők cukor- illetve kalóriatartalma – áll a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség 2019-es tanulmányában.

A felmérések szerint a cukortartalom csökkentése önmagában fogyasztáscsökkenéshez vezet. A gyártók jól járnak, mert a visszaesés nem olyan mértékű, mint egy erőteljes áremelkedés hatására lenne.

Előfordul, hogy már a drágulás veszélye változtat a fogyasztói szokásokon. Így a németeknél nem egy jelentős áramár emelkedés után ugrott meg a legjobban a napkollektorok eladása, hanem amikor Putyin 2007-ben a gázcsap elzárásával fenyegette meg Európát. A fogyasztók megijedtek a drágulástól, a hiánytól, és részben alternatív energiaforrásokra váltottak.

Bánatos miniszterek

Ha egy irányító adók sikeres, csökkenniük kell a költségvetési bevételnek. Amikor 1999-ben a berlini kabinet környezetterhelési adóval sújtotta a földgázt és a fűtőolajat, valamint első ízben megadóztatta az áramot, jelentősen növekedtek az adóbevételek. A pénzügyminiszter örült, a környezetvédelmi viszont csalódottan állapította meg, hogy a közteher nem érte el a kívánt hatást. Nem csökkent az energiafogyasztás.

Sárgamellényes tüntetések indultak – adóemelés miatt Franciaországban

Fogyasztáscsökkenés volt viszont megfigyelhető, amikor az adó kiterjesztése miatt egy csapásra 10%-al emelkedett az üzemanyagok ár.

A politika a lakosság haragjától, a munkahelyek leépülésétől tartva sokszor fél az adófegyverhez nyúlni. Nem ok nélkül. Franciaországban az üzemanyagokat terhelő adók elemelése vezetett a sárgamellényes mozgalom születéséhez. Nem ritka az sem, hogy a gazdasági szereplők lobbizása akadályozza meg a büntetőadó bevezetését.

Világos összefüggések

Környezetvédők szerint az emberek többsége akceptálná a CO2 adót, ha megértené annak szükségszerűségét és nem csupán a költségvetési bevételmaximalizálást látná benne. Ezért az adókivetésnél szociális szempontok figyelembevételét és a bevételekből környezetvédelmi projektek finanszírozását követelik.

Svédországban a CO2 adó bevezetésével egyidejűleg más közterheket csökkentettek. Így érzékeltetve, hogy nem a bevételmaximalizálás a cél.

Svájcban a fűtőolajat és gázt terhelő CO2 adót a rászorulók kompenzációjával és annak lefektetésével vezették be, hogy ha segít a kitűzött klímacélok elérésében, nem fog emelkedni, sőt csökkentését is kilátásba helyezték.

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés