Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Versenyképesség és tudásmenedzsment  - Tanul a szervezet

Versenyképesség és tudásmenedzsment  – Tanul a szervezet

Az egyre gyorsabban globalizálódó üzleti, szervezeti világban a vállalatvezetőknek mind több kihívással és változással kell párhuzamosan szembenézniük és ezekre helyes választ találniuk. Bővül a versenytársak köre, vágtat az innovációs verseny, nehezen áttekinthető az információ-áradás, rövidül a termékek és szolgáltatások életgörbéje, egymást követik a fúziók és felvásárlások, új vezetési módszereket igénylő nemzedék jelentkezik munkáért és a sort még hosszan lehet folytatni. Naponta több tucatnyi új irányzatra, változásra, megközelítésre kell(ene) azonos időben válaszolni, ami igencsak nagy erőfeszítéseket és széles ismereteket igényel a vezetés minden szintjétől. A Royal Dutch Shell egyik igazgatója szerint ebben a helyzetben „az egyetlen fenntartható előny a versenytársaiddal szemben az, ha képes vagy gyorsabban tanulni, mint ők”.

Új szelek a vállalati elvárásokban

A fizikai munkához is egyre több korszerű és sokirányú tudás szükséges

Elmúlóban vannak azok az idők, amikor a vállalatok részben vagy egészben finanszírozták a dolgozók felsőfokú vagy éppen nyelvi tanulmányait, s ezt még jelentős munkaidő kedvezményekkel is megtámogatták. Ma a vezetőknek és a dolgozóknak a szükséges szakmai és nyelvtudással „készen” kell érkezniük a vállalatokhoz, ezek megszerzéséről nekik kell gondoskodniuk, s a számlát is nekik kell állniuk. (A piacon a legtöbb szakmában nagy a versenyképes munkaerő túlkínálat.) A cégek csak a speciális tanfolyamokról, a munkához szükséges különleges és új ismeretek elsajátítását szolgáló tréningekről, vezetői továbbképző kurzusokról gondoskodnak, ezeket fizetik, gyakorlatilag munkaidő-kedvezmény nélkül.

Talán már csak kevesen emlékeznek a „fehérgalléros” és a „kékgalléros” fogalmakra, mint ahogy ma már (néhány kivételtől eltekintve, például az élelmiszer kiskereskedelem) sem fehér, sem kék köpenyt nem viselnek a munkahelyeken. Közelít egymáshoz a diplomás dolgozó és a munkás fogalma. Új kifejezés született, a tudás-munkás (knowledge worker), ami azt fejezi ki, hogy a fizikai munkához is egyre több korszerű és sokirányú tudás szükséges. Az autóiparban például a munkásoknak bizonyos robotikai, informatikai, gépészeti, stb. ismeretekkel kell rendelkezniük, s egy irodalom tanár sem lehet meg sokáig informatikai ismeretek nélkül.

Miközben a szervezetek elvárják munkatársaiktól a folyamatos egyéni tanulást, maguk tanuló szervezetként igyekeznek működni. A szervezeti tanulás távolról sem az egyéni tanulások összessége. A csoportos tanulás azért olyan fontos, mivel a modern szervezetekben a tanulás alapvetően a csoportok, és nem az egyének szintjén valósul meg.

 Mi a szervezeti tanulás?

A tanuló szervezet lényegileg olyan szervezetet jelent, amely jövőjének kialakítása érdekében folyamatosan növeli, erősíti alkotókedvét és tehetségét.  A tanuló szervezetek fontos jellemvonása, hogy a benne résztvevők új módon képesek tekinteni magukra és a világra.

Peter Senge menedzsment-guru ezen meghatározása kissé politikai szlogen „ízűnek” tűnik, de megismerve a részleteket egyértelművé válik, hogy valahol itt van a versenyképesség egyik kulcseleme.

A tanuló szervezet öt alapelve

Peter Senge „Az ötödik alapelv” című művében alakította ki a tanuló szervezet fogalmának mai jelentését. A tanuló szervezetek Senge szerint öt alapelv szerint működnek, és ezen alapelvek mindegyike szükséges ahhoz, hogy a szervezet fejlődni tudjon. Az alapelvek:

  • rendszergondolkodás: a tanuló szervezet megérti, hogy ő maga is egy nagyobb rendszer része, nem létezhet nélküle
  • gondolati minták: napi döntéseink legnagyobb részét automatikusan, ún. gondolati mintáink segítségével hozzuk, sőt ezek a minták jelentősen befolyásolják tudatos döntéseinket is. Így tud hatékonyan működni agyunk, ezeket a mintáinkat amolyan csomagként hordjuk magunkkal. Ezeket a csomagokat a múltban, konkrét tapasztalataink feldolgozásán keresztül alakítottuk ki. Egy tanuló szervezetben viszont a gondolati minták felszínre hozásával tudatosíthatjuk, hogy mindenki csomagja újra írható, újra értelmezhető. Így szemléletváltásra kerülhet sor, ez pedig elősegítheti, hogy a lehető legjobb döntések szülessenek
  • személyes kiválóság: a tanuló szervezetben érett, önmegvalósító személyiségekre van szükség, akik folyamatosan törekednek személyes hatékonyságuk fejlesztésére. A kezdeményező és a döntéseikért felelősséget vállaló munkatársak növelik a szervezet rugalmasságát. A tanuló szervezetben a személyes önmegvalósítás nemcsak a felső vezetőkre, hanem gyakorlatilag minden munkatársra vonatkozik.
  • közös jövőkép kialakítása: részvétel (stratégiaalakítás, döntések, stb.) nélkül nincs elköteleződés
  • csoportos tanulás: egy tanuló szervezetben természetesen nem csak egy, hanem több nézőpont is létezik. Mikor ezek találkoznak, vita helyett dialógus alakul ki, azaz nem versengenek a nézőpontok, hanem együtt igyekeznek elérni a legjobb megoldást. A másképp gondolkodókra nem ellenfélként, hanem szövetségesként tekintenek, mert így tudják a szinergiákat kihasználni. A közös tudásnak tehát mindenki részesévé válik, s létrejön a legmagasabb szintű, élő tudásmenedzsment.

Senge szerint a tanuló szervezet olyan közösséget jelent, ahol az egyének törekednek képességeik folyamatos kiterjesztésére, az új gondolkodásmódok táptalajra találnak és támogatásban részesülnek, a kollektív elképzeléseknek tág teret biztosítanak, és az emberek a közös tanulás képességének elsajátításában is érdekeltek. A tanuló szervezetek a fenti öt alapelv szerint működnek, és mindegyik alapelv szükséges ahhoz, hogy meg lehessen valósítani a szervezeti célok fokozatos elérését, és az emberi önmegvalósítás növekvő szintjét.

Szervezeti tanulás a gyakorlatban

Gyorsuló világunkban nem kétséges, hogy a tanuló szervezetnek az egyik legfontosabb célja az, hogy a csoportos tanulás során a vezetők és a dolgozók felsorakozzanak a szervezet, a vállalat céljai mellett. A tanuló munkacsoportokra jellemző a dialógus, a közös gondolkodás, a gondolatok áramlása, a közös helyzetelemzés, a közös akcióprogram kialakítása, az innováció teremtő képesség, stb.

Mit is jelent tehát a szervezeti tanulás a gyakorlatban? Szervezeti tanulásnak nevezzük azt a folyamatot, amely során a cég tagjai képesek a felhalmozott tapasztalatok alapján új tudást létrehozni, és azt a szervezeten belül elterjeszteni. Teszik ezt annak érdekében is, hogy az elérhető és felhasználható legyen a többi munkatárs számára is. Elemzik megfigyeléseiket, levonják a következtetéseket a sikerekből és a kudarcokból. (Érdekes különbség az egyéni és csoportos tanulás között, hogy míg az előbbi eredményeként az emberek többnyire különböző válaszokat adnak azonos kérdésekre, addig a szervezeti tanulás esetén a csoport tagjai azonos választ adnak hasonló kérdésekre.)

Annak meghatározásához, hogy mikor és milyen tanulási, képzési formákra van szükség, elengedhetetlen megállapítani a cégre ható várható változásokat. Ezzel párhuzamosan érdemes felmérni a meglévő tudáskészletet. Érdemes megjegyezni, hogy a tudásfejlesztést – részben vagy egészben – megfelelő kiválasztási folyamat után külső szakcégekre is lehet bízni.

 

Néhány kiemelten fontos szervezeti tanulási téma:

  • probléma megoldási képességek, készségek folyamatos, szervezett fejlesztése
  • új szakmai ismeretanyagok elsajátítása
  • a múlt „leckéinek”, sikereinek, kudarcainak, tapasztalatainak feldolgozása
  • az azonos ágazatban működő szervezetek, cégek legjobb gyakorlatainak tanulmányozása, ötleteik átgondolása, átvétele
  • tudásátadás, tudásmegosztás
  • benchmarking, vagyis az ágazat többi szereplője (versenytársak) teljesítményének és gyakorlatának mérése, elemzése, majd összehasonlítása a saját teljesítménnyel és gyakorlatokkal
  • az ágazati benchmarkok megismerése után annak megvizsgálása (ha szükséges akcióterv kidolgozása), miként lehet azokat megközelíteni, elérni, esetleg túlszárnyalni
  • sokirányú szakmai tudás (működési folyamatok és eljárások, sztenderdek, stb.) megismerésének, megszerzésének biztosítása minél több munkatárs részére

Tudvalevő, hogy szervezeti tanulást elsősorban azoknál a cégeknél lehet megvalósítani, amelyek maguk is generálnak, megszereznek és hajlandóak tovább is adni tudást. Emellett képesek szervezeti, piaci, vezetési, ügyfélkapcsolati és egyéb „magatartásukat” úgy alakítani, hogy azok tükröződjenek a vállalaton belül is. A szervezeti tanulást jelentősen elősegítheti a folyamatos fejlődést, bővülést támogató, segítő céges kultúra is.

Néhány külső és belső támogató tényező

Érdemes még számba venni néhány olyan cégen belüli és környezeti tényezőt is, amelyek támogatják a szervezeti tanulást. Ezek közé tartozik többek között az üzleti, társadalmi, politikai és technikai folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, a belső és külső formális és informális hálózatok felépítése és működtetése, valamint az ügyfél- és vevőközpontú megközelítés. Ugyancsak támogató hatása van a „lapos” szervezeti struktúrának, a hierarchia szintjeinek csökkentése, az interaktív cégen belüli kommunikáció és a céges jövőkép, kultúra-értékek megosztása a munkatársakkal.

 

A cégen belüli bürokrácia mérséklése, esetleg lebontása, a csapatmunka és a projekt-tevékenység, valamint az egyértelmű felelősségvállalás ösztönzése, a belső képzési rendszerek felépítése és működtetése, a törekvés a munkavállalók és a szervezet integrációjának megvalósítására – sok egyéb tényező mellett – ugyancsak a tanuló szervezet kiteljesedésének irányába hat.

Ma már mind több közepes és nagyméretű, nemzeti és nemzetközi, valamint globális cég ad számot honlapján és éves jelentésében, hol is tart a szervezeti tanulásban. Figyelik egymás teljesítményét, módszereit, technikát legális és illegális (ipari kémkedés, amelynek mai, „szalonképesebb” elnevezése ipari, ágazati információszerzés) eszközökkel. Kutató és elemző csapatok dolgoznak a versenytársak elemzésén, csoportos tanulási „titkainak” megfejtésén. Szinte hetente jelennek meg részletes értékelések számos ágazat tanuló szervezeteiről. Sőt, arra is egyre több a példa, hogy nem bizalmas ismereteket, adatokat a versenytársak megosztanak egymás között, de vannak már példák az ágazatok közötti együttműködésre is ezen a területen. Természetesen a legfontosabb és a versenyképességet közvetlenül fokozó adatok, módszerek, elemzések nem kerülnek nyilvánosságra.

Az egész életen át tartó egyéni tanulás ma már természetes

A tanuló szervezet, az egyéni tanulást kiegészítő csoportos tanulás döntően a 21-dik század „találmánya”. (A szervezetek tanulását „szervező” HR-szakemberek és felső vezetők soha sem mulasztják el felhívni a figyelmet az egész életen át tartó egyéni tanulás fontosságára, de ezt ma már természetesnek, kötelezőnek és „magánügynek” tartják.) Ehhez kapcsolódik néhány olyan tényező, amelyeket nem hagyhat figyelmen kívül az erre a „pályára” lépő, vagy a pályát inkább elkerülő vállalat.

Példák sokasága bizonyítja, hogy csak azok a cégek számíthatnak már középtávon is túlélésre, fennmaradásra, valamint az esetleges versenyelőny megtartására, amelyek gyorsabb tanulásra képesek, mint az őket körülvevő változások sebessége. Mind a tulajdonosoknak, mind a vezetőknek és a dolgozóknak meg kell érteniük, el kell fogadniuk ebben a helyzetben, hogy a tanulás már nem csak egyéni, hanem közös folyamat, feladat is.

Közeleg a megkérdőjelezések,  az átalakítások korszaka

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

A szervezet, a vállalat munkatársainak a közös tanulásban el kell jutniuk a rendszerben való gondolkodás szintjére (a szakemberek ezt hívják „háromhurkos” tanulásnak), vagyis a problémákat ne állandó foltozgatással, kisebb változások bevezetésével a próbálják megoldani. Ehelyett legyenek képesek szükség esetén az egész rendszer, a szervezet, a folyamatok, a tevékenységi körök, stb. helyességének megkérdőjelezésére. Az elmúlt két évtizedben több vállalat – köztük a Kodak – a szervezeti tanulás nyomás is módosította tevékenységi körét, termék és szolgáltatási palettáját, szervezetének felépítését, egyes esetekben pedig még a cégkultúrát is. Ezekben az esetekben az érintett vállalatok nem csak sikeresen alkalmazkodtak a folyamatos változásokhoz, hanem önmagukat is jelentős mértékben átalakították.

Az üzleti élet mai történései, hírei már azt sugallják, hogy az ilyen rendszerű, átfogó céges transzformációk mind gyakoribbak, s a nem távoli jövőben az átalakítások lesznek a változások kezelésének egyik legfontosabb, leggyakrabban alkalmazott módszere, eszköze. Ebből a gondolatmenetből és immár gyakorlatból következik, hogy az önmagát átalakítani képes szervezet erőteljes hatással van saját működési környezetére, sőt, hozzá is tud járulni annak módosításához, esetleg átalakításához.

A tanuló szervezet, a szervezeti tanulás új szelet hozott és hoz az üzleti életbe is. Újabb versenyképességi tényező lett, amelyet egy cég sem hagyhat 5-10 éven belül figyelmen kívül. Alkalmazásához, megértetéséhez persze meg kell teremteni a fogadókészséget, s nem utolsó sorban a motivációs feltételeket. Ha nem, a piac ki fogja kényszeríteni…

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó, CMC

Certified Management Consultant

Friss

A GVH a kártyahasználati díj megszüntetését javasolja

A kisforgalmú boltokat sújtja a terminálhasználati díjszabás, bevételükhöz viszonyítva rendkívül költséges fizetési módszer. Ezért és a szürkegazdaság fehérítése érdekében a díj csökkentését, illetve megszüntetését javasolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Búza. Hat tonna feletti átlag Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a kétharmad rész malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Telekom. Elbocsátás után kivonulás Romániából

Hétszáz állást szüntet meg, digitalizációval és robotok alkalmazásával csökkenti a munkaerőigényt a Telekom romániai leányvállalata. Sajtóhírek szerint a német cég még az idén elhagyhatja a román piacot.

Agyimplantátum beültetésére kért engedélyt Musk

Emberi agyba ültethető szenzort fejlesztett ki a NeuraLink. A startup tulajdonosa, Elon Musk célja, hogy az implantátum segítségével az emberek a gondolataikkal tudják irányítani okostelefonjaikat és más eszközöket. Cége már engedélyt is kért az első műtétekhez.

Hírek

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés