Hirdetés
Kezdőlap Menedzservélemény A siker érdekében kell az elméletet ütköztetni a gyakorlattal
No menu items!

A siker érdekében kell az elméletet ütköztetni a gyakorlattal

A pontos információ azért is nagy érték manapság, mert olyan, korábban sosem látott korszakban élünk, amikor a gyors és váratlan változások miatt alig megjósolható, összetett és ezért nehezen értelmezhető a világ alakulása. Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatójának véleménye.

Különlegesen izgalmas tematikájú rendezvénysorozatot indított tagjainak a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara. Károlyi László, a szervezet elnöke, egyben a Legrand Zrt. vezérigazgatója szerint a résztvevők döntéseihez hatékony segítséget nyújthat az, hogy az elméleti szakemberek érveit a vezető menedzserek tapasztalatival állítják szembe.

Károlyi László

A Magyar-Francia Kereskedelmi Kamara fontos célja, hogy rendszeresen naprakész és üzletileg hasznos információkat osszon meg tagjaival, ami különösen a mai, rendkívül gyorsan változó világban valódi értéket jelenthet a döntéshozóknak. Ennek apropóján indítottuk el a Hot Topic, vagyis Forró témák a gazdaságban című rendezvénysorozatunkat, amelynek keretében az aktuális, legnehezebb döntéshelyzetekhez szükséges információkat kielemezve szervezünk eszmecseréket. A workshopokon a témában legjáratosabb gazdasági szakértők és vállalatvezetők beszélgetnek, értékelik a helyzetet, és állítják szembe a véleményeket és tapasztalatokat, amelyek mások döntéshozatalában is segítséget jelenthetnek. A koncepció lényege, hogy a hallgatóság így két különböző szemszögből, a szakértői elemzésekhez kötődő elméleti és a vállalati vezetőkhöz kötődő gyakorlati, tapasztalati információk alapján alakíthatja ki a saját álláspontját” – magyarázza Károlyi László.

Véleménye szerint a pontos információ azért is nagy érték manapság, mert olyan, korábban sosem látott korszakban élünk, amikor a gyors és váratlan változások miatt alig megjósolható, összetett és ezért nehezen értelmezhető a világ alakulása. Jellemző, hogy miközben már azt gondoltunk, sikerül kilábalni a Covid által okozott válsághelyzetből és a járványhelyzet következményeit már gazdaságilag a mindennapokban is kezelni tudjuk valahogy, a szomszédos Ukrajnában teljesen váratlanul megkezdődött egy háború. Emellett tavasszal Magyarországon választás volt, miközben az infláció áprilisban már 9,5 százalékra emelkedett, a forintárfolyam pedig negatív rekordokat döntöget, ami a gazdasági életben még tovább növeli a bizonytalanságot.

A legutóbbi kamarai rendezvény témája ezért volt a „Hogyan tovább Magyarország?” Az eseményen azt vették górcső alá, hogy miként lehet ebben a helyzetben tervezni és eredményesen működni. A beszélgetés bevezetőjében Károlyi László visszakanyarodott a rendszerváltozást követő időszakig, kiemelve egy fontos hasonlóságot és egy különbséget.

“Abban az időben a nagyon magas infláció mellé még egy rendkívül magas munkanélküliség is társult. A mai helyzet annyiban más, hogy a magas infláció mellé rendkívül alacsony munkanélküliség társul, ami ugyanakkor igen jelentős bérnyomást is gyakorol.”

A beszélgetés résztvevői – Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgatója és Vértes András, a GKI vezérigazgatója – az elemző szemszögéből értékelték a helyzetet, a kihívásokat és a lehetséges kitörési pontokat.

Sok pro és kontra érv elhangzott, abban mindenesetre konszenzusra jutott a két szakember, hogy a mai világban egy olyan globális helyzet alakult ki, amelyből a kicsi és nyitott gazdasággal rendelkező Magyarország, ha akarná sem tudná kivonni magát.

Károlyi László szavai szerint az eszmecserén arról a meglepő fejleményről is szó esett, hogy miközben a gazdaság szinte minden területén nagy mértékben növekedtek az árak – az építőanyagok területén például nem ritka az 50 százalékos emelkedés -, a fogyasztás nemcsak mennyiségben, hanem értékben is növekedett.

Ennek kapcsán az egyik konklúzió az volt, hogy az emberek az elmúlt két évben a Covid miatt kevesebbet utaztak, kevesebbet költöttek és így a háztartásokban fölhalmozódott némi tartalék. A kormány által meghozott intézkedések is segítették azt, hogy a családoknál több pénz maradjon. Úgy tűnik, ez most felhasználásra került, azért nem fékeződött le gyorsan a fogyasztás, ugyanakkor minden szakértő azon az állásponton volt, hogy valamikor az év második felére várható, hogy ezek a tartalékok elfogynak és lassul majd a kereslet, ami jót tehet majd a mostani, magas inflációnak” – tette hozzá a kamara elnöke.

A kamarai beszélgetés másik fontos megállapítása – emelte ki Károlyi László –, hogy a szakértők az elemzések alapján egyetértenek abban, hogy amíg néhány éve még elég jó megbízhatósággal, akár több év távlatára is meg lehetett jósolni a GDP alakulását, az államháztartási hiányt, vagy az infláció alakulását, ma ez nem lehetséges. Gyorsan változó világunkban már 2-3 hónap alatt is minden jelentősen megváltozhat. Elég, ha az ukrajnai háborúra gondolunk. Előtte, akár globálisan, akár az Európai Uniót, akár Magyarországot tekintve egy viszonylag jó gazdasági kilátásról beszélhettünk. Aztán jött a háború és már euróban is átlagosan 7-10 százalék közötti az inflációs várakozás 2022-re. Ez mutatja azt, hogy egy váratlan negatív fordulat mennyire fejre tudja állítani az előrejelzéseket.” – mondta Károlyi László, aki szerint megoldás lehet erre az elemzések és előrejelzések gyakori frissítése, illetve egy minimum-maximum sáv meghatározása, amelyben várhatóan mozog majd az adott mutatószám.

A perspektívát tágítva bevonva a tapasztalati, gyakorló oldalt, a kerekasztalt három vállalati vezetővel – Dubi Zoltán, a Sagemcom ügyvezető igazgatója, Lágler Katalin, a SARPI Dorog ügyvezető igazgatóka  és Fésüs Attila, az Engie ügyvezető igazgatója – bővítettük. Őket elsősorban arról kérdeztük, hogy miként élik meg a jelenlegi helyzetet, és a két közgazdasági szakértő korábban elhangzott meglátásai mennyiben segítenek nekik a helyes döntések meghozatalában. Emellett több új téma is az asztalra került: például az, hogy miközben az infláció miatt magasabb bérfejlesztésre van szükség, továbbra is nehéz jó szakembereket találni, pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság folyamatosan fejlődjön és növekedjen, jó szakemberekre van szükség”- érvelt a kamara elnöke.

A részletesebben boncolgatott témák közé került a bérfejlesztés és az infláció egymásra gyakorolt hatása is, beleértve azt, hogy mindezt miként befolyásolja a forint-euró árfolyam volatilitása és a forint folyamatos gyengülése. A végső konklúzió ebben az esetben is az volt, hogy a hosszútávú megoldás az, ha a magasan képzett szakemberekkel a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása felé fordul az ország, mert a külföldi befektetők elsősorban a szaktudás miatt hozzák Magyarországra a beruházásaikat. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez az, ami számukra és Magyarország számára a hosszú távú versenyképességet biztosíthatja a globális piacon.

A konklúzió és egybecsengő javaslat a vállalatvezetők részére, hogy ebben a bizonytalan korszakban a jó vezetéshez rövid távú tervezésre, gyakori adatfrissítésekre és agilis döntésekre van szükség, de ami a legfontosabb az innováció és kreativitás, ami mindig segít új megoldások létrehozásában.

Zárásként Károlyi László a megoldáskeresés forrásának nevezte az inspirációk gyűjtését, amelyre akár egy ilyen fórumon megosztott tapasztalatokból is szert tehet a döntéshozó, vagy ahogy ezt humorosan Dubi Zoltán, a Sagemcom ügyvezetője javasolta egy vezetőségi megbeszélésen Párizsban: „ahhoz, hogy tisztán és mindent lássunk, fel kell menni az Eiffel-torony tetejére”. Károlyi László megjegyezte, hogy az Eiffel-toronyhoz vezető út is érdekes, és a páratlan panoráma fentről biztosan szülhet új gondolatokat és adhat újabb inspirációt.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tovább fogynak a magánnyugdíjpénztárak, már csak kettő marad belőlük

A nyugdíjcélú megtakarítások utáni adójóváírások együttes összege legfeljebb évi 280 ezer forint lehet.

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.