Kezdőlap Menedzser Akadémia A menedzsertől a leaderig. Ki kicsoda és miért?

A menedzsertől a leaderig. Ki kicsoda és miért?

Gyakran mondjuk, hogy megkérdezem a menedzseremet, a főnökömet, de szinte soha sem említjük a gazdasági, az üzleti életben a „leaderünket”. Pedig gyakorlatilag mindnyájunknak van menedzsere és leadere, ez utóbbiról kevesek tudják, mi a feladata, miben különbözik a menedzsertől. Nincsen megfelelő magyar szavunk a leaderre, ez is lehet az oka annak, hogy sokan nem tudják „őt” elhelyezni az intézményi, a céges rangsorban. Ez az írás igyekszik megvilágítani a két vezetői pozíció közötti igen jelentős különbségeket.

Ki a menedzser és ki a leader?

A történelemből, a politikai életből számos olyan személyiséget ismerünk, akiket százezrek, milliók követtek, becsültek, rajongtak értük. Ilyen karizmatikus vezetők voltak például többek között Napóleon, Ghandi, Martin Luther King, rossz értelemben Hitler és Sztálin, és ha éltek Mózes, Allah, Jézus. Számos példát lehet említeni az üzleti életből is, például Henry Ford, Jack Welch, a General Electric legendás vezérigazgatója, valamint a nemrégiben elhunyt Steve Jobs, az Apple társalapítója, elnök-vezérigazgatója. A sort mind a politikusok, mind az üzletemberek „kategóriájában” hosszasan lehet folytatni.

A menedzsment tudományok egyik híres guruja, Warren Bennis szerint a menedzserek azok a vezetők, akik jól csinálják, jól végzik a dolgokat (a feladatokat), a leaderek pedig azok, akik a jó dolgokat kitalálják és csinálják. Egy másik kortárs menedzsment tudós, John Kotter szerint a menedzserek a stabilitásban, a változatlanságban érdekeltek, míg a leaderek a változások kezdeményezői, szószólói.

Egy séma:  leader vs. menedzser

Az intézményi, vállalati életben a menedzserek a szervezet napi, eredményes működéséért, munkájáért felelősek, s ezeket a tevékenységeket irányítják, ellenőrzik. Ebbe a körbe tartozik többek között a tervezés, a költségvetés készítés, a tevékenység megszervezése, a megfelelő munkaerő biztosítása, irányítása, ellenőrzése, értékelése, a fejlesztés, valamint a felmerülő gondok, problémák mielőbbi és eredményes megoldása.

A leader többnyire nem vesz részt a szervezet napi működtetésében, a napi üzleti és egyéb döntések meghozatalában. Ő inkább a „nagy kép” (big picture) embere: sok tevékenysége közül érdemes kiemelni, hogy  irányt mutat, stratégiát készít, stratégiai döntéseket hoz, kommunikációjával egyesíti, ösztönzi a vezetőket és a dolgozókat a szervezeti célok elérése érdekében, nagy ívű változásokat (például összeolvadás, felvásárlás, új tevékenységek felvétele) kezdeményez, vállalja a kockázatokat, valamint motiválja a dolgozókat például a döntési jogkörök egy részének delegálásával, átadásával. Természetesen részt vesz a szervezet küldetésének és víziójának a megalkotásában is.

Gyakran mondják, hogy a leaderek mennyei magasságokban, miközben a menedzserek a földön járnak. Egy másik hasonlat szerint a leaderek jelentik a bankjegyet, a menedzserek pedig az aprópénzt. Komolyra fordítva a szót: a két személyiség típus, a két tevékenység egymás nélkül nem létezik. Hiába van stratégia, küldetés, változás, ha nincs, aki a megvalósítást levezényelje. S hiába van napi tevékenység, ha nincsen meghatározva a célrendszer, az irány, nincs, aki a nagy horderejű, úgynevezett transzformációs kérdésekben döntsön. A menedzser és a leader tehát nagyon is a földön járnak, méghozzá kéz a kézben, csak más szinten.

Gyakori tévedés a felső szintű vezetőket (vezérigazgató, gazdasági igazgató, stb.) leadereknek nevezni. Tevékenységüket tekintve ők többnyire menedzserek, akik végrehajtják, megvalósítják a leaderek (például az igazgató tanács) döntéseit, határozatait. A menedzser-típusú vezetést meg lehet tanulni egyetemeken, főiskolákon, bizonyos tanfolyamokon. A „menedzserség” a szorosan összefügg a beosztással, a pozícióval, végső soron nem a vezető személyiségéből, hanem a beosztásából fakad.

Természetesen a leadereknek is kell tanulniuk, de az ő „leadersége” nem a beosztásából, hanem a személyiségéből fakad. A leaderek karizmatikus, meggyőző, irányt mutatni képes, nagy ívű, jelentős érzelmi intelligenciával rendelkező személyiségek. Személyiségükhöz tartozik még a szinte fanatizáló és összeforrasztó képesség, a feladatok és a gondok átfogó, komplex látása, s nem utolsó sorban az empátia. Képesek beleélni magukat mások helyzetébe, s ezt figyelembe is veszik döntéseiknél.

Pontos és fontos munkamegosztás

Az üzleti életben tehát a menedzser:

  • végrehajtja a számára kijelölt feladatokat
  • hisz a kitűzött célokban, azok szükségességében és valódiságában
  • a munkát olyan folyamatnak tekinti, amely összekapcsolja a dolgozókat a célokkal és az elvekkel
  • csak korlátozott mértékű kockázatot hajlandó vállalni
  • szeret közösségben, csapatban irányítani és dolgozni
  • kerüli az összeütközéseket, a konfliktusokat
  • csak kisebb változásokat kezdeményez
  • rendre, kiszámíthatóságra, egyértelműségre törekszik
  • egyenes irányú, zökkenőmentes karriert igyekszik elérni

A leader pedig:

  • erős, igen aktív egyéniséggel rendelkezik
  • hisz az általa elképzelt, kitűzött célokban
  • képes a rég óta meglévő problémákat friss és nem szokványos megközelítésekkel megoldani
  • hajlandó nagy kockázatokat vállalni a nagy nyereség, a kifizetődő megoldások érdekében
  • ösztönzi a közeli, az együttes és intenzív munka kapcsolatokat
  • nem kerüli a konfliktusokat
  • minden szituációban kételkedik
  • szükség esetén híve, kezdeményezője a nagy, pozitív, sok esetben drámai változásoknak

Túlkínálat és hiány

Jól látható a fenti felsorolásból, hogy a menedzserek és a leaderek személyisége, megközelítésük, határaik igencsak eltérőek. A nemzetközi felmérések szerint ma a világon túlkínálat van menedzserekből (hiszen az elmúlt 25 évben az egyetemek és a főiskolák üzleti szakai ontották, „termelték” a menedzsereket, s ez ma sincsen másként. Ugyanakkor a globalizálódó üzleti életben komoly „deficit” mutatkozik leaderekből. Többek között ezzel is magyarázható, hogy számos szervezetnél, cégnél nem találni leander-típusú vezetőket. Ilyen esetekben általában a közös bölcsesség, például külső igazgatósági tagok, nagy tekintélyű külső szakemberekből álló tanácsadó csoport, nyugdíjból visszahívott leaderek, stb. jelenthetik a megoldást vagy a „leader-pótlást”.

Mindkét vezető típus hagyományosan háromféle irányítási stílust képviselhet. Az autokratikus (egyeduralmi) vezető mindent (döntés, folyamatok, ellenőrzés, stb.) a kezében tart, szigorúan betartja a szabályokat, előírásokat; követőinek nincsen sok önállósága, beleszólása. A demokratikus vezetőt a követőkkel, munkatársakkal való szoros együttműködés, bizonyos kérdésekben közös döntések meghozatala, a vélemények kikérése és figyelembe vétele jellemzi, vagyis ez a vezető típus hagyja magát jó értelemben befolyásolni.

Az „ahogy lesz úgy lesz” (laissez-faire) vezető – ha ezt a típust egyáltalán lehet vezetőnek tekinteni – nem vállal semmiféle felelősséget, gyakran teremt zűrzavart, nincsenek határozott elképzelései. Tulajdonképpen sodródik követőivel együtt.

Feladatközpontú, emberközpontú vezetés

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huMindenki a maga munkahelyén találkozhat a managerek és a leaderek más szempontok alapján történő, de közös megítélésével. Vannak vezetők, akik elsősorban a feladat, a munka elvégzésére, elvégeztetésére összpontosítanak, számukra a munkaerővel való törődés, odafigyelés nem igazán fontos. A vezetők egy másik csoportja viszont az emberek, a munkaerő, a társadalmi és üzleti kapcsolatok emberi oldala elsődleges. Ők kevesebb figyelmet fordítanak a termelésre, szolgáltatásra, mert véleményük szerint, ha az emberek, a munkatársak elégedettek, akkor nem lehet komoly gond a munkában sem.

Gyakran merül fel a kérdés, melyik típus is a jó vezető, akár menedzser, akár leader? Annyi bizonyos, hogy egyik véglet sem szerencsés. A csak a munkára koncentráló vezetők az emberi oldalt elhanyagolják, s ez előbb-utóbb elvándorláshoz, hatékonyság csökkenéshez, teljesítmény visszaeséshez vezethet. Az emberi erőforrás orientált vezetőknél pedig a termelési, a szolgáltatási oldal kerül háttérbe, s a következmény egyértelműen a teljesítmény, a versenyképesség romlása, majd erőteljes visszaesése lesz. Ez utóbbi vezetési stílust hívják country club (szabad fordításban jó buli) menedzsmentnek, ahol a dolgozók nagyszerűen érzik magukat, megtalálják anyagi és egyéb számításaikat, csak éppen a cég csúszik gyors ütemben lefelé, s inkább előbb, mint utóbb be kell zárni.

Az optimális, de mondhatjuk, hogy a leghatékonyabb megoldás a feladat és a humán erőforrás szemléletű vezetés egészséges „keverése”, amikor egyik tényező sem kerül előnybe vagy hátrányba. Persze nem könnyű a helyes arányt megtalálni, de vannak bizonyos, úgynevezett kulcs-teljesítménymutatók (nyereség alakulása, költsége aránya, munkaerő „forgási sebessége”, motivációs elégedettség, stb.), amelyek segítségével finomra lehet hangolni az ideális vezetői stílust.

A 21-dik század újdonságai a leaderek számára

Visszatérve a leaderekre: a történelem, a politika és az üzleti életben három jellegzetes leader magatartás, hozzáállás különböztethető meg. A transzformáló, átalakító leader ösztönzi, sarkallja követőit a magas színvonalat képviselő teljesítményre. A karizmatikus leader saját tudásának, képességeinek erejét használja követőinek jelentős befolyásolására. Az hiteles, szavahihető leader pedig alapos és állandó személyes értékekkel, általános értékrendszerrel rendelkezik, amely igencsak vonzó lehet követői számára.

A 21-dik század leaderségi gyakorlatában van néhány újdonság. Ezek közül talán a legfontosabb az érzelmi intelligencia, vagyis az a képesség, hogy a leader bele tudja magát képzelni követői helyzetébe, s az így szerzett tapasztalatokat, benyomásokat figyelembe veszi döntéseinél.

Nem kevésbé fontos manapság sem a bizalom kérdése. Az eredményes leader tudja, kiben bízhat meg, s azzal is tisztában van, hogy személyiségével, cselekedeteivel, döntéseivel, nézeteivel maga iránt is bizalmat kell keltenie és ezt meg is kell tartania.

Az üzleti életben mind több – de még távolról sem elég – a női leader. A felmérések szerint az ő érzelmi intelligenciájuk, beleérző képességük magasabb a férfiakénál. Vezetési stílusukban erős a humán erőforrásra való odafigyelés és ideiglenesen vagy véglegesen szívesen adnak át hatásköröket, döntéseket követőiknek. (Természetesen a felelősség –nemtől függetlenül -továbbra is a leadereké a delegálási esetekben is.)

Új fogalom az úgynevezett szolgálói /servant) leaderség. Ez azt jelenti, hogy a leadereknek (nem csak a menedzsereknek!) is szolgálniuk kell a követőket, a beosztottakat, az ügyfeleket, a vásárlókat, az üzleti partnereket, s nem utolsó sorban a közösséget. A munka legalább annyira van az emberért, mint az ember a munkáért.

 

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

Leaderek kerestetnek!

Az üzleti élet és a tevékenységek egyre erőteljesebb tagolódásával mind inkább felértékelődnek a leaderek, elsősorban globális, stratégiai és szinergikus szemléletük miatt. Az üzleti életben a leaderek hamar kiválnak a menedzserek sorából és többnyire sajátos karrierjük van. A fentiek fényében érdemes elgondolkodnunk, hogy vannak-e környezetünkben leader típusú személyek, s ha igen, vajon a helyükön vannak? Ha nincsenek az őket megillető helyen, akkor nagy és kellemetlen következményekkel járó „pazarlás” folyik szervezeti, vállalati, s akár társadalmi szinten is.

 

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant (CMC)

Friss

Szállodaszövetség: a járulékcsökkentés kevés lesz

A szállodák minden oldalról komoly segítségre szorulnak, a járulékcsökkentés pedig nem lesz elég, mert az újranyitás után sokan bért sem tudnak majd fizetni az alkalmazottaiknak  - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.

Bajban a német autóipar – jön a negatív áfa?

Drasztikus létszámleépítést vár a német autóiparban a koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés miatt a CAR járműipari kutatóintézet igazgatója. Ferdinand Dudenhöffer ezért az áfa eltörlését, vagy egyesen negatív áfa bevezetését javasolja.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Hírek

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Varga: eddig 245 milliárdot költöttünk védekezésre

Mostanáig 245 milliárd forintot költött a kormány a költségvetésből a járvány elleni védekezése - mondta a Facebookra eltöltött videójában a pénzügyminiszter.

Boris Johnson is elkapta a koronavírust

Boris Johnson brit miniszterelnök szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust - jelentette be pénteken a Downing Street.

Prága. Bordélyházban szállásolnák el a hajléktalanokat

Prága egyik legismertebb bordélyházában, a holesovicei Showparkban akar ideiglenes szállást biztosítani a cseh főváros hajléktalanjainak Zdenek Hrib főpolgármester. Az intézkedés célja, hogy a hajléktalanok is betarthassák az állam által elrendelt vesztegzárat.

A biztonsági őrök is járulékmentességet kérnek

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz.

Orbán: kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor.

Az állam 17,44 milliárdot fizetett a Mátrai Erőműért

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a vételár 17,44 milliárd forint volt - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Otthonról dolgozik? Kapcsolja ki a mikrót!

A mikrohullámú sütő lelassíthatja a wifijeleket, ezért az Ofcom azt javasolja, hogy videohívás vagy más fontos online tevékenység közben ne használjuk ezt a konyhai eszközt.

Vámmentességet kér a kormány a szájmaszkokra

A kormány kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre - közölte Izer Norbert.

Károly herceg is koronavírusos

A brit trónörökös szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust. A walesi herceg londoni hivatala szerint a 71 esztendős Károly tünetei enyhék, egészségi állapota jó.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

Gazdaság

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

A Lánchíd lábához költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

A Lánchíd Palota műemlék épületét veszi meg székhelyének a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint még az idei év végéig átköltözik.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni - írta a tanács a kamatdöntő ülését követően.

Érintés. Tizenötezer forintig nem kell PIN-kód

Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélküli, érintőkártyás vásárlások összeghatára április közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy az intézkedés a járvány lassítását szolgálja.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom