Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia A mesterséges intelligencia elveszi a munkahelyet, de teremt másikat
No menu items!

A mesterséges intelligencia elveszi a munkahelyet, de teremt másikat

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu

Ma már nem kétséges, hogy a mesterséges intelligencia (MI) felforgatja a világot,
hasonlóan az elektromosság vagy a számítógépek megjelenéséhez. Az MI nem hagyja érintetlenül a munkaerőpiacot, a szakmák keletkezését, eltűnését sem.

Nem véletlen tehát, hogy a várakozás és a pánik egyidőben van jelen a munkavállalók
körében, akiknek alapvető érdeke, hogy megtanulják és megismerkedjenek a gyakorlatban is az MI használatával. Annál is inkább, mert az előrejelzések szerint 2050-ig az Európai
Unióban és az USA-ban mintegy 300 millió munkahely szűnik meg, illetve alakul át az MI
alkalmazásával, de sok új szakma és állás is fog keletkezni közreműködésével.

A Pennsylvaniai Egyetem professzora, Ethan Mollick (és tanárok százezrei) szerint a
mesterséges intelligencia alapjaiban tette tönkre a házi feladatot, valamint a beadandó esszéket, elemzéseket, tanulmányokat, sőt a főiskolai és az egyetemi disszertációkat is. Arról van szó, hogy a diákok, a hallgatók mind nagyobb tömege „használja” az írásbeli feladatok elkészítéséhez részben vagy egészben az MI-t. Könnyebb, gyorsabb, pontosabb és látszólag eredményesebb. Csak éppen nem fejlődik, nem gyarapodik a diákok írás-, kutatás-, fogalmazás-, elemző stb. készsége.

Az MI diákcsemege

Nem nehéz felismerni a nem önálló munkát, egyrészről a tanárok tisztában vannak diákjaik képességeivel, másrészről ma már vannak olyan szoftverek, amelyek igen pontosan kimutatják, hogy egy-egy írásmű hány százalékát készítette, generálta mesterséges intelligencia. Az oktatás állami irányítói és az oktatási intézmények szinte rohamléptekben dolgozzák ki az úgynevezett MI-politikájukat, vagyis azt a szabályozást, amely tiltja, illetve egyes esetekben és bizonyos mértékig lehetővé teszi az MI használatát. New Yorkban viszont minden oktatási intézményben (beleértve az egyetemeket is) tilos az MI használata. A tilalom megszegése súlyos szankciókat vonhat maga után, beleértve a diáknak az intézményből való eltávolítását is.

Mi a mesterséges intelligencia?

Elöljáróban fogalmazzuk meg, mi is a mesterséges intelligencia (angol nevén artificial
intelligence, AI), amely az elmúlt évtized közepén robbant be életünkbe. A mesterséges
intelligencia azoknak a gépi, szoftver alapú alkalmazásoknak, algoritmusoknak a
gyűjtőfogalma, amelyek célja az emberi viselkedés, gondolkodás utánzása. Ezeknek az alkalmazásoknak az az alapvetése, hogy az emberi intelligencia leírható különböző mechanikus lépéssorozatokkal. Az MI-t az egészen egyszerű, automatizálható feladatvégzéstől kezdve akár jóval összetettebb tanulási, elemzési folyamatoknál is lehet
alkalmazni.

Az MI-nek tehát két fő típusa, irányzata van:

 szoftveralapú: virtuális asszisztensek, képelemző szoftverek, keresők, beszéd-, kép- és
arcfelismerő rendszerek
 fizikai: robotok, önvezető autók, drónok

Az MI és a gazdaság

Se szeri, se száma az MI használatának mindennapi életünkben. Ezek közül csak néhány terület, néhány példa: online vásárlás, hirdetések, meteorológia adatok alapján történő előrejelzés, gépi fordítás, önvezető autók, kiberbiztonság, diagnózis egészségügyi adatok alapján, termelési hatékonyság növelés, logisztika optimalizálása, munkaerő-felvételi interjúk készítése és elemzése.

Szakértők egybehangzó véleménye szerint az MI igen nagy hatással van és lesz a gazdasági növekedésre és a termelékenység bővülésére. A McKinsey Global Institute szerint 2030-ig a világ vállalatainak 70 százaléka fog használni legalább egy MI-t, mintegy fele pedig „beveti” a fellelhető összes MI technológiát. A PWC egyik elemzése pedig azt jelzi előre, hogy ugyancsak 2030-ig a mesterséges intelligencia 14 százalékkal fogja növelni a világ összesített bruttó hazai termékét, a GDP-t.

Munkaerőpiaci hatások

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése egyszerre negatív és pozitív hatással van a munkaerőpiacra. A Világgazdasági Fórum (WEF) legutóbbi jelentése 800 vállalat
megkérdezésén alapul. Eszerint 2027-ig 69 millió új munkahely létrehozására és 83 millió
álláshely megszüntetésére számítanak. Ez 14 millió munkahely nettó elvesztését fogja
eredményezni, ami a jelenlegi foglalkoztatás 2 százalékának felel meg.

Új sztár a ChatGPT

Mi sem mutatja jobban az MI terjedését, mint az, hogy a tavaly novemberben megjelent
generatív MI, a ChatGPT két hónap alatt 100 millió felhasználót „fogadott”, ugyanennek a látogatottságnak az elérése az Instagram esetében két esztendőt vett igénybe. Az OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett ChatGPT (Generative Pre-trained Transformer) egy olyan chatbot, amely a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció automatizálása során értelmező-modelleket használ, melyek segítségével a bevitt információkat azonnal interaktívan kezeli. Képes megérteni az emberi nyelvet és szövegeket generál a szerelmeslevéltől kezdve a tanulmányokig, s képes párbeszédet is folytatni az emberrel. Az OpenAI a világháló teljes szöveganyagának túlnyomó részével – tehát amit valaha leírtak az emberek – képezte ki az eszközt, egyelőre csak 2021-ig töltötték fel adatokkal. Érdemes megjegyezni, hogy szakértők véleménye szerint az emberiség tudásának, ismeretanyagának 98 százaléka érhető el a web-en.

OpenAI-Microsoft partnerség

Az OpenAI szoros partnerségben van a Microsofttal, amely kizárólagos felhőszolgáltatója, s emellett 2019-ben 1 milliárd dollárral, 2023 januárjában pedig 10 milliárd dollárral támogatta az MI-kutatásokat. Ez az anyagi háttér adott lehetőséget arra, hogy a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépével fejleszthessék tovább a ChatGPT-t, mely fejlettebb és kreatívabb a Szilícium-völgy chatrobotjainál is.

A ChatGPT páratlan népszerűségéből adódó hatalmas energiaigény biztosításának költsége
rendkívül magas, és heti 5 millió dollárt tesz ki a kiterjedt infrastruktúra működtetése. Ezért az OpenAI a Microsoft támogatásával saját mesterséges intelligencia chip fejlesztésén dolgozik. A várakozások szerint az Athena névre keresztelt chip a korábban használt eszközöknél jobb teljesítményt fog nyújtani, így időt és pénzt lehet majd megtakarítani a folyamatos MI-fejlesztésekhez.

A ChatGPT példátlan sikerének köszönhetően az OpenAI permanens kutatásai és szüntelen
fejlesztései pénzügyi hátterüket tekintve biztosítottak. Az új eszköz bemutatását követően az OpenAI az egyik legértékesebb startup céggé vált az Egyesült Államokban, értéke hirtelen 29 milliárd dollárra növekedett.

Piaci verseny vezetői felhangokkal

A ChatGPT megjelenése óta a mesterséges intelligencia fejlesztéssel foglalkozó nagy
informatikai vállalatok között hatalmas kutatási, fejlesztési és piaci verseny alakult ki. A cégek közötti verseny főszereplői az OpenAI mellett a Google és a Microsoft, de az IBM, az Amazon, a Baidu és a Tencent is dolgozik hasonló technológiák kialakításán.

Az MI belátható időn belül szinte megszámlálhatatlan változást hoz a társadalom különböző
szegmenseiben. Nem véletlen, hogy idén tavasszal a mesterséges intelligencia
fejlesztésének 6 hónapos felfüggesztését követelték nyílt levélben a tech-cégek vezetői. A Tesla, az Apple és több mint ezer másik cég vezetője attól tart, hogy a mesterséges intelligencia a nagy verseny közben kontrollálhatatlanná válik. Az Élet Jövője Intézet (Future of Life Institute) által kiadott dokumentumot mintegy ezren írták alá, köztük Elon Musk, a Twitter tulajdonosa, a Tesla alapítója, valamint Steve Wozniak, az Apple társalapítója.

A dokumentum szerint a fejlesztőknek átmeneti, 6 hónapos időre le kellene állítaniuk a
mesterséges intelligencia fejlesztéseket, az olyan eszközök tanulási folyamatát, amelyek
teljesítménye meghaladja az úgynevezett GPT-4-es rendszerét. A GPT-4 az OpenAI
fejlesztővállalat legújabb, tanulásra képes modellje, amelyik emberi szintű teljesítményt mutat számos szakmai és tudományos teljesítményértékelés alapján. A levél szerint a nagy
teljesítményű mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor lehet kialakítani, ha már
“biztosak lehetünk abban, hogy hatásaik pozitívak és az általuk jelentett kockázat kezelhető”.

Egyébként az idei év első felében több nemzetközi nagyvállalat is betiltotta vagy korlátozta a ChatGPT használatát. Attól tartanak, hogy akár kódok, akár ügyfelekkel kapcsolatos információk szivároghatnak ki az eszközön keresztül.

Robotok, szoftverek, algoritmusok

Térjünk vissza az MI várható hatásaira a munkaerőpiacra és az egyes szakmákra. A már
említett Világgazdasági Fórum egy kutatásra alapozva megállapította, hogy napjainkban az üzleti feladatok mintegy 34 százalékát gépek vagy algoritmusok, 66 százalékát pedig továbbra is emberek végzik. 2027-re a várakozások szerint már 47 százalékra emelkedik az automatizáció részesedése ezen a területen, főként a generatív MI és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével. De ez nem jelenti azt, hogy az emberi munkára nem lesz szükség.

A Goldman Sachs befektetési bank szerint a mai munkavállalók 60 százaléka olyan állást tölt be, amely 1940-ben még nem is létezett. Mindez a technológiai fejlődésnek köszönhető, és hasonló hatása lehet a mesterséges intelligencia eljövendő korszakának is. A mesterséges intelligencia hatékonysága persze nem minden ágazatban ugyanolyan mértékű. Az adminisztratív és jogi munkakörökben az MI a feladatok akár 44-46 százalékát is képes ellátni, az építkezési és karbantartási munkák esetében viszont jóval alacsonyabb, csupán 4-6 százalék ez a szám. A Kennan Institute a munkaerőpiac egy másik vetületét vizsgálta: az intézet szerint a női munkahelyek 80 százalékát, a férfi munkahelyek 60 százalékát veszélyeztetheti a mesterséges intelligencia előretörése.

Aggódó munkavállalók

HR-szakértők szerint a munkavállalók körében egyre nagyobb aggodalom tapasztalható
munkahelyük jövőjét illetően. Az aggodalom távolról sem alaptalan, ugyanakkor érdemes idézni Tilesch Györgyöt, a Szilícium-völgyben dolgozó amerikai MI-szakértőt: a mesterséges intelligencia a rutinfeladatok egy részét ki tudja váltani, és ezáltal a munkavállalók a nagyobb hozzáadott értékű feladatokra tudnak koncentrálni. A szakértő arra számít, hogy a mesterséges intelligencia használatával nagyobb tér jut majd az innovatív megoldások kifejlesztésére. A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adatot tud a korábbinál hatékonyabban feldolgozni, ezzel erős alapot tud biztosítani az innovációhoz. Tilesch szerint a mesterséges intelligencia erősen hat a munkaerőpiacra azáltal, hogy hatékonyabbá teszi a munkát. Annak ellenére, hogy komoly hajtóerő van az MI-technológiában, semmi sem automatikus. Ezért nem kell tartani attól, hogy egyes szakmák teljes egészében elvesszenek. Viszont az MI jelentős leépítéseket okozhat, mivel hatékonyabban végez el bizonyos feladatokat, mint az ember.

Létérdek a folyamatos tanulás

Nem vitás, van félnivalónk a munkahelyekre betörő mesterséges intelligenciától, de csak
akkor, ha nem képezzük tovább magunkat. A legtöbb szakmában, munkahelyen és
munkakörben elengedhetetlen a folyamatos tanulás a digitalizáció számos területén az adatfeldolgozástól a tartalomkészítésig. A „túléléshez” arra is nagy szükség van, hogy a munkavállalók képezzék magukat az MI használatára.

A gép nem okosabb az embernél

Az MI-vel kapcsolatos tanulásra, oktatásra azért is szükség van, mert nem szabad
döntéshozó helyzetbe hozni a mesterséges intelligenciát. A gép, a szoftver nem okosabb az embernél, döntéseit ellenőrizni kell, felül kell vizsgálni. A kritikus gondolkodás minden MI-szabályozásnál fontosabb és hatékonyabb. Fontos, hogy ne „ájuljunk el” az MI képességeitől, tudásától, ugyanis mindezeket az ember alkotja. A társalgóprogram nem tud gondolkodni, imitál, vagyis az értelmes ember látszatát kelti; de attól igencsak messze van, ráadásul sokat téved.

Viszont a robotok, a szoftverek és az MI egyéb tényezői nem fáradnak el, nem mennek
szabadságra, nem kérnek fizetésemelést, nem tartanak ebédidőt, nincsenek lelki problémáik, ha kell, 24 órán át dolgoznak stb. Tehát ”működtetésük” jóval olcsóbb, sok esetben hatékonyabb, mint az emberé. Miután a tőke és a tulajdonosok nem szentimentálisak, borítékolható, hogy nem fognak habozni az élő munkaerőt – ahol lehet – lecserélni robotokra, mesterséges intelligenciákra.

Szakmák, ahol nem árt az átképzés

Melyek azok a munkahelyek, foglalkozások, amelyekre egyértelműen „veszélyes” lehet a
belátható jövőben az MI? A ChatGPT programozói részfeladatok kiváltására, egyes
folyamatok automatizálására képes, de nem fogja nagy tömegben kiváltani a programozókat, hiszen a jelenleginél sokkal több digitális szakemberre van és lesz szükség. Már ma látható, hogy a tartalomkészítésben az MI vezérelte „tömegtermelés” tör utat magának. Tehát minden olyan szakmában megjelenik, amely a tartalomgyártásra épít, például a dizájnereknél, a zene- és dalszerzőknél, az újságíróknál, a webtervezőknél. Ez a lista jócskán bővülni fog, mivel jócskán akadnak olyan területek, ahol a gép sokszor pontosabban képes ellátni egyes feladatokat az embernél.

Messze a teljesség igénye nélkül, példaként érdemes megemlíteni néhány szakmát, ahol nem árt az átképzés, illetve a felkészülés az esetleges állás-elvesztésre a robotok és az MI térhódítása miatt. Könyvelő, számviteles, grafikus, pénztáros, telemarketinges, marketing-szövegíró, fordító, banki és postai ügyintéző, kódoló, ügyfélszolgálati dolgozó, recepciós, szabó, kézbesítő, raktáros, betanított, repetitív tevékenységet végző munkás, egyes ágazatok kutatói és elemzői, szoftver-mérnök, gépkocsivezető, takarító, ápoló.

Akik – egyelőre – nincsenek veszélyben

Nem kevés azon szakmák, tevékenységek száma sem, amelyek nem, vagy csak csekély mértékben helyettesíthetők MI-vel. Ezek közül néhány, ugyancsak példaként: bíró, ügyvéd, tanár, sebész, pszichológus, pszichiáter, vezérigazgató, felső vezető, HR-menedzser, író, előadó- és alkotó művész, számítógép rendszer elemző, villanyszerelő, precíziós hegesztő,vízvezeték szerelő és hasonló, úgynevezett fenntartási szolgáltatók. Az egészségügyi diagnosztikák és elemzések döntő részét robotok és szoftverek el tudják végezni, de az ellenőrzés, a döntés, a gyógyszerek és a gyógymódok alkalmazásának a meghatározása – egyelőre – továbbra is orvosi feladat marad.

Még sok dolog van, amire az MI nem képes. Ilyen például az érzelmi intelligencia és a
kreativitás, vagyis azok a munkakörök, amelyek ezekre építenek, egyelőre biztonságban
vannak.

Új szakmák, munkakörök születnek

Nem kis optimizmusra ad okot, hogy az MI igen sok állást, új szakmát és munkakört is teremt. Az új munkahelyek jelentős hányada a big data elemzésével, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítási és kiberbiztonsági területeken jön majd létre.

A vállalatoknak tehát új munkavállalókra lesz szükségük, akik segítenek a mesterséges intelligencia eszközeinek bevezetésében és kezelésében. A már idézett Világgazdasági Fórum jelentése szerint az adatelemzők, kiberbiztonsági szakértők, fejlesztőmérnökök foglalkoztatása 2027-ig átlagosan 30 százalékkal fog növekedni. A Fórum felmérése alapján a következő években azok lesznek a legkeresettebb szakmák, amelyek a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulás fejlesztésével, a fenntarthatósággal, az üzleti információszerzéssel és az információbiztonsággal foglalkoznak. Nagy jövő elé néz több új foglalkozás, például az adattudós, a nanosebész, a hulladék-mérnök. A sort még hosszan lehet folytatni, de annyi bizonyos, hogy a mai alsó tagozatos általános iskolás diákok jó része olyan szakmákban fog dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek.

Bináris munkaerő

Az Ernst and Young szerint a jövő munkaerője “bináris” lesz, vagyis mindig szükség lesz az emberek és a robotok együttes munkájára. Az embereknek mindig szerepük lesz az üzleti életben is azáltal, hogy elvégzik azokat a fontos munkákat, amelyeket a robotok – beleértve az MI-t is – nem tudnak megcsinálni. Ez a fajta munka jellemzően veleszületett emberi tulajdonságokat igényel, mint például a kapcsolatépítés, a kreativitás és az érzelmi intelligencia.

A British Telecom példája

Az MI már nem csak kopogtat, hanem be is lépett a cégek életébe. A sok-sok példa közül
vessünk egy gyors pillantást a British Telecomra (BT). A jelenleg 130 ezer alkalmazottat foglalkoztató BT azt tervezi, hogy 90 000 alá csökkenti munkatársainak létszámát. Ha a mesterséges intelligencia tervezett nagy fokú használata beválik, ez a munkavállalók akár egyötödét is kiszoríthatja. A nem kevés munkahely megszüntetése révén a BT-nél nem csak egyes belső pozíciókat, hanem a kapcsolódó vállalkozások feladatait is átszervezik 2030-ig. A cél természetesen a költségek csökkentése.

Az MI már nem sci-fi

Minden jel ma arra mutat, hogy a robotok, a társalkodó szoftverek, vagyis a sokoldalú
mesterséges intelligencia nem fogja átvenni a hatalmat. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ember irányítsa, kézben tartsa, ellenőrizze az MI folyamatait. E tevékenységek egyik záloga az digitális tudományok és a gyakorlat élethosszig tartó tanulása, tanulmányozása. Az MI nem tudományos-fantasztikus elképzelés, hanem ma már nélkülözhetetlen része a tudományos és üzleti életnek, valamint a termelés és a szolgáltatás ágazatainak.

S végül még annyit, hogy ezt az írást nem mesterséges intelligencia, hanem az alább jegyzett vezetési tanácsadó készítette. Ezt a szakmát még csak áttételesen érinti az MI. Egyelőre.

Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A hazai települések 11 százalékára terjed ki a natúrpark megjelölés

Az első helyet a Nógrád vármegyei Varsány nyerte el a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért.

A pénzügyi bűnözés elleni rugalmas kockázatértékelés kell

A kockázatértékelés nagyobb mértékű integrálása a kontrollkeretrendszerhez pedig azt teszi lehetővé, hogy a kockázatok változásakor felgyorsítsák az újraértékelés folyamatát.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn.

Kína kaszálna az európai elektromos autó támogatásból, így lett parkoló a nagy kikötőkből

A kínai EV-k célzottan profitálnak az európai piaci trendekből, sősorban a több országban nyújtott állami támogatásokból, amelyek célja valójában az, hogy az európai országok a saját, vagy legalább az európai elektromos járművek választására ösztönözzék a vásárlókat.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...