Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság A repülőgépek gyártóit, a monopolistákat is sújtja a válság
No menu items!

A repülőgépek gyártóit, a monopolistákat is sújtja a válság

Bajban van a polgári repülőgépgyártás két egyeduralkodója, az európai Airbus és az amerikai Boeing. Új megrendelések nincsenek. A légitársaságok az elkészült gépeket nem tudják átvenni, kifizetni. A politika Európában és Amerikában is segítséget ígér. A két cég inkább önerejéből küzdene meg a krízissel.

Nagy a baj

A koronavírus-járvány és az utazási korlátozások sosem látott válságba taszítottak a légiközlekedést. A hatásokat a repülőgépgyártók is érzik. Ami néhány hete még elképzelhetetlennek tűnt, valósággá lett. A piacot duopoliumot alkotva szinte teljesen ellenőrző Airbus és Boeing állami segítségre szorul.

Guillaume Faury

Az amerikai Boeing a két 737-Max 2019-es lezuhanása óta válságban van. Az európai Airbus helyzete viszont pár hete még rózsás volt. Szépen profitált versenytársa lejtmenetéből. Ezt mutatja a 7000 megrendelt repülőgép 424 milliárd euró értékben. A páneurópai céget vezető Guillaume Faury néhány hete még azért volt kénytelen szabadkozni, hogy nincs elég nagy gyártási kapacitásuk, ezért a légitársaságoknak két évet kell várniuk a megrendelt gépek kiszállítására.

Az Airbusnak mégsem kell a mentőöv

Thomas Jarzombek

Faury a színfalak mögött állami mentőövről kezdett tárgyalni a német kormány légügyi főképviselőjével. Miután ez kiszivárgott, kormányzati részről Thomas Jarzombek megerősített, hogy az Airbus menedzsmentje és a szakszervezet segítséget kért.

Az Airbus életképességét és a válság utáni talpra állasát senki nem vonja kétségbe. Jelenleg mégis komoly likviditási gondok vannak. Ennek oka, hogy a még nagyobb bajban lévő, egyik napról a másikra bevétel nélkül maradt légitársaságok nem fizetnek a megrendelt gépekért és nem veszik át azokat. Több, korábbi rendelést sztornózta.

Az Airbusnak havi 5 milliárd euróra van szüksége állandó kiadási fedezésére. A kiszivárgott információk szerint 16 milliárd likvid tartalékkal rendelkezik. A helyzet normalizálódása nélkül tehát még három hónapig bírná. A konzervatív német napilap, a Welt információ szerint a napokban a cégnek állami garancia nélkül is sikerült 15 milliárd euró hitelhez jutnia amerikai, brit és európai bankok jóvoltából. Így a menedzsment, a rendelkezésre álló mintegy 30 milliárd euró tartalékra tekintettel elnapolta az állami segítség kérdését.

Az előtérben az Eurofighter, távolabb a Tornadó Kép/Fotó: Andreas-Zeitler

A konszernvezető egyébként a direkt állami támogatásnál nagyobb segítségnek tartaná, ha az európai országok az amerikai vadászgépeket helyett az Airbus által kifejlesztett Tornadót vásárolnák.

A Toulouse-i központban csak arról tájékoztatták a sajtót, hogy jelentősen lefelé korrigálják az idei, 880 gép kiszállítására vonatkozó terveiket és, hogy a tavalyi, rekordnyereséget hozó év utáni 1,4 milliárd euró osztalék kifizetése elmarad. Faury arról nem beszélt, hány gépet terveznek 2020-ban legyártani. Csak annyit mondott, hogy a termelésben, eltekintve a néhány napos alkatrész utánpótlási nehézségek miatti leállástól a spanyolországi és a franciaországi üzemekben, nem terveznek stopot.

Öröm az ürömben

A konszernvezető meglátta a jót is a rosszban: A válság lehetőséget ad, hogy ledolgozzák a megrendelt és elkészült repülők közti 7600 gépre duzzadt differenciát. Faury nem számít rá, hogy az új gépek iránti igény több éves távlatban is csökkenni fog. Különösen Kínában bízik. Az Airbus számára néhány éve amúgy is legfontosabb piacon visszatérni látszik az élet a normális kerékvágásba: a koronavírus-válság csúcsán a menetrend szerinti járatok csak 15 százaléka repült, ma már 30 százalék. Ha a normalizálódás ilyen ütemben folyik tovább, nyárra helyreáll a rend. Faury csak a hosszútávú gépek szegmensében számít hosszú távú visszaesésre.

A bankhitel nagy megnyugvás nem csak az Airbusnak, az európai kormányoknak is. Egy direkt állami támogatás ugyanis sértené a WTO világkereskedelmi szabályait és bizonyosan tiltakozást váltanak ki a Boeingnél és a Fehér Házban is.

A Boeing nem kér segítséget

Trump elnöknek nem lenne oka az állami Airbus megsegítése miatti tiltakozásra. Washingtonban már megalkották az 50 milliárd dolláros mentőövet a repülőgyártók és a légitársaságok számára. A Boeing mellett az MTU Aero Engins, a világ egyik legnagyobb repülőgéphajtómű gyártója is segítségben részes. A cég gyáraiban immár három hete áll a munka, bevétel a válság kezdete óta nincs.

Mendeképpen segítenünk kell a Boeingnek” – mondta Trump. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pénz nagy részét a Boeing fogja kapni. Az elnök szerint a nagy légitársaságoknak stratégiai jelentőségük van, ezért biztos, hogy a három legnagyobb, az American Airlines, a Delta és United csődjét meg fogja akadályozni a Fehér Ház. Hasonlóan gondolkoznak az európai politikusok is, ráadásul kontinensünk legtöbb országában presztízskérdés a ’nemzeti légitársaság’.

David Calhoum

A Boeing első embere, David Calhoum egyelőre nem akar a mentőcsomagból. „Számos lehetőségünk lenne a szabadpiacról hitelhez jutni” – nyilatkozta az amerikai gazdasági hírtévének, a CNBC-nek. Jelen pillanatban még a hitelfelvételt sem tartja szükségesnek. Elmondása szerint 15 milliárd dollár likvid tőkével rendelkeznek.

Hasonlóságok és különbségek

A vevők hirtelen eltűnése és az ennek következtében fellépett likviditási nehézségek az Airbust ugyan úgy sújtják, mint a Boeinget. Az előbbi legfontosabb európai vevőjének, a Lufthansának az eredeti tervek szerint idén 10 gépet kellene kiszállítani. Európa legnagyobb légitársaságának már egyre sincs szüksége és forrása sincs a megrendelt gépek kifizetésére. Így van ezzel a világ szinte minden légtársasága.

A Boeing helyzetét jóval nehezebbé teszi, hogy már a krízis előtt is komoly gondjai voltak. A 737-Max miatt 2019-ben 18 milliárd dolláros plusz kiadásuk volt. Az évet 24 százalékos forgalomcsökkenéssel és 2 milliárd veszteséggel zárták. 2020-ban még 8 milliárddal számolnak a további kártérítések és a termelés költséges újraindítása miatt. Ezt továbbra is idén nyárra tervezik.

Kényszerpihenő

Közel vagyunk a célhoz. Tartjuk a menetrendet” – mondta a 2019 óta hivatalban lévő Calhoum egy sajtótájékoztatón már a korona-válság kirobbanása után. A képet árnyalja, hogy most a légitársaságok más gépei is a földön pihennek. A repülési engedélyeiket visszakapó Max gépeket sem tudnák használni.

Calhoum számára még a mostaninál is kellemetlenebb volt egy év elejei sajtótájékoztató, amikor a 2019-es számokról informált és azt is be kellett ismernie, hogy a Max előtt nem áll jövő. Viszont egy új modell kifejlesztése 8-10 évig tart és 15-20 milliárd dollárba kerül.

A plusz kiadásoknál is nagyobb probléma az amerikai gyártó számára a megtépázott imázs. „A legnagyobb kihívás nem a pénz előteremtése, hanem meggyőzni a közvéleményt, hogy a Max biztonságos repülő, a Boeing pedig megbízható márka” – mondta az év elején Calhoun.

Az Airbus A321XLR maradt egyedül a porondon

Az biztos, hogy a Max és a hosszútávú utakon bevethető 787 közötti új kategóriában a tervektől eltérően 2025-ben nem kerülhet piacra a Boeing évek óta fejlesztett modellje. Így belátható ideig az Airbus új gépe, az A321XLR lesz az egyetlen termék a piacon az új kategóriában. A válság előtt igazi eladási slágernek ígérkezett. Még nem került forgalomban, mégis több száz megrendelés volt rá. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a A321XLR megnyithatja a fapadosok előtt a hosszútávú desztinációk piacát, ha a válság utáni kereslet ismét régi lesz.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Elemző: felülteljesített a budapesti tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 455,04 pontos, 1,01 százalékos emelkedéssel, 45 429,12 ponton zárt pénteken.

ÁSZ: megalapozott a 2022-es költségvetés – kockázatokkal

A tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendők a közfeladatok ellátására: megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat - közölte az Állami Számvevőszék.

Kutatás – Fejlett a digitalis infrastruktúránk, de az előnyeit nem használjuk ki

Magyarország digitális infrastruktúrája Európa élmezőnyéhez tartozik, a vállalkozásoknak azonban csak egy kis része használja ki a digitalizáció nyújtotta előnyöket

Megkéselte ápolóját a műtétre érkezett beteg egy borsodi kórházban

Egyelőre nincs információ arról, milyen körülmények vezettek késeléshez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi és egyetemi oktató kórházban: betegágya mellett az őt ellátó ápolónőt szúrta meg egy műtétre érkező idős nő, súlyos sérüléseket okozva.

Hírek

Megkéselte ápolóját a műtétre érkezett beteg egy borsodi kórházban

Egyelőre nincs információ arról, milyen körülmények vezettek késeléshez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi és egyetemi oktató kórházban: betegágya mellett az őt ellátó ápolónőt szúrta meg egy műtétre érkező idős nő, súlyos sérüléseket okozva.

Covid 19 – Románia: zavarkeltő, 50 %-os eltérések a halálozást összegző adatbázisokban

Jelentős eltéréseket talált a román egészségügyi minisztérium szakértői bizottsága a koronavírusnak tulajdonított haláleseteket összegző, különböző intézmények által vezetett adatbázisok között.

Kiterjesztett vészhelyzet Japánban – a többség ellenzi az olimpiát

A koronavírus-fertőzések emelkedő adatai miatt, alig három hónappal a tokiói olimpia előtt kiterjesztették a járványügyi vészhelyzetet Japánban.

Az ombudsman a védettségi igazolványt nem kifogásolja, de felülvizsgálatot is javasol

A védettségi igazolvány hatályos szabályozása összességében nem visszás, ám az egyes részletszabályokkal összefüggésben felmerülhetnek alapjogi szempontú korrekciós igények - állapította meg az alapvető jogok biztosa, aki az igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését javasolta.

Brexit – 5,4 millió EU-állampolgár kért letelepedési engedélyt. Kampányt indított a brit kormány

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint meghaladta az 5,4 milliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A brit kormány csütörtökön széleskörű figyelemfelhívó kampányt indított, kérve, hogy minél több uniós állampolgár adja be letelepedési kérelmét, mivel másfél hónap múlva lejár a benyújtási határidő.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Maezava Juszaku japán divatmágnás megkerüli a Holdat

Maezava Juszaku japán milliárdos, aki a tervek szerint Elon Musk SpaceX vállalatának első magánutasaként 2023-ban megkerüli a Holdat, a Nemzetközi Űrállomásra utazik idén.

Gulyás: május végére ötmillió beoltott lehet – újabb lazítások jönnek

A mostani számítások szerint a pünkösd utáni héten éri el Magyarország az ötmillió első oltást, ezért a kormány a jövő heti ülésén a korlátozó intézkedések további enyhítéséről tárgyal - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Elon Musk meggondolta magát – zuhan a bitcoin árfolyama

Zuhanni kezdett a bitcoin - ahogy az ether és a dogecoin jegyzése is - Elon Musk bejelentésére, miszerint környezetvédelmi megfontolásokból mostantól nem lehet kriptodevizával Teslát venni.

Kiütötték, mégis McGregor kereste a legtöbbet

A kevert harcművészet (MMA) egyik legnagyobb sztárja, Conor McGregor volt az elmúlt egy évben a világ legjobban kereső sportolója.

Hálót feszítettek ki a Gangesz folyón – holttesteket sodort a víz

India északi részén hálót feszítettek ki a Gangesz folyóban, miután a vízben több tucat sodródó holttestet - feltehetően koronavírus-fertőzötteket - fedeztek fel.

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

USA – emelkedtek az állampapírhozamok, erősödött a dollár, olcsóbb lett az arany

Egyheti mélypontra csökkent az arany ára az amerikai állampapírhozamok emelkedésének és a dollár erősödésének hatására.

PM-államtitkár: 15 százalékos adó jöhet a kriptodevizákra

Az új kriptodeviza-szabály - amely az eddiginél alacsonyabb elvonással fehérítené ki a hazai piacot - növelheti az érdeklődést Magyarország iránt. Több tízezer embernek lehet ilyen megtakarítása, összességében akár háromszázmilliárd forint értékben - mondta az adóügyi államtitkár.

Moratórium. A bankszövetség a célzott hosszabbítás mellett van

A Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget - közölte Kovács Levente főtitkár.

Belgiumból érkezett a K&H új vezérigazgatója

Guy Libot-t, a KBC Csoport korábbi pénzügyi szenior ügyvezető igazgatóját nevezték ki a K&H Csoport vezérigazgatójává. Az új vezető korábban már dolgozott négy évig a K&H-nál.

OTP: minden fontos mutatóban javultak az eredmények

Nagyon jó eredményeket ért el az OTP csoport az idei első negyedévben, sikerült megfelelnie a kihívásoknak - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank negyedéves eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Az OTP már a második Szerbiában

Sikeresen zárult az OTP Bank két szerbiai leánybankjának integrációja: a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija egy bankként, Szerbia második legnagyobb pénzintézeteként működik tovább.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom